Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-23 / 21. szám

\ 10 ft *ŕ*r • Jó szomszédok módjára A csehszlovák-magyar gazdasági kapcsolatról A KONZULTÁCIÓK SORA — PILLANTÁS AZ 1976 UTÄNNI ÉVEKRE Első pillanatban túlságosan tá­volinak tűnik az 1976-ban kezdődd új ötéves terv elképzeléseiről, be­ruházásairól, építkezéseiről és I- gényetról beszélni; még távolabbi­nak látja a jelen feladatain dol­gozó ember a nyolcvanas évek terveit. Pedig a gazdasági terve­zőmunkában aligha lehet másként dolgozni, mint nagyobb időszakok­ra előre — egy-egy döntésnek, ha­tározatnak megvalósulása esetleg évekig tart. kihatásai szinte min­dig legalább évtizednyi időre vagy még tovább szólnak. Így van ez minden szocialista ország életében és Így van a kö­zös munkában is. Sőt, a közös munkában egyre inkább igy van: a következő évek és a következő évtized mind közelebb hoz ben­nünket *— a részfeladatok megol­dásával, a lépésenként megvalósu­ló közös tervek realizálódásával — a szocialista közösség gazdasági szerve, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa komplex integrá­ciós programjának egyre teljesebb megvalósulásához. Minden szocialista országban országban gondos, körültekintő munkával már folyik a következő ötéves terv kidolgozása. Természe­tes. hogy az eddig Is szokásos or­szágok közötti tervegyeztetés je­lentősége növekszik. hiszen a KGST-országok együttműködésének alapvető módszere a komplex in­tegrációs program elfogadása óla túlnőtt a termelési, fejlesztési, á- ruforgalmi elképzelések egybehan­golásának fokán. Termelési koope­rációk, szakosítási szerződések e- gész sora két- és többoldalú meg­állapodások hálózata segít a komp­lex program kezdeti célkitűzései­nek megvalósításában a távolab­bink előkészítésében. Ezt követő­en kerül sor a kijelölt feladatok gazdasági kimutatására, amely nyil­ván eltart 1973-ig. Ezután meg­kezdődnek a KGST végrehajtó bi­zottsága által meghatározandó módszerrel a koordinációs tárgya­lások. BESZÉLGETÉS PRÁGÁBAN A konzultációkról, a magyar­csehszlovák kapcsolatokról, a két szocialista ország gazdasági együtt­működésének kérdéseiről beszélget­tünk Prágában dr. KAREL 0JHÄ- ZYVAL, a Csehszlovák Tervbi­zottság elnökhelyettesével. Magyarország gépeket, kokszot, köszént, villamos energiát, csövet, huzalt, trafölemezt és fát vásárol nekünk viszont gépeket, berende­zéseket, bauxltot, timföldet szál­lítanak elsősorban, bár természe­tesen Bem jelentéktelen a szocia­lista szomszéd országból behozott hús, baromfi, gyümölcs és bor mennyisége sem. A két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok mére­teit és súlyát az jellemzi, hogy az elmúlt esztendőkben a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság 9- 11 százalékos részaránnyal a har­madik helyet foglalja el Magyar- ország külkereskedelmi forgalmá­ban, a Magyar Népköztársaság pe­dig 5-6 százalék körüli részarán­nyal a negyedik helyen áll a Cseh­A Budapesti Konzervgyár termékeit hazánkban is jól is­merik és kedvelik. A következő években megsokszorozódik az élelmiszerbehozatai Magyarországról A Borsodi Vegyi Kombinát PVC üzemrészlege a magyar vegyipar büszkesége szlovák .Szocialista Köztársaság külkereskedelmi forgalmában. — Gazdasági együttműködésünk az elmúlt esztendőkben feltétlenül sikeres volt, bár véleményem sze­rint az elmúlt ötéves tervidőszak­ban a két ország gazdasági fej­lődése, termelőerőinek növekedése talán még nagyobb volumenű kül­kereskedelmi forgalmat is lehető­vé tett volna. A két ország kö­zötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok további bővülése a szocialista integráció kibontakozá­sával válik' lehetségessé — mond­ja dr. Ojházy. A Csehszlovák Tervbizottság al- elnöke ezután a két ország gaz­dasági szakembereinek legkülön­bözőbb szintű találkozásairól be­szél, előbb Párdi Imrének a ma­gyar Országos Tervhivatal elnöké­nek nemrégiben lezajlott prágai tanácskozásairól szól, végül arról a múlt év decemberében lezajlott találkozóról, amelyre Bratlslavá- ban kerül sor: itt tartotta IX. U- lésszakát a csehszlovák-magyar gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi ve­gyes bizottság. — Ezen az ülésen megállapod­tunk, hogy hamarosan kidolgozzuk az 1972-73. évek munkaprogram­ját a gazdasági együttműködés 1973 utáni fejlesztésére. Szó esett itt mindenekelőtt arról. hogy 1971-ben mindkét országban fog­lalkoztak a jugo-szlSv-magyar-cseh- szlovák Adria kőolajvezeték ma­gyarországi szakaszának építésé­vel és üzemeltetésével kapcsola­tos kérdésekkel. Az együttműkö­dést bizottság utasította az Ille­tékeseket, hogy készítsék el a kő- olajvezetékkel kapcsolatos kor­mányegyezményt, hogy azt 1972 el­ső felében aláírhassuk — mondta dr. Üjházy. — Már 1971-ben szó­ba került több megbeszélésen a magyar-csehszlovák-NDK háromol­dalú és a magyar-csehszlovák két­oldalú együttműködés lehetősége a személygépkocsigyártásban. Meg­állapodás született: Magyarország a háromoldalú együttműködés ke­retében (akárcsak a Zsiguli koo­peráció esetében) részegységeket szállít csehszlovák és NDK autó­gyárak számára. Természetesen ez még nem részletesen és időpont- meghatározással kidolgozott meg­állapodás, de az eddigi tárgyalá­sok alapján ügy látszik: 1980-tól az alkatrészszállítások fejében Ma­gyarország 55-58 darab, 1000-T500 köbcentis személygépkocsit kap a két országból. AZ ÁRUCSERE FORGALOM . A bratislavai megbeszéléseken szó esett az erősáramú elektro­technika, a gyengeáramú elektro­technika. a szerszámgépipar terü­letén egész sor gép. berendezés, felszerelés gyártásának szakosítá­sáról. Ezeken a területeken nem egy kérdésben már a vállalatok Is tárgyaltak egymással szakosítá­si szerződések megkötéséről. Az együttműködési bizottság legutób­bi bratislavai ülésén a gépipari, kohászati, vegyipari, energiaipari együttműködésen túl szó volt a külkereskedelem 1971-es esztende­jéről Is: erre az esztendőre az á- rucsere-forgalom és fizetési meg­állapodás 366 millió rubel összegű forgalmat tervezett — az árufor­galom egyébként az elmúlt eszten­dőben 16-12 százalékkal haladta meg az 1970-es szállítások volu­menét. — Ebben az esztendőben, akár­csak 1971-ben az alapvető termé­kek szállítása az 1970-es szinten folyik tovább. Magyarország kok­szolható kőszenet, kohókokszot, hengerelt acélt és különböző ko­hászati segédanyagokat vásárolt tőlünk, mi pedig az alumíniumipa­ri nyersanyagok és termékek vá­sárlását folytatjuk 1973-ban az ed­digi fettételek mellett folytatódik a csehszlovák vlllamosenergia-ex- port Magyarországra; az elmúlt esztendőben Írták alá a Göd—Lé­va közötti nagyfeszültségű, 400 kilovoltos távvezeték megépítésé­ről szőlő szerződést. Nem közvet­lenül kapcsolódik ehhez a kér­déshez. de megemlítem, hogy már villamosítottuk a Szob—Štúrovo közötti határszakaszt és hamaro­san sor kerül a Komárom-komár- nol határszakaszon is a villamos­üzem megindítására. S ami még a közvetlen jövendőt, a következő hónapokat illeti, Csehszlovákia je­lentősen növelt épltőanyagiparl és üvegipari termékek szállítását, hogy ezzel Is hozzájáruljon a ma­gyar ötéves beruházási terv meg­alapozásához és teljesítéséhez. A magyar Ipar a legközelebbi jövő­ben szervizállomásokat, szennyvíz­tisztító berendezéseket, nagyobb hűtőberendezéseket, üzemikonyha- felszereiéseket és laboratóriumi berendezéseket szállít majd. Míg egy fontos dolog: 1972-ben kezdő­dik évi 100 OOO tonna magyar ga­bona szállítása; Csehszlovákia vegyipari és kohászati cikkeket ad érte — mondta dr. Üjházy. A TÁVOLABBI JÖVENDŐ Ez hát a jelen és a közeljövő. Atnl a távolabbi jövendőt illeti, el­sősorban arról esett szó a besrél getésben hogy a vegyipar mind két országban az ipar fejlődésé­nek általános ütemét meghaladó •nértékhyn növekszik. Itt is igen nagy jelentősége van e két or­szág fejlesztési programja egybe­hangolásának — például a műa­nyagok termelésében, a vegyi szá­lak gyártásában, a szintetikus ka- ucsuk gyártásában és a gumiipar­ban tovább fejlődik majd a két ország közötti szakosítási szerző­dés rendszere. Van lehetőség az együttműkö­dés továbbfejlesztésére a könnyű­ipar több területén is; nyárfáért és nyárfacellulózért femyőceltuió- zét, papírt kap majd Magyaror­szág a szlovákiai korszerű, nagy termelékenységű bútorüzemek ter­mékeire úgy számit az elkövetke­ző években, hogy azokat mintegy alkatrész-formában, szétszerelt ál­lapotban szállítják. — A bratislavai megbeszélések egyik fontos része volt az építő és épitőanyagiparral kapcsolatos kérdések megtárgyalása. Már 1971- ben több egyezményt kötöttek a licencvásárlások esetén megvalósí­tandó közös fellépésről, az építő és építőanyagiparban megkezdőd­tek a megbeszélések a cementipa­ri fejlesztés egyeztetéséről: a fej­lesztési kooperáció kidolgozásáról a műanyagoknak az építőanyagi­parban való felhasználására vo­natkozólag. Az építőiparban nagy szerepe lesz a könnyűszerkezetek felhasználásának: a magyar és a csehszlovák szakemberek vélemé­nye megegyezik abban, hogy Itt a termelésben, a tervezésben és esetleg közös beruházások megva­lósításában időben kerüljön sor szakosítási szerződések aláírására — mondja dr. Ojházy. A táplálkozás statisztika friss adatai szerint Csehszlovákia a ka- ióriafogyasztásban a világranglista előkelő helyén áll (3200 kalőriás átlaggal), kicsit sok a szénhidrát, zsír és cukor, növelhető a gyü­mölcs, zöldség, néhol a fehérjea­nyagok fogyasztása. S ez nemcsak a magyar élelmiszer-szállítások szempontjából fontos, hanem a két ország kooperációs, termelésszaka- sítási megállapodásait érinti a me­zőgazdaságban Is. A mezőgépgyár. tásban is összehangolják a fejlesz­tési elképzeléseket; egyszerre szol­gálva a szocialista szomszédok gépipari és mezőgazdasági igénye­it. Az együttműködés bővítése a két ország között, a ma még ta­nulmánytervek stádiumában 'evő Dunai Vtzierőmű építésétől egé­szen közös nyersanyagbeszerzésig terjedhet, részenként a még szé­lesebb, a KGST összes országait átfogó együttmunkálkod ásnak. KGST K taiiyui §s láb Í II. £* APÁGYIPARI együtt* I rí MŰKÖDÉSI SZERVEZET. \p9jl964 áprilisában alakítot­ta Bulgária, Csehszlová­kia. Magyarország, az NDK és Lengyelország, majd a Szovjetunió is csatlakozott hozzá. Székhelye Varsó. A csapágygyártás csak úgy kifizetődő, ha az egyes típusokat százezres, vagy többmilliós szériá­ban gyártják. Az összes csapágy- típus készítésére egyik ország sem képes, viszont ha koordinál­ják a csapágyipart, biztosítani le­het a tagállamok szükségletének gazdaságos kielégítését. A szerve­zet tevékenysége révén erősen csökkent az import szükséglet a tőkés országokból s az egyes tag­államok csapágyipara gyorsan fej­lődött. A szervezet foglalkozik külföldi lieemc vásárlások össze­hangolásával, közös tervező irodák és laboratóriumok létesítésével Is. GYESlTETT ATOMKUTATÓ INTÉZET. X szovjet kor- i mány kezdeményezésére 1956. március 26-án alakult Dubna székhellyel. Tagja minden szocialista ország (1967 óta Kína nem vesz részt a munkájában.) Legfelsőbb vezető szerve a Ta­nács, amely a tagállamok kor­mányképviselőiből áll. s évente egyszer ülésezik; minden tagál­lamnak egy szavazata van.l A ta­nács ülései között a munkát az igazgatóság irányítja. Az igazga­tóság élén az igazgató áll, akit háromévenként, és két Igazgató- helyettes, akiket kétévenként vá­lasztanak. A tudományos tevé­kenységet a Tudományos Tanács irányítja (minden állam legfeljebb három képviselőjéből áll); évente kétszer tart ülést, amikor átte­kinti a végzett munkát és megha­tározza a kutatási feladatokat. A közös kutatómunkát a tagállamok tudósai a Szovjetunió által térí­tésmentesen rendelkezésre bocsá­tott két intézetben — a magprob­lémák laboratóriumában és az e- lektro-fizikai laboratóriumban vég­zik. Az intézet működési költsé­geinek felét a Szovjetunió fede­zi. Az intézet tevékenysége kiter­jed a magfizikai kutatások szin­te minden területére. Ugyanakkor koordinálja az atomkutatásokat, a- mi sok felesleges munkától és költségtől kíméli meg a tagálla­mokat s egyúttal minden résztve­vő számára hozzáférhetőek a töb­biek kutatási eredményei. (Folytatjuk) A JÖVŐ VONATA A vasúti közlekedés meggyorsításának problémájával — gazdasági érdekből — világszerte foglalkoznak. Figyelem­reméltó eredményeket értek el e téren a szovjet szakem­berek. A kalinyini vagongyárban készült például a képen látható „lökhajtásns“ mozdony, amelyet a IÁK—40 jelzésű repülőgép motorja hajt. A próbaüzemeltetés során 250 ki­lométeres óránkénti sebességet értek el vele. VISSZACSALOGATTAK A HALAKAT A TEMZÉBE A londoni városi tanács évi jelentésében közölte, hogy a Temze szennyezésének megszűntetésére tett intézkedései meg­hozták az első eredményeket. A folyó vize tizennégy évig annyira mérgezett volt, hogy a halak vagy elpusztultak ben­ne, vagy elhagyták. Most viszont lassan kezdenek visszatér­ni. Szakértők eddig 55 fajtát különböztettek meg a londoni dokkoknál. FÉM HELYETT FA Az amerikai Union Electric of Saint-Louis cég szakemberei kiszámították, hogy ha minden ipari hulladékot egyenletes rétegben elterítenénk a Földön, tíz-tizenöt év múlva öt méter vastag réteg borítaná bolygónk felszínét. Dehát hová tegyük a szemetet? Az Egyesült Államokban például azt vizsgálják, hogyan lehetne előzetes kezelés után hőerőművek fűtőanya­gaként hasznosítani. A Szovjetunióban is kísérleteznek az ipart hulladék felhasználásával. A Lett Tudományos Akadé­mia farostvegyészeti intézetében olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel fahulladékból ammóniázott rostok nyerhetők. Az ammóniákkal átitatott rost olyan szilárd, mint a bronz, de körülbelül tízszer olcsóbb nála. CSATORNAHÁLÓZAT 20 000 HEKTÁRON Szaud-Arábiában megkezdték az ország legnagyobb öntözö- csa torna-hálózatának a használatát. A csatornák hossza nyolc kilométer, és húszezer hektár földterületet öntöz. Építése több mint 50 000 dollárba került. Hatszázötvenezer ember, azaz Szaud-Arábia lakosságának 15 százaléka használja az új öntözőrendszert. A képen látható villamos óra nyilván azoknak ké­szült, akik nem ismerik az óra számlapját. A 220 vol­tos árammal működő őrá egyenesen számokban mutat­ja a pontos időt. A jobb oldalon látható számok a dá­tumot jelzik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents