Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-04 / 14. szám

Bračok Jozef, 23 éves, a hro novcei (levtcei járás) efsz köny velője: — Azt hiszem, nekünk, fiata lóknak, lesz mivel eldicseked nünk a kongresszuson, és ezel az érdemek egyúttal arra jo­gosítanak bennünket, hogy í mezőgazdaságban dolgozó fia­talok problémáinak megoldása részben a kongresszustól vár juk. — Konkrétan: mit adhat e kongresszus egy falusi, illetvi mezőgazdasági üzem ifjúság: szervezetének? — Elméleti élmény, esetleg tapasztalatcsere helyéül szol­gálhat, ha a közvetlen részve vökről beszélünk; a fiatalok nagy részét viszont csak jó ér zéssel töltheti el, hogy problé máikkal országos méretben fog lalkoznak és hogy érdemeikéi olyan magas fórumon is elis­merik, mint a mezőgazdasági dolgozók kongresszusa. A kon krét segítséget a falu és a me­zőgazdasági üzemek vezetőitől várjuk. Nem a kongresszusnak, inkább magunknak kívánom, hogy ez az országos tanácsko­zás nyújtson alkalmat a mező­gazdaságban dolgozó vezető be osztású elvtársak aktivizálódó sára a fiatalok irányában. Ö Véleménye szerint mi a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok legnagyobb problémája? Jakab Helena, a Michalany-i állami gazdaság ifjúsági bri­gádjának vezetőjé: — Az időhiány. A gabona szombat vasárnap sem szűnik meg érni és a karalábé épp e zeken a napokon nő a legjob­ban, meri a legtöbb vizet kap ja... Nekünk egyszerűen eines munkaidőnk. Traktorosaink ké ső estig, de nem ritkán sok­sok éjjel is dolgoznak. A szó rakozást viszont ők is igény­lik, épp úgy, mint azok, akik a hivatalban, vagy a szövetke­zet más munkahelyén dolgoz nak. Én mindenekelőtt itt Iá tóm az ifjúsági szervezet fela datkörének súlypontját. Dol­gozni kell, ezt a fiatalok so­sem vitatták, de azt már igen, Balogh Lajos: A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok problémáit és gondja­it nem lehet rendeletekkel meg­oldani. Ha én lennék a mező­gazdasági miniszter, akkor kü­lönböző értekezletek összehívá­sát szorgalmaznám. Közösen az iíjúsági szervezette! tárgyal­nánk meg a kérdéseket, s meg vagyok róla győződve, hogy ez­után már nem kopognának hiá­ba a fiatalok a szövetkezetek és a mezőgazdasági üzemek, ál­lami gazdaságok vezetői ajta­ján. Sőt, úgy érzem, ha egy ki­csit behatóbban ismernék a fia­talok gondját-baját, akkor sok esetben a kilincselés felesle­gessé válna. Mint ahogyan az egyes üzemrészlegek költség­vetését, épp úgy a fiatalok szükségleteit is figyelembe ven­nék és számon tartanák a ter­vek készítésekor. Sok esetben a mezőgazdasági szakemberek maguk sem ismerik a fiatalok szükségleteit és igényeit. Ezt az állapotot kellene kiküszöbölni Nélkülük hiányozna aszta­lunkról a kenyér, tej, vaj, hús, egyszóval: nélkülük ü- res maradna asztalunk. Ma a mezőgazdasági dolgozók odasorakuzhatnak a gyárak munkásai mellé. Egymás ke nyéradói és tisztelőiként. Az internacio nalizmus zászlaja alatt!­Idén decemberben lesz ötven éve, hogy négy önálló szocialista állam népének akaratából létrejött a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Ennek az év­fordulónak a megünneplésére a Szovjetunióban már az év elején megkezdték az előkészületeket. Nincs olyan intézmény vagy munkakollektíva a Szov­jetunió területén, amely ne tenne kötelezettségvállalá­sokat, felajánlásokat a tervek túlteljesítésére. Ilyen ha­zafias tettekkel kívánják a munkások és a kolhoz-pa­rasztok az 50. esztendejét ünneplő Szovjetuniót köszön­teni. Már hat éve volt a hatalom a nép kezében, amikor az Orosz, Ukrán, Fehérorosz és Kaukázusi Szovjet Köz­társaságok — melyek politikai, gazdasági és katonai téren a kölcsönös segélynyújtás alapján szorosan e- gyüttműködtek — jogilag is megalakították a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét. Ez az államszö­vetség a marx-lenini proletárnemzetközíség alapelveire épült. A következőkben röviden vázoljuk ezen államszövet­ség létrejöttét. 