Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-04 / 1. szám
kezdenek több és sokemeletes épületeket építeni. Tokió ugyan sosem volt földszintes város, de igazi felhőkarcolói száma e- gyelöre még két kézen megszámolható. A tokiói felhőkarcolók ma sem a növekvő biztonság, hanem a szinte napról napra csillagászati számokig növekvő telekárak miatt épülnek felhőkarcolónak. Az óriási területen fekvő város a népsűrűség szempontjából Párizs után a második helyen áll: egy négyzetkilométeren több mint tizenhétezer ember él. Az adat annál riasztóbb, ha hozzáképzeljük a jelenleg tökéletesnek számitó, mégis abszolút zsúfolt közúti forgalmat, aminek érzékeltetésére e- lég annyit elmondani, hogy az ország autóipara világviszonylatban szintén a rangos második helyet foglalja el. A statisztika szerint Tokióban minden negyedik tű dőre esik egy járműklpufogő. Persze itt azt is el kell mondani, hogy jelenleg sehol a világon nem folynak eredményesebb kísérletek a levegő tisztaságának megvédése érdekében, mint japánban. Ezen nincs mit csodálkozni, s a szigetországból rendszeresen érkező műszaki vonatkozású hírrengeteg között már ma sem lenne különösebben meglepő, ha arról értesülnénk, hogy a japánok ezt az egyre szörnyűbb a- datokban jelentkező világproblémát hatékonyan megoldották. Még az a szerencse, hogy a rengeteg tokiói járműkipufogó helyszűke miatt egyszerre nem üzemelhet. Hogy-hogy? — kérdezheti az olvasó, akinek hiteles értesülései vannak a nyolc- és tizenkét sávos tokiói utakról, amelyek fölött sok helyen két-három emeletnyi magasságban, két-három szinten műutak kígyóznak, na és persze az utcák alatt Is. Ez valóban így Igaz, s bámészkodván az ember nem tud hinni a szemének, hiszen mindez még makett formájában is óriási teljesítménynek számít. Tehát bármilyen jók is az útviszonyok, egyelőre még Japánban is könnyebb autót gyártani, mint utat építeni, tgy hát az autótulajdonosok sokasága a városon belül rendszerint kénytelen más közlekedési eszközt választani. Ezek közé tartozik elsősorban a várost behálózó, óriási metró. A világ egyik legnagyobb metrója, de rajta kívül egyelőre még a világ egyetlen metróján sem vezették be azt, ami Tokióban már régen szükségszerűvé vált. Csúcsforgalmi órákban ugyanis több száz diákot alkalmaznak. Teendőjük abból áll, hogy a legkülönbözőbb taktikai és fizikai módszerekkel igyekeznek minél több embert bepréselni a vagonokba. Mutasson valaki még egyetlen országot, ahol valakit tolakodásért fizetnek, ahol az apróbb kiadásokra valót ebből is lehet fedezni. Ilyen ország nincs, város is csak egy van. Ezt a várost talán kicsit szerénytokioi utcakép. A kép alján a világ leggyorsabb vonata siklik Oszaka felé. Az „álomexpresszről“ a továbbiakban majd részletesebben is szó esik. Mellette — középső kép — a tokiói magasvasút, amely a város központját a Haneda repülőtérrel köti össze. A Hanedán a nap minden percében startol vagy landol egy-egy repülőgép. A szélső felvétel nem Párizsban készült, és közepén nem az Eiffel-torony büszkélkedik. Ez a to rony annál sokkal szerényebb, bár tizenhárom méterrel magasabb Párizs díszénél. A torony tövében és felvonójában, soknyelvű, nagybetűs feliratok a látogatók és franciák elnézését kérik, mivel a Tower az Eiffelnél tizenhárom méterrel magasabb. „Nem az Eiffel rekordját akartuk megdönteni. Műszaki körülményeink kény szerítettek bennünket.“_________________________________________________A szerző felvételei KÉT I ARíezÉR Titok EURÓPÁBAN NE KERESD JAPÁNT • FÖLDRENGÉSEK ÉS FELHŐKARCOLÓK • TOKIÓBAN MINDEN NEGYEDIK TÜDŐRE ESIK EGY JÁRMÜKIPUFOGÖ • A TOKIÓI METRÓ HOSZ- SZÚ VONALAIRÓL — RÖVID MONDATOKBAN • AZ UTASOKAT FIZETETT „TOLAKODÓK“ PRÉSELIK BE A KOCSIKBA • TOKIÓBAN NINCSENEK LOKÁLPATRIÓTÁK • A TOVÁBBIAKBAN ISMÉT TOKIÓRÓL RESZELI FERENC RIPORTSOROZATA JAPAN DIÁKLÁNYOK telenül, de nem is egészen alaptalanul a japánok a világ fővárosának nevezik. A jelzőt viszont nem a lokálpatriota tokióiak kreálták, mert feltehetően nem sok ilyen város van. Tokió óriási, Tokió csodálatos, de kitűnő aszfaltján nagyon sok oknál fogva csak elvétve lézeng egy-egy lokálpatrióta. Tokiót millió oknál fogva lehet csodálni, de szeretni és elfogultnak lenni vele szemben már kevésbé lehet. Ezt