Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-25 / 4. szám

PLACHÝ Múlt heti számunkban közöltük [özet Plachý mono­lógját, összefoglalóját az olimpia előtti esztendőről. Mai számunkban ismét övé a szó: Mi történt Banská Bystricán és utána? „Mint említettem, ez a város lett sorsom városa, mert itt kellett volna olyan Időt futnom, hogy a szö­vetség nevezzen az Európa-bajnokságra. Az IAAF által előírt Időszintet teljesítettem még 1970 őszén, de a hazai szakemberek még egyszer megkövetelték az 1:48- as időt. Ennek megfutását Ilyen előzmények után min­denki kizártnak tartotta. Nem adtam fel a harcot és 1:48,2-vel győztem Banská Bystricán. Mindössze két tizeddel maradtam hát el a kívánt szinttől. A vezetők végül mégis neveztek a Finnországba utazó csapatba, és Helsinkiben, mint Ismeretes, a döntőbe verekedtem magam és a hatodik helyen kötöttem ki. Meg kell je­gyeznem, hogy az Európa-bajnokságon sem éreztem magam Igazán a bőrömben, mert a lábam még mindig fájt. Az Európa-bajnokság után egyhetes pihenőt iktattam be. Egy hét után ismét nekivágtam a kemény, szi­gorú iramú edzéseknek. Itt volt az idény vége néhány versenyével. Ha formába lendülök, talán az olimpiai kiküldetés szintjét is sikerül teljesítenem — gondoltam. Három heti edzés után jó formában éreztem magam, és ezt az Időeredmények Is igazolták. Ezért elhatároztam, hogy elutazom a Prá­ga melletti Houškára, hogy megpróbáljak jó időt fut­ni. Tomáš Jungwirth segítségével — aki 500 méteren ét húzott maga után erős iramban — sikerült is elérni a célt. Az 1971-es esztendő legjobb európai idejét ér­tem el, 1:45,6-ot. Ilyen időt rajtam kívül csak a szov­jet Arzsanovnak sikerült produkálnia. így hát az eu­rópai ranglista élére kerültem, világviszonylatban pe­dig a legjobb öt közé. Mindezt olyan Idény végén tet­tem, mint amilyen ez a keserves 1971-es szezon volt, tele sérülésekkel, Injekciókkal, kórházakkal, kényszer- pihenőkkel, reménytelenséggel. A szakemberek sem értették, miképpen vált lehetségessé mindez. Akik hit­tek bennem, megörültek. Akik az ócskavasba képzel­tek, meglepődtek. Sokan a véletlennek tulajdonították kiváló időmet. Ezeket aztán nérány héttel később, Ko- šicén „némitottam“ el, mert 1000 méteren új országos csúcsot, 1:18,5-öt futottam. Ez volt az idény utolsó versenye, ezzel zártam az 1971-es szezont. Egy kis pi­henő után november közepén újból edzeni kezdtem, szinte a saját szakállamra, hogy az olimpiára jól fel­készüljek. Es 1972-ben, az olimpia évében? Mi vár rád a mün­cheni utazásig? „Januárban Splitbe, majd Szófiába készültem edzőm­mel. A jugoszláv út nem valósult meg, a bulgáriai sem, pedig mindkét városnak nagy tornacsarnokai és jó időjárási viszonyai vannak. Ott zavartalanul folytat­hattam volna a felkészülést. Mivel az Egyesült Álla­mokba a tervezettnél korábban kell utaznom, eltekin­tettünk a külföldi felkészüléstől és néhány napot Jab- lonecen töltöttünk Líška edzővel. Az Egyesült Álla­mokba fedett pályás versenyekre utazom. Ez Jó előis- kola lesz a grenoble-i fedett pályás Európa-bajnokság előtt, amelyen szintén részt veszek. Edzőm azt tervezi, hogy 1972-ben kétszer tetőzzön a fonnám. Télen, a fe­dett pályás versenyek idején 1:49 körüli időt kellene elérnem, és nyáron, az olimpián kellene életem leg­jobb fizikai és pszichikai kondíciójában lennem.