1920-ban, az ellenforradalom leverése után, az orszá­got még meg kellett tisztítani az intervenciós csapatok­tól (1921-22). Csak ezek után indulhatott meg a bé­kés építő munka, a feldúlt nemzetgazdaság helyreállítá­sa. Hogy mindez megvalósulhasson, szükségessé vált az erők és tartalékok összpontosítása. Az 1921-ben meg­tartott X. pártkongresszuson a következő mondat is el­hangzott: „Az önállóan működő szovjet köztársaságok még nem eléggé erősek a kapitalista veszéllyel szem­ben.“ Ezért a pártszervek és szervezetek minden igyeke­zetüket latba vetették, hogy a dolgozók széles tömegeit meggyőzzék a Szovjet Köztársaságok Szövetsége létre­hozásának szükségességéről. 1922 októberében az Orosz Kommunista Párt KB ple­náris ülése jóváhagyta a V. I. Lenin által kidolgozott alapokmányt, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének létrehozásáról, és az I. kongresszus (mun­kás. paraszt képviselőküldöttek) összehívását, amely 1922. december 30-án ülésezett. Ezen a kongresszuson a már meglevő négy szovjet állam az önkéntesség alap­ján, de fenntartva bármikori szabad kilépésének jogát, a szövetséghez csatlakozott. A szocializmus építése folyamán a Szovjet Köztársa­ságok Szövetsége újabb tagállamokkal gyarapodott. 1925-ben megalakult a Türkmén és az Uzbég Köztár­saság, majd 1929-ben a Tadzsik Szovjet Köztársaság. Az 1936-os év határkövet jelent a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége életében. Ez év december 4- én lépett életbe az új szocialista alkotmány. Ez ugyan egymagában még nem jelentené a határkövet. A for­dulópontot a szocialista társadalom alapjainak leraká­sa, és a falu szocialista átalakulása jelentette. Ebben az évben alakult meg a Kazah és a Kirgiz Szovjet Szo­cialista Köztársaság és a feloszló Kaukázusi Szovjet Szocialista Köztársaságok helyét az Azerbajdzsán, Grúz és az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaságok foglal­ták el. 1940-ben a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság is felvételét kérte a Szövetségbe, miután Besszarábia a román királyság megszállása alól felszabadult. Majd végül 1940. augusztusában az észtek, lettek és litvánok is felvételüket kérték a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségébe. A Szovjetunió államcímerében jelenleg tizenöt nyel­ven látható a marxista jelszó: „Világ proletárjai egye­süljetek“. Ez a tizenöt önálló, szuverén Szovjet Szocia­lista Köztársaságot jelent. Hogy mit jelent a szuverenitás? A Szövetségben tömö­rült köztársaságok szuverenitását a Szovjetunió alkot­mánya (alaptörvénye) biztosítja. Minden köztársaság területe sérthetetlen. Saját alkotmánya, állam-himnusza, címere és zászlaja van. Például az alkotmány 18. cik­kelye kimondja: „Bármely szövetségi köztársaságnak joga van állam közötti kapcsolatokat teremteni bár­mely szuverén állammal, államok közötti szerződése­ket kötni, vagy nemzetközi szövetségekbe vagy szerve­zetekbe belépni. (Az Ukrán és a Belorusz SZSZK az ENSZ tagjai). A tizenöt szövetségi köztársaságon kívül a Szovjet­unió területén még húsz autonóm köztársaság, nyolc autonóm terület és tíz nemzetiségi körzet is van. Már ez is bizonyítja, hogy a Szovjetunió sok nemzetű ál­lam, amely már több mint ötven éve a békés testvéri együttműködés alapján építi szocialista hazáját. A Szov­jetunió területén több mint kilencven nemzet és nem­zetiség él. Az 1970-es népszámlálás adatai alapján 129 millióval a legnagyobb nemzetiség az orosz, a legkisebb pedig a