Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-22 / 8. szám
(Folytatás az 1. oldalröl/ Az iskola: a Seneci Magyar Tannyelvű Gimnázium. — Végzős tanulóink előtt jő példaképek állnak, hiszen iskolánk diákjai közül sokan lettek orvosok, tanárok, mérnökök. Számos kiváló szakember éretségizett iskolánkban, akikre büszkék vagyunk és akik bizonyítják, hogy az iskola szivük szerinti pályát tanácsolt nekik. Nagy körültekintéssel foglalkozunk harmadikosainkkal. Szüleikkel is beszélgetünk, igyekszünk helyes irányban befolyásolni tizennyolc éveseink nagy elhatározását. Ezzel fogadott az iskola igazgatója, Herdics János. — Hogyan segíti az iskola a (pályaválasztást? Beszélgetésünkbe bekapcsolódott a Olgyay Emilia, a nagy tehetség pályaválasztásért felelős Simon Fe- rencné tanárnő is. — Elsősorban jő tanáccsal. Találkoztunk diákjaink szüleivel, meghallgattuk egymás véleményét. Sok pro- pagációs anyagot kapunk az Illetékes intézetektől, van külön pályaválasztási faliújságunk (láttam, szép és ötletes), ahová minden beérkezett információt kifüggesztünk. Természetesen tanácsaink reálisak és összhangban vannak társadalmunk szükségleteivel. A gyerekeknek az előző évek tapasztalata alapján megmondjuk, melyik iskolára milyen eséllyel indulhatnak. — Ez azt jelenti, hogy ha egy osztályból tíz diák jelentkezik az orvosi fakultásra... — Ilyesmi nem történt meg. Az osztály, amelyet meglátogattunk, a III. C, 25 tanulójából hat kitüntetéssel végezte a tavalyi iskolai évet. Amikor azt kérdeztük, érettségi után ki megy közülük dolgozni, senki sem jelentkezett. Kicsit furcsállot- tam, de beszélgetésünk során mégiscsak ráakadtunk egy ilyen kislányra. Nem kérdeztük, miért félt bevallani elhatározását. Elmondta, hogy nem tartozik a legjobb tanulók közé, kevés esély- lyel Indulna a főiskolai felvételin. Nem találtam ebben semmi kifogásolni valót, nézete egészséges, minden téren reális volt. Az osztállyal „dumcsiztunk“; nehéz volt-e a választás, mikor határozták el és kinek az ajánlatára választottak szakmát vagy inkább hivatást, meg ilyesmikről. Abban megegyeztünk, hogy a pályaválasztásnál nem volt igényesebb, fontosabb esemény életükben. Az osztály humán tantárgyakra szakosított, és ez a tény erősen befolyásolta döntésüket. Többségük a tanári pályát választotta hivatásul, és minden magyarázat helyett beszél Takács Géza véleménye, aki a következő foglalkozásokat — adminisztrátor, mérnök, segédmunkás, tanár, szakmunkás — társadalmi fontosságukra való tekintettel így rakta sorrendbe: — Első helyre tenném a tanárt. Jelentősége a társadalom számára i- gen nagy. Neveli a jövő nemzedékét, munkája nélkül mérnökök sem lennének. Utána következhet a mérnök, a műszaki fejlődés képviselője, nélküle nincs színvonalas társadalom, aztán az adminisztrátor... de mégse, inkább talán a szakmunkás, aki nélkül az adminisztrátor munkájára nincs szükség, és a sor végén kullog a segédmunkás. — Szegény, és miért? — Nem minthogyha az ő munkája alacsonyabb rendű, vagy lebecsülendő lenne. De a társadalom számára kisebb jelentőséggel bír, mint a felsorolt többi foglalkozás. Segédmunkásokra is szükség van, sőt! Az osztályból többen jelentkeztek részt tanári, de van, aki orvosi szakmagyarországi főiskolákra. Túlnyomóra jelentkezett: Dukon Béla. — Elhatározásom nem új. Senki sem tanácsolta, hogy orvos legyek, ez valahogy bennem érett meg. Szabad Időmben is szívesen lapozgatok orvostudománnyal kapcsolatos könyvekben. Szóba jöttek a főiskolák: a Ko- menský Egyetem, a Károly Egyetem, a magyarországi főiskolák és a többi. Több diáktól hallottam, hogy szívesen lenne a Károly Egyetem hallgatója. Miért? Érre próbált feleletet adni Jankó Gabriella: — A Károly Egyetem 624 éves múltra és gazdag hagyományokra tekint vissza... 0—0 A konzervatív felfogás még mindig hat és rendszerint sohasem az igazságnak megfelelő irányban. Így van ez a katonai iskolákat illetően is, és hogy ennek ellenére is akadtak fiúk, akik egy életre vállalták a zöld ruha viselését, az erős jellemre vall. — Nem félsz? — Mitől? — A fegyelemtől, felelősségtől... — Nem. És igaza van. Amikor azt kérdeztem Horváth Páltól, ettől a szimpatikus fiatalembertől, hogy mi volt az, ami döntőleg hatott elhatározására, azt válaszolta, azért akar orvos lenni, mert szerinte az orvosi pálya az, ahol a legnagyobb mértékben érvényesülhet az emberi segltökészség. Különben az is közrejátszott, hogy főiskolai tanulmányai alatt nem szeretne szülei terhére lenni. (Mint ismeretes, a katonai főiskolák hallgatóinak úgyszólván semmilyen anyagi gondjaik nincsenek.) Ezt az álláspontot egészen újnak találtam, és vele néhány év óta először itt, a seneci gimnáziumban találkoztam. És nem egyedül Horváth Pál az, aki látja vagy inkább megérti az áldozatot, amit a szülők hoznak gyerekeikért. Nagyon sokszor fontos az Is, honnan jön az ember, nemcsak az, hová megy... Olgyay Emília még akkor is tagadólag rázta a fejét, amikor Herdics igazgató elvtárs jó szándékkal mondta, hogy márpedig utána néz a dolgoknak.-Sps — ‘Spsiatiai áSeu Aupisjsj v — ta a fülembe. Mint Milka elmondta, azért jelentkezett felépítményi Iskolára és nem főiskolára, hogy mielőbb szülei és hat fiatalabb testvére segítségére lehessen. Imádja a könyveket, azért választotta a könyvtárosi szakmát, és ha elvégzi, tévúton fog tovább tanulni a főiskolán. Az osztályból többen jelentkeztek a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolára. A mezőgazdaság közel áll hozzájuk, hiszen nagy részük faluról származik. Mezőgazdasági szakemberekre szükségünk van, és jó, hogy az iskola ebben a szellemben neveli a diákokat. Hogy sikerül-e a tervük, nem tudjuk. Számolnak azzal is, hogy nem. A fiatalok általában többféle munkára alkalmasak, meg lehet velük szerettetni olyan foglalkozásokat is, amelyek most még eszükbe sem jutnak. Hiszen a legtöbb gyerek nem önmaga dönti el, melyik pályára menjen, azt sem szabad elfelejteni, hogy nem mindenkiből lesz az, ami szeretne lenni. . Egy osztály elindult. Most még csak keresnek, tapogatóznak. A fontos az, hogy befussanak a nagy Óceánba, hogy meg is találják helyüket az életben. ZÁCSEK ERZSÉBET A III. C az iskola igazgatójával, Herdics Jánossal. Egy osztály elindult... A fontos az, hogy befussanak a nagy Óceánba, megtalálják helyüket az életben. Minden nemzet büszke azokra, akik szabadságát és jogait védik. Tiszteli és becsüli őket. Éppen ezért néphadseregünkbe csak olyanokat vesznek fel, akik ezt a tiszteletet és megbecsülést megérdemlik, akik tulajdonságaikkal, tehetségükkel és szorgalmukkal biztosítékát adják annak, hogy a beléjük vetett bizalomra rászolgálnak. A modern hadseregnek, mint amilyen a csehszlovák néphadsereg is, ma már műszakilag fejlett, sokoldalú szakemberekre van szüksége; kiváló parancsnokokra, tehetséges technikusokra, kémikusokra, szervezőkre, orvosokra és további szakemberekre. Ezért néphadseregünk évente felvesz kilencéves iskolát, gimnáziumot, ipari szakközépiskolát, tanonciskolát és főiskolát végzett fiatalokat, sőt nőket is. A különböző időtartamú katonaiskolák elvégzése után tisztek vagy tiszt- helyettesek válnak belőlük széles körű érvényesülési lehetőségekkel. Azok, akik nem végeztek középiskolát, a katonai, szakképesítés megszerzése mellett le is érettségizhetnek. A kilencéves iskolát végzett tanulók esetében a katonai középiskolák négyévesek és egyben helyettesítik a tényleges katonai szolgálatot. A gépipari, elektrotechnikai, vegyészti, egészség- ügyi, élelmezési vagy más irányzat elvégzése után a tanulóból őrmester válik. A négyéves katonai gimnáziumok végzettjei rendszerint tovább tanulnak a katonai főiskolák valamelyik szakán. Bármely szakmájú tanoncok, ha elvégezték a kilencéves alapiskolát, jelentkezhetnek a kétéves iskolába. A tanulási idő alatt letudják tényleges katonai szolgálatukat, alhadnagyok lesznek, és tehetségük határozza meg további útjukat. Többek között azt, hogy felkerülnek-e a katonai akadémiára, vagy sem. A katonaiskolák között legnépszerűbb talán a hároméves pilótaiskola, amelyre azokat az érettségizett fiatalembereket veszik fel, akik minden téren megfelelnek a repülői hivatás feltételeinek. Nagy az érdeklődés az egyéves , tiszti iskola iránt is, ahová szintén csak érettségizetteket vesznek fel. A tanulmányi idő itt is helyettesíti a kétéves katonai szolgálatot és a diákok alhadnagyként kerülnek ki az iskolából. A nagy érdeklődés miatt azonban csak azok lehetnek az iskola ta- nnlói, akik a katonai pályát valóban hivatásul választják. Az érettségizettek azonban mindenekelőtt a katonai főiskolákon, akadémiákon szeretnék folytatni tanulmányaikat. Ezekből az iskolákból tiszti ranggal a legkülönbözőbb szakemberek kerülnek ki: orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, gazdasági szakemberek, a technika legkülönfélébb ágazatainak szakemberei, kartográfusok stb. De még ezzel sem merítettünk ki minden továbbtanulási lehetőséget a katonaiskolákon. Hivatásos tisztek válhatnak a polgári iskolák végzettjeiből és néphadseregünk tartalékos tisztjeiből is. Gyakran érdeklődnek a lányok is a katonai hivatás iránt. Sok nő nem érvényesülhet hadseregünkben, a katonaság mégiscsak férfiaknak való szakma, de néhány egészséges lányt minden évben felvesznek a rádiósok, távlrá- szok és a repülőtéri technikusok tanfolyamaira. Ha egészségügyi okokból nem felelnek meg a felvételin, úgy polgári dolgozóként kaphatnak állást néphadseregünkben. A katonai pálya iránt érdeklődők részletes tájékoztatást kaphatnak a helyi, vagyis városi, járási és kerületi katonai parancsnokságokon. Azok dolgozói mindenben tanácsot adnak, és ismertetik a felvételi vizsgák feltételeit. ' új ifjúság 3 KÉSZÜLŐDÉS A RYSYRE A Rysy csúcsának megmászásával egybekötött hagyományos nemzetközi ifjúsági turistatalálkozó a SZISZ egyik legnagyobb akciója közé tartozik. Az akciót Vlagyimir Iljics Lenin tiszteletére rendezik,' aki annak idején szintén meg- mászta a Magas-Tátra e csúcsát. A találkozóra az idén augusztus 3-a és 6-a között kerül sor, műsora lényegében nem változik. Csütörtökön táborveréssel kezdődik a Csorba-réten, pénteken és szombaton kerül sor a csúcs megmászására, s ezzel egyidejűleg különféle sportversenyeket, gitáros és egyéb vetélkedőket rendeznek, szombat este tábortűz és kultúrműsor várja a részvevőket, fellépnek hazánk legjobb táncdalénekesei. A korlátozott elhelyezési le- - hetőségekre való tekintettel az idén is legfeljebb 3000 fiatal részvétele jöhet számításba. A találkozó törzskara már értesítette a SZISZ kerületi bizottságait, hogy hány fiatalt küldhetnek az akció színhelyére, ezért jó lesz idejében biztosítani a helyet. Azoknak pedig, akik valamilyen oknál fogva nem vehetnek részt a XVI. nemzetközi ifjúsági turistatalál- kozón, egy örömhír: a találkozó után nem bontják le a sátortábort. Egész augusztus végéig a fiatalok rendelkezésére áll. ÉRDEKESSÉGEK FOLYÖ- INKRÖL Hazánk legbővízübb folyója a Duna. Komárnónál közepes vízállás mellett másodpercenként 2307 köbméter viz hömpölyög át a medrében. Évente kb. 70 milliárd köbméter víz folyik le a Dunán. Egyszer- annyí, mint az összes többi csehszlovák folyón együttvéve. A leghosszabb folyómedre hazánk területén a Vltavának van, 435 km hosszú. A folyó vize ezt a távolságot 50 óra alatt teszi meg. A legnagyobb vízgyűjtő területe — szinfén hazánk területét tekintve — a Lábénak van — 51399 km2. Évente több mint 400 ezer tonna termőföldet mos el hazánk területéről. Érdekes továbbá, hogy néhány folyó és patak csak ritkán és akkor is csak részben fagy be. Ezek közé tartozik Szlovákiában a Fe- hér-Vág és a Štiavnická, Morvaországban a Punkva és a Svitava, valamint a Teplá folyócska Karlovy Va- ryban. DIVATSZALON BRATISLA- VÄNA K Reprezentatív divatszalont kap rövidesen Bratislava. A leendő divatszalonban férfi és női szabóságot, méteráru osztályt és egyéb szolgáltatásokat vezetnek be. A divatszalon céljára a Šafárik téri Vkus eddigi helyiségeit és a környező lakóházakat alakítják át. VEGETA HAZAI MÖDRA A szeszfőzdék és kon- rw-vevňmv kísérleti intézetében megszületett a hazai Vegeta — a TOLI ételízesítő. A hazai ételízesítő nem hasonlítható össze az Ismert Vegeta és . Evő jugoszláv ételízesítőkkel, teljesen új recept szerint készül. A szakemberek véleménye szerint a TOLI íze- sebb és jobb a jugoszláv ételízesítőknél, ráadásul B2 vitamint is tartalmaz. A prievidzal konzervgyár rövidesen megkezdi a gyártását. (P)
