Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-04 / 14. szám
2 új ifjúság A termelő erők fejlesztése, művelődés, tudományos-műszaki forradalom A kapitalista termelési viszonyok eltávolításával (a kapitalisták termelőeszközeinek a kisajátításával) a szocialista társadalom fokozatosan megteremti az általános együttműködés alapját. Igaz viszont, hogy a kapitalizmustól átvett termelőerők ellentmondásba kerülnek a szocialista termelési viszonyokkal. Ennek az oka abban rejlik, hogy a kapitalistáktól átvett termelőerők forrásai még eléggé korlátoltak, elégtelenek. A szocialista termelési viszonyokat, éppen az említett ellentmondások megszüntetésének lehetősége jellemzi. A szocializmus megváltoztatja a termelőerők struktúráját és ezzel egyszersmind megváltoztatja az ember és a társadalom életének minden területét. A szocialista társadalom minden lehetőséget megteremt a tudomány és a technika vívmányainak alkalmazására a termelésben. Ugyanakkor kiváló feltételeket nyújt az emberi tehetség fejlesztésére és érvényesülésére. A szocialista termelési viszonyok teret nyitnak a tudományos-mu- szaki forradalomnak. De ez fordítva is érvényes. Csak az ember alkotóerejének felszabadítása. ■ tudományos és műszaki haladás fellendftése képes teljes terjedelmében mozgásba hozni a tudományos-műszaki forradalmat. Miért szükséges a termelőerők struktúrájának megváltoztatása a szocializmusban és a kommunizmusban? A kapitalizmus által megteremtett Ipari forradalom új munkamegosztást hozott magával. A mechanizált gépi termelés fejlődése a termelőerő fejlődésének rovására történt. A munkás a gépi termelő eszköz részesévé vált. Tevékenysége mechanikus műveletekre korlátozódott. Ez a tevékenység, bár alapműveltséget Igényel, nem teszi lehetővé az ember egyéniségének teljes mértékben való fejlődését. A tudományos-műszaki forradalom megszünteti a mechanikus gépi termelést, és megteremti az automatikus termelés feltételeit. Hasonló a helyzet a termelési viszonyok terén is. A kapitalizmus a dolgozók nagy tömegét munkásokká változtatta. A kapitalizmus a munkások e nagy tömege nélkül nem tudna létezni. A szocializmus talaján létrehozott tudományos-műszaki forradalom automatizált termelése viszont fokozatosan lehetővé teszi az osztálynélkUli társadalom létrejöttét, sőt a későbbi időszakban előfeltételévé válik az osztálynélkUli társadalom kialakulásának. A szocializmus és a kommunizmus legalapvetőbb célkitűzéseit (anyagi jólét, osztálynélküli társadalom. az egyén tehetségének kibontakoztatása) tehát csak a tudományos-műszaki forradalom képes megvalósítani. A tudományos-műszaki forradalom lehetőséget nyújt a fizikai és szellemi munka közti szakadék eltávolítására. Fokozatosan korlátozza a fizikai munkát, és a szellemi munka előtérbe kerül. Ez megváltoztatja az általános műveltség szintjének követelményeit. Az ipari gépi termelés szükségessé tette az Írás olvasás ismeretét (alapiskola) és a munkás szakképzettségéhez szükséges általános alapot (polgári iskola). A tudományos-műszaki forradalom megköveteli az általános középiskolai műveltség elsajátítását, az egyetemi es főiskolai oktatás eddig ismeretlen méretű kibővítését és az állandó önművelést. Az ember képességeinek fejlesztése és célszerű felhasználása egyaránt gazdasági és egyéni érdek. Az emberi munka új jellege a korszerű szocialista és kommunista társadalmak kiépítésénél előtérbe helyezi a tudományt és technikát. Ezért is nevezzük a fejlődésnek ezt a szakaszát tudományos-műszaki forradalomnak. A tudomány termelőerővé válik. A tudományt a termelésben az ember teremti meg és alkalmazza. Ezért az emberi alkotó képesség fejlesztése döntően befolyásolja a szocialista társadalom fejlődését. Jelentős változásokat hoz a tudományos-műszaki forradalom a szükségletek kielégítése terén is. A kapitalista társadalomban az ipari termelés fejlesztése csak a dolgozók alapvető életszükségleteinek a korlátozásával történhetett. A tudományos-műszaki forradalom lehetővé teszi a fogyasztás növelését, sőt a fogyasztás növekedése a termelés fokozásának és a gazdasági fejlődésnek a feltételévé válik. A fokozott fogyasztás tehát a szocializmusban Is szükségszerűen bizonyos átmeneti időszakot képez majd, amely a fogyasztó társadalom problémáit is magával hozza. A szocialista társadalom azonban ésszerűen irányttja a fogyasztást. A hagyományos (anyagi) szükségletek mellett támogatja a nemes emberi igényeket is. Ide tartozik az alkotómunka szükségérzete, az önművelés és állandó önfejlesztés, a szép utáni vágy, a természet szeretete. a perspektívák és ideálok igénylése, stb. A tudományos-műszaki forradalom megteremti társadalmunk számára a messzemenő változások lehetőségeit. Ugyanakkor ezek a változások egyben a tudományos-műszaki forradalom mozgásának a feltételei. Ha megfigyeljük az osztálytársadalmak fejlődését és az ebből eredő következményt — az állam keletkezését, akkor megállapíthatjuk, hogy ezeket a termelőerők fejletlensége hozta létre. A termelőerők fejletlenséget viszont a termelőerők és a termelő viszonyok közti ellentmondások hozzák létre. Ha a szocializmusban és a kommunizmusban fokozatosan el akarjuk távolítani az osztálytársadalmat és végeredményben az államot, akkor szükségszerűen ezeknek okát — a termelőerők fejletlenségét kell megszűntetni. És ezt éppen a tudományos-műszaki forradalom teszi lehetővé. Lehetővé teszi az ember szellemi képességeinek fejlődését is. Így a munkások és földművesek állandóan közelebb kerülnek az értelmiséghez. A termelőerők fejlesztése, a társadalmi javak alapvető gazdagodása, a munkaidő csökkentése nemcsak lehetőséget, de megfelelő időt is teremtenek erre. Felmerül a kérdés vajon mindez a terv reális, vagy csak utöpia. A tudományos-műszaki forradalommal kapcsolatos perspektívák a szocializmusban reálisak. Az a nemzedék, a- mely ma az iskola padjaiban ül, ezeknek a terveknek a nagy részét már megvalósítja. Természetesen ez sem megy majd magától. Szükség lesz minden egyén Igyekezetére, hozzájárulására. A fejlődésnek Itt is nehézségekkel kell majd megküzdenie, bár ezek a nehézségek más jellegűek lesznek mint az eddig ismertek. E számunkban befejezzük az Üj Ifjúság bébiszépségver- zenyét. Kérjük olvasóinkat, hogy szavazataikat április 20- ig küldjék be szerkesztőségünkbe. Qj ltjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja % Kiadja a Smena kiadóvállalata # Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Pražská 9. Telefon: 485 41-45. Postafiák 30 # Főszerkesztő: dr. STRASSER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tlačiarne 01 • Előfizetési dij egész évre 52.— KCs, félévre 26.— Kés % Terjeszti a Pos ta Hirlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesftönél vagy postahivatalnál % Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza 0 A lapot külföldre a PNS Ostredná expedícia tlaőe, Bratislava, Gottwaldovo nám. C. 48 útján lehet megrendelni. A Budapesten tanuló csehszlovákiai főiskolások is megalakították ifjúsági szervezetüket, méghozzá az elsők között. Eddigi munkájukról Füri Béla elnökkel és Cseh Lujza vezetőségi taggal, a „mindenessel“ beszélgettünk. A két nyilatkozóról, tömören: Cseh Lujza a budapesti csehszlovák nagykövetség dolgozója, Füri Béla pedig a műegyetem diákja. Tanulmányait Prágában kezdte a kolá- rovól fiú. Innen került át aztán Budapestre, ahol jelenleg jól működik mint főiskolás, és mint az Ifjúsági szervezet elnöke is. — Eddigi munkánk javarészt a szervezés és az első rendezvények létrehozása jegyében telt el. Nem könnyű a különböző egyetemeken tanuló főiskolásokat, összehozni, de most már csaknem őtven tagunkkal vagyunk állandó kapcsolatban. Mindenekelőtt ismerkedési estét rendeztünk. Elmondhatjuk, hogy jól éreztük magunkat az SZISZ szervezet Budapesten első rendezvényen, kitűnő volt a hangulat. Igyekszünk együttműködni nagykövetségünkkel, néhányan például tolmácsként is szerepeltek. A nagykövetség példásan gondoskodik szervezetünkről. Igyekeznek mindenben támogatni, akár erkölcsi, akár anyagi segítségről van Az interjúhoz hozzátehetjük még, hogy tavaly éppen a csehszlovákiai főiskolások voltak azok, akik elsőként adták le szavazataikat a választások al kaiméval. Legfontosabb feladatuk természetesen a tanulás. A rendelkezésükre álló kevéske időt okosan, célszerűen használják ki. Mire megkezdődik az új tanév, és új diákok érkeznek budapesti tanulmányaikat megkezdeni, a csehszlovákiai főiskolások SZISZ- szervezete már minden bizonynyal jól olajozott gépezethez lesz hasonló. Itrt) sző. A Csehszlovák Kultúra Háza rendszeresen tájékoztatja a magyarországiakat országunk életéről, fejlődéséről, a nálunk zajló eseményekről. Ebben a munkájában természetesen mi is támogatjuk. Terveink között újabb rendezvények szervezése szerepel. Egyelőre helyiséggondunk is van, de reméljük, ez sem lesz olyan akadály, a- mely jól indult munkánkat megzavarhatná. Igyekszünk a jövőben is szorosan együttműködni a nagykövetséggel; kikérjük tanácsaikat, véleményüket. Jó volt a hangulat az ismerkedési esten. KOLÁR PETER felv. Amíg egy tizenöt éves fiúbői vagy leányból szakmunkás lesz, addig három év telik el. Ez alatt a három iskolai év a- latt az állam 35-40 ezer koronát költ az inaskodó gyerek tankönyveire, iskoláztatására stb. Ez az összeg nem nagy, ha az iskola elvégzése után a fiú vagy leány hű marad ahhoz a szakmához, amelyet három éven keresztül tannlta, tehát ha történetesen a pincér szakmát tanulta, a vendéglátó iparhoz. Sajnos, nagyon sok e- setben már a második év folyamán többen „rájönnek“, hogy ez a szakma nem nekik való, hogy jobb lenne másutt... Ezt nagy mértékben befolyásolják az inaskodás évei és az, hogy az iskolának, a tanároknak sikerül-e megszerettetni a tanulóval a kiválasztott szakma minden oldalát. Ehhez viszont szükséges, hogy a tanonc megismerje szakmája csínját-binját, hogy összehasonlítsa a többi szakmával. Mindez csak akkor lehetséges, ha az iskola rendelkezik a modern oktatás alapvető eszközeivel, tanszereivel és a modern pedagógia módhónapos iskolája Ilyen. Az épületet sokan minisztériumnak mondanák, ha a bejáratnál függő tábla nem hirdetné, hogy a négyemeletes épület a Jurij Dimitrov Vegyiművek szakta- noncintézete. Az iskola 21 tanterméből 7 szaktanterem, illetve módszertani kabinet. Ezekben található a 25 millió koronás érték nagy része, amit az állam az iskola felépítésére és felszerelésére költött, A szaklaboratóriumok berendezésének nagy része szorosan ösz- szefügg a vegytannal, de láttam ott o- lyan szerszámokat is, amelyeket szerelők, lakatosok, festők és kőművesek szoktak munkájukhoz használni. Mint később kiderült, a vállalat tanonciskolájában nemcsak a vegytannal kapcsolatos szakmákat lehet tanulni, de az iskola magára vállalta egy hatalmas vegyi mű működéséhez szükséges szakemberek kiképzését is. £s végül a tizenhárom foglalkozási ág, amelynek titkait ebben a modern iskolában tárják fel a fiatalok előtt. Leányok számára: mürost rendező és szövőnő. Fiúk számára: üzemi lakatos, üzemi vegyész, vegyész-mü- szálas, üzemi villanyszerelő, mérő- és regáléié műszerek mechanikusa, esztergályos, acélszerkezet szerelő, festő és mázoló, szerelő, kőműves és üzemi ve- gyész-gumlspecialista. A Juraj Dimitrov Vegyiművek tanonciskolájához természetesen diákotthon is tartozik. Nem új, de 1975-ig felépül az új internátus és tornaterem is. 327. Górász Gabriella 328. Szarka Ilike 342. Tanóczky Zita 333. Bacigál Fitynka 338. Szabó Szilvia 343. Soós Vilmos 334. Selmeci Milka 339. Viszlai Monika 344. Matus Henrietta 340. Vörös Iván 341. Hurtvay Ferike 330. Kostái Istvánka 331. Bogdán Beátka 335. Szentesi Zília 336. Oravecz Zsuzsika 345. Fongrácz Pistike 346. Matus Tímea