“ Kiket tartasz sportágad legkiválóbbjainak és miért? „Snellt és Kempert. Snell világcsúcsot futott és szin­te meg sem tudták verni, Kemper is tartotta magát néhány évig. Nem az a nehéz, hogy valaki kiugorjék és egy két éven belül visszaessék, mint pl. Doubell, hanem az, hogy éveken át őrizze előkelő helyét az egyre veszélyesebben rohamozó fiatalabbak és időseb­bek előtt. Ez többek között Kiprugutoak és talán ne­kem is sikerült, és két éve Arzsanov Is bizonyít. Ez lenne a világ élmezőnye. Az olimpia szerencse kérdé­sé is. Én kimondottan örülök annak, hogy most nem sorolnak az esélyesek közé. Ez megnyugtatóbb, köny- nyebben fel tudok készülni, és ha sikerülne meglepni a világot? Még nagyobb lenne az örömöm. Még élén­ken emlékszem az athéni Európa-bajnokság előtti ne­héz helyzetemre. Mindenki az én győzelmemet várta, szinte természetesnek vették, hogy én kapom az ara­nyat, és utána egyre több csalódott hangot hallottam és arcot láttam.“ Tudom, hogy tippelni hálátlan dolog és egyben gro­teszk tett is. De mégis: kik juthatnak az olimpia dön­tőjébe a te számodban? „Az említett európaiak és az amerikaiak, akik kö­zött tucatszámra akadnak kiváló nyolcszázasok.“ Ezek szerint jól Jön neked az Egyesült Államiakban lezajló portya, mert legalább megismered ellenfeleidet. „Bajosan. A fedett pálya egészen más, mint a nyi­tott. 145 méteres köröket kell futni, és itt elsősorban a „szemtelenségnek“ Jut fontos szerep. Egy megingás végzetes lehet, és nagy feladat hárul helyezkedés köz­ben a könyökre“. Hozott-e valamilyen fontos tapasztalatot életed első olimpiája, a mexikói? „A mexikói olimpia az Irrealitások olimpiája volt, az európaiak nem nagyon érvényesültek, de az amerikaiak közül is kevesen, főleg a hosszabb távokon. A magas fekvésű, légritka színhely engem Is megviselt. Ötödik helyem és főleg Időm így nagy meglepetés volt, és ha alacsonyabb fekvésű helyen rendezik hatvannyolcban az olimpiát, talán még Jobb eredményt érhettem volna ©1. Az NSZK-ban szívesen versenyzőm, Itt még nem szenvedtem vereséget sémi Jő pályák, szakértő kö­zönség — ez Jellemző az olimpia országára“. Jozef Plachýval nem szakítjuk meg a kapcsolatot, és ha nem lesz külföldön, megórdeklődjük majd tőle a legfrissebb eseményeket, az olimpián pedig szurkolni fogunk neki. Megérdemli, mert becsületes sportember, és rokonszenves interjúalany. Ha pedig valami egé­szen szép sikert érne el Münchenben? Egy újabb cikksorozatban közölnénk ennek a történetét is. Plachý négy „nyilatkozó“ arca Kolár Péter felvételei BATTA György m. (1971. DECEMBER 29) AZ ARANYVÁROS VÉGRE SAJÁT FIAIT IS MEGAJÁN­DÉKOZZA ARANNYAL? Dr. Zdenck Andrst személyében nagyszerű kormá­nyosa van e csehszlovák jégkorongcsapatnak. Dr. Andršt 1931-ben, tizenkilenc éves korában kezdett ho­kizni. Később az SK Slávia elsőligás csapatának tagja lett. A második világháború után Pfíbramba szólítot­ta a sorsa. Itt a helyi csapat játékosa és edzője volt egy személyben. Ahogy teltek az évek, úgy csökkent tudása a jégen. Viszont úgy nőtt a tekintélye e szak­ma berkeiben. Szinte mindegyik kis és nagy tisztséget betöltötte a helyi jellegű megbízatástól a kerületi, majd az országos szintig. Amikor tragikus körülmények {tű­zött elhúnyt Farda edző, a kényszerhelyzetben 1961- ben Andrst lett az utódja. Abban az évben kimagasló sikereket ért el a csehszlovák válogatott. A svájci vi­lágbajnokságon legyőzték a Szovjetuniót, döntetlent játszottak Kanadával és Európa-bajnokok lettek. An­drst pedig az érdemes tréner kitüntetés birtokosa lett. Ezek után teljesen természetesnek látszik, ha őt kér­dezzük meg először a közelgő jégkorong-világbajnok­sággal kapcsolatban. Mint tudjuk, ezt a világversenyt Prága rendezi.-O­Orülnék, ha a prágai világbajnokság a sport, a tár­sadalmi élBt és a politika sikere lenne, ha Csehszlová­kia minden tekintetben heiytállna. Ebben persze dön­tő szerep hárul a szurkolókra, hisz ők teremtik meg egy-egy verseny légkörét. Az ő hozzáállásuktól és lel­kesedésüktől függ szinte minden. Aszerint Ítélik meg országunkat is, ahogyan majd szurkolóink viselkednek. Ez nemcsak a tévé, a sajtó és a rádió közös Ugye, ha­nem társadalmi szerveinké is. Közösen kell felkészí­tenünk szurkolóinkat a szép és emberhez méltó visel­kedésre. — Szeretném, ha ez a világbajnokság hatással len­ne országunkban e sportág további fejlődésére, ha jégkorongozóink értékes tapasztalatokat szerezhetné­nek, ha az edzők és a játékosok jól odafigyelnének. Egy ilyen nagyszabású rendezvény csak pozitívan hat­hat a rendező országra. — Szeretném, ha csapatunk méltóképpen képviselné országunkat, ha nagyon jól szerepelne, jó lenne, ha az Európa-bajnaki cím után a világbajnoki aranyérmet is elnyernénk. Ki kell használnunk a hazai pálya elő­nyeit, közönségünk biztatását, jégkorongozóinknak bi­zonyítaniuk keli, hogy a világ élmezőnyéhez tartoznak továbbra is. Dr Andrštról, nyilatkozata kapcsán, mondjuk még el, hogy geológus, és magas rangú tisztségét amatőr alapon, szabad idejében tölti be a jégkorongsportban. (klochan) Rudolf Mang, a 21 esztendős nyugatnémet őlomsúlyú sú’ • meló 610 kg-os összetett ©- redménye után (nyomás: 220 kg, szakítás: 170 kg, lökés: 220 kg) nagy az öröm Nyugat- Németországban. A sajtó, a rá dió, a televízió nem fukarkodik a legmerészebb szuperlatívok- kai sem: „Csodálatos őstehet- ségl Az NSZK polgárának ó- riási lehetősége van, hogy a világ legerősebb embere le­gyen az éppen nálunk lebo­nyolításra kerülő nyári olim­piai játékokon..." Érthető, hogy a 183 centi­méter magas és 121 kg sú­lyú fiatalember, akit „bajor Herkulesnek“ is titulálnak, sok oldalú támogatást élvez — ami természetesen a legfelsőbb po­litikai körök érdekében is tör­ténik. Mert ugyebár legyőzni az olimpián a szovjet Vaszilij Alekszejevet... Mang azonban Józanul mér­legeli helyzetét: „Esélyesnek tartant engem teljesen eszte- tenség. Nagyon fiatal, tapasz­talatlan vagyok, s Alekszejev kitűnő. Talán az ezüstérem el­érhető számomra.