Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-28 / 13. szám
10 új ifjúság (Folytatás az 1. oldalról) Hová lett a polgármseter? De hogyan Juthatok oda? A repülőjegyre csak az indulás napját írták rá, az órát nem, és első alkalommal háromórás várakozás után közölték, hogy „maöana“, vagyis „holnap“, a- mi Dél-Amerikában holnaputánt Is jelenthet... Végül 23 órás késéssel emelkedett fel a Boeing 707-es a felhőkkel borított Santiago-Puda- huel-i repülőtérről... A repülőgépnek legkésőbb délután három kor le kell szállnia a szigeten, hogy még világoson tovább repülhessen a Tahitire. A hús- vét-szigeti Mataveri repülőtérnek ugyanis nincs világítása. öt és félórás repülés után gépünk balra fordult, s az ablakból feltűnt Mataveri rozsdásbarna kifutópályája, Zanzfbáron láttam hasonló rövid leszállóhelyet, de ott nem landoltak olyan nagy gépek, mint a mi négy hajtóműves Boeing 707-esünk. A kifutópályára ereszkedtünk már, amikor a kapitány hirtelen felkapta a gépet és egy újabb kört irtunk le a Hűsvét-sziget délnyugati része, a Rano Kau vulkán és a tenger felett, örültem, hogy „madártávlatból“ néhány felvételt készíthettem a szigetről, mégis nyugtalanított, ha a rövid leszállópályára gondoltam... Aztán végre landoltunk. A gép egy bordólemezekből tákolt építmény elé gördült, e- lőtte deszkákból ácsolt kapu állt, valamiféle üdvözlő felirattal és a chilei nemzeti zászlóval. Hiába fizettem 69 dollárt Santlagóban előre a húsvét-szigeti vendéglátásért, s hiába eskü- dözött az Airtur utazási társaság igazgatója, hogy ezért az 1599 lakosú szigeten maga a polgármester, Alfonso Rapu vár majd, s az ő házában kapok szállást... A polgármestert sehol sem találták! Ha a hatfőnyi rendőrség egyik oszlopos altisztje nem siet segítségemre, magam kereshettem volna szállást. Szerencsémre Húsvét-sziget rendjének őre beajánlott az egyik jómódú polgárhoz, Martin Rapu Puához. Hosszüfülűek és rövidfülűek 'A legutóbbi időkig kevés munka akadt ezen a napsütötte vulkán szigeten, a „Világ kölMikor tudjuk meg e hatalmas köszobrok titkát? SEBES TIBOR RIPORTJA A HÚSVÉT -SZIGETEKRŐL dökén“. Ezt a minden más lakott helytől és kontinenstől legtávolabb fekvő szigetet évszázadokkal ezelőtt — még az inkák legdicsőbb korszakát megelőzően, — a mai Peru területéről érkezett indiánok foglalták el. Ök voltak az úgynevezett „hosszüfülűek“, akik, akárcsak a szigeten látható hatalmas kőszobrok, mesterségesen nyújtott fülkagylóval és fülcimpával jelezték kiváltságos helyzetüket. Vagyis az inka nemességhez tartozhattak, hiszen azoknál dívott a fülnyújtás. Ezért nevezték őket — mármint az inkákat — a spanyolok „orejonek“-nak, azaz „hosszúfülűeknek“. Erre főként Heyerdahl talált számos bizonyítékot, balsafa-tutajos útjával is, állítván, hogy először egy titokzatos dél-amerikai nép szállt partra a Húsvét-szigeten. őket követték — vagy megelőzték? — a Húsvét-szigeten a polinéziaiak, akiket „rövid- fülűeknek“ neveztek, s akik fokozatosan a „hosszüfülűek“ szolgáivá lettek. Ök faragták a hatalmas kőszobrokat, amíg — körülbelül háromszáz évvel ezelőtt — a rövidfülűek fellázadtak uraik ellen. Állítólag egyetlenegy hosszúfülfl nemes élte túl azt a véres polgár- háborút, amely nemcsak a szigetlakókat tizedelte meg, hanem a kőszobrok többségét is ledöntötte. Amikor 1722 húsvétján — éppen 250 évvel ezelőtt — a holland Roggeveen partra szállt az alvó vulkánok kúpjaival tűzdelt szigeten, persze már béke honolt, s ő akkor mit sem tudott arról, hogy fél évszázaddal előtte itt dúlt Óceánia egyik legkíméletlenebb polgár- háborúja. A szigetlakók akkor még meztelenül Jártak, asszonyaikat azonban az idegenek elől a barlangokba rejtették el. Húsvét lévén, a holland hajós a húsvét nevet adta a szigetnek. Chile 1888-ban annektálta a Húsvét- szigetet. Ennyit dióhéjban a Húsvét-sziget könyvre való újkori történelméről, amely most nyitott új fejezetet. Hiszen a rendszeres légijárat megindulásával a sziget bekapcsolódik a nemzetközi forgalomba és talán már a következő é- vekben a turizmus egyik fontos útvonalának állomása lesz. ’ ' Ingyen lakoma — veremből A szigetre érkezők ma még csupán valamelyik jobb módú családnál szállhatnak megj ahol elfogadható áron — 6-8 dollárért — teljes ellátást kaphatnak. A repülőtér közelében vízvezetékes kis házikóban élő vendéglátóm igyekezett kitenni magáért. Délben és este egy egész langusztát kaptam előételként, azután csirke-, sertés- és báránysült következett, sokféle salátával, pálmalevéllel. A legfinomabb a vasárnapi „ingyen“ ebéd volt. Márla-búcsú lévén, már szombaton mázsányl édesburgonyát (maniókát), banánt és húst helyeztek egy hatalmas verembe — forró kövek és pálmalevelek közéi Ezt vasárnapig két rendőr őrizte, azután mindenki lakmározhatott a pecsenyéből... Vendéglőt, mozit vagy áruházat hiába kerestem a 117 négyzetkilométernyi szigeten. A két kis bazár, amelynek polcai csak a ritka hajókíkötés után, vagy a repülőgép érkezésének napján telnek meg néhány órára áruval, legtöbbször zárva tartja ajtaját. Azért a civilizáció néhány áldása mégis eljutott ide. Hangaroa, a sziget egyetlen faluja és egyben székhelye (néhány utcával) s néhány tucat házzal meg villanyteleppel), például egy fagy Ialtos üzlettel büszkélkedhetl A fagylalt mel lett pulóvereket árul a cukrász. Talán azért, hogy aki a trópusi szigeten fázni kezd a fagylalttól, rögtön felöltözhessen?! Az Iskolában közel 500 gyerek tanul, tizennyolc tanító felügyelete alatt. Még labda? rúgópálya is van meg egy templom és kerítéssel körülvett sátortábor. Ezt ugyan nem kerülik el a skorpiók, a turisták annál inkább... Mert, aki sátorban kíván lakni a Húsvét-szi- geten, az nem ad ezért napi 15 dollárt, hanem saját sátrát üti fel a sziget legszebb részein, a kőszobroknál, a vulkánok tavat rejtő krátereiben vagy a tengerparton. Tulajdonképpen olcsó itt az élet, s egyhangú. Nébányan a villanytelepen meg az építkezésen dolgoznak, tucatnyi európai és chilei pedig farmerkodik. A hangaroaíak halásznak, sokan pedig birkát tenyésztenek. Negyvenezer birka pusztítja a sziget maradék növényzetét... Hárman — egy római és egy frankfurti fiatalember és én — terepjáró Land-Rover gépkocsit béreltünk, és vele jártuk a szigetet behálózó keréknyomokat. Napkeltétől napnyugtáig 81 kilométer volt a legnagyobb napi teljesítményünk. Pedig akadt olyan hely, ahová kétszer is elkocsikázturik, hogy kedvező napállásban készíthessünk felvételeket. Ha a suhogó pálmás óceániai paradicsomot riem is találhattam meg a Húsvét-szigeten — hiszen az erdőtlen vulkán-szigeten mindösz- sze három (I) pálmafa áll — a közel félezer koszobor látványa, a barlangok hűvös levegője és a szígetlakók vendégszeretete azonban olyan élményt nyújtott, amihez hasonlóban a világnak kevés részén részesülhetünk. Kőóriások és atomfelhők 'A hat-nyolc méteres, sót nagyobb „hosszúfülű“ kőszobrokról Inkább a képek beszéljenek. A kialudt Rano Raraku vulkán oldalában látni a moaik — így nevezik a kőszobrokat — műhelyét Is, egy félbemaradt óriás szoborral. Itt ma is úgy sorakoznak a földbe fúródott kőemberek, mint három évszázaddal ezelőtt, amikor a hosszüfülűek és a rövidfülűek háborúja véget vetett a békés korszaknak, a- mely a titokzatös kultúrát megteremtette. Néhány szobrot visszaállítottak régi vagy vélt helyére, de azt máig sem sikerült megfejteni, hogy kiket ábrázolnak ezek a hosszúfülü kőőriások?... És az orongői sziklákba vésett madáremberek rajzai?... Csupán a legendákat ismerjük. Például Ana o Kérőről, a „fehér szüzek barlangjáról“, a- hová az uralkodó világos bőrű hosszüfülűek azokat a rövidfülű barna bőrű lányokat zárták, akiket szolgájukká vagy feleségükké a- kartak tenni. A sötét barlangban a népfénytől elzárva megfehéredett a szüzek bőre. Vajon így volt? A csend szigete hallgat. Nem adja ki köny- nyen titkait. És ha megindul a turisták áradata, a kőszobrok Is veszélybe kerülhetnek... A csend szigetéből a lárma szigete lesz, amit csak fokozhatnak a Húsvét-szigettől néhány órás repülőtávolságra levő, Tahitihez tartozó Muroroán megismétlődő francia atombombarobbantások. Az atomfelhőket a Húsvét-sziget felé sodorja a légáramlat. A szigetlakók tranzisztoros rádióikon Idegesen hallgatják a francia atomrobbantásokról érkező híreket, és lesik a szürke felhőket, amelyek rádioaktív hamuval szennyezik kertjeiket levegőjüket... Ma is a 16 a legfőbb közlekedési eszköz a Húsvét-szigeten A szerző felvételei legvalósulás előtt a fogbeültetés A fogbeültetés problémáját valószínűleg mégis sikerül megoldaniuk a kutatóknak. Nem emberi szervezetből vett fog átültetéséről van szó, hiszen bebizonyosodott, hogy az éppúgy kilökődik, mint a többi testidegen szerv vagy szövet. Amerikai kutatók 80 százalék semleges műanyag (poiimeta- krilát) és 20 százalék megfelelően kezelt csontanyag keverékéből mesterséges fogat készítettek, amelyet az üres foghelybe helyeztek és a környező egészséges fogakhoz erősítettek (a „támasztó“ kapcsokat később eltávolították). Meglepetéssel tapasztalták, hogy néhány hét elteltével az íny körülnőtte a mesterséges fogat, pár hónap leforgása alatt pedig természetes kötőszövetek épültek a csontanyag helyére, aminek következtében a müfog éppoly erősen rögzítődött, mint természetes társai. Ha 20 százaléknál több volt a csontanyag a műfogban, a beültetett fogat a szervezet rövid időn belül kilökte. Az állatkísérletek szerint mesterséges fog legalább tíz é- ven át helyén marad anélkül, hogy gyulladást vagy mérgezést okozna. Az ember vonatkozásában Ilyen sokéves tapasztalatunk még nincs. i ■ i .....■ • << A kutatok úgy vélik, hogy a jelzett összetételű anyagkeveréket később nemcsak fogak készítésére, hanem csonthiányok pótlására Is fel lehet használni (főként koponyacsontsérüléseknél). JÄTÉKVÁROS Japán a világ legnagyobb játékszerszállítója. Tavaly 168 millió dollár értékű játékszert exportált. Ezzel szemben a játékipart kétezer, átlag tíz embert foglalkoztató kisüzem kéo- viseli, amely száz ország keresletét igyekszik kielégíteni. B kisüzemek zöme valójában a teng er szintnél alacsonyabban fekvő tokiói szegénynegyedek barlanglakásaiban működik. Az Ara folyó szennyes hullámai rendszerint szeptemberben, a- mikorra a karácsonyt piacra szánt játékszerek elkészülnek és szállításra készen állnak, elárasztják a műhelyeket. A közelmúltban Tokiótól 60 mérföldnyire Játékváros született — műhelyek, nagyáruházak és gyermekjászóterek komplexuma. Több mint 30 társaság telepedett itt le. A feltevések szerint a Játékváros a hetvenes években a japán játékipar központjává válik. A GYÓGYÍTÓ ARAM Régóta ismeretes, hogy az egyenáram sokféle betegség gyógyítására alkalmas a szövetek ion egyensúlyának megváltoztatásával. Moszkvában az orvosi műszerek tudományos kutatóintézetében újfajta készüléket dolgoztak ki, amellyel ideglájdalmak. ideggyuiladá- sok, néhány érinegbetegedés. továbbá izületi gyulladás és bizonyos bénulások kezelhetők. Egy svájci cég ilyennek képzeli el a jövő sícipőjét. A normális bőrlábbelit, amelyben szabadon lélegezhet a láb, könnyűszerrel le- és felcsatolható műanyag burkolja. A szakértők szerint az új lábbeli teljesen kizárja a végtagok megfagyásának lehetőségét. A Hangaroa melletti kis halászfaluban alkonyaikor patra vontatják a csónakokat I W » > • a • I v ' A hosszúfülűek szigetén
