Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-30 / 22. szám

6 új ifjúság zon a napon sütött a forró égi arany­A pénz, tulipánok lengtek a szélben, fák bontották virágaikat. Azon a na­pon a világ talán millió futballpá- lyáján folyt a versengés. Csatárok du­lakodtak kemény védőkkel, kemény védők ül­döztek fürge csatárokat, remek kapuvédők tisztáztak nehéz helyzetekben. Százezer kapus ugrott fel a labdáért, de tragédia sehol sem történt. Tragédia csak Martinban következett be, mert Václav Oplt (a magyar száj eléggé nehezen rajzolja a levegőbe vezetéknevét) egy sikeres beavatkovás után a földön maradt, eszméletlen állapotban, és néhány órával ké­sőbb meghalt. —0— Mit mondanak a szemtanúk? ONDRUSEK, a mérkőzés egyik partjelzője: „A hazaiak támadtak. Két játékos — egy csatár és egy védő — ugrott fel a labdáért. Egyszerre megjelent fölöttük a kapus és kl- öklözte a labdát. Semmiesete sem következhe­tett be a hazai csatár részéről szabálysértés, hiszen a kapus sokkal előnyösebb helyzetben volt. Az öklözés után az egyik mezőnyjátékos vállát érintve Oplt a földre csúszott és ott is maradt. A földre huppant a hazaiak csatára is.« Opltnak aztán rögtön elsősegélyt nyújtot­tak, majd a kórházba szállították.“ Dr. ŠTETINA, a Hradec Králové orvosa: „Jól láttam a tragikus pillanatot, Oplt kifu­tott a labdáért és megkaparintotta. Ezután a helyzetnek egyáltalán nem megfelelő mozdu­latok következtek: a kapus az ellenkező oldal­ra zuhant, térdre, majd fejre esett. Mikor oda­futottam, klubtársa már hanyatt fektette, mert azt hitte, légzési zavar állt elő, Opltból „ki­nyomták a szuszt“. Azonnal rádöbbentem, hogy sokkal súlyosabb a helyzet. Mesterséges lég­zést adtam, szájból szájba. Jelen voltak a mar­tini orvosok is. Oplt pulzusát nem lehetett ki­tapintani. Injekciót adtam neki, hogy a szív­működést megindítsam. Négy percen belül jött a mentőautó, és a kapust a klinikára szállí­totta. A kórházban azonnal felnyitottuk a mell kast és szívmasszázzsal kísérleteztünk. Néhány szőri próbálkozás után sikerült megújítanunk a szívműködést. A beteg spontán lélegzett, de mély eszméletlenségbe zuhant és a reflexei nem működtek A szív elégtelen működése folytán kevés vért kapott az agy, ezért követ­kezett be a halál.“ A martini I. sz. sebészeti klinika jelentése: „A labda megszerzéséért folytatott harc so­rán Václav Oplt mellkasát erős nyomás érte, minek következtében megbénult a szívműkö­dés és megszűnt a légzés. A sérültet 18.30 perckor szállították a klinikára, ahol azonnal felnyitották mellkasát és a szív belső masszí­rozásával kísérletpztek Neovv^n nerc eltelté vei a szív normális működésbe kezdett, mint hogy azonban közben az agy nem kapott ele gendő mennyiségű oxigént, az állapot egyre romlott és minden igyekezetünk dacára sem sikerült a sportoló életét megmentenünk“. Mit mond a szakértő? Dr. BUCEK, a prágai katonai kórház főorvo­sa, a Csehszlovák Labdarúgó Szövetség tagja­„Az orvosi diagnózis rendkívül tömör: a szívműködés megbénulása a szívidegek meg sértése következtében. Az ilyen eset vagy ve­gyi úton (toxinok által), vagy az elektromos áram hatására, vagy mechanikus úton követ kezik be. Ebben a helyzetben a mechanikus úton történő sérülés következett be. A bírósá gi orvosszakértők jól ismerik az ilyen halált, a sportorvosok kevésbé, vagy szinte egyáltalán nem. „Pillanatnyi halálnak“ hívják, és sport­pályákon nagyon régen nem történt ilyesmi, én legalábbis nem emlékszem rá. Ha Oplt a klinikán került volna ilyen állapotba, esetleg megmenthették volna az életét. A futballpá- lyán megfelelő, azonnal működésbe helyezhető műszerek hiányában erre semmi esélyük nem volt az orvosoknak“ VENCEL, a Slovan Bratislava kapusa: „Nagvon gyakran megtörténik az egyes ta­lálkozókon, hogy a kapus, ellentétben más já­tékosokkal, saját testével kénytelen a nehéz helyzetekben tisztázni, saját testét veti a kapu előtti kavarodásokba, és ilyenkor senki sem őt, hanem a labdát figyeli. Ilyenkor következik be aztán a sérülés, főleg akkor, ha az ellenfél játékosa meg nem engedett módon támadja őt. Vannak alattomos játékosok is, de a sérü­lések legtöbbje olyankor következik be, ami­kor a pillanattöredékek döntenek, és amikor a csatárnak — legjobb szándéka dacára sem - sikerül kikerülnie az ütközést. A legveszélye­sebbek a sorsdöntő találkozók. Mindenki be , lead mindent, a kapus a támadó csatár lába alá veti magát... A levegőben ritkán követke zik be baj. Többnyire csak akkor, ha többen ugranak fel és valaki nem tudja visszaesését ellenőrizni. Oplt esete megrendített, de azon­nal leszögezném, hogy baj van, ha a kapus félni kezd. Ha nem megy föl a labdáért, ha nem fut ki. Ezt az ellenfél azonnal megérzi Magam is többször megsérültem már, de min­dig arra a következtetésre jutottam, hogy ha félni fogok, még gyakrabban sérülök majdl EGY KIS KOMMENTÁR Vari-e még valaki, aki kétségbe vonná a sport teljes értékű létezését? Aki kételkedne abban, A JUBILEUMI, XXV. BÉKEVER­SENY GYŐZTESE VLASTIMIL MORAVEC, 1949 május 7-én született Rychnov nad Knéžnou-ban, magassága 185 centiméter, súlya 77 kiló, nőtlen. Az ÁSD Dukla Brno instruktora, 1970-ben megnyer­te a Szlovákia körüli versenyt, két szakaszt nyert a Mexikó körüli versenyben, idén a Bé- keverseny egyéni győztese, az ezüstérmes csapat tagja. hogy bármely más foglalkozással, hivatással (nevezhetjük bárminek) fölveszi a versenyt* Drámaírók, meghalt egy erős, csinos, huszon­öt éves férfi, egy gyermek apja. Ott halt meg szinte a füvön, az arénában, nem érzitek a helyzetben a lírát és a tragédiát? Meghalt Li­lian Board Európa-bajnoknő, rákban. Elhunyt Picchi, az Inter világhír essége rákban. Megva­kult egy sérülés nyomán a lengyel jégkoron­gozás egyik legnagyobb reménysége. A jégkorongozó anyagi segítséget kap Cseh­szlovákiából, Kanadából, fugoszláviából. Oplt hiányán úgy segített a prágai Sparta, hogy fel­ajánlotta Kraméríust — ingyen és azonnal. De ez csak a dolgok egyik része. Az az ember, aki jól ismeri a labdarúgás kulisszatitkait, még inkább megrendül az Oplt-eset láttán és halla­tán, mert tudja, hogy sokkal gyakrabban elő­fordulhatna hasonló tragédia. 1. Ha végigellenőriznék az ország első és második ligás pályáit, kiderülne, hogy néhol még hordágyak sincsenek, vagy ha vannak is, poros, rozzant, nem higiénikus és hozzáférhe­tetlen állapotban; 2. Mentőautót szerezni nehéz lenne, és tel­nének a sorsdöntő percek, amíg befutna a kocsi; 3. A stadionok némelyikén még az alapvető elsősegélynyújtási kellékeket sem találjuk, vagy ha vannak is, már nem használhatók, mert az évek során tönkrementek. Rendkívül gyenge a klubok nevelő munkája. A liga egyes fordulóiban — nyolc találkozón — legalább öt esetben fordul elő, hogy egyes kulcsembereket szándékosan, „előre megfon­toltan“ próbálnak már az első percekben ki­kapcsolni a játékból. A sérülés néha könnyen gyógyítható, néha hetekig tartó kezelés után csak. Ki látta Raducanu állatias belemenését a Románia—Magyarország selejtezőn Belgrád- ban? Amikor dupla lábbal ugrott a védtelen Benébe? Akt futballozott, jól tudja, hogy itt is bekövetkezhetett volna a tragédia. A mi pá­lyáinkon ts vannak hasonló „megmozdulások“. Nem láttam még játékvezetőt, aki hazai pályán azonnal leküldte volna a vétkest. Barátaim, akik a ligában játszanak, gyakran mutatják lábukon a sérülések nyomait. Szíve­sen készítenék egyszer egy kisfilmet a labda­rúgókról. Szívesen fényképezném lábaikat. Kommentálni sem kellene a látványt. A sport összeköti az embereket. A labdarúgás azért van, hogy gyönyörködjünk benne, és gyönyörködjenek azok is, akik játsszák. Lehet, hogy túl sokat akarok? BATTA György KEZDŐDHET A KIHALLGATÁS... Már mint Robert Fischer ki­hallgatása a sakk-királynál, a szovjet világbajnok Borisz Szpasszkijná). Ugyanis hosszú huzavona után végre megoldó­dott a világbajnoki döntő színhelye és időpontja: a trón­követelő amerikai nagymester és a védő Szpasszkij július 2- án Izland fővárosában. Rcyk- javíkban Ul asztalhoz, hogy el­döntse, ki is tulajdonképpen a világ legjobb sakkozója. A döntő pikantériája Most első ízben fordul elő a második világháború óta, hogy nem két szovjet sakkozó mér­kőzik a királyi címért; most első ízben történik meg, hogy csillagászati összegért játsza­nak (a győztes 78125 dollárt kap, a vesztes 46 875-öt), hi­szen a régebbi döntők díjalap­ja csak ennek egy kis töre­déke volt; most első ízben fordul elő, hogy a trónkövete­lő ilyen „nagy gólarányú“ győ­zelmek után jutott az utolsó bástyáig. Tehát van éppen e- lég pikantériája a 24 játszmá­ból álló döntőnek; talán nem tévednek azok, akik az évszá­zad mérkőzésének nevezik a közelgő összecsapást, mert Szpasszkij és Fischer csatája a világbajnoki címért a sakktör­ténelem egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb ütközetének ígérkezik. Fischer közel áll gyermekkori álmának megva­lósításához; néhány évvel ez­előtt ugyanis kijelentette: az­ért maradt ki fiatalon az is­kolából, mert ott semmit sem nyújtottak neki ahhoz, hogy világbajnokká legyen. Megta­nult viszont oroszul, hogy e- redetiben tanulmányozhassa a szovjet szerzők elméleti mun­káit. Következhet tehát az u- tolsó bástya... Fischer, az extravagáns A 28 esztendős Robert Fis- chert nem kell különösebben bemutatni a sakk-kedvelőknek, hiszen az utóbbi esztendőkben éppen eleget írt róla a világ­sajtó. Hatéves korától játszik versenyszerűen, 13 esztendős korában mesteri, két év múl­va nemzetközi nagymesteri cí­met szerzett. Csodálatos tehet­ség és — fenegyerek. Hol a közönségre és a világításra pa­naszkodik, hol a rendezéssel és az ellátással elégedetlen. Sokan ügy vélik, hogy Fis­cher extravaganciája mögött a hazájában ért sok sérelme hú­zódik meg. Háttérbe akarták szorítani, elsősorban Reshew- sky. Mások úgy látják, hogy „Bobby“ különcködése na­gyon is tudatos volt; kitért a nagy ellenfelek elől, mert eset­leges veresége megtörné nim­buszát. E nimbusz pedig na­gyon fontos az amerikai sak­kozó számára, hiszen ebből él. agresszív. Tizenhat éves korá­ban már ilyen felfogásban sak­kozott s ekkor győzte le az akkori világbajnok Botvinni- kot. 1955.