Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-01 / 5. szám
10 ■ ' tanítók száma. >dnak. De ezen ?«+•<*+>***■ A tanító néni kimonóban KGSZELI FERENC RIPORTSOROZATA V. folytatás A japán főiskolai oktatás reformja, úgy látszik, még hosszú ideig várat magára. Bármilyen népesek is az ellene tiltakozó tömegek, védelmezői egyelőre erősebbek. Amilyen komoly társadalmi probléma ez, olyan komoly társadalmi érték az alapfokú iskolai oktatás rendje és rendszere. Mert az utóbbi határozottan Jó. A több mint százmillió lakost számláló szigetországnak gyakorlatilag már a múlt század végétől nincsenek analfabétái, ami rendkívül sokatmondó tény. A Meidzsi-korszak kezdetétől nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy Halászbárkák a legegyszerűbb és legszegényebb ember gyereke is elsajátíthassa azt, ami Japánban az alapfokú műveltséget jelenti. Rögtön a folyamat megindulásának elején megalakultak a Xerakoja-iskolák — 16 000 —, amelyeknek főcélja ugyanaz, amit a jelenlegi oktatási törvény is kimond: „Olyan embereket nevelni és átadni a társadalomnak, akik önállóak, béke- szeretők, demokratikus gondolkodásúak, és respektálni tudják az emberi jogokat“. Az 1947-ből származó oktatási törvény igyekszik még lehetőbbé tenni az egyenjogú tanulást, kizárni a vallási, nemi és szociális megkülönböztetést. Ami az alapfokú oktatást illeti, ez érvényesül Is, de sajnos az egyetemek, szintjén már annál kevésbé. Az első fokú Iskola hat, a másodfokú Iskola három esztendeje kivétel nélkül minden hat és tizenöt év közötti gyermek számára kötelező és ingyenes. 1985-ben az első fokú. iskolákban tízmillió, a másodfokúakban hatmillió gyerek tanult. A középiskola nem kötelező három esztendejét viszont csekély lemorzsolódással folytatják a gyerekek. Ugyanebben az esztendőben a már nem kötelező középlskolábennük a gyerekek. Ottjártamkor éppen osztályok között ünnepi sportnapot, nagyszabású versenysorozatot tartottak. Minél többet gyönyörködhet az ember, annál többet furcsáll- hatja a főiskolai oktatás homlokegyenest ellentétes. körülményeit. ( Ilyen halászfalu nagyon sok van Japánban, szétszórva a tengerbe nyúló, szélkoptatta hegyek tövében. Rengeteg ember foglalkozik halászattál, hiszen a japánok eledelének döntő részét á tenger biztosítja. A fehérjefogyasztás hatvan százaléka tengeri eredetű. Az ország ezáltal a világ egyik legnagyobb halászati iparát képviseli. 1964-ben közéi hat és fél millió tonna halat halásztak, ami a világon kifogott halmennyiségnek több mint tizenkét százalékát képviseli. A legtöbb halász a párt menti tengersávo- kon keresi kenyerét. Szép kanyérkeresési mód, de közel sem könnyű és nem Is a legjövedel mezőbb. A hatászok rendszerint szegények akárcsak e faluk, amelyekben élnek. Persze, vannak milliomos halászok is, de ök nem mennek a tengerre. Óriási halászhajóikat kiil dik, amelyek a kikötőbe visszatérve má> fel A tokiói halpiac óriésosarunkai kon szintén hatmillió gyerek tanult. Ezekben az iskolákban több mint fél r’“ s közel húszezer a Az adatok színvonalról tanúskodnak. 1 kívül is van még elmondanivaló érdekesség, dicséretes tény. Az iskolák nagyrésze új, kitünően felszerelt, és rendkívül, sokat szentelnek az egészséges testedzés az iskolai sportok kultuszára. Jártam egy apró, egyértelműen szegénynek mondható halászfaluban, mesebeli hangulatú halászkunyhók és halászok között, ahová a civilizáció jóformán még csak most kezd betörni. A falu képe ezt Igazolja, ám iskolája kirívó kivétel. Mint épület gyönyörű, modern, mint iskola célszerű és jó. Világos tantermek, tökéletesen felszerelt laboratóriumok, elmés oktatási szemléltetőeszközök, audiovizuális nyelvoktatás — természetesen angol. Az Iskolának óriási tornaterme, nyitott és fedett uszodája, szabadtéri sportpályái vannak. A gyerekek itt is, mint minden kötelező japán iskolában, egyenruhát viselnek. Mást a kicsik, mást a nagyobbak, a kamaszok, a középiskolások. ’ Elegáns, szén egyenruhák, kedvesek Iskolai sportverseny. A körzet összes kisiskolása gyűli itt össze. dolgozott árut hoznak. És rengetegen vannak azok, akik maguk nevelik fel a halat, hogy kifogják és értékesítsék Őket nevezik a lenKisiskolások nyári egyenruhában ger‘ mezőgazdászainak, vagy ha úgy tetszik, teiigeri parasztoknak. összesen öt napig hajóztam a Japán partok mellett. Ezt könnyű volt megszámolni. De az apró, ’tarka halászbárkákról csak annyit mondhatok: számtalanok. A japánok szeretik és védik a tengert, hiszen tudják, jövőjük, eledelük döntő biztosítéka. Az ország területén nagyon kevés a megművelhető, termő földterület, s érthető, hogy ügy bánnak a tengerrel, mint a háziasszony a maga konyhakertjével, mint a paraszt a földjével, A Tokiói-öbölben fekszik a világ legnagyobb halpiaca. Végeláthatatlan csarnokok sorakoznak egymás mellett, s terjeng bennük számtalan „Illat“. Tonnaszámra árulják a ceruza- hegy nagyságú halakat s százszoros mennyiségben a halódásokat, s persze az átmenet méretben és fajtában megszámlálhatatlan mennyiségeit is. Kevés látvány hasonlítható a halpiac késő esti óráiban kialakuló képéhez, hangulatához. Mindenki igyekszik eladni a saját portékáját, ezáltal minden árus igyekszik túlkiabálni a másikat. A zárórát megelőző óra az árverésé. Az ,áru romlandó, s mert kárba nem veszhet, olcsó áron kalapács alá kerül. A világ legfinomabb fnyencfalatai; hal. lazac, ikra, ueme«- kaviár- vásárolható meg az esti órákban nagyon olcsó pénzen. Reggel ugyanazt az árufajtát,. de frisset már három-négyszeres áron adják. (Folytatás következik) TO-GA A SZUPPERAKKUMU- LÁTOR A TO-GA nevet kapta az a nagy jelentőségű magyar találmány, a legújabb autó- akkumulátor, amely minden idóben, a. legnagyobb hidegben is azonnal beindít bármilyen gépkocsit. A Délegyházán jeíépltett TO-GA tizemben meg is kezdődött az új típusú akkumulátor sorozatgyártása. Az elképzelés szerint évente 20 ezer TC-GA-t készítenek a délegyházi Egyesült Törekvés Termelőszövetkezet ak- kurnulátorüzemében. A magyar találmányt továbbra is nagy érdeklődés kíséri nemcsak belföldön, hanem a külföldi nagy autógyárakban is. A TO-GA belföldi á- msltását a napokban kezdi meg a Budapesti Autójavító ütsz Pasaréti út sarkán felépült szervizben. Gyógyintézet nyílt a kárpátukrajnai Szolotvino községben, egy 20G méter, mélységű régi sóbányában. Az orvosok ugyanis megfigyelték, hogy a sóbányák levegője használ a tüdő- asztmás betegeknek. Az erre a célra felszerelt sátrakban hetenként harminc beteg kürázik. Figyelemreméltó ötletet valósított meg egy Sztará Zagora-i fia- Az ogyesszai gyógyüdülési in- tál bolgár technikus: a forgatható képernyőjű televíziót. A ké- tézet uzsgorodi részlegének szülék nagy feltűnést keltett a plovdivi műszaki kiállításán. munkatársai tudományos megfigyeléseket végeznek rajtuk. ÍTssfTiBrf ír---M -JAPAN atomreaktor Japán gazdasági fejlődése — melyet szívesen illetnek a „gazdasági csoda“ kifejezésével is — egyre több energiát igényei. Amit viszont -a nyersanyagszegény ország a hagyományos módon nem tud biztosítani. Ezért határozták el, hogy az energiatermelésben nagy szerepet szánnak az atomreaktoroknak. A képünkön látható nyugat-japáni atomerőmű reaktortartályának építésénél a Hitachi Ltd-nek — ez a vállalat kapott megbízatást — a technikai követelmények mellett a japáni helyzetből adódó speciális problémával is meg kellett küzdeni. Így a reaktortartálynak, amelynek az a feladata, hogy a reaktor esetleges meghibásodása idején megakadályozza a rádióaktív a- nyagok kiszivárgását, olyan biztonságosnak kell lennie, hogy ezt a feladatot földrengés esetén is hibátlanul ellássa. j: re j i-V : j J -v A kép egyébként az úgynevezett primér reaktortartály szerelését ábrázolja, s a méretekről fogalmat alkothatunk, ha a szerelőkre pillantuhk, a- kik eltörpülnek a létesítmény mellett. > I