tokiói diákok mondták nekem s magyarázták. Mert lélegzeni, lakni és munkát találni Tokióban egyre nehezebb. Ezek a diákok pedig azért tanulnak a város neves és drága egyetemein, hogy mindezt, legalább ezt, a jövőben meg tudják valósítani. Az akadályok pedig szaporodnak, a világváros és a világvárosi ember viszonya ezáltal párhuzamosan romlik, 1 Tokión tehát van mit csodálni, de még mennyire van! Ezért hát a következő folytatásban még elkerülhetetlenül Tokiónál kell maradnom, már csak azért is, mert nemcsak csodából épült fel ez a tarka világváros. (Folytatása következlkl A huszadik századi Japán civilizációs totalitásairól és a sok évszázados Japán különös hagyományairól, e társadalom kettősségéről, végleteiről nagyon sok nyelven, nagyon sok elemzés látott már napvilágot. A japán társadalommal foglalkozó szakirodalom és a napi világsajtó által szakadatlanul fogalmazódó vélemények összességének konklúziója, nagy általánosságban is csupán megközelítő lehet. Magát az országot, annak megannyi furcsaságát és jelenségét persze nehéz is teljes összefüggésben megérteni. Egy amerikai társadalomtudós — aki több mint egy évtizedig élt Japánban, figyelte, szakszemmel elemezte az ország életét — így nyilatkozott: „Ha egy évtizeden keresztül Japánban él az ember és rájön arra, hogy erről az országról még semmit sem tud, akkor már nagyon sokat tud róla.“ E vélemény hitelessége egyazon japán furcsaságok érthetetlenségénéf fogva u- gyancsak ellenőrizhetetlen, bár mindenképpen indokoltnak tűnik. A turista minőségében Japánba utazó újságíró e véleménynyel ne kezdjen semmit Tokió a maga nagyságával, tarkaságával, csodáival éppúgy mellbe vágja, mint az Izü-félsziget képtelen, káprázatos természeti szépségei, egy családi vendégeskedés ceremóniájának érthetetlenségei vagy a számtalan történelmi műemlékhez fűződő tények és legendák... egyszóval az élmények és információk sokaságának nagy része mellbevágó. A hazatérésem óta eltelt idó távlatából visszatekintve csupán egyetlen határozott meggyőződésre jutottam: nem szabad általánosítani. Az ember személyes élményei ugyanis e végletek nagy tenyészetében inkább egyediek, mint általánosak lehetnek. Am amint leírom, máris határozatlanabbnak tűnik ez a tanulság, és azt kell éreznem, mégis csak olyan élmények rengetege éri az embert Japánban, amilyen Európában semmilyen körülmények között sem fordulhat elő. Ilyen aspektusban pedig minden jellemzőnek számít. TOKIO E országnyi nagyságú területen fekvő várost tizennégy millió ember lakja. E tény ismert, tehát nem meglepő. De... Az évszázadok óta rendszeres földrengések miatt a lapánok csak az utóbbi években Az amerikai Westinghouse vállalat kutatót parányi buborékokat fedeztek fel az Izzólámpák wolframból készült Izzószálainak anyagú ban. A fémbuborékok akadályozzák meg az izzószál meggörbülését, ugyanakkor azonban csökkentik Is a fénykibocsátást. A buborékok átmérője százezred milliméter nagyságrendű. A Szovjetunió népgazdaságának sikerei kiállításon mutatták be a képen látható fogfúrógépet. A nagy fordulat- számú berendezés elektromos és turbinás fúrógéppel van ellátva, melyek úgyszólván fájdalommentes kezelést tesznek lehetővé. Értékes lelet Megtalálták Kiírásinak, a perzsa birodalom alapítójának palotáját Iránban. A VI. századból származó épületmaradványok a perzsa civilizáció és kultúra eddig ismert legrégibb emlékei közé tartoznak. A különleges díszótöelem- maradványokat szakemberek vizsgálják. Greenwichben megállt az idő Greenwichben szilveszterkor egy ízed.,Asodp írere megállt az idő. December 31-én ugyanis hoz-áigazítot- ták a greenwichi középidőt a párizsi nukleáris órákhoz. A francia fővárosban működő szerkezet hosszú óvón pontosabb, mint a reenwi- chi óra. A párizsi nukleáris icőmérö köz" m’ i ugyanis a legpontosabban figyelemmel tudják kísérni a Föld keringési adatainak legkisebb változásait is, ezért időről időre ehhez igazítják a greenwichi középidőt. Legutóbb 1958 január elsején hozták szinkronba a két szerkezet működését. VILLANY-AUTÓ Ilyen, villanyteleppel működő gépkocs sat kaptak a japán főváros szívében szolgál; tot teljesítő telefonműszerészük. A város levegőjét nem szennyező villany- autók maximális sebessége. 60 kilóm 'er óránl. rt.
