Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-25 / 4. szám
RESZELI FERENC RIPORTSOROZATA IV. folytatás A tiszteletünkre rendezett fogadáson ]61 öltözött japán diákok és diáklányok a vendéglátók. Az előbbiek természetes módon többségben vannak, arányban az ország főiskolásainak nemi megoszlásával. Mindenki elmondja a maga köszöntőjét, mindenki mindenkivel igyekszik elbeszélgetni. Az éjszakából futja, s a szóba kerülő témák sem érdektelenek. A diákok természetesen dlákproblémákró! beszélnek. A probléma nem kevés és milliókat érint. Közvetve és közvetlenül, hiszen u- gyancsak milliókra tehető azon Japán fiatalok száma, akik nem mondhatják magukat diáknak, s legfőbb problémájuk éppen ez. Persze diák létükre is jócskán akadna okuk az elégedetlenségre. , i Az egyetemeik felvételiztető bizottságai módfelett igényesek, s ezért nagyon nehéz bejutni. A jelentkezők az állami egyetemek iránt érdeklődnek, mert ott Jóval olcsóbb a tandíj, mint a számtalan Jó nevű magánegyetemen. De kivétel nélkül minden tanulni vágyó Ezek a fiatal lányok Így mosolyogtak a búcsúzáskor. Amikor a továbbtanulásról beszélgettünk, töprengőbb arcot vágtak. fiatalnak az az álma, hogy magánegyetemen tanulhasson, mert az ugyancsak igényes munkaadók elsősorban a magánegyetemeken végzett Jelentkezőket részesítik előnyben. Ez természetes, hiszen tudvalevő, -hogy a szigetország magánegyetemei sokkal jobbak és színvonalasabbak, mint az államiak. Persze nemcsak a színvonalban, hanem a tandíjban is különbség van, ami bizonyára nem arányos a két intézményben elsajátítható tudás mértékével. Az állami egyetemek havi tandíja ezer yen körül mozog — kb. 100 koronának felel meg —, a magánegyetemeken ennek tízszerese a havi rendszerességgel és pontos időben lefizetendő összeg. Nyilvánvaló, hogy a tanulni- vágyók milliói közül ezt aránylag kevesen tudják megfizetni — akárcsak a beiratkozási díjakat. Az állami egyetemek ilyen címen 1500, a magánegyetemek 15 000 yent kérnek. Mindennemű orvosi egyetem kivételt képez. A japán főiskolák négy éven belül adnak diplomát hallgatóiknak, de az orvosi diplomát csak hat esztendei tanulás után lehet megszerezni, s persze nemcsak időben, hanem yenben is nagyobb áron. Itt a beiratkozási költség kereken félmillió yen, s a tandíj arányosan nagyobb. Hogy miért e óriási differencia? Hml i ■ \ Inkább arról szólnék, hogy milyen gyökerei vannak és mit eredményez. Ebben benne lesz a> válasz. Az ország átlagos életszínvonalához mérve az orvosi egyetemeken a tanittatási költségeket csak a kimondottan Jómódú szülők, gyermekei tudják megfizetni. Szinte lehetetlen tehát, hogy egy gyári munkás gyereke orvosnak tanuljon. Mert ha a beiratkozási félmilliót meg tudja Is fizetni, a tandíjra már nem futja, s nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a kiesés esetében eredméuytelp- nül úszni hagyja a mái befizetett nehéz pénzeket. Ezért az orvosi egyetemek hallgatói élesen körülhatárolható társadalmi kasztot a! kotnak, s erősítik az amúgy is évszázados hagyományokon alapuló, egyfe erősödő hierarchiát. Japánban orvosnak lenni... igen. az remek üzlet, és talán mindennél biztosabb egzisztencia. Élő példával igazolhatom, s a példát nyugodt lelkiismerettel lehet általánosítani. Miután a fentebb említett hivatás oklevele megszerzésének nagy áráról s az ezt eredményező nagy Jövedelemről már nagyon sokat hallottam, nyíltan ragaszkodtam hozzá, hogy négyen rendelnek a kórházban, rajtuk kívül csak ápolók és betegek vannak. Három éve építették az épületet,, miután a régit,' a kevésbé korszerűt, a szűkét eladták. Az ágyak száma közel háromszáz, a tisztaság példás, a személyzet száma kicsi, a beteg sok. Nem a legjobb mődú betegek, sőt. De a napi öt dollár kezelési költséget még meg tudják fizetni, persze, hiszen betegeik, s kényszerhelyzetben vannak. A tulajdonosiammá a soksok beteg sok-sok napi öt dollárjából tudta vendéglátóim elvlgyenek valamilyen egészségügy! intézménybe, hogy a tényállásról közvetlenül Is meggyőződhessem. Elvittek. Nem Is Japánban lettem volna, ha e kérésnek nem tesznek eleget. A színhely az egymillió lakost számláló Hi-' medzsi város egyik kórháza. Magánkórház. A tulajdonos egy idős öregúr, három részvényese nem más, mint a három tulajdon fia. Mindhárom orvos, a negyedik kivételesen Jogásznak tanul — Nyugat-Németországban. ök felépíteni ezt a kórházat, s modern röntgennel, elektroencefalográffai s a többi szüksé- törvényes bért fizet a fiainak. Havi kétmillió yent. Az állami egészségügyi intézmény- ges, drága felszereléssel berendezni. Az apa ben dolgozó orvos sem keres ennél sokka! kevesebbet, s megengedheti magának, hogy gyerekét ő is orvosnak taníttassa. Sőt, elképzelhetetlennek tartja, hogy más hivatást válasszon. A fiatalok tüntetnek, lázadoznak, de kevés eredménnyel. Nem tetszik nekik a helyzet, s nem tetszenek a perspektívák sem. Mert a munkaadók alapállásai úgysem tudnak változtatni. A szűk és drága magánegyetemek diplomásait a kasztrendszer alaptörvényeiből eredően a munkaadók még akkor is előnyben, fogják részesíteni, ha az állami egyetemek majd Jobbak lesznek. Furcsa dolog ez. S még furcsább, ha az alap- és középfokú iskolák helyzetével vetjük össze, mert azok kitűnőek és demokratikusak. A következőkben ezekről a' remekül felszerelt,' remekül szervezett alap- és középfokú iskolákról szólok' majd. A japán főiskolai oktatás területén mindenesetre ma még Ilyen állapotok uralkodnak. Megérteni könnyű, de elfogadni már nehezebb. / j i (Folytatása következik) Az alapfokú iskolák — a főiskolákkal szemben sokkal demokratikusabbak. Mire ezek a gyerkőcök a főiskolai felvételig jutnak, talán már megváltozik a helyzet. Nem lesz köny- nyü változtatni rajta. Egyetemi hallgatók. A padok zsúfoltak, s ez természetes. *«r Az amerikai Westinghouse társaság és a Tenneco cég úszó atomerőmüveket szándékszik építeni két-három mér- földnyire a szárazföldektől. Az úszó atomerőművek üzemeltetése — szerintük — lényegesen olcsóbb a szárazföldiekénél. Képünkön egy ilyen úszó atomerőmű makettje. Az állatok reagálnak a mágneses térre Az állatok könnyen megtanulják, hogy adott akusztikai jelre meghatározott módon reagáljanak, meghatározott műveleteket végezzenek, például egyenek, szaladjanak, ugorjának stb. Kísérleteik nán a szovjet kutr.'ók az akusztikai jelet mágneses térrel próbál A Moszkvában végzett kísérletek folyamán kitűnt, hogu legjobban a halak reagálnak a mágneses jeleket madarakon, egereken és rovarokon alig va • egyáltalán nem volt észlelhető a mágneses jelzések hatása, ügyéiként teljesen Ismeretlen, hogy milyen tngerejcet kelt a mágneses tér változása az állatokban. Az e téren végzett kutatások eset leg felvilágosítást adnak az állatok tájékozódási képességéről, amit közönségesen „ösztönnek“ mondunk, és nincs kizárva, hogy a vándormadarak tájékozódása költözködésük folyamán is mágneses hatásokra vezethető vissza. LEGFÜRDŐ ÉS HAJSZÁRÍTÓ ° A LAKÁSBAN Az NDK-beli Suhl Villamosművek két praktikus háztartási berendezést hozott forgalomba. Az egyik — a HLB-68 — forró légfiirdő készítésére s intenzív izzasztásra, edzésre alkalmas. A hordozható fülke meleg padlója kövezeten vagy parketten is helyet kaphat, s a fürdőző ágy borítja be magát műanyag lepedővel, hogy fejét kiemeli a forró ságbúl. Az ID—83 készülék: táskában elbelyszett „lég- zuhany", hajszárításra. Forró vagy meleg, de hideg levegővel is működtethető, óa hogy a hajszárítás ideje ne vesszen kárba, arról a táskára szerelt tükör és a benne található körömlakkszárító gondoskodik. Armérleg A Szöv. ..unió ogyesszai tervezőintézetének muhkí' ‘ *"ii Igen egyszerű és ötletes gyorsmérleget szerkesztettek a csemegeboltok részére. Az újfájta mérleg n_.ncsak az áru súlyát, hanem egyúttal a súlynak megfelelő árét Is mutatja, öt kilogrammig tetszés szerinti mennyiségek mérhetők ra.ila. Až érdekes szerkezetű mérleg széles körben felhasználható a kereskedelemben, s nagy előnye, hogy lényegesen meggyorsítja a kiszolgálást. Az eladónak nem kell fejben számolnia az árakat, csupán az árunak megfelelő sorszámot kell beállítania az árskála forgató- gombjával, s az áru périzr.té- ke máris megjelenik a mérleg ablakában! WlfiMniiirütetáe ú __1
