Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-21 / 12. szám
Revizionista elméletek az átmeneti időszakról A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszaka egy olyan folyamat, melyben a kapitalista politikai és gazdasági viszonyok forradalmi úton szocialista politikai és gazdasági viszonyokká változnak át. A burzsoá ideológusok és a reformisták különböző ,.elméleteket“ állítottak fel erről az átmeneti időszakról. A céljuk az, hogy diszkredltálják, az átmeneti idószak forradalmi változásait, és eltérítsék a dolgozókat a szocializmusért folytatott harctól. Ezeket az „elméleteket“ nemcsak a hatalom átvétele előtt terjesztik, hanem az átmeneti időszakban, sőt ennek befejezése után is. így kívánják kétessé tenni a szocializmus alapjait megteremtő forradalmi folyamatot és ezzel magát a szocializmust is. A szocializmus építésének, elméletének és gyakorlatának „tanulmányozásával" egy egész sor nyugati kutatóintézet foglalkozik jelenleg. Csak az USA-ban több mint 150 ilyen intézetről tudunk. Emellett az amerikai egyetemeken kb. 200, szocializmust „tanulmányozó" tanszék működik. De az NSZK- ban, Angliában és másutt is léteznek Ilyenek, vagy hozzájuk hasonlók. Munkájuk célja a szoclalistaellenes propaganda, a szocializmus építése gyakorlatának meghamisítása és elferdítése. A reformista, revizionista elméletek az átmeneti Időszak egészével foglalkoznak, de léteznek olyanok is, amelyek e korszak valamelyik részletére vagy bizonyos jellemzőire irányulnak. A jobboldali szocializmus némely ideológusa az imperializmus ún. automatikus csődjének „elméletét" hirdeti. Eszerint a kapitalizmus objektív gazdasági törvényeinek fejlődése a munkásosztály szervezett politikai harca nélkül is a kapitalizmus csődjéhez vezet. A marxista-leninista tanítás és a jelenlegi politikai gyakorlat viszont azt bizonyltja, hogy az objektiv törvényszerűségek mellett szükség van a szubjektív feltételekre is, főleg a munkásosztály szervezett politikai kapcsolatára a többi dolgozóval. Ebben a kapcsolatban a munkásosztálynak vezető szerepet kell játszania, és a munkás- osztály élén egy marxista-leninista pártnak kell állnia. E forradalmi erő nélkül nem valósulhat meg a szocialista forradalom . és nem jöhet létre az átmeneti időszak sem. Még akkor sem, ha az előfeltételek objektíve adottak. A kapitalizmus automatikus csődjét hirdető „elmélet" célja a munkás- osztály eltérítése attól a harctól, melyet a szocialista forradalomért és a társadalmi változásokért vív. így a jobboldali szocialisták tulajdonképpen a szocializmus ellen dolgoznak elméletükkel. A reformisták és a revizionisták tagadják az átmeneti időszak szükségszerűségét, főleg azokban az országokban, melyek kapitalista fejlődésük során magas fejlettségi fokot értek el. Azt állítják, hogy ezekben az országokban nem objektiv szükségszerűség az átmeneti időszak mint történelmi szakasz. Az átmeneti időszak szükségszerűségét csak a gazdaságilag fejletlen országokban tartják elkerülhetetlennek. Az átmeneti idószak tagadása a kapitalizmus szocializmusba való békés átnövéséről szőlő elméletből indul ki. Eszerint az elmélet szerint a kapitalizmus mostani gazdaságában olyan változások mennek végbe, melyek alapján a kapitalizmus „transzformálódik", átváltozik szocializmussá. A revizionisták ezzel azt állítják, hogy a kapitalista államok tulajdonképpen a szocializmus építésének útjára léptek, és ezért nincs.szükség az átmeneti időszakra. Ez az elmélet a „vegyes" gazdasági tényezők társadalmaként Jellemzi a szocializmust. Tehát olyan társadalomnak tartják, amelyben a szocialista és a kapitalista gazdasági formák „békésen" egymás mellett élnek és biztosítják az általános jólétet. Már maga a szocializmus és a kapitalizmus lényege cáfolja ezeket az elméleteket. A kapitalizmus és a szocializmus között olyan antagonisztlkus ellentmondások vannak, melyek lehetetlenné teszik huzamos egymás melletti létezésüket. A kapitalista gazdaság más minőségi alapokon áít, mint a szocialista gazdaság. Ezért a kapitalista gazdaságban nem jöhetnek létre a szocialista gazdaság elemei. A „baloldali" revizionisták a kapitalizmusból a kommunizmusba való egyenes átmenetet hirdetik. Az átmeneti időszak és a szocializmus korszakának kihagyásával. Ez az elmélet is ellentétben van a társadalom fejlődésének törvényszerűségével, mert tagadja az egyes fejlődési szakaszok objektív voltát. Ilyen politikai elmélet megvalósítása avanturizmushoz vezet, és végső soron lehetetlenné teszi a szocializmus építését. Veszélyesek a jobboldali revizionisták azon elméletei is, melyek a szocializmus különböző „modelljeit" kívánják létrehozni a kapitalizmustól a szocializmusig vezető fejlődés során. Ezek tagadják a fejlődés általános törvényszerűségeit. Egyes országok nemzeti sajátosságait helyezik az első helyre, és ezeket teszik a „modell" alapjává. A szocializmus alapelveinek megvalósításánál léteznek jellegzetességek, melyek egyes országok konkrét történelmi adottságaiból származnak, de ezek nem szüntetik meg az átmeneti időszak olyan általános ismérveit, mint a proletárdiktatúra, a kapitalista termelőeszközök államosítása, a mezőgazdaság fokozatos szocialista átépítése, a népgazdaság tervszerű fejlesztése stb. Ezért a valóságban s szocializmusnak nincsenek különhöző egymással szemben átló modelljei. A reformisták és revizionisták közös vonása a munkásosztály vezető szerepének tagadása a szocializmus építésénél. Egyesek azt állítják, hogy a munkásosztály a jelenlegi helyzetben „szétesik", eltűnik, mások szerint viszont a munkás- osztály elveszítette forradalmiságát. és ezért a vezető szerep a társadalom más rétegeit illeti meg, például az értelmiséget vagy a parasztságot. A munkásosztály vezető szerepét a politikai erők „szabad játékának" burzsoá-demokratikus szabályaival kívánják helyettesíteni. A valóságban az egyetlen, következetesen forradalmi osztály az összes dolgozó által támogatott munkásosztály marad. Az antikommunizmus jelenleg (elhasználja ezeket az elméleteket a szocializmus elleni harcban. — A marxizmus-leninizmustói való bármilyen eltérések — akár „jobbra", akár „balra" — végeredményben káros következményekhez vezetnek: a kommunista pártok harci erejének meggyengítéséhez, a munkásosztály vezető szerepének alá- ásásához és az antiimperialista front meggyengítéséhez — mondta L. I. Brezsoyev a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletén Moszkvában. Az 1968—69-es válságos évek Csehszlovákiában bizonyítják ezt legjobban. 0| Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalata # Szerkesztőság ás adminisztráció: Bratislava, Praiská 9. Telefon: 4B5-41-4S. Postafiók 30 # Főszerkesztő: dr. STRASSER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tlačiarne 01 • Előfizetési dij egész évre 52.— Kčs, félévre 28.— Kčs 0 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesitőnél vagy postahivatalnál % Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem köldőnk vissza 4) A lapot költőidre a PNS Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 48 útján lehet megrendelni. VETÉLKEDŐ Február elején járási méretben is egyedülálló rendezvényen szórakozhattak a Veiké Dravce-i (Nagydaréc) lakosok. A helyi tömegszervezetek között zajlott le egy nagyszabású vetélkedő, amelyen a falu nyolc tömegszervezete három-három versenyzővel képviseltette magát. A vetélkedő nagyszámú közönség előtt a helyi iskolában került sorra. A versenyen természetesen a SZISZ helyi szervezete is képviseltette magát, s a második helyen végzett. Első a Csemadok csapata lett. A műsor tizenöt verseny- számből állt. Irodalmi, földrajzi, történelmi és sportvonatkozású kérdésekre kellett megfelelni, de a játékos feladatok sem maradtak ki a műsorból. A közönség és a versenyzők izgalmas, szórakoztató estet éltek át, s elégedetten távoztak a vetélkedőről. Princ Sándor TÄNCDALFESZTIVÄL — harmadszor Harmadszor Is meghirdették a fiatal műkedvelő táncdal- énekesek szépen fejlődő fesztiválját, a „Szenei Tavaszt.“ Az előző rendezvényeket kedvezően fogadta a közönség, mindkét korábbi fesztivál sikert aratott, visszhangra talált. Az énekesek Dél-Szlovákia járásaiból verbuválódnak, s enyhe túlzással talán országosnak is nevezhetnénk ezt a seregszemlét. A rendezőség mindent elkövet, hogy ez a megmozdulás beváltsa a hozzá fűzött reményeket.-mjBEAT-FESZTIVÄL Az Orechová Potőü-i (Dióspatony) SZISZ alapszervezete beat-fesztivált rendezett a helyi kultúrházban. A négyszázas nézősereg előtt öt együttes lépett fel, s a színvonalasnak mondható versenyből a Dunajská Streda-i (Dunaszer- dahely) beat-egyőttes került ki győztesen. A verseny a várakozásnak megfelelően közönségsikert aratott. D. CS. Z. Egy évvel ezelőtt foglalkoztunk a Szocialista Ifjúsági Szövetség egyik legnagyobb alapszervezetével, a Slovnaftban működő üzemi szervezettel. Akkor épp az üzemi Ifjúsági hét eseményei zajlottak. Az azóta eltelt Időszakban sok minden történt az üzemben. Sokat fejlődött maga az Ifjúsági szervezet. A kezdeti 600-rél 1400-ra nőtt a taglétszám. Az 1400 tag 11 alapszervezetben tevékenykedik, és nemcsak számszerű eredményekkel dicsekedhetnek, hanem tekintélyükkel Is. Persze, a tekintélyt is elsősorban munkájukkal vívták ki. Így pl. tovább erősödött Internacionalista, baráti kapcsolatuk a szocialista államok olajipari vállalatainak ifjúságával. Jelentős sikereket értek el a sportban és kulturális téren. Az év folyamán több mint 16.000 órát dolgoztak le, segítettek az elfekvő alkatrészek felkutatásában. Elnyerték az üzem legjobb társadalmi szervezetének címét, jól működik az általuk Irányított ifjúsági klub stb. Felkerestük Vladimír Horský elvtársat, az Ifjúsági szervezet alelnökét, hogy elbeszélgessünk vele a szervezet eredményeiről és gondjairól. — Van az ifjúsági szervezetnek olyan jelentős eredménye, amely feltehetőleg kihat az egész üzem munkájára? — Van. A közelmúltban megalakult a gyár fiatal szakembereinek 21 tagú tanácsa. Üzemünkben eddig is rengeteg újítás született, de ezek nagy része elkallódott, nem valósult meg, mert nem volt, aki foglalkozzék velük, elbírálja őket és javasolja a termelésben való felhasználásukat. A tanács feladata, hogy mindezt most már intézményesen Is segítse. De nemcsak a már meglevő, ösztönös ésszerűsítések felkarolása tartozik a feladatkörébe, hanem az egész mozgalom patronálása is. A tanács fiatal munkásokból, technikusokból és mérnökökből áíl, s lényegében az egész üzem fejlődését, a termelékenység növelését, hatékonyságát, a műszaki színvonal emelését elősegítő kérdésekkel foglalkozik. — A Slovnaft nem kis üzem, hatezer munkása van már. A dolgozók jelentős része nő. Milyen formában tükröződik ez vissza az ifjúsági szervezet munkájában? — A nők helyzetével, üzemi, társadalmi életével nemcsak a mi szervezetünk hivatott foglalkozni. A Nőszövetségnek Is van az üzemben alapszervezete, de azért a mi számunkra is marad még munka, Hogy mást ne említsek, vannak az üzemben olyan alapszervezeteink, amelyeknek többségben nők a tagjai. Természetesen ezek úgy dolgozzák ki munkatervüket, hogy az elsősorban a nők érdekeit és igényeit szolgálja. így pl. szokásos nálunk, hogy egy-egy kulturális vagy sport- rendezvényt valamelyik alapszervezet patronáljon, szervezzen. A többségében nőkből álló alapszervezetek a női tornákat, és egyéb kulturális rendezvényeket szervezik. Az üzemünkben fellendült a szocialista munkabrigádok mozgalma, és nem véletlen, hogy máris van közöttük fiatal lányokból, nőkből álló brigád. A laboratóriumokban most egy új versenyt indítottunk, s az a szándékunk, hogy ha beválik, akkor kiterjesztjük az egész városra. — Milyen gondjaik vannak? — Talán nem kell hangsúlyoznom, milyen össztársadalmi jelentősége van üzemünknek. Ezzel egyáltalán nem áll arányban pl. a dolgozóink lakásellátása, az üzem kulturális intézményeinek színvonala (nincs pl. korszerű művelődési otthonunk). Ezen az üzem az utóbbi időben megpróbált olyan formában segíteni, hogy meggyorsította a legénylakások építését, a meglevők átalakítását, és a fiatal házaspároknak is kiutalt bizonyos számú lakásegységet, de ez Is kevésnek bizonyul. Egyszóval mindez nem áll arányban a gyár jelentőségével, s nehezíti nemcsak a gazdasági tevékenységet, hanem a szervezet munkáját is.-nthA SZISZ JÁRÁSI KONFERENCIÁK MARGÓJÁRA A SZISZ KB VI. plenáris ülése határozatának értelmében 1972. február 17-e és 27-e között tartották meg a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási konferenciáit. Az ez évi járási konferenciáknak különösen nagy jelentőségük volt, hiszen itt értékelték a SZISZ alakuló konferenciájától eltelt időszak munkáját. Az egyes járási bizottságok derekasan helytálltak. A kezdeti nehézségeket leküzdve általában szép eredményeket értek el mind a politikai, szervezeti vonalon, mind az ideológiai nevelés terén. Ékesen bizonyítja ezt az a tény, hogy míg az országos alakuló konferencia idején 240 ezer regisztrált tag volt a mintegy nyolcezer alapszervezetben, addig most több mint 650 ezer fiatal tömörül a SZISZ soraiban. A konferenciák fő célja és küldetése az volt, hogy értékeljék az alapszervezetek eddigi munkáját, valamint konkrétan meghatározzák «- felbontsák — (a járási specifikumok figyelembevételével) a SZISZ és a PSZ 1972- es évre szélé feladatait, a- melyeket a SZISZ KB VI. plenáris ülése kitűzött és jóváhagyott. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a SZISZ járási bizottságai — három kivételével — mind tartalmi, mind szervezési szempontból kellőképpen és időben előkészítették a konferenciákat. Nagy figyelmet szenteltek a konferenciák sikeres előkészítésének és lefolyásának (főleg tartalmi és káder szempontból) az SZLKP járási bizottságai. A konferenciák tanácskozásain minden egyes járásban részt vettek az SZLKP JB, valamint a SZISZ KB küldöttségei. A konferenciák tartalmi előkészítésére minden járásban külön bizottság alakult. Ezek feladata volt, hogy az évzáró közgyűlések dokumentumából kiindulva kidolgozzák a járási bizottság beszámolóját. így a beszámolók objektívan és reálisan értékelték az eddigi tevékenységet. A tények és adatok birtokában rögzítették a valóságot, bátran rámutatva a hiányosságokra, 111. példaként említve a kimagasló eredményeket. Szlovákia területén a 37 járási és négy körzeti konferencián összesen 681-en szólaltak fel a vitában. Ezenkívül időhiány miatt 280-an írásban adták le hozzászólásukat. A vitákból kitűnt, hogy sok még a tennivalónk a szocialista tudat fejlesztésében, az új erkölcsi szemlélet erősítésében, a burzsoá kispolgári nézet, az imperializmus bomlasztó politikája elleni küzdelemben, valamint saját gyöngeségeink leküzdésében. A felszólalók rámutattak arra, hogy ifjúsági szövetségünk két esztendővel ezelőtt a párt harcában született újjá, és most is a párt segítségéve) találja meg méltó helyét a gyorsan fejlődő, változó körülmények között. Különböző munka- és versenyfelhívással fordultak az egyes konferenciák küldöttei hazánk valamennyi fiataljához. A SZISZ első kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalások igen figyelemre méltóak. Az élen járó járások: Humenné, Pov. Bystrica, Nitra, Martin stb. Az egyes alapszervezetek táviratban küldték el konkrét munkafelajánlásaikat. Az üzemek közül a Tesla Orava alapszervezete áll az élen, amely a SZISZ I. kongresszusának tiszteletére 809 ezer 070 Kčs értékű munkafelajánlást tett. Több millió korona értékű felajánlást tettek a falusi alapszervezetek. Főleg a faluszépítésl akcióban, faültetésben, az aratási munkában, a klubok rendbehozásánál akarnak segíteni. A felszólalók nagy része bírálólag mutatott rá a rajvezetők hiányára, és javasolták, hogy az alapszervezetek a jövőben szorosabban működjenek együtt a pionírszervezetekkel. Figyelemre méltó az a tény, hogy ifjúságunk a SZISZ irányításával aránylag rövid idő alatt kivívta az e- gész társadalom és elsősorban Csehszlovákia Kommunista Pártja elismerését. A látottak és hallottak alapján ma már bátran kijelenthetjük, hogy ifjúságunk többsége szilárdan áll a párt mellett, töretlenül küzd az Idősebb és fiatalabb kommunisták egységéért, a párt politikájának megvalósításáért. Büszkén vallják, hogy örökké hűek lesznek a Szovjetunióhoz, a nemzetközi munkásmozgalom egységéhez és a proletár internacionalizmus eszméihez. K. L.
