Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-28 / 13. szám
A HAZA VÉDELMÉRE TAPASZTALATOK AZ EGYSÉGES HONVÉDELMI RENDSZER ÉRVÉNYESÍTÉSÉRŐL E gy éve már, hogy a CSKP KB határozatában az alábbi mondatot fe- dezhettük tel: a CSSZSZK lakosainak egységes honvédelmi rendszere. A honvédelem kérdései tehát társadalmi hangsúlyt és jelentőséget kaptak, ahogy az régen megilleti őket. A terv megvalósítása persze nagymértékben függ a tanítóktól, edzőktől, szervezőktől, s nem utolsósorban a lakosság hozzáállásától is. Hogy az első tizenkét hőnap eltelte után milyen a helyzet e területen, arról Miroslav Novák alezredest, a Nemzetvédelmi Minisztérium dolgozóját kérdeztük meg. — Szabadságunk és szocialista vívmányaink védelme nem csupán a hadsereg, de az egész társadalom feladata is egyben. Éppen ezért pártunk vezetősége 1971. március 19-én elfogadta a lakosság s főképp az ifjúság honvédelmi nevelésére vonatkozó intézkedéseket. Kérjük, jellemezze az eltelt egyéves időszak eredményeit. — Pártunk vezetősége nemcsak elfogadta a honvédelmi nevelés új rendszerét, de megszabta megvalósítása folyamatát is. Az eltelt időszakban a fő súlyt a honvédelmi nevelés új koncepciós elveinek köztudatba való átvitelére helyeztük. Ennek az Időszaknak feladatait teljesítettük, s ma elmondhatjuk, hogy a honvédelem jelentőségének és küldetésének értelmezésében jelentős, pozitív fordulat állt be, a- mely lehetővé teszi az új rendszer teljes realizálását. A következő időszak legfőbb feladata az elvek és intézkedések következetes megvalósítása a honvédelem minden területén — Mi az iskolai honvédelmi nevelés lényege? — Mindez a tanulóifjúság szocialista nevelésének alapvető része. Amíg a világ osztályokra oszlik, s amíg az imperialista hatalmak agresszióval, háborúval fenyegethetik a világ népeit, addig iskoláinknak alapvető feladata lesz a fiatal generáció honvédelmi neveié se. Felelőtlenség lenne ifjúsá gunkat védtelenül és felkészü letlenül hagyni, mikor tudjuk, hogy a háború veszélyét mind máig nem tudtuk megszüntet ni. Az iskolai honvédelmi neve lés lényege, hogy fiataljainkat mindarra megtanítsuk, amire szabadságunk és függetlenségünk megvédése esetén szükségük lehet. A döntő, az ifjúság és a szocialista haza közti viszony, amelyből az imperialista agresszió elleni védekezés elszántsága származik. — A honvédelmi nevelésben az utóbbi évek folyamán komoly mulasztások mutatkoznak. — A honvédelem éppúgy, mint a szocialista haza általános védelmezése. társadalmunk minden szervének és szervezetének állandó feladata. Az egy séges honvédelmi rendszerről hozott párthatározat pontosan kitűzte a társadalmi szervek és szervezetek feladatait, felelősségét és hatáskörét. Persze minden közös folyamat irányítása rendkívül összetett dolog, és teljes fordulatot nem lehet egyik napról a másikra elérni. Á honvédelmi feladatok és formák oktatása a funkcionáriusok képességeitől, ismereteik fokától függ. — Mi a lakosság egységes honvédelmi nevelésére kidolgozott rendszer lényege? — A honvédelem lényege már céljával adott, amelyről így szól a párthatározat: „Szükséges elérni, hogy hazánk minden polgára felelősséget érez- zen a szocialista haza sorsa iránt, hogy állandóan kész legyen annak megvédéséért, szabadságáért, függetlenségéért és a kommunizmus győzelméért önfeláldozóan harcolni.“ Mindannak ellenére, hogy hazánk külpolitikája a nemzetek közti barátság és béke érdekeit képviseli —, nem becsüli le a veszélyt, amelyet a kalandor és agresszor imperialista hatalmak képviselnek. A béke megőrzésének Jelentős tényezője a mi felkészültségünk, politikai, gazdasági és katonai erőnk. — Mit tart a honvédelmi ne vetésben döntő fontosságúnak? — Annak erkölcsi és politikai összetevőit. A hazáját csak az védheti, akt őszintén szereti is. A haza védelmezőjének tisztáznia kell önmaga előtt a szövetségeseinkhez, mindenekelőtt a Szovjetunióhoz való viszonyát. Tudnia kell, honnét fenyegetik szabadságunkat és függetlenségünket. Meg kel! értenie az osztályokra oszlott világ fő problémáit és a kapitalista társadalmi rend osztálylényegét. S vonatkozik ez főleg Ifjúságunkra, mert szocialista hazánk megbízható védelme az ifjúságtól függ. A SZOCIALIZMUS GAZDASÁGI JELLEMZŐI A szocializmust, mint a termelőmód fejlődésének egyik szakaszát, úgy jellemezhetjük, hogy megvizsgáljuk a termelési viszonyok és termelőerők fejlődési fokát. Ma már több országban létezik, vagy az építés szakaszában van a szocializmus. A minőségi változások alapját a termelőeszközök társadalmi tulajdonba való átmenete képezi. Ez a kiindulópont olyan új termelési viszonyok kialakulásához, melyek mind a kommunista, mind a szocialista termelési módra Jellemzők. A szocialista termelési mód létrejöttének alapfeltétele a termelőeszközök kisajátítása, társadalmi tulajdonba való jutása. A társadalmi tulajdon létrejöttével új viszonyok fejlődnek ki a társadalom tagjai között. A szocialista társadalomban a társadalom minden tagjának egyforma a viszonya a termelőeszközökhöz. Mindenkinek egyformán van joga a termelőeszközöket életszükségletei biztosítására kihasználni. De ezt csak társtulajdonosként teheti, együtt a társadalom többi tagjával, azokon a szervezeteken keresztül, melyeket a társadalom erre a célra létrehoz. A termelőeszközök nem Idegen, kizsákmányoló tárgyai többé a dolgozóknak. Megszűnik a társadalom tagjainak tulajdonosokra és proletárokra, kizsákmányolókra és kizsák- mányoltakra való tagozódása. A termelőeszköz és a munkaerő kapcsolata nem a munkaerő eladásán keresztül jön létre. A dolgozó valamelyik szocialista termelő kollektívába kapcsolódik be, és közösen használja a társadalmi termelőeszközök egy részét. A termelőeszközök szocialista birtoklásának két formája van: állami és csoportos (szövetkezeti). Lényegében mindkét forma egyenlő. Mindkettő egyenlő viszonyt fejez ki a termelőeszközökhöz. A különbség csak annyi, hogy míg az állami birtoklási formánál a tulajdonos az egész társadalom, addig a szövetkezeteknél csak a társadalom egy része. Az állami birtoklási forma egy magasabb típust képez, mert jobban megfelel a termelési eszközök fejlődési fokának. Lehetővé teszi, hogy a termelési eszközöket az egész társadalom szükségleteinek szemszögéből irányítsák, hogy össztársadalmi célokat tűzzenek ki, és olyan forrásokat teremtsenek meg, melyek kihasználásánál nemcsak a gazdasági szempontokat kell figyelembe venni. A termelőeszközök állami birtoklása tehát olyan alap, amely lehetővé teszi az ískolaügy, az egészségügy, a kultúra és a szociális gondoskodás fejlesztését. A szövetkezeti birtoklási formánál a termelőeszköz a társadalom egy szőkébb csoportjának tulajdonában van. Itt is szocialista kapcsolatok fejlődnek ki a dolgozók között. Bizonyos vonatkozásban azonban eltér az állami birtoklási formától. A szövetkezetek elsősorban saját tevékenységüktől függnek. Munkájuk eredményessége határozza meg a szövetkezetek akkumulációját és a jutalmazást. Ez a birtoklási forma szűkebb lehetőséget ad a termelő- eszközök fejlődésének. A közös termelés és a kitermelt javak közös felhasználása tervezett irányítást igényel. Szükséges, hogy mindenki a megfelelő helyen kapcsolódjon be a termelésbe és ezzel elősegítse az életszükségletek kielégítését. Ez végeredményben az érdekek egységéhez vezet, mert a közös tevékenység eredményességétől függ az egyén életszínvonalának emelkedése. A szocializmusban a társadalmi termelés folyamatán keresztül tehát olyan kapcsolatok Jönnek létre az emberek között, melyek lehetővé teszik, hogy közös munkával, közös termelőeszközökkel kielégítsék életszükségleteiket. Mindenki csak úgy szerezheti meg életszükségleteit, ha dolgozik. A munka tehát a társadalom minden tagja részére gazdasági szükségszerűség. Csak az összes munkaképes ember közös munkájával lehet biztosítani az élet- szükségleteket. A termelőeszközök tulajdonközössége viszont mindenkinek biztosítja a munkalehetőséget. Ez persze semmi esetre sem jelentheti azt, hogy a társadalom mindenkinek ott biztosít munkalehetőséget, ahol ez az egyén szempontjából az adott pillanatban a legmegfelelőbb. Dolgozni ott kell, ahol ezt a társadalom szükséglete megkívánja. A termelőeszközökhöz való egyenlő viszony és az ebből eredő termelési viszonyok visszatükröződnek a közös munka eredményeinek elosztásánál is. Az elosztásnál .figyelembe kell venni a munkaeredményességet, meg kell állapítani a mennyiségét és minőségét annak a munkának, amellyel az egyén a társadalmi Javak kitermeléséhez hozzájárult. Ez érvényes az üzemekre is. Egy üzem dolgo- zőközössége is csak olyan mértékben részesülhet a társadalmi javakból, amilyenben megteremtésükhöz hozzájárult. Ezért szükségesek az olyan törekvések, melyek az egyének és munkaközösségek munkatermelékenységét növelik. A dolgozók érdeklődését az össztársadalmi szempontból fontos munkaágazatokra kell irányítani. Nagyon lényeges dolog a dolgozók szakképzettségének növelése. A szocializmusban a munkához való viszonyt és az öntudatos fegyelmet az anyagi érdekeltségen kívül erkölcsi eszközökkel, a munkaeredmények össztársadalmi értékelésével is fokozni kell. A szocialista termelési viszonyokat a társadalmi termelés céljának megváltoztatása jellemzi. Amíg a kapitalista társadalmi rendszerben a termelés célja a haszon, addig a szocializmusban a közvetlen termelési cél az emberek szükségleteinek kielégítése. A szocialista társadalom legfőbb törekvése a társadalom tagjai szükségleteinek a lehető legteljesebb kielégítése. Ez természetesen a termelőeszközök állandó fejlesztését igényli. A termelőeszközök fejlesztése a társadalmi érdek középpontjába kerül. Ez lehetővé teszi a termelőeszközök hatalmas méretű fejlesztését, és így a szocializmus teljesíteni tudja történelmi küldetését: megteremti az anyagi-műszaki bázist a kommunizmus építéséhez. 0| Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Köz ponti Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Pražská 9. Telefon: 485-41-45. Postafiók 30 • Főszerkesztő: dr STRASSER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tlačiarne 01 • Előfizetési díj egész évre 52.— Kés, félévre 26.— Kés % Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesftönél vagy postahivatalnál % Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza # A lapot külföldre a PNS Ostredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovn nám. £. 48 útján lehet megrendelni. Béke, szabadság, biztonság Nemzetközi kérdésekben nagy jelentőségű állásfoglalásra került sor a szovjet szakszervezetek XV. kongresszusán. Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára felhasználta az alkalmat arra, hogy a szovjet gazdasági feflödés értékelésén és a távlatok felvillantásán kívül felvázolja az egész nemzetközi helyzetet, és Ismét körvonalazza a Szovjetunió következetes külpolitikáját. Beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet állam külpolitikája a XXIV. pártkongresszus által elfogadott Irányelveken alapul. Ennek koncepciója; „A békének, a szabadságnak és a népek biztonságának aktív védelme." Ez a politika teljes összhangban áll a szocialista országok közösségének aktív célkitűzéseivel, az európai biztonság megvalósítására irányuló törekvések szempontjából ugyanúgy, mint a világ egyéb térségeiben a politikai, tehát a békés rendezés elérésével. Brezsnyev elvtárs külön hangsúlyozta az európai kapitalista államokkal folyamatban lévő, kölcsönösen előnyős kapcsolatok fejlesztésének jelentőségét, kitért az NSZK-val kötött szerződések ratifikálásának problémáira és megállapította, hogy az NSZK ma olyan felelősségteljes válaszút előtt áll, amely hosszú évekre meghatározza népének sorsát, a más államokhoz fűződő kapcsolatait. Választania kell az együttműködés és a konfrontáció, a feszültség enyhítése és felszttása között, végső soron a béke politikája és a háború politikája között. Ami a Szovjetuniót illeti, az NSZK-hoz fűződő kapcsolatait őszintén és komolyan közelíti meg. Ugyanakkor Brezsnyev elvtárs megállapította, hogy az európai helyzet tényleges normalizálására ntncs lehetőség, ha teljes mértékben nem számolnak a Német Demokratikus Köztársaságnak, mint független, szuverén szocialista országnak helyzetével. Az SZKP főtitkára a továbbiakban szólt arról a szolidaritásról, ami a Szovjetunió és a szocialista országok részéről megnyilvánul az indokínai népek felszabadítást harcával. Az indokínai háború — mondotta Brezsnyev — megmutatta, hogy az agresszió és a népek elnyomásának imperialista politikája teljesen tarthatatlan. Megállapította továbbá azt is, hogy a feszültség mind veszélyesebb tűzfészkévé válik a Közel-Kelet. Az a körülmény, hogy Izrael makacsul megtagadja a kivonulást a megszállt arab területekről, az izraeli szoldateszka provokäclöt az arab államok ellen, mindez élezi a helyzetet, megteremti a háborús robbanás veszélyét. Az arab országok meggyőzösen bebizonyították, hogy készek a konfliktus politikai rendezésére, a Közel-Kelet tartós békéjének a megteremtésére. A Szovjetunió mérsékletet és magas fokú éberségét tanúsítva, határozott antllmperialísta irányvonalat követ a nemzetközi színtéren, következetesen és szilárdan védelmezi a szocializmus érdekeit, a népek szabadságát, az egyetemes béke ügyét. LELKES FIATALOK A televízió csődbe juttatta az öntevékeny kultúrmunkát. Hányszor hallottuk már ezt a panaszt, hányszor bújtak mögéje az öntevékeny kultúrmun- káért felelős emberek, így kendőzve saját tehetetlenségüket vagy kényelmüket. Vajon igaz ez? Minden kétséget kizáróan a televízió az emberek nagy részét bűvkörébe vonta és leköti szabad idejük jelentős hányadát. De nem állíthatjuk, hogy ezáltal megszüntette az érdeklődést falvalnkon az öntevékeny kultúrmunka iránt. A képernyő ugyanis, bármilyen magas színvonalú műsort sugározzon, nem tudja pótolni a közvetlen emberi kapcsolat varázsát. Viszont az is igaz, hogy a képernyő fokozza az emberek igényét. Tehát nem a műkedvelő kultúra, hanem a színvonalatlan kultúra iránti érdeklődés szűnt meg. Ha a műsor színvonalas, nem hiányzik a lelkes közönség sem. Íme egy tanúbizonyság. A Galántai Középiskola és Gimnázium SZISZ szervezete esztrádcsoportja meghívásának tettünk eleget. Kicsit szorong va álltunk a Horné Saliby-1 (Felsőszeli) kultúrház bejáratánál. Hány ember lesz kíván esi egy iskolai esztrádcsoport fellépésére. Kellemesen csalódtunk. A kultúrház nagyterme az utolsó helyig megtelt néző vei. A műsor Iránti nagyfokú érdeklődést akkor értettük meg. amikor szétnyílt a színpad függönye. Táncok, énekszölök, jelenetek, énekkari művek, saját gyűjtésűn) népballadák, versek, táncdalok színes, pergő sorozata árasztotta e) a nézőteret. Színvonalas, jól megszerkesztett műsor — ez tehát a közönség érdeklődésének titka. A csoport nem először járt a faluban. Minden évben eljönnek, a közönség Ismeri őket és ezért mindig megtelik a kultúrház. A több mint hetven tagú csoport már nyolc éve dolgozik. Természetesen, iskoláról lévén szó, tagjai szinte évente változnak. Az Iskola minden „korosztálya“ megtalálható közöttük. Sőt az említett fellépésüknél még egy „vendégszínészük is is akadt. Kedves volt a másodikos gimnazista Perlecz- ky Pál énekkettőse a kis másodikos húgával, Zsuzsikával A csoport szervezői Pukkai László, Bartalos Otmár, Mészáros István és Balog Gábor tanárok, valamint Csongár Éva, a SZISZ szervezetének elnöknője. Minden iskolaévben új műsorral lépnek a közönség el és végiglátogatják a járás falvatt A fellépésekkel szerzett pénzen az Iskolaév végén kirándulásra mennek. Tetszett a műsoruk, de még jobban odaadásuk, ügyszeretetük. |ű tudni, hogy vannak tanárok, akik mindennapi munkájuk mellett találnak időt arra, hogy tanítványaikba beojt- sák a kultúra, a szép Iránt! szeretetet, jó tudni, hogy vannak diákjaink akik a tanulás és szórakozás mellett szívesen végeznek kultúrmunkát és végül jő tudni, hogy ez az igyekezet lelkesen tapsoló közönségre talál. -hr-
