Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-09-12 / 37. szám
10 üj ifjúság Egy patinás templom a hegyormok tövében ORSZÁG A HEGYTETŐN A Pireneusok felé tartó turista Toulouse-tól 150 km hosszúságú kitűnő út után a szerpentinek világába kerül, és a volánt ugyancsak biztos kézzel kell tartania az egymást követő és mind magasabbra hágó kanyarok között. Nyár van, és hétvége. Az országúton egyre több az autó. A szembe jövők is, de főleg a velünk egy irányba tartók szaporodnak, valamennyiünk úticélja Andorra. Szinte észre sem vesszük, és egy kocsi- oszlop kellős közepén haladunk az egyre emelkedő, kanyarós szerpentineken. Már elhagyjuk az erdő borította részt; feljebb már csak a törpefenyő terem meg, az is csak szórványosan, s az út egyre emelkedik, és a kocsisor sem ritkul. Társam megjegyzi: „Ügy látszik ma senki sem maradt Andorrában ..." És még feljebb, ahol már teljes a kopárság, csak meredek sziklák szegélyezik az utat, a tömérdek kanyar mögött szemünk elé tárul szállodáival, üzleteivel, vendéglőivel... no meg két vámhivatalával a hegység központja. Elhagytuk Franciaországot és átlépjük Andorra határát. Az út menti tábla tudatja: „Pás de la Casa — 2085 m a tengerszint felett.“ Tyűha — sóhajt fel a bratislaval turista —, hiszen ez magasabb, akár a Chopok vagy a Ďumbier csúcsa. Pedig célunkig még magasabbra kell kapaszkodnunk ... Az Andorrába érkezőkkel a vámosok nemigen törődnek. Figyelmüket az ellenkező Irányból jövő kocsik kötik le. Azok az utasok, akik Andorrában a vámmentes területen egyharmaddal olcsóbban vásároltak, és gazdag zsákmányukkal hazafelé, Franciaországba tartanak. Bennünket, mikor harmadnap visszafelé mentünk, meg sem állítottak. Csak a franciákat ellenőrzik, mert ezek szinte kivétel nélkül csupán vásárlásért látogatják az országot. Egy-kőt elmaradhatatlan fény- képfelvétel után embécskánk állandóan magasabbra kapaszkodik, hogy elérje a 2409 m magasan fekvő Envalíra-szorost. Gyönyörű kilátás nyílik innen az andorrai völgyre. Ami minden turistát meg- től nyugatig 30 km. Kevés az olyan ország, amely egyik határtól a másikig autóval 30 perc alatt megjárható. Andorra állam lep, hogy még ebben a magasságban is vagy tíz benzinkút áll a gépkocsivezetők rendelkezésére. Minden nyugati olajtársaság ben- zínkútja megtalálható itt. Az érdekesség kedvéért meg kell említeni, hogy itt sokkal olcsóbb a benzin, mint a túlsó oldalon, Franciaországban, tehát aki hazatérőben van, mind megtölti kocsiját az aránylag olcsó üzemanyaggal. Andorra tulajdonképpen néhány, valóban festői és magasan elterülő völgykatlanból áll. Három oldalról magas hegységek határolják, csak egyik oldalén nyílik völgykatlanba. A Közép-Pireneusok déli lejtőjén terül el, és az egész hegyvidék legromantikusabb tája. Az ország terjedelme: 465 négyzetkilométer. Északi és déli része között 20 km a távolság, kelet- és fővárosát, Andorrát ismertető kis prospektusok azt állítják, hogy ez a legősibb település — igazat mondanak. De az az állítás, hogy mindmáig megtartotta vidékies jellegét, már nem felel meg a valóságnak. Andorra külvárosok nélkül épült. A turista menten a város kellős közepébe kerül, egy egészen modern, üzletekkel, szállodákkal teli városba. A XX. század minden korszerű vívmánya megtalálható benne. Különösen ez — és talán éppen itt — tűnik fel annyira. Tömérdek ember az utcákon, a kirakatok gazdagsága, a reklámok tömege, autók sokasága — egyszóval minden, amit a modern világ nyújthat az emberiségnek. Andorrát hol mint fejedelemséget. hol mint köztársaságot jelölik meg. Valóban mindkét államfajta jellegét magán viseli. Két „társuralkodója" van — a francia elnök és az urgeli püspök. Az országot, amelynek jogalapjai 1278 óta nem változtak — egy vezér- szindikátus igazgatja — vagyis ennek a helyettese, a szindikus. Az 1278-as esztendőben kötött szerződés, amely Andorrának bizonyos függetlenséget biztosított, ma alkotmányos jelleggel bír. Sok andorrai jogi norma már századok óta eredeti formájában van érvényben. Mint minden önálló államnak, Andorrának is megvan a saját zászlaja, címere, himnusza és államünnepe is. Történelme is gazdag és érdekes. Az ország legfőbb jövedelme az állattenyésztésből ered. A mező- gazdasági termelés alig képes a lakosság ellátását fedezni. Ipara nagyon szerény — egy-két dohánygyár és villanyerőmű képviselik ezt az ágazatot. Andorrában nincs adó, de államkölcsön sem létezik. Az állam bevételét a szabadalmakból befolyó összegek képezik, amelyeket a külföldi vállalkozók fizetnek. Az államkassza másik, de csekélyebb jövedelmi forrása a turista- forgalomból és a postabélyegek árusításából folyik. Meg kell említeni, hogy ennek az államnak két postaforgalmi rendszere van — a francia és a spanyol. Mindkét országnak minden nagyobb községben van postahivatala, és a feladott leveleket vagy spanyol-andorrai, vagy francia-andorrai bélyegekkel kell ellátni. A képeslapon, amelyet a francia postán adtunk fel Bratislavába a bélyeg éppoly drága, mint Franciaországban, a spanyol postán pedig, mint Spanyolországban. Ennek következményeként néha furcsa dolgok is történnek. Például néha egyazon címzettnél két postás is találkozik — francia és spanyol — és mindkettőnek gyakran igen hosszú, meredek, sziklák közötti utat kell megjárnia. A francia postáról Spanyolországba feladott sürgöny a nemzetközi tarifaszabályok szerint fizetendő, míg a spanyol postahivatal ugyanabban a városban csak a helyi hazai tarifát számlázza. Andorrának nincsen saját pénze, tehát mindenért vagy frankkal vagy pesetával kell fizetni. Az ország további látványossága a helyi rendőrség. Andorrának ugyan van katonai parancsnoka — csak hadserege nincsen. A családfők alkotnak amolyan milíciafélét, és csak az a kötelességük, hogy szükség esetén rendelkezésre álljanak. Nemrégiben még rendőrségük sem volt. De mikor a növekvő turista- forgalom megkövetelte, hogy legyen, aki útba igazítsa az idegeneket, feleljen biztonságukért, akkor alakult meg a 12 főből álló andorrai rendőrség, amely leginkább csak turistaidényben van szolgálatban. Főként a két andorrai útkereszteződésnél irányítják a forgalmat. A filatéliai boltokban ott találjuk hazánk bélyegeit, és a főutcán a Skoda-autők képviseletét, melyEn valira-szorosban nek kirakatában egy szép bordószínű 100-as látható, kissé arrébb pedig a Skoda-szerviz. Ahogyan azt a prospektus hirdeti, a 11 356 lakos közül kettő vallja magát csehnek, Illetve szlováknak. Három kellemes, pihenéssel töltött nap után embécskánk ismét a 2409 m magas Envalírára kapaszkodik, hogy tovább folytathassa útját. A szorosban mi is megtöltjük benzintartályunkat, hogy minél tovább utazhassunk az olcsó benzinnel. Elhagyjuk hát azt az országot, amely az állandóan növekvő turistaforgalom következtében most éli fénykorát, Dr. Vladimír Priputen 2407 méter magasságban, az A Barátság-vezeték 1975-ben ötvenmillió tonna kőola jat szállít A Barátság Kőolajvezeték mindinkább a barátság, a szocialista országok együttműködésének jelképévé válik. A , Barátság' Kőolajvezeték-rendszer felépítését 1959-ben határozták el a szocialista országok, s erről még abban az évben megállapodást is kötöttek. A szakmában páratlan gyorsasággal végezték el a mukát, s 1962-ben elindulhatott a vezetékeken — a világ eddigi leghosszabb csőrendszerén — az olaj. Ennek immár tíz éve. Mostanáig Magyarország 25, Lengyelország 43, az NDK 37, s Csehszlovákia 80 millió tonna olajat kapott a „Barátságon“. A szakemberek meggyőző számításokat végeztek: a vezetéken továbbított olaj legalább ötször olcsóbb minden más módon szál- lítottnál. Ezenkívül a vezeték létesítésében résztvevő KGST-orszá- gok nagyon sok pénzbe kerülő beruházásokat takaríthattak meg. A számítások szerint csupán a Szovjetunióban 1500 mozdonyt és 60 ezer olajszállító-vagont kellett volna munkába állítani, egyetlenegy évi olajmennyiség szállítására, s ennek az ára elérte volna a 300 millió rubelt. S ehhez még hozzá kellene adni a fogadó szocialista országok költségeit is. A KGST-együttműködés fokozását szorgalmazó szocialista or$zá: gok 1975-ig 30 százalékkal több olajat kívánnak szállítani a vezetékrendszeren. Az ötéves terv utolsó évében, 1975-ben a szocialista országok már 50 millió tonna kőolajat importálnak ezen a vezetéken a Szovjetunióból. Az eddigi eredmények a vezetékrendszer további bővítésére sarkallták az együttműködés részvevőit. Közös erőfeszítéssel még az idén át kívánják adni a .barátság 11“ vezetékét. Ehhez a nyugat-szibériai és a kazahsztáni olaj összegyűjtésére Kujbisev környékén új központot építenek. A Szovjetunió és partnerei •— a KGST-program szellemének megfelelően — nem zárkóznak el a Barátság-vezeték meghosszabbításától sem. A Szovjetunió szállít — egyebek között — kőolajat és földgázt Jugoszláviának és Ausztriának is. Bécs-Triesztig tengeri úton, onnan vasúton kapja a küldeményt, s ez a szállítási mód meglehetősen drága. Am ha a Barátság-vezetéket Bratislavától, Szászhalombattától meghosszabí- tanák, úgy Jugoszlávia és Ausztria is a vezetékrendszeren át kaphatná a nélkülözhetetlen nyersanyag jelentős részét. Ez valamennyi fél anyagi előnyét szolgálná. Halmai György Králové Mestóban meg kezdte termelését a „tojásgyár“ és nagyipari baromfi- telep. Kilenc hatalmas keltetőhangárból futószalagon tódul ide a tömérdek tojás. A keltetőhangárban 145 152 „kotlós“ dolgozik. A terv szerint évente 30 millió tojást kell kikelteniük. A kilenc hangárt folyosó köti össze az üzem adminisztratív részlegével. A futószalag ezen a folyosón szállítja a tojások fehér áradatát a selejtezőbe, ahol óránként 25 000 darab tojást válogatnak át. Az üzem és a hangár berendezése lehetővé teszi, hogy a keltetőgépek számát a duplájára emeljék. A hatalmas új baromfitelep a nyraburki szövetkezet tulajdona és egyben müve is. Itt 34 egységes földművesszövetkezet tömörül és még a szövetkezetek felvásárlóüzeme is. Az üzem jó példája az együttműködés és az egyesített erők sikeres eredményeinek a mező- gazdaságban. A baromfitelepet a szövetkezeti tagság építette a milánói SICIT mintájára és licenciájában. Sőt, sikerült az eredeti tervezett költségvetést teljes kétmillió koronával csők kenteniük. Az etetési rendszer, a világítás, de még a tojás begyűjtése is teljesen automatizált. Ezért csak 9 baromfiápolóra van szükség a futószalagok mellett. A gyfljtőhangárok tervbe vett kihasználása mellett, az egy munkaerőre jutó évi termelés egymillió koronát tesz ki. Még az idén 27 millió darab tojást és 1800 métermázsa baromfihúst termel majd ez a nagyüzemi baromfitelep. (si) Hatásos oltóanyagot fedezett fel a tengeren égó olaj ellen. A. Sellkman lett mérnök. Készítése rendkívül egyszerű. Agyagot nyolcszáz fokon addig hevítenek, míg porszerű anyag nem keletkezik belőle. Az igv kapott por másodpercek alatt eloltja a víz felszínén égő olajréteget, és lesüllyed vele a medence fenekére. Vollasztonit — lelőhelyeket fedeztek fel a közép-ázsiai szóv- jetköztásaságban és a Távol- Keléten. A vollasztonit fontos kerámiai alapanyag, rendkívül értékes kerámiák készíthetők belőle. A vollasztonit lap például az anyag károsodása nélkül szegelhető, mert megmunkálás közben az anyag különleges tulajdonságokat nyer, így például a szerkezete rostos lesz. A szovjet soröntő szedőgépek egyik legnagyobb vásárlója az olasz Eteila-cég. E cég szakembereivel együtt készítette el a Poligrafmas Gyár za új N-121 és N-124 jelzésű szedőgépeket, amelyek iránt nemcsak Olaszországban, hanem más európai és amerikai országban is kereslet mutatkozik. „Made in DSSR“ jelzésű nyomdaipari gépek már hatvankét országban dolgoznak. a 'u ti -a — -o S a a «05 o z M Jľ to 2 C ft 9 S £ BO s Sä 'OJ ťO “■* * -° X (Z S *ea a £ 03 < * 03 • {8 N S B to £ C s 3 ž >,n S OC'C ft S hT-c « g ® S * s to v«» *5 2 > £ 2 ^**5 3 ÖCÄ £ u e 2 S 9 Si 3 s S s Z ífl o = ZS ft 6 03 ’S * g g m r* > .Z