“ De ki is tulajdonképpen ez a kétségkívül nagy tehetségű „őriásember“? Rudolf Mang 1950-ben szüle­tett Bellenbergben, egy sajt­kereskedő családjában. A négy Mang gyerek délutánonként Mang - Alekszejev - párharc Münchenben ? A „BAJOR HERKULES“: 610 kg! rendszeresen a súlyzóval „bir­kózott“ a garázsban. A legfia­talabb, Rudolf „előmenetelé­nek“ örültek a legjobban: 13 éves korában pontosan egy má­zsát emelt feli Három évvel később 450 kg-ot ért el ösz- szetettbenl Ilyen korban, ilyen eredményt nem ismer a sport­történelem! Schnell edzővel, a korábbi asztalossal és két test- v ével egy kis házikóban va­lamilyen „súlyemelő kommu­nában“ éltek. Schnell különbö­ző szerkezeteket készített, hogy „tarkítsa“ Mang gyakor­latait. Tanítványát a legmaga­sabb célok elérésére ösztökél­te. Rudolf köteles volt tüzete­se áttanulmányozni az embe­ri test felépítését, hogy így megismerje az izmok funkció­ját. A gyakorlatok közül nem hiányzott a Jőgázás sem. „A kommunában végzett edzések után nem fájtak az izmaira, talán csak a fejein a maximé- II" koncentrálás következté­ben" — jelentette ki Máng. Aztán eljött 1970. január 4-e. és a sört iszogató földiek nagy ujjongása közepette .570­kg-ra javította a junior..lág- csúcsot a bellenbergi kocsma éneimében. A folytatás azonban sokáig v fott magára. A colr -busi VB-n való sikertelen -zereplé- se után a sajtó, amely néhány évvel előtte szinte az egekig i. agasztalta, I. .Jjáratot Indí­tott ellene; azt kifogásolta, hogy rosszak és következetle­nek -7 edzésmődszerel, ezért nem következett be a várva várt na"y eredmény. Nagy visszhangot váltott ki Mang tévényilat:.uzata. Millió n.ző előtt kijelentette: az 1100 márka, amelyet a Sportsegé­lyező Társaságtól kap, még kosztra sem elegendő. Panasz­kodott a szövetségi edzőre, a néhai kivé. 5 hawaii súlyeme­Minden id5k legerősebb így fej>t: lőre, Tommie Konőra, aki ál­lítólag nem értékeli objekiven képességeit. A „súlyemelő kommunát“ feloszlatták; Mang azonban magával vitte Josef Schnell edzésprogramját. Beleegyezett, hogy időnként „vizitre“ megy F nőhoz, de attól az elhatáro­zásától nem tántorították el, hogy egvüit működjék korább’ edzőjével. S úgy tűnik, az e- gyüttműködás sikeres. Mert zl év.j korban 610 kg-ot teljesí­teni, nem gyerekjáték... Mang redményeinek fejlő dése az összetettben: 1964 — 350, 1965 — 397,5, 1966 — 427,5, 1967 — 492,5, 1968 — 525, 1969 — 540, 1970 - 570, 1971 — 602,5 (212,5, 175, 215), 1972 — 610 kg. TOMI VINCE embereinek ranglistája Alekszej ev (szó vjet) CÍ1 kg, 1971 Mang (NSZK-beli) 610 kg, 1972 Batyiscsev (szovjet) 807,5 i kg, 1971 Reding (belga) 600 kg, 1970 Patera (amerikai) 592,5 i kg, 1971 Zsabotyin.Ucij (szovjet 590 kg, 1967 Lahdenranta (no) 590 k8, 1971 Dl ’ e (amr.ikai) 590 kg, 1971 EGYOJIMPIAI BAJNOKNŐ AHOGY A KÖLTŐ LÁTJA 1971 legjobb csehszlovák sportfo­tói közé sorolták azt a felvételt is, amelyet Stanislav Tereba, a „Ve­černí Praha“ munkatársa készített. A fényképen Milena Duchkovát, a női toronyugrás olimpiai bajnoknő­jét látni. Elmondható, hogy a fel­vétel költői: a sport szerezte gyö­nyörűség és gyermeki tisztaság ol­vasható le róla. Az olvasó és a szerkesztő rögtön meg is jegyzi: jó lenne, ha minden fénykép ilyen tiszta, ennyire mes­teri, ilyen kimunkált lenne!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents