Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-14 / 11. szám
2 jij ifjúság Kultúra és forradalom A társadalomtudományok fejlődésének elválaszthatatlan részét képezik a viták arról, hogyan kell értékelni az emberek, társadalmi csoportok, osztályok és nemzetek kulturális fejlettségét. A vitafelek a kulturális haladás megítélésénél nem mindig a tudományos szempontot választották. Időről időre egészen szélsőséges „elméletek“ is felütik fejüket. Némelyek szerint például a piperecikkek egy lakosra eső fogyasztása a nemzet kulturáltságának fő ismérve. Az emberek, osztályok és társadalmi rendszerek alkotó- képességét, progresszivitását, tehát kulturáltságát is a tudományos szocializmus aszerint ítéli meg, hogy a társadalmi fejlődésért vívott harcban az arcvonal melyik oldalán állnak. Ez a felfogás az osztályszemléletből fakad, és alapját képezi a kultúra tartalma és mozgatóereje marxista meghatározásának. Tudományosan bizonyított tény, hogy az ember kiválását az állatvilágból a munka eredményezte, a munka tette lehetővé az ember részére a „második természet“ megteremtését és humanizálását. Az anyagi értékek megteremtője tehát a mhnká. Olyan mértékben, ahogyan az ember lépésről lépésre megtanulta megváltoztatni a természetet, növekedett műveltsége is, és ezzel párhuzamosan alakult az emberi kultúra. Ezért a kultúra marxi-lenini koncepciója a munkafolyamat elemzéséből indul ki. Marx tudományosan bizonyította, hogy a munka az ember és a természet között végbemenő folyamat. Ebben a folyamatban az önmaga és a természet közti anyagcserét közvetíti, szabályozza és ellenőrzi tevékenységével az ember. A termelési folyamatban az életszükségletei kielégítésére szolgáló anyagi eszközökké változtatja a természet elemeit. Ezzel a folyamattal az ember nemcsak termel, hanem egyszersmind megváltoztatja önmagát, fejleszti képességeit, így a munkafolyamatban egy egészen új minőségű mozgás jön létre, melyet kulturális folyamatnak nevezhetünk. E- zen új folyamat hajtóereje, alkotó tényezője a munkás- osztály és a dolgozók. A szocialista forradalom célja az ember általános felszabadítása és sokoldalú fejlődése. Ezért a szocialista kulturális forradalom a szocialista forradalom objektív, törvényszerű tartozéka. A szocialista forradalom alapvető minőségi változást idéz elő a társadalmi élet minden területén. A hatalmat a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség által támogatott munkásosztály veszi a kezébe. A termelőeszközök a kizsákmányoló osztály tulajdonából az össztársadalom tulajdonába mennek át. A dolgozó nép érdekében jelentős szociális reformokat vezetnek be. Létrejön az össztársadalmi munkamegosztás, és megváltozik ennek struktúrája. A munka jellege alapvető változásokon megy át. Ez törvényszerűen visszatükröződik az emberek, de főleg a munkásosztály tagjainak életmódjában. A munkásosztály helyzetének változását elsősorban az okozza, hogy a szocializmusban a dolgozók, eltérően a kapitalizmustól, már nemcsak termelők, hanem a termelőeszközök társtulajdonosai is. Ez megváltoztatja a dolgozók viszonyát a termeléshez és a termelőeszközökhez, de ugyanakkor megváltoztatja életmódjukat, személyi és társadalmi kapcsolataikat is. A szocialista kulturális forradalom lényege az, hogy a marxi-lenini felfogás a kultúrát az ember sokrétű fejlődése eszközének tekinti. A kulturális forradalom legfőbb sza- vatolója és mozgató ereje a marxista-leninista párt által vezetett munkásosztály. A szocialista kultúrforradalmat tehát úgy értelmezzük, mint a nép tudatos részvételét az élet megváltoztatásában. A szocialista kulturális forradalom bonyolult, hosszú lejáratú folyamat, melynek megvalósításán több nemzedék fáradozik majd. A szocialista kulturális forradalom ideje alatt elért e- redmények hazánkban összehasonlíthatatlanok nemzeteink fejlődésének előző időszakával. Főleg Szlovákia és a szlovák nemzet fejlődése annyira kimagasló, hogy még egyes tárgyilagosabb burzsoá szakemberek és újságírók is kénytelenek elismeréssel szólni róla, és példának állítani. Ezzel a fejlődéssel olyan feltételek teremtődtek meg, hogy hazánkban a szocializmus már saját bázisáról indulhat el, és így további, igényes célkitűzéseket állíthat maga elé. Olyanokat, melyek megfelelnek kulturális forradalmunk jelenlegi fejlettségének. Pártunk XIV. kongresszusa értékelte az eddigi fejlődést és kijelölte a követendő utat. 0- lyan intézkedéseket foganatosított, melyek az új műszaki vívmányok felhasználásával fokozzák a termelést, minőségileg javítják az irányítást. Mindez a dolgozó nép élet- színvonalának konkrét emelkedésében tükröződik majd vissza. Az irányelvek megvalósítása pozitívan hat majd a munka jellegének megváltoztatására, a fizikai és szellemi munka közti kapcsolat megjavítására, növeli a szabad időt, és lehetőséget ad ennek jobb kihasználására, tökéletesíti a szocialista demokráciát. Ugyanakkor elősegíti a tudományok fellendülését és szélesebb körű alkalmazását a társadalmi élet minden területén. A pártkongresszus határozatai komplexek, és megmutatják azokat a tartalékokat, melyeket a tudomány, a technika és az alkotó erő kibontakoztatására tudunk felsorakoztatni. A cél: oktató és nevelő rendszerünk minőségi javítása, a kultúra és a művészet felhasználása az emberek alkotó aktivitásának fejlesztésénél, a testnevelés és a sport tömegalapokra való állítása, a szocialista élet- és munkakörülmények koncepciójának fokozatos valóraváltá- sa, a szocialista életstílus megformálása. Ezek az új feladatok megfelelnek jelenlegi lehetőségeinknek és a jövő szükségleteinek. Ezek biztosítják a jövőben szocialista társadalmunk széles körű fejlődését. A hazánkban végbemenő szocialista kulturális forradalom további szakaszának feladatai újak, de lényegében a szocialista kulturális forradalom lenini elméletének elvei és szelleme alapján valósulnak meg. Gj Ifjúság, a Szncialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Köz ponti Bizottságának lapja Ó Kiadja a Smena kiadóvállalata 9 Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Pražská 9 Telefon: 485-41-45. Postafiók 30 £ Főszerkesztő: dr STRASSER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tlačiarne 01 # Előfizetési díj egész évre 52.— Kčs, félévre 26.— Kčs Q Terjeszti a Pos ta Híriapszolgálata, előfizethető minden postakézbesítőnél vagy postahivatalnál % Kéziratokat nem őrziink meg és nem küldünk vissza # A lapot külföldre a PNS Dstredná expe dfcia tlače, Bratislava, Gnttwaldovo nám. é. 48 útján lehet megrendelni. LIVJLEZŐIHK „ÜGYINTÉZÉS“ Szó se róla, ma is vannak még olyan hivatalok, ahol fél órával a hivatalos idő letelte előtt nem fogadják az ügyfelet, ügyét nem intézik el. „Nem érünk rá, jöjjön holnap reggel.“ S ha tapasztalataim nem csalnak, a őalovói (Nagymegyer) posta is ezek közé tartozik. Tapasztalatom nagyon is új keletű. Egy kimutatásra lett volna szükségem, amelynek kiadására a nevezett hivatalhoz kellett fordulnom. A kísablaknál megvártam, amíg a híva- talnoknö befejezi a pénzszámolást, aztán előadtam kérésemet. De ó rám szólt, nem ér rá, és folytatta ipunkáját. Kérdem, miféle ügyintézés ez? „Majd holnap jöjjön, nyolctól kettőig fogadunk feleket.“ Ez a mondat azon tábla alatt hangzott el, amelyen a hivatalos idő leteltét 15.30-ban jelölik. Mit tehettem, bementem másnap is a postára. S mi történt másnap? Kaptam egy olyan kimutatást, aminek nem vehettem hasznát. Nincs mit tehát megköszönnöm. Benge Klára Újra a régi kerékvágásban A Jednota ESZ Veľké Kapušamy-i (Nagykapos) torendeítsége mel lett is megalakult a SZISZ alapszervezete. Tagjainak száma jelenleg meghaladja a harmincat. Legtöbbjük ma még tamoncviszanyban van. a bolti elárusítói, valamint vendéglátóipari szakmát tanulják. Noha szervezetünk megalakulása óta jó néhány hónap eltelt már, a tagság nem fejthet ki aktív tevékenységet. Nincs ugyanis klubhelyiségünk, így hát módunk sincs rá, hogy szervezeti életünk kibontakozzék. „Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó“ — tartja a közmondás. Ml kértünk, és ígéretet kaptunk. Sajnos, az Ígéretből mindmáig ne>m lett valóság. Jó volna, ha ismételt kérésünk nyitott fülekre találna. Ugyanis olyan klubhelyiséget szeretnénk, amit sajátunknak mondhatnánk, ahol minden fiatal otthon érezné magát. Szeretnénk ezt azért Is, mert mi fiatalok a gyűléseken kívül közös szórakozásokat, beszélgetéseket is szeretnénk szervezni. Igaz, az üléseket megtarthatjuk a Družba szálló emeleti klubhelyiségében. D» mi szórakozni Is aíkarünlk, és erre a célra nem megfelelő ez a helyiség. így hát felmerül a kérdés: hol tartsuk összejöveteleinket, hol éljünk szervezeti életet és hol szórakozzunk? Remélem, hogy kérésünk nem marad pusztába kiáütó sző, s egyszer — reméljük mielőbb — gondoskodnak arról, hogy klubhelyiségünk legyen. Akkor majd jelentkezem, s hiszem, hogy sokkal nagyobb eredményekről adhatok számot. Juhász fewa A TÜRELEM RÓZSÁT TEREM, DE ... A Veľké Kapušany-i (Nagykapos) Erdélyi János Ifjúsági Klub, az ÉJIK — ahogy a helyi gimnáziumban nevezik — a mezőgazdasági szakközépiskola diákjainak köszönheti létrejöttét. Kezdetben közös klub volt, ma azonban csupán a gimnázium tanulóit egyesíti. Ahogy végiglapozom a klub krónikáját, örömmel látom, hogy a diákok szívesen látogatták az összejöveteleket, melyeken soha nem hiányoztak az érdekes játékok, a zene, sőt a tánc sem. Ezek az összejövetelek két hetente egyszer, pénteken délutánonként kerültek sorra. Az utóbbi időben azonban gyakran elmaradtak, és a diákok magyarázatként a helyiséghiányt emlegették. Ha néha sikerült is nyélbe ütni egy-egy fclubdélutánt, mind kevesebben jöttek össze, éspedig azért, mert hol a helyi kultúr- otthotrban, hol a pionlrházban, de nemegyszer az Iskola folyosóin voltunk kénytelenek megtartani az összejöveteleket. A jövőben megváltozik a helyzet. Iskolánk igazgatója bevallotta Ígéretét, s egy aránylag kicsi, de székekkel és asztalokkal berendezett helyiséget biztosított iskolánk épületében a klub számára. A klub vezetői közül a múltban is becsületes munkát végeztek: Szabó László elnök és Serfőző Klára pénztámok, de az operatív csoport többi tagja is. Mindent megtettünk, hogy meg valósuljanak az összejövetelek és elérjük célunkat, az állandó klubhelyiség megszerzését. Veľké Kapušanyban minden év decemberében és májusában bált rendezünk. E két járási méretű akció bevételéből fedezük az általunk rendezett versenyek, kvízek kiadásait. Most, hogy már állandó klubhelyiséggel rendelkezünk, szeretnénk társasjátékokat, hanglemezeket vásárolni, hogy szórakozási lehetőséget tudjunk a tagoknak biztosítani. Évi tervünkben érdekesnek, szórakoztatónak és tanulságosnak ígérkező akcióik szerepelnek (ilyenek például a „Tudni illik, hogy mi illik“ vetélkedő stb.). Reméljük, hogy az utánunk következő diákok már egy virágzó, nem pedig egy akadozva működő ifjúsági klubot vesznek át tőlünk, és az o irányításukkal — a SZISZ segítségével — tovább fejlődik a klub! Nagy Sándor Nagyszerű focicsapat, nagyszerű SZISZ vezetőség? A SZISZ szervezetek országos kongresszusukra készülődnek. Elmondható, hogy az új alapokon álló ifjúsági szervezet fölépítésének első és egyben talán legfontosabb fázisa befejeződött: megbízható vezetők irányítják az egyes helyi, városi, járási, kerületi, üzemi és központi szerveket. Az első szakasz, az első lépés szervezés-technikai és káder-jellegü volt. A második, a most következő, gazdasági téren igyekszik majd érvényre jutni. Eddigi interjúinkban a tervekről, célkitűzésekről hallottunk. Mostani beszélgetéseink során konkrét eredmények, számokkal és határidőkkel kifejezhető tények hallhatók. Meglátogattuk az ország egyik ismert üzeme, a košicei VSS (Kelet-szlovákiai Gépgyár) SZISZ szervezetének elnökét, Pavol Kováčot. A vele folytatott beszélgetés teljes mértékben igazolta leitételezéseinket: eljött a serény munka ideje. A VSS-nek nagyszerű labdarúgócsapata van. mindenki hallott már Svajlen, PoUák, Plvarmtk, Strausz együtteséről. Pavol Kovács „csapata“ egyelőre nem ilyen ismert, de az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy rövidesen országos hirü lesz. az is. Nézzük, mire alapozzuk jóslatunkat. Idézzük az elnökkel folytatott eszmecserénket. — 1972 januárja óta mi is hatékonyan részt veszünk üzemünk gazdasági életének Irányításában. Ez csakis azután vált lehetővé, miután tekintélyre tettünk szert az üzemvezetőség és a tagok előtt. Azt hiszem, bárhol és bármelyik ifjúsági szervezet elérheti azt, a- mit mi elértünk, ha ki tudja magának vívni jogait az üzemen belül. Ezek a jogok azt jelentik, hogy nagyon konkrét formában mi is beleszólhatunk a termelés problémáinak megoldásába. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kidolgoztuk azt az együttműködési tervezetet, amelyet az üzemi SZISZ szervezet vezetősége és az üzem vezetősége kötött és írt alá. Egyes dolgokat igazgatói szinten is tárgyalhatunk. Mindebből kitűnik, milyen fontos dokumentumról van sző. Nézzük az együttműködési tervezet néhány részletét, halljunk az első tapasztalatokról. Szervezetünket és az üzem vezetőségét is izgatja például a fiatal munkaerők vándorlása. Harminc éven aluli alkalmazottaink jelentős része akarta elhagyni az üzemet. Kiváncsiak voltunk, miért, és főleg az izgatott, hogy mit lehetne a javulás érdekében tenni? Mindenekelőtt azt kellett megPAVOL KOVÁČ állapítanunk, ki keres a fiatalok közül normán alul. Rájöttünk, hogy egyes esetekben nem is a munkaerőkben, hanem a munkaszervezésben vannak a hibák. A dolgozók nem kapnak olyan értékű munkát, amely biztosítaná számukra a megfelelő keresetet. Felméréseket végeztünk a prémiumosztásnál is. Ott, ahol kiderült, hogy nem a fiatalok a hibásak, köteleztük az illetékeseket a hibák orvoslására. Minden üzemvezető jelentést készít havonként alkalmazottairól, de azok is kiértékelik a „főnököt“. Ha kiderül, hogy a főnök a hibás, egészen az üzemvezetőség elé kerülhet az ügye, és ha az a kétnapos iskolázás sem döbbenti rá az illetőt hibáira, amelyet pszichológusok, jogászok és pedagógusok bevonásával rendezünk, akár le is fokozhatják vagy el is helyezhetik. Üzemi lapunkban havonta bemutatunk egy-egy példás üzemvezetőt, olyat, aki jól kijön a fiatalokkal. Két-három kérdést teszünk fel neki, megkérdezzük, miben rejlik sikereinek titka. Ezzel egyúttal azt a célt is követjük, hogy másokat is serkentsünk, másoknak is szolgáljunk ötletekkel. Ifjúsági szervezetünk nagy gondot fordít a lakáskérdésre is. Két munkásszállónkban különböző szobáink vannak. Egy-két és háromágyasak. A legjobbakat legjobb dolgozóink, legjobb magaviseletű alkalmazottaink kapják. Javaslatot dolgozunk ki a lakbérek módosítására is. Trnaval együttműködéssel saját lakásszövetkezet létrehozását tervezzük. Azt akarjuk, hogy fiataljaink megszeressék a gyárat, le tudjanak Košicén telepedni és legyenek hűek üzemükhöz. Egyetlen fiatal sem kaphat lakást a SZISZ szervezet ajánlólevele nélkül. Negyedévenként aztán ellenőrizzük. hogyan laknak a fiatalok, megkímélik-e szobáikat, lakáskultúrájuk a kívánt színvonalon áll-e. Fontos lélektani momentumnak tartjuk a környezet pozitív hatását, a munkahely „klímájának“ pozitív hatását. Arra törekszünk, hogy azok a fiatalok, akik hozzánk szerződnek, jó elbánásban részesüljenek, igazságosan járjanak el velük főnökeik és munkatársaik. Az a célunk, hogy a hozzánk került fiatal már az első percekben jól érezze magát a gyárban. Főnökéről ezért havonta készítünk jelentést, leellenőrizzük, emberségesen bánik-e beosztottjaival. Mint látni, üzemünkben tekintélye van az ifjúsági szervezetnek, és ez a tekintély nem formális, hanem valódi. Egyezményünk minden egyes akciója után ott áll a végrehajtás terminusa. Csak rajtunk múlik, betartjuk-e őket, rendszeresen kidolgozzuk-e a jelentéseket, értékeléseket stb. Módszereink máris nagy érdeklődést keltettek országszerte. Más üzemek vezetőségei is érdeklődnek iránta, sőt Palkó miniszter külön dicséretben részesítette az „egyezményt“. Ne higgye senki, hogy a kisuj- junkból szoptuk az ötleteket. Az 1971-es esztendőt arra szálltuk, hogy szociológusokkal együtt felmérjük az üzemben dolgozók, főleg a fiatalok helyzetét. Megismertük problémáikat, eljutottunk a dolgok gyökeréhez, és e felismerő sek, konkrétumok alapján állítottuk aztán össze feladatainkat. Pavol Kováč ezzel befejezte nyilatkozatát, és visszasietett arra az összejövetelre, amely javában folyt már és amelyről az újságíró rabol- ta el. f A riporternek azóta bőven akadt alkalma a töprengésre. Benyomásait, észrevételeit most adja, befejezésképpen — közzé, hátha okulnak belőle mások is. 1. A VSS ifjúsági szervezetének munkaterve valóban rendkívül okosan, tudományosan megszerkesztett dokumentum. Nagy pozitívuma — és esetleges sikerének záloga, hogy a helyi viszonyokat veszi alapul, nem a levegőbe pufogtat. 2. Példaként említhető az üzemvezetőség viszonyulása a fiatalok hoz. Alkalmat adnak nekik a termelés, problémáinak megoldására, nem ragaszkodnak mereven a „fiatal, tapasztalatlan“ dogmához. 3. Ahhoz, hogy teljes sikert eredményezzen a munka, nagyon- nagyon fontos viszont egyetlen dolog, amelyet sajnos nem lehet terminusokhoz kötni. Arról van szó, hogy a SZISZ tizenhét tagú üzem) vezetőségének mindvégig tárgyilagosnak, emberinek kell maradnia. Nem szabad kivételeket tennie, nem szabad lejáratnia tekintélyét azzal, hogy egyeseknek elnéz egyet- rnást, vagy egyes idősebb, jóindu latú főnököket — esetleg — jogtalanul bírál. (Minden éremnek két oldala van!) Amennyiben mindezt sikerül kiküszöbölni és valóban emberi módon, maximális felelősséggel és hozzáállással, erkölcsösen és becsületesen végzik majd munkájukat a „sziszének", gyönyörű eredményeket érhetnek el. Mert az egy pillanatra sem két ségea, hogy együttműködési tervezetük" korszerű, frappáns, precíz munkai fbt) Olvasóink között Az újságíró számára mindig ünnepnap, ha olvasóval találkozik. Igaz, hogy hivatása gyakorlása közben rendszerint mindennap új és új emberekkel kerül kapcsolatba, de ilyenkor jobbára csak ö kérdez, és alkalmi ismerőse válaszol. Lényegesen más az újságíró-olvasó találkozó légköre. Ilyenkor az olvasó kérdez — időnként elég kíméletlenül, de az nem baj — és az újságíró akar- va-akaratlanul válaszol a felvetett problémákra. Legutóbb a Galántai Általános Középiskola diákjaival találkoztunk. Ezúton is szeretnénk megköszönni a szíves meghívást. Kellemes délelőttöt töltöttünk az említett iskola diákjainak körében, noha jől irányzott kérdésekkel Időnként kis híján sarokba szorítottak bennünket. Hogy és milyen gyorsan készül a lap? — kérdezték. mintha csak kitalálták volna legnagyobb szívfájdalmunkat. Mert az Üj Ifjúság a nyomdákban uralkodó áldatlan viszonyok miatt bizony elég hosszú ideig készül. Igaz-e, hogy férfi a Veronika, miért maradt ki az utóbbi számokból a polgári neveléstan, hiányzik a külpolitikai hírmagyarázat. Záporoztak a kérdések. Az egyik dicsérte, a másik bírálta lapunk egyes rovatait, cikkeit. Beszámoltak továbbá az Iskolai SZISZ szervezet működéséről. Büszkén beszéltek az esztrádcsoport sikereiről, amelyről következő számunkban írunk, az ideológiai nevelésről, amely figyelemre méltóan kibontakozott. Ügy éreztük, hogy őszinte, Jó barátok közt jártunk! A z olvasó már bizonyára hegyezi a fillet, s gondolja magában, hogy most kiderül — no mi? Nem derül ki semmi, mert egyelőre én sem tudom, hogy is állunk az életszínvonallal, de Bauer Győzőné mérnöktől, az életszínvonal helyzetét kutató bratislavai intézet munkatársától ígéretet kaptam, hogy felméréseik eredményeit alkalomadtán rendelkezésemre bocsátja. Hát akkor tessék várni türelemmel, mert így előbb-utóbb kiderül, hogy is állunk az életszínvonallal. Bauer Gyözőnéyel a SZISZ bratislavai első körzetének járási konferenciáján találkoztam. Alapszervezetