Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-09-26 / 39. szám

mÜiattm ú| ifjúság 5 AHONNAN A B 52-esek FELSZÁLLNAK THAIFÖLD MADÁRTÁVLATBÓL A Bangkokba először érkező nehezen igazodik ki a nagy összevisszaságban, mintegy 30 kilométeres körzetben épült városban, amelyet minden irányban csatornák szelnek ke- resztül-kasul; bennük álmosan hömpölyög a Menam folyó vize. „Ázsia Velencéje“, Thaiföld fővárosa, a mindennemű ellentétek városa. A legtisztább amerikai stílusban épült buildíngok tövénél keskeny, szorosan egymás mellé épült faházikék szoronganak, a kaliforniai tengerpart éjjeli mu­latóinak eleganciájával vetélkedő night-klubok szomszéd­ságában gyanús, sátorlappal fedett zuglebujok húzódnak meg, ahol viszonylag olcsón kapni ópiumot és marihuánát, a helyben gazdagok elegáns lakónegyedeit csupán keskeny csatorna választja el a messze elnyúló nyomorúságos sze­génynegyedektől. Az utas könnyen tehet összehasonlításo­kat a thaiföldiek életmódjának végletei között...- Persze, a „távolságok“ betartására szigorúan vigyáz a rendőrség, ez a rezsim elitzsoldosaiból álló teljesen katonai jellegű ala­kulat. Hiába, rendet kell tartani egy olyan városban, amelynek elegáns hivatalos intézményei között igen sok az óceánon túli szövetséges érdekeltsége! Bangkok minden tu­ristakalauza tisztséggel beszámol azokról az Intézmények­ről, amelyek igen élénk tevékenységet folytatnak Itt: a Soput Sathorn Road 7. szám alatt székel az Amerikai Ka­tonai Tanácsosok Egyesült Csoportja; a Don Huang utca 39, az Amerikai Katonai Légiszállítási Szolgálat székhelye s mellettük látszatra tudományos Jellegű vállalkozások egész hálózata létezik Bangkokban: az ARPA — Advenced Research Projets Agency — tulajdonképpen az Agtle-terv kiegészítője, amelynek a Pentagon szolgálatában az a hi­vatása, hogy a gerillaellenes harci módszereket tökélete­sítse; a Rand Corporation, a Betteüe Memoria! Institute, az Ázsiai és Távol-keleti Konfliktusok Információs Köz­pontja stb. A főváros urbanisztikai képén túl, intézményein is az amerikai jelenlét az uralkodó... Bangkok határain kívül Utapao, Takht'll, Ubon, Klon, Kaen, Udon Thani helységeket a térképek egyaránt ügy jelölik, mint amelyek „turisztikai érdekességet nélkülö- zôek“. Kétségtelenül azok is: az amerikai iökhajtásos re­pülőgépek legfontosabb thaiföldi repülőtérét. Harmincezer pilóta, technikus és tanácsos kezeli itt az ultramodern be­rendezéseket. Csupán az utapaoi támaszpont 500 millió dollárba került az USA-nak, hogy ne Is beszéljünk a töb­bi 50 támaszpont és repülőtér felszereléséről, amelyeknek mindegyikén felépült a B—52-es szuperbombázók felszál­lásához szükséges 4000 méteres betonkifutó. Az amerikai jelenlét árnyékában azonban, amely csak a Kittikacsorn-rendszer híveinek kedves, az ország gazdasá­ga és a lakosság életszínvonala a teljés züllés és függő­ség állapotában van. A LÁTSZAT MÖGÖTT Pedig Bangkok utcáin az egzotikus luxusüzlet egész so­ra, az élénk utcai kereskedelem azt a látszatot kelti, hogy a thaiföldi gazdasági élet virágzó központjában vagyunk. Kétségtelen, a kereskedők és vállalkozók elégedettek, kü­lönösen azok, akik többféle ügyelettel is foglalkoznak — egy vendéglő mellett például mozgó bazárral s taxiállo­mással, amely azonos vállalkozó tulajdona. És elégedettek a rezsim lefölözöl is, a thaiföldi vezetők bizalmi emberei, akiknek biztosított helyük van a bankok, biztosító társa­ságok igazgatótanácsaiban, számos kereskedelmi társaság vezetőségében. Mellettük, a főváros — és az éjjeli élet — elegáns társaságához tartoznak még a nagybirtokosok, akik földjeiket bérlőknek adják ki. Ez a társaság híres arról, hogy mesebeli összegeket úsztat el kozmopolita dá- rldók soráti, amelyeken állandó meghívottak az amerikai tisztek. Az estélyeken egy-egy személy vacsorája sokszor eléri a 200 dollárt, míg az ország egy lakosra eső év! nem­zeti jövedelme — 30 dollár! Az amerikai személyzet Bangkokban csupán tavaly 60 millió dollárt költött el. Jelentős összeg ez, de nem any- nyira, hogy helyrebillenthesse Thaiföld kereskedelmi mér­legének egynsülyát. A thaiföldi kereskedelem külföldi adósságai ugyanis egymillió dollárt tesznek ki. Nem is le­het azonban más eredménye annak a politikának, amely az ország túlhajtott milltarizálásával szétzülleszti a gaz­daság alapvető szektorait. Megkönnyítve a beruházásokat olyan területeken, mint a turisztika, a könnyűipar — fő­képp kézműipar — a vezetők mit sem törődnek az Iparral, s ami még veszélyesebb, a mezőgazdasággal, noha ennek kellene biztosítania a lakosság 80 százalékának megélhe­tését. Thaiföld elmaradott mezőgazdaságával ma arra kény­szerül, hogy egyre csökkentse exportját még olyan nyers­anyagokból Is, amelyek hagyományosan a kivitel zömét képezték. A rizs, kukorica, nyersgumi, juta, tápióka ter­melése állandóan csökken. Ezzel szemben, tekintet nélkül a szükségletekre és a realitásokra, Importálnak személy- gépkocsikat, kozmetikai cikkeket, szeszesitalokat... A Neue Züricher Zeitung című lap, a thaiföldi lakosság helyzetével foglalkozó nemrégi cikkében megjegyezte: „A thaiföldi paraszt rendszerint el van adósodva, s egy fil­lérrel sem keres többet ma, mint tíz évvel ezelőtt. Körül­belül 70 százalékuk nagy összegekkel adós azoknak a köz­vetítőknek, akik felvásárolják a falvakban a nyersanyagot, s akik az árakat megszabják. Az adósságok növekedése egyre több parasztot kényszerít arra, bogy földecskéjét el­adja. Ma, a megművelhető területek több mint 50 százalé­ka — különösen a Menam folyó völgyének Jé! termő rizs­földjei — a nagy földbirtokosok tulajdonában van.“ Miben reménykedhet ilyen körülmények között a falusi lakosság? Semmiképpen sem a kormányon lévő Thaiföldi Egyesült Néppárt ígéreteiben... A HATALOM „ÉDES“ TERHEI A bangkoki hivatali emberek körében már egy évtizede nagy divat a katonai egyenruha. A fontosabb pozíciókat egyik napról a másikra született tábornokok, ezredesek, hivatásos tisztek töltik be. A társadalmi-politikai élet is ennek megfelelően alakult; napirenden lévő „sürgősségi állapat“-ok, „ostromállapot“-ok, „különleges állapot“-ok se­gítik a kormányzást. Ez a rendszer, a katonai diktatúra és rendőrterror klasszikus formált alkalmazva védi a ke­vesek meggazdagodását, elnyomva és kizsákmányolva a A BIZONYTALAN TÁMASZPONT A thaiföldi vezetők, akárcsak saigoni sorstársaik, Amerika indokinai kato­nai jelenlétének árnyékában élnek. Saigont, ahol feketepiacon árusítják az a- m er lkai hadsereg arzenáljából származó gépfegyvereket, ágyúkát, kézigráná­tokat, teherkocsikat és a legkülönfélébb egyéb felszerelést, „az amerikai hadsereg ócskapiacának“ nevezik; ezzel szemben Thaiföld a Pentagon „föl­di repülőgép-anyahajó,|a" az Indokínai-félszigeten. Am Thleu „birodalmának“ maradványai és a Kittikacsom elnök uralma alatt álló ország között mélyebb jelentőségű különbségek is vannak. Az amerikai csapatok Dél-Vietnamból va­ló visszavonulásának egyre élesebben körvonalazódó hátterében, Thaiföld mindinkább az amerikai katonai erők legfelszereltebb hídfőjének látszik Délkelet-Ázsiában. Ebben a politikai és stratégiai összefüggésben, amelyhez egyéb, az Egyesült Államok számára kedvezőtlen változások is járulnak még ebben az övezetben, könnyen érthető, hogy Thaiföld valóságos betonkifutó- ví vált, amelyen egyre nagyobb számban szállnak le és föl a B-52-es nehéz­bombázók, ezek a „repülő erődök“... lakosság széles rétegelt. Az uralmon lévő réteg hatalmá­nak biztosítására egyetlen törvényt ismer: az erősebb jo­gát. A jelenlegi államfő Thanom Kittikacsorn marsall 1983 decemberében vette át a hatalmat; „működését“ elődjének, Sárit Tanaritnek végrendeleti komédiája vezette be. A volt államfő ugyanis egy „különleges törvény“ védelme alatt, az állam tulajdonából — természetesen a rendszer nevé­ben — csillagászati összegeket tulajdonított el. A végren­deletben, amely az elhunyt „apró megtakarításainak“ el­osztását írta elő a Tanarit-klán tagjai között, többek kö­zött 30 ingatlan, 51 luxusgépkocsi, értékes ékszerek szere­peltek, valamint részvények összesen 98 részvénytársaság keretében és 12 és fél millió dollárnyi készpénz ! ame­lyet a volt államfő állami sorsjátékon nyert, persze sors­jegy nélkül... 1963 óta Thaiföld politikai eseményeit is az örökké ér­vényben lévő „különleges törvény“ közös nevezőjére re­dukálták. Az 1969 február! választások az ellenzék meg­félemlítésének szokásos légkörében zajlottak le: az ellen­zék vezetői jogot kaptak a részvételre — lakhelyükön való letartóztatás körülményei közepette... Végül pedig mindent betetőzött az 1971 novemberi államcsíny, azaz „önállam­csíny“: ennek során — Kittikacsorn elnök ügyes rendezé­sében — ártalmatlanná tettek egész sor olyan kormány­tagot, akik azt merészelték föltételezni, hogy más mód­szerek, mint a marsalléi, jobb eredményre vezethetnének... Kittikacsorn marsall-elnök ma — felfüggesztve az alkot­mányt, feloszlatva a parlamentet, katonai jellegű ígazság- szolgáltatást kényszerítve a törvényszékekre — talán „nyu­galomban“ Irányíthatná az országot, ha hlrhadt stabilitá­sát nem veszélyeztetné az a — számára és zsoldosai szá­mára — Igen nyugtalanító valóság, amelyet a thaiföldi ha­zafiak mozgalmának növekvő ereje és befolyása jelent, a partizánoké, akik fegyverrel a kézben, egyre határozottab­ban kezdik gyűrűbe fogni a marsall vezérkarát... támaszpont tevékenység ÜJ SZAKASZ A HAZAFIAK HARCÄBAK Egyetlen pillantás az 1985. február 5-én alakult Thai­földi Hazafias Front programjára elegendő ahhoz, hogy megmagyarázza a hazafiak mozgalmának egyre szélesebb tömegalapját. A mozgalom ma már 35-öt ellenőriz az or­szág 72 tartománya közül. Alapító kiáltványa a következő alapvető célkitűzéseket tartalmazza: a diktatúra megdön­tését, hazafias és demokratikus kormány létrehozását, a nép szabadságának és jogainak védelmét, kilépését a SEATO-ból, az egyenlőtlenségen alapuló szerződések fel­bontását, a mezőgazdasági fejlődés elősegítését, a parasz­tok támogatását, az idegen töke korlátozásét. Világos, hogy a Frontot követve, a lakosság kezdettől fogva támogatta a partizánok harcát, amely még 1909-ben, soraik megnö­vekedésével, felszabadító néphadsereggé alakult át. A ha­zafias erők egyre erőteljesebben lépnek fel, és reális ve­szélyt jelentenek a thaiföldi vezetők számára. A Le Monde, foglalkozva a Felszabadító Hadsereg álláspontjával és ak­cióinak következményeivel, a következő megállapítást tet­te: „A hatóságok most már elismerik, hogy legkevesebb három északi és északkeleti övezet a partizánok ellenőr­zése alatt áll. Oj szakasz ez, amelynek nem kis következ­ményei lesznek: a rezsimnek már mostantól kezdve szem­be kell néznie azzal, hogy az övezetek, amelyek kibújtak ellenőrzése alól, hólavínaként fognak növekedni. Főleg az a veszély fenyegető a rezsim számára, hogy a Hazafias Front kiterjeszti hadállásait és akcióit az eddig egyetlen nyugalmas övezetben, a Menam völgyében és deltájában is, amely Bangkokkal együtt Thaiföld gazdasági központját alkotja.“ Feltehető azonban, hogy mindaddig, amíg Thai­föld stratégiai rentabilitását az indokínai hadműveletek­ben a Pentagon nélkülözhetetlennek véli, a „földi arany­hajó“ teljes gőzzel kapja az amerikai segélyt. Dél-Vletnam és a Thíeu-klikk válságos helyzete azonban élő példa a Kittikacsorn-rendszer fenntartói előtt. Radu Budeanu Hogyan fogunk beszélni a VILÁGŰRBEN apjainkban, mikor űrhajók kerin-. N genek a világűrben, a tudósok már azon munkálkodnak, hogy milyen is lesz a bolygóra érke­ző ember és az ottani értelmes lények közös nyelve. A világ jeles tudósai, köztük a szovjet, amerikai, svéd és francia kutatók már egyetemes vi­lágűrnyelvről beszélnek, amelynek megva­lósítása ma még szinte lehetetlennek tű­nik, és sok tudományos problémát vet föl. FÉNYNYELV? Az ismeretlen űr titkait kutató neves tu­dósok feltételezései szerint több olyan égi­test van, ahol hozzánk hasonló értelmes lények élhetnek, akikkel egy napon rádió­hullámok útján érintkezésbe lépünk. Ezek­ről az égitestekről valószínűleg válasz Is érkezik, amelyet a modern technika ké­szülékei fel is fognak, a tudományos prob­léma az üzenetek megfejtésében jelentke­zik. Nem tudjuk, hogy ezek a lények ho­gyan fejezik ki magukat — beszéd útján vagy pedig teljesen más módon. Ma még azt sem tudhatjuk, hogy ezek a lények érzékszerveik közűi melyikkel közük gon dolataikat. Az is lehet, hogy szaglószervük kel vagy tapintóérzékeikke! közük, mert például látó — és hallóérzékeik nincsenek. A világűr nyelvét kutató tudósok egy ré­sze azt javasolja, hogy a rádióhullámok helyett fényjelekkel közöljük gondolatain­kat világűrben szomszédainkkal. E kérdés nél tudnunk kell, hogy a korszerű rádió­távcsövek hatósugara ma már tízmíliárd fényév távolságára terjed, amely óriási. Ennek ellenére, a nagy Tejút-rendszer kö­zepéig még a legmodernebb rádióteleszkó­pok sem hatolnak el. A csillagok száma e térségben, ameddig a modern műszerek ha­tótávolsága terjed — 150 milliárd. A kutatók feltevései szerint ezek közül minden tize­diknek van bolygórendszere, vagyis olyan csillagok, mint a mi Napunk. Számuk tehát hozzávetőlegesen tlzmilllárdra rúg. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy legalább tíz- milllárd olyan égitest van, ahol az élet lehetséges. Tisztában kell lennünk azzal, hogy Földünkön az elSö értelmes lény hoz­závetőleg egymillárd évvel ezelótt jelent meg. A tudósok feltételezik, hogy ez a fo­lyamat lejátszódott más égitesteken Is. A Földön élő népekkel való megértés ma már nem jelent megoldhatatlan akadályt an­nak ellenére, hogy egyes kontinensek la­kéinál a fogalmak között lényeges eltéré­sek mutatkoznak. Erre nagyon jellemző például, hogy egy távol-keleti néptörzsnél, a nivahoknál az egy „szarvas“, egy „ujj“, egy „labda“ teljesen különálló fogalom. Az ö nyelvükön ugyanis a hosszú tárgya­kat külön egységgel fejezik ki, míg a rö­videt Ismét mással. Az eltérések ellenére Földünkön az esetek többségében megért­jük egymást, ha nem beszéd útján, akkor taglejtéssel, rajzokkal, grafikai jelekkel stb. A gondolatközlés a bolygólakókkal is le­hetséges. A MATEMATIKA MINDENT MEGOLD A tudósok, akik az. egyetemes világűr- nyelv — linkos — megteremtésén dolgoz­nak, határozottan kijelentik, hogy az anya­gi világ törvényei egyformán érvényesek az egész Tejút-rendszerben. A világegye­tem építőkövei mindenütt ugyanazok az anyagi részecskék. A fény sebessége ugyan­az az Androméda-ködben és e mai Tejút- -renszerünkben Is. A tudósok úgy vélik tudományos indoklásukban, hogy ha a ter- mészettudohány törvényei egységesek az egész világűrben, akkor feltehető, hogy a gondolatközlés Jelei is egységesek, törvény- szerű szabályokhoz igazodnak az értelmes lények között. A kutatók egy csoportja szerint, a ma­tematika a legalkalmasabb arra, hogy a világűr értelmes lényei és a Föld emberei megértsék egymást. A szovjet tudósoknak az a véleményük, hogy a Mars-lakókkal — ha egyáltalán léteznek — úgy Is érintkezés­be léphetnénk, hogy a végtelen kiterjedésű szibériai mezőkön óriási méretű, lénylő há­romszöget szerkesztenének. A háromszög­nek fontos jelentősége lenne, mivel külön­böző módon szemléltetné Pitagorasz téte­lét. Ha a Mars-lakók ezt a fénylő három­szöget észrevennék, akkor megértenék, hogy a Földön értelmes lények élnek. A világ tudósai eltérő véleményt képvi­selnek a világűr nyelvének egyetemes meg­alkotásában. Ennek ellenére, mégis egyet­értenek abban, hogy az elkövetkezendő év­tizedekben az ember el fog jutni naprend­szerünk valamennyi bolygójára, ahol ta­lálkoznia kell majd az ottan! értelmes lé­nyekkel. Jelenleg a kutatók azon munkál­kodnak, hogy a fennálló gondolatközlési módok különbözőségeit olyan nevezőre hoz­zák, hogy a legeredményesebb a „linkos” megalkotásánál. A tudósok nagy része optimista, és sze­rintük eljön majd az a nap — nem is olyan beláthatatlan idó múlva —, amikor a világ távirati irodát a következő hírt rö­pítik világgá: — Létrejött a kapcsolat, az egyetemes vllágflrnyelv alapján. Földünk lakói és más bolygók értelmes lényei kö­zött. Karczag László i

Next

/
Thumbnails
Contents