Szibériában élő jukarik nemzetiség, amely mindössze hatszáz lelket számlál. Az érdekesség ked­véért még megemlítjük, hogy 12 ezer szlovák, 21 ezer cseh és 166 ezer magyar polgár is él a Szovjetunióban. Ez a hatalmas internacionalista család több mint 241 millióra rúg, s majdnem száz nemzetiségből áll. Az idén december 30-án együtt ünnepük majd virágzó szocia­lista hazájuk megalakulásának 50. évfordulóját. Magyarlcs Vince Moszkva, 1972. március Nélkülük üres maradna asztalunk... A mezőgazdasági dolgozók járási konferenciáin sok szó t esett a fiatalokról, a mezőgazdasági üzemekről és falusi j SZISZ szervezetekről. Ezek a konferenciák tanúbizonyságát < adták annak, hogy mezőgazdasági dolgozóink megértették c a XIV. pártkongresszus határozatait, és annak értelmében ( végzik munkájukat, teljesítik feladataikat. ' A modern mezőgazdaság ma már elképzelhetetlen fiatal t mezőgazdasági szakemberek nélkül. Olyanok nélkül, akik 14 egyaránt jól forgatják kezükben a kapanyelet és ceruzát, j! Pár nappal a mezőgazdasági dolgozók VIII. kongresszusa előtt riportereink elbeszélgettek néhánnyal közülük. Mun- 9 kéjükről, problémáikról, ifjúsági szervezetükről. košicei járásban a falusi, me­zőgazdasági szervezetek között az övék egyike a legjobbaknak a járásban. — Már rég úgy érzem, hogy meglehetősen különös szerve­zetet képviselek. Nemcsak a tagságunk, hanem a vezetőség nagy része is lányokból áll. Ez azonban nem akadályozza a fa­lu vezetőségét, sem a szövet­kezel vezetőit, de még a tár­sadalmi szervezet képviselőit sem abban, hogy segítsenek ne- küuk. Az eredmény természete­sen nem marad el, bár ma­gunk inég mindig nem vagyunk elégedettek a munkánkkal. Mondanom sem kell, hogy ami­kor egy szép napon megszó­lalt a telefon, és megtudtuk, hngv Prágába utazunk az or szág fővárosába, mert eddigi munkánk elismeréseként LUd- vík Svoboda, az állam elnöke fogad bennünket, meglepeté­sünk szinte leírhatatlan volt. Cgy éreztük, ekkora kitüntetést meg sem érdemeltünk, de ter­mészetesen boldogan útnak in­dultunk. Csodálatos élmény volt, és amikor a krónikát ír­tam, még akkor sem tudtam be- telni ezzel az élménnyel. Tehát nem hiányoznak a fiúk a szervezetből? — Fiúk nélkül is szép ered­ményeket érünk el, de azért bizony rájuk is szükség lenne. Sőt, nagy szükségünk lenne a fiúkra a szervezetben. Nélkü­lük nehezen tudunk rendezvé­nyeket szervezni, és ezért gyak­ran úgy oldjuk meg a dolgo­kat, hogy olyan szervezetekkel társulunk, amelyekben fiúk vannak többségben. Többször hallottuk panasz­kodni a falusi és mezőgazda- sági üzemekben dolgozó fiata­lokat, hogy a szövetkezetek és a mezőgazdasági üzemek veze tői nem támogatják vajmi nagy lelkesedéssel a fiatalokat. Ha ön lenne a mezőgazda- sági miniszter, milyen rendele­tet bocsátana ki, hogy előse­gítse az ifjúsági szervezetek működését? termelési ágban dolgozó tiata] is a mezőgazdaságnak ajánlja fel kéi keze munkáját, ha pénzre van szűk sége. Hát miért éppen a mezőgaz daságban dolgozó fiatalok lennének mostohák? Még egyszer ismétlem csak akarni kell. Nem elég kérni neadjisten követelni. Más lapra tartozik, ha a fiatalok munkájának bérét a vezetőség nem ,,kerekíti* ki. Például becsületesen megfizeti a 629.27 koronát, de semmi töb­bet. A szövetkezet bevásárlója va­gyok és nem hagy nyugton, hogy ne szóljak a munkámmal kapcso­latos problémákról is. Egy példa: az állatok csak szecska formájá­ban eszik a búzaszalmát, de szecs­kavágót nem árusítanak az egész országban. A pelhflmovi mezőgaz­dasági gépek gyárában megrendelé­sünkre azt válaszolták, hogy egy év múlva ilyen gépet is fognak gyártani, de már most számoljunk az alkatrészhiánnyal. Másik példa: lánctalpas traktorainkra már más­fél éve hiába keresek kúpkereket, írjanak erről az újságok minél töb­bet. © Szeretném, ha elmondaná, mennyiben változott a mező- gazdaságban dolgozó nők hely­zete. '© Mit vár a mezőgazdasági dolgozók VIII. kongresszusától? i hogy munkára es szórakozásra ? mindenkinek egyaránt jusson az idejéből. Ha rajtam múlna, akkor én ezt ifjúsági brigádok­kal oldanám meg. A fiatalokkal lehet beszélni, főleg ha a sa­ját ügyükről van szó. Azt hi­szem, szervezetünk 36 tagja kö­zül egyiknek sem lenne ellen­vetése, ha egy évben egyszer reá kerülne a szombati szán­tás vagy a vasárnapi cséplés sora. így azok, akik naponta ott ülnek a traktor volánja mö­gött, szabad idejükben ugyan­úgy szórakozhatnának, mint a többi fiatal. # Lehet-e még válaszvona­lat húzni az iparban és a me zőgazdaságban dolgozó fiatalok . között? Ing Gál Viera, a liuzicai efsz agronómusa — A mezőgazdaságban dol­gozó és a falusi asszonyok helyzete eltér a többi nő hely­zetétől. Ezt a különbséget több tényező határozza meg: a mun­kakörülmények, a munkaidő és nem utolsósorban a falu hátrá­nyos helyzete a várossal szem­ben A mezőgazdaságban példá­ul nem ritka, hogy asszonyok nehéz fizikai, férfiaknak való munkát végeznek Aztán itt van a családalapí­tás kérdése. A falusi asszony rendszerint csak akkor mehet dolgozni, ha a gyerek legalább óvodás korú, mert ha történe­tesen a családban nincs nagy­mama, és hiányzik a bölcsőde is, akkor a gyereket kell ne­velnie, és nem térhet vissza munkahelyére a szülési szabad­ság lelelte után, mint a várusi asszonyok. — Ezek tehát azok a pontok, amelyekben a mezőgazdaság­ban dolgozó nőket segíteni kel­lene?- Igen. Az első lépéseket asszonyaink megsegítésére már évekkel ezelőtt megtette a tár­sadalom. és az utóbbi év egyik legnagyobb pozitívumának azt tar’um, hogy a választások so rán több falusi asszony beke­rült Képviseleti szerveinkbe Sok múlik majd az ő munká­jukon. Mit tudna elmondani az if­júsági alapszervczetiikről — Horváth János, a Tešedíkovo-i (Pered) SZISZ szervezet elnöke. — Lehet, de csak szaggatott vu nalat. A mai gépesített mezőgazda Ságot nem lehet a húsz évvel ez előttivel összehasonlítani. Arról már nem is beszélve, milyen lesz a mezőgazdaság húsz ev múlva. De! Meg itt is vannak bajok Pél äďui az alkatrészek korul, tavasz szál és nyáron, amikor legnagyobb szükség van a gépekre, egy fia ilkatrészhez sem jut az ember, nett a tartalék már elfogyott, sok szói még a „tartalékos" is. és ói meg nincs. Ennek ellenére a me ógazdaság nagyméretű gépesítésé -ól beszélhetünk. De még mennyi re! Húsz évvel ezelőtt meg senki sem gondolta volna, hogy a cukor ■épa anélkül jut el a gyárba, hogy smberi kéz érintené. A gépesítés terén viszont sajnos különbséget kell tenni szövetkezet és szövet­kezet közölt Az egyik nagyobb a mdot fordít a gépesítésre, a má- lik kisebbet Ez a tó oka a szó vetkezetek között a kereseti kü- önbségeknek és egyben annak is logy a fiatalok „futnak" a mező gazdaságból. (U Tehát még mindig igaz. hogy i fiatalok „futnak" a mezőgazda Ságból? kérdezzük Varga Valériát Krá fovcéről, mert tudjuk, hogy , a—11 imiflfflMrr*«: m Aoehan Pál, a hrachovoi cisz bevásárlója, 22 éves — Részben. Akik „futnak", a kultúrálatlan környezetre, szórako­zási lehetőségek hiányára beszélik ki magukat. Azt. hogy milyen kör­nyezetben dolgoznak, szórakoznak e és hogyan, nagy méretben a fia­taloktól függ. Csak akarni kell. Pénzbeli támogatás a szórakozásra kirándulásokra stb? Helyénvaló -öl nagyon fontos erről szólni. A me­zőgazdaságban valóban van lehető ség arra, hogy a fiatalok közös munkáját brigádjaik megfizessék mert hiszen a diákok és a többi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents