Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-21 / 12. szám

Revizionista elméletek az átmeneti időszakról A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszaka egy olyan folyamat, melyben a kapitalista politikai és gaz­dasági viszonyok forradalmi úton szocialista politikai és gaz­dasági viszonyokká változnak át. A burzsoá ideológusok és a reformisták különböző ,.elméleteket“ állítottak fel erről az átmeneti időszakról. A céljuk az, hogy diszkredltálják, az átmeneti idószak forradalmi változásait, és eltérítsék a dol­gozókat a szocializmusért folytatott harctól. Ezeket az „elmé­leteket“ nemcsak a hatalom átvétele előtt terjesztik, hanem az átmeneti időszakban, sőt ennek befejezése után is. így kívánják kétessé tenni a szocializmus alapjait megteremtő forradalmi folyamatot és ezzel magát a szocializmust is. A szocializmus építésének, elméletének és gyakorlatának „tanulmányozásával" egy egész sor nyugati kutatóintézet fog­lalkozik jelenleg. Csak az USA-ban több mint 150 ilyen in­tézetről tudunk. Emellett az amerikai egyetemeken kb. 200, szocializmust „tanulmányozó" tanszék működik. De az NSZK- ban, Angliában és másutt is léteznek Ilyenek, vagy hozzájuk hasonlók. Munkájuk célja a szoclalistaellenes propaganda, a szocializmus építése gyakorlatának meghamisítása és elfer­dítése. A reformista, revizionista elméletek az átmeneti Időszak egészével foglalkoznak, de léteznek olyanok is, amelyek e korszak valamelyik részletére vagy bizonyos jellemzőire irá­nyulnak. A jobboldali szocializmus némely ideológusa az imperializ­mus ún. automatikus csődjének „elméletét" hirdeti. Eszerint a kapitalizmus objektív gazdasági törvényeinek fejlődése a munkásosztály szervezett politikai harca nélkül is a kapita­lizmus csődjéhez vezet. A marxista-leninista tanítás és a je­lenlegi politikai gyakorlat viszont azt bizonyltja, hogy az ob­jektiv törvényszerűségek mellett szükség van a szubjektív feltételekre is, főleg a munkásosztály szervezett politikai kap­csolatára a többi dolgozóval. Ebben a kapcsolatban a mun­kásosztálynak vezető szerepet kell játszania, és a munkás- osztály élén egy marxista-leninista pártnak kell állnia. E for­radalmi erő nélkül nem valósulhat meg a szocialista forra­dalom . és nem jöhet létre az átmeneti időszak sem. Még ak­kor sem, ha az előfeltételek objektíve adottak. A kapitaliz­mus automatikus csődjét hirdető „elmélet" célja a munkás- osztály eltérítése attól a harctól, melyet a szocialista forra­dalomért és a társadalmi változásokért vív. így a jobboldali szocialisták tulajdonképpen a szocializmus ellen dolgoznak elméletükkel. A reformisták és a revizionisták tagadják az átmeneti idő­szak szükségszerűségét, főleg azokban az országokban, me­lyek kapitalista fejlődésük során magas fejlettségi fokot ér­tek el. Azt állítják, hogy ezekben az országokban nem ob­jektiv szükségszerűség az átmeneti időszak mint történelmi szakasz. Az átmeneti időszak szükségszerűségét csak a gaz­daságilag fejletlen országokban tartják elkerülhetetlennek. Az átmeneti idószak tagadása a kapitalizmus szocializmusba való békés átnövéséről szőlő elméletből indul ki. Eszerint az elmélet szerint a kapitalizmus mostani gazdaságában olyan változások mennek végbe, melyek alapján a kapitalizmus „transzformálódik", átváltozik szocializmussá. A revizionisták ezzel azt állítják, hogy a kapitalista államok tulajdonképpen a szocializmus építésének útjára léptek, és ezért nincs.szük­ség az átmeneti időszakra. Ez az elmélet a „vegyes" gazda­sági tényezők társadalmaként Jellemzi a szocializmust. Tehát olyan társadalomnak tartják, amelyben a szocialista és a ka­pitalista gazdasági formák „békésen" egymás mellett élnek és biztosítják az általános jólétet. Már maga a szocializmus és a kapitalizmus lényege cáfolja ezeket az elméleteket. A kapitalizmus és a szocializmus között olyan antagonisztlkus ellentmondások vannak, melyek lehetetlenné teszik huzamos egymás melletti létezésüket. A kapitalista gazdaság más mi­nőségi alapokon áít, mint a szocialista gazdaság. Ezért a kapitalista gazdaságban nem jöhetnek létre a szocialista gaz­daság elemei. A „baloldali" revizionisták a kapitalizmusból a kommuniz­musba való egyenes átmenetet hirdetik. Az átmeneti időszak és a szocializmus korszakának kihagyásával. Ez az elmélet is ellentétben van a társadalom fejlődésének törvényszerűségével, mert tagadja az egyes fejlődési szakaszok objektív voltát. Ilyen politikai elmélet megvalósítása avanturizmushoz vezet, és végső soron lehetetlenné teszi a szocializmus építését. Veszélyesek a jobboldali revizionisták azon elméletei is, melyek a szocializmus különböző „modelljeit" kívánják létre­hozni a kapitalizmustól a szocializmusig vezető fejlődés során. Ezek tagadják a fejlődés általános törvényszerűségeit. Egyes országok nemzeti sajátosságait helyezik az első helyre, és ezeket teszik a „modell" alapjává. A szocializmus alapelvei­nek megvalósításánál léteznek jellegzetességek, melyek egyes országok konkrét történelmi adottságaiból származnak, de ezek nem szüntetik meg az átmeneti időszak olyan általános is­mérveit, mint a proletárdiktatúra, a kapitalista termelőesz­közök államosítása, a mezőgazdaság fokozatos szocialista át­építése, a népgazdaság tervszerű fejlesztése stb. Ezért a va­lóságban s szocializmusnak nincsenek különhöző egymással szemben átló modelljei. A reformisták és revizionisták közös vonása a munkásosz­tály vezető szerepének tagadása a szocializmus építésénél. Egyesek azt állítják, hogy a munkásosztály a jelenlegi hely­zetben „szétesik", eltűnik, mások szerint viszont a munkás- osztály elveszítette forradalmiságát. és ezért a vezető szerep a társadalom más rétegeit illeti meg, például az értelmisé­get vagy a parasztságot. A munkásosztály vezető szerepét a politikai erők „szabad játékának" burzsoá-demokratikus sza­bályaival kívánják helyettesíteni. A valóságban az egyetlen, következetesen forradalmi osztály az összes dolgozó által tá­mogatott munkásosztály marad. Az antikommunizmus jelenleg (elhasználja ezeket az elmé­leteket a szocializmus elleni harcban. — A marxizmus-leninizmustói való bármilyen eltérések — akár „jobbra", akár „balra" — végeredményben káros követ­kezményekhez vezetnek: a kommunista pártok harci erejének meggyengítéséhez, a munkásosztály vezető szerepének alá- ásásához és az antiimperialista front meggyengítéséhez — mondta L. I. Brezsoyev a kommunista és munkáspártok nem­zetközi értekezletén Moszkvában. Az 1968—69-es válságos évek Csehszlovákiában bizonyítják ezt legjobban. 0| Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalata # Szerkesztőság ás adminisztráció: Bratislava, Praiská 9. Telefon: 4B5-41-4S. Postafiók 30 # Főszerkesztő: dr. STRASSER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tlačiarne 01 • Előfizetési dij egész évre 52.— Kčs, félévre 28.— Kčs 0 Terjeszti a Pos­ta Hírlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesitőnél vagy postahivatalnál % Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem köldőnk vissza 4) A lapot költőidre a PNS Ústredná expe­dícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 48 útján lehet megrendelni. VETÉLKEDŐ Február elején járási méretben is egyedülálló rendez­vényen szórakozhattak a Veiké Dravce-i (Nagydaréc) la­kosok. A helyi tömegszervezetek között zajlott le egy nagyszabású vetélkedő, amelyen a falu nyolc tömegszer­vezete három-három versenyzővel képviseltette magát. A vetélkedő nagyszámú közönség előtt a helyi iskolában ke­rült sorra. A versenyen természetesen a SZISZ helyi szer­vezete is képviseltette magát, s a második helyen végzett. Első a Csemadok csapata lett. A műsor tizenöt verseny- számből állt. Irodalmi, földrajzi, történelmi és sportvonat­kozású kérdésekre kellett megfelelni, de a játékos fela­datok sem maradtak ki a műsorból. A közönség és a ver­senyzők izgalmas, szórakoztató estet éltek át, s elégedet­ten távoztak a vetélkedőről. Princ Sándor TÄNCDALFESZTIVÄL — harmadszor Harmadszor Is meghirdették a fiatal műkedvelő táncdal- énekesek szépen fejlődő fesztiválját, a „Szenei Tavaszt.“ Az előző rendezvényeket kedvezően fogadta a közönség, mindkét korábbi fesztivál sikert aratott, visszhangra ta­lált. Az énekesek Dél-Szlovákia járásaiból verbuválódnak, s enyhe túlzással talán országosnak is nevezhetnénk ezt a seregszemlét. A rendezőség mindent elkövet, hogy ez a megmozdulás beváltsa a hozzá fűzött reményeket.-mj­BEAT-FESZTIVÄL Az Orechová Potőü-i (Dióspatony) SZISZ alapszervezete beat-fesztivált rendezett a helyi kultúrházban. A négyszá­zas nézősereg előtt öt együttes lépett fel, s a színvonalas­nak mondható versenyből a Dunajská Streda-i (Dunaszer- dahely) beat-egyőttes került ki győztesen. A verseny a várakozásnak megfelelően közönségsikert aratott. D. CS. Z. Egy évvel ezelőtt foglalkoztunk a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség egyik legna­gyobb alapszervezetével, a Slovnaftban működő üzemi szervezettel. Akkor épp az üzemi Ifjúsági hét eseményei zajlot­tak. Az azóta eltelt Időszakban sok min­den történt az üzemben. Sokat fejlődött maga az Ifjúsági szervezet. A kezdeti 600-rél 1400-ra nőtt a taglétszám. Az 1400 tag 11 alapszervezetben tevékeny­kedik, és nemcsak számszerű eredmé­nyekkel dicsekedhetnek, hanem tekinté­lyükkel Is. Persze, a tekintélyt is első­sorban munkájukkal vívták ki. Így pl. tovább erősödött Internacionalista, bará­ti kapcsolatuk a szocialista államok olajipari vállalatainak ifjúságával. Je­lentős sikereket értek el a sportban és kulturális téren. Az év folyamán több mint 16.000 órát dolgoztak le, segítet­tek az elfekvő alkatrészek felkutatásá­ban. Elnyerték az üzem legjobb társa­dalmi szervezetének címét, jól működik az általuk Irányított ifjúsági klub stb. Felkerestük Vladimír Horský elvtársat, az Ifjúsági szervezet alelnökét, hogy el­beszélgessünk vele a szervezet eredmé­nyeiről és gondjairól. — Van az ifjúsági szervezetnek olyan jelentős eredménye, amely feltehetőleg kihat az egész üzem munkájára? — Van. A közelmúltban megalakult a gyár fiatal szakembereinek 21 tagú ta­nácsa. Üzemünkben eddig is rengeteg újítás született, de ezek nagy része el­kallódott, nem valósult meg, mert nem volt, aki foglalkozzék velük, elbírálja őket és javasolja a termelésben való felhasználásukat. A tanács feladata, hogy mindezt most már intézményesen Is se­gítse. De nemcsak a már meglevő, ösz­tönös ésszerűsítések felkarolása tarto­zik a feladatkörébe, hanem az egész mozgalom patronálása is. A tanács fia­tal munkásokból, technikusokból és mér­nökökből áíl, s lényegében az egész üzem fejlődését, a termelékenység növe­lését, hatékonyságát, a műszaki színvo­nal emelését elősegítő kérdésekkel fog­lalkozik. — A Slovnaft nem kis üzem, hatezer munkása van már. A dolgozók jelentős része nő. Milyen formában tükröződik ez vissza az ifjúsági szervezet munká­jában? — A nők helyzetével, üzemi, társadal­mi életével nemcsak a mi szervezetünk hivatott foglalkozni. A Nőszövetségnek Is van az üzemben alapszervezete, de azért a mi számunkra is marad még munka, Hogy mást ne említsek, vannak az üzem­ben olyan alapszervezeteink, amelyeknek többségben nők a tagjai. Természetesen ezek úgy dolgozzák ki munkatervüket, hogy az elsősorban a nők érdekeit és igényeit szolgálja. így pl. szokásos ná­lunk, hogy egy-egy kulturális vagy sport- rendezvényt valamelyik alapszervezet patronáljon, szervezzen. A többségében nőkből álló alapszervezetek a női torná­kat, és egyéb kulturális rendezvényeket szervezik. Az üzemünkben fellendült a szocialista munkabrigádok mozgalma, és nem véletlen, hogy máris van közöttük fiatal lányokból, nőkből álló brigád. A laboratóriumokban most egy új versenyt indítottunk, s az a szándékunk, hogy ha beválik, akkor kiterjesztjük az egész vá­rosra. — Milyen gondjaik vannak? — Talán nem kell hangsúlyoznom, mi­lyen össztársadalmi jelentősége van üze­münknek. Ezzel egyáltalán nem áll arányban pl. a dolgozóink lakásellátása, az üzem kulturális intézményeinek szín­vonala (nincs pl. korszerű művelődési otthonunk). Ezen az üzem az utóbbi időben megpróbált olyan formában segí­teni, hogy meggyorsította a legénylaká­sok építését, a meglevők átalakítását, és a fiatal házaspároknak is kiutalt bizo­nyos számú lakásegységet, de ez Is ke­vésnek bizonyul. Egyszóval mindez nem áll arányban a gyár jelentőségével, s ne­hezíti nemcsak a gazdasági tevékenysé­get, hanem a szervezet munkáját is.-nth­A SZISZ JÁRÁSI KONFERENCIÁK MARGÓJÁRA A SZISZ KB VI. plenáris ülése határozatának értel­mében 1972. február 17-e és 27-e között tartották meg a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség járási konferenciáit. Az ez évi járási konferen­ciáknak különösen nagy je­lentőségük volt, hiszen itt értékelték a SZISZ alakuló konferenciájától eltelt idő­szak munkáját. Az egyes já­rási bizottságok derekasan helytálltak. A kezdeti nehéz­ségeket leküzdve általában szép eredményeket értek el mind a politikai, szervezeti vonalon, mind az ideológiai nevelés terén. Ékesen bizo­nyítja ezt az a tény, hogy míg az országos alakuló kon­ferencia idején 240 ezer re­gisztrált tag volt a mintegy nyolcezer alapszervezetben, addig most több mint 650 ezer fiatal tömörül a SZISZ soraiban. A konferenciák fő célja és küldetése az volt, hogy ér­tékeljék az alapszervezetek eddigi munkáját, valamint konkrétan meghatározzák «- felbontsák — (a járási spe­cifikumok figyelembevételé­vel) a SZISZ és a PSZ 1972- es évre szélé feladatait, a- melyeket a SZISZ KB VI. plenáris ülése kitűzött és jóváhagyott. A tapasztalatok arról ta­núskodnak, hogy a SZISZ já­rási bizottságai — három kivételével — mind tartal­mi, mind szervezési szem­pontból kellőképpen és idő­ben előkészítették a konfe­renciákat. Nagy figyelmet szenteltek a konferenciák sikeres elő­készítésének és lefolyásának (főleg tartalmi és káder szempontból) az SZLKP já­rási bizottságai. A konferenciák tanácsko­zásain minden egyes járás­ban részt vettek az SZLKP JB, valamint a SZISZ KB küldöttségei. A konferenciák tartalmi előkészítésére minden járás­ban külön bizottság alakult. Ezek feladata volt, hogy az évzáró közgyűlések doku­mentumából kiindulva kidol­gozzák a járási bizottság be­számolóját. így a beszámo­lók objektívan és reálisan értékelték az eddigi tevé­kenységet. A tények és ada­tok birtokában rögzítették a valóságot, bátran rámutatva a hiányosságokra, 111. példa­ként említve a kimagasló eredményeket. Szlovákia területén a 37 járási és négy körzeti kon­ferencián összesen 681-en szólaltak fel a vitában. Ezen­kívül időhiány miatt 280-an írásban adták le hozzászólá­sukat. A vitákból kitűnt, hogy sok még a tennivalónk a szocialista tudat fejlesztésé­ben, az új erkölcsi szemlé­let erősítésében, a burzsoá kispolgári nézet, az impe­rializmus bomlasztó politiká­ja elleni küzdelemben, vala­mint saját gyöngeségeink le­küzdésében. A felszólalók rámutattak arra, hogy ifjúsági szövetsé­günk két esztendővel ezelőtt a párt harcában született újjá, és most is a párt se­gítségéve) találja meg mél­tó helyét a gyorsan fejlődő, változó körülmények között. Különböző munka- és ver­senyfelhívással fordultak az egyes konferenciák küldöt­tei hazánk valamennyi fia­taljához. A SZISZ első kon­gresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalások igen figyelemre méltóak. Az élen járó járások: Humenné, Pov. Bystrica, Nitra, Martin stb. Az egyes alapszervezetek táviratban küldték el kon­krét munkafelajánlásaikat. Az üzemek közül a Tesla Orava alapszervezete áll az élen, amely a SZISZ I. kon­gresszusának tiszteletére 809 ezer 070 Kčs értékű munka­felajánlást tett. Több millió korona érté­kű felajánlást tettek a fa­lusi alapszervezetek. Főleg a faluszépítésl akcióban, fa­ültetésben, az aratási mun­kában, a klubok rendbeho­zásánál akarnak segíteni. A felszólalók nagy része bírálólag mutatott rá a raj­vezetők hiányára, és java­solták, hogy az alapszerve­zetek a jövőben szorosabban működjenek együtt a pionír­szervezetekkel. Figyelemre méltó az a tény, hogy ifjúságunk a SZISZ irányításával aránylag rövid idő alatt kivívta az e- gész társadalom és elsősor­ban Csehszlovákia Kommu­nista Pártja elismerését. A látottak és hallottak alapján ma már bátran ki­jelenthetjük, hogy ifjúsá­gunk többsége szilárdan áll a párt mellett, töretlenül küzd az Idősebb és fiatalabb kommunisták egységéért, a párt politikájának megvaló­sításáért. Büszkén vallják, hogy örökké hűek lesznek a Szovjetunióhoz, a nemzetkö­zi munkásmozgalom egységé­hez és a proletár internacio­nalizmus eszméihez. K. L.

Next

/
Thumbnails
Contents