-ben ifjúsági világbaj­nokságot nyert, egy évvel ké­sőbb nemzetközi nagymesteri címet szerzett. Három eszten­dővel ezelőtt „trónfosztást“ kö­vetett el: Petroszjantól elhó­dította a világbajúoki koronát, melyre most Fischer pályázik. Dollárezrekkel honorálják szH multánsorozatait, versenyeit, könyveit. Semmi mással sem foglalkozik, csak sakkozással. (De nemcsak Fischer, hanem a világ többi élvonalbeli játéko­sa sem tud mással foglalkozni, csak saját sportágával.) Ott . _ játszik a legszívesebben, ahoi Fischer meg nyeretlen a legtöbbet fizetik. Ezt nem is titkolja. A világbajnoki dön­tővel kapcsolatban is ez volt a véleménye. És a király? A jelenleg 35 esztendős Szpasszkij előbb tanult meg sakkozni, mint olvasni. Első győzelmét kilencéves korában érte el idősebb testvére ellen. A kis Borisz később tagja lett a híres leningrádi pionírház sakkcsapatának. Tizenegy éves korában a legjobb első osztá lyú játékosok közé tartozott a Szovjetunióban. Még nem volt egészen tizenhét esztendős, a1 mikor mesteri címet szerzett. De bátortalanul játszott. A ma­napság szinte elháríthatatlan támadásairól híres nagymester ellenkező felfogásban kezdett sakkozni, mint a többi tehet­séges játékos. Ö inkább véde­kezésre rendezkedett be, nem szeretett kockáztatni. Később rájött, hogy változtatni kell já­tékstílusán, mert az igazán nagy eredményeket sohasem a védekező sakkozó éri el, ha­nem a leleményes, bátor, az Eddig öt alkalommal talál­kozott egymással a világbajno­ki döntő két részvevője, de Fischernek egyetlen egyszer sem sikerült megvernie Szpasszkijt. Három alkalommal a szovjet nagymester győzött. Természetesen nem szabad túl­értékelni Szpasszkij győzelme­it, hiszen ma Fischer kétségte­lenül veszélyesebb, mint ami­lyen annak idején volt. Jelen­leg nagyon magas az „ázsió­ja“: „nagy gólarányú“ győzel­me Larsen és Tajmanov, he­ves, de nem meglepő sikere Petroszjan ellenében, az ame­rikai nagymester „bombafor- májáról“ árulkodik. Ehhez még tegyük hozzá, hogy 28 é- vével a legideálisabb korban van, habár Szpasszkij sem sok­kal idősebb (35 éves). Az a céltudatosság és fanatizmus, amellyel egy évtizede Fischer a sakk-korona megszerzésére törekszik, igencsak figyelemre méltó. A párosmérkőzés a világbaj­noki címért 24 játszmából áll, ez pedig sok szakember sze­rint a taktikailag érettebb Szpasszkij mellett szól. Szpasszkij fő ereje éppen ob­jektivitásában rejlik, abban, hogy a legnehezebb pillanatok­ban sem veszti el fejét, képes tárgyilagos, hidegvérű dönté­sekre. Nem titok, hogy mindkét sakkozó már hosszabb ideje készül az egymás elleni össze­csapásra. Nemcsak morálisan és fizikailag, hanem lélektani­lag is. Hogy kié lesz a huszon­nyolcadik királyi korona? Az csak a kihallgatáson dől el. A királynak elég 12 pont, a trón- követelő 12,5-tel lehet világ­bajnok. TOMI VINCE

Next

/
Thumbnails
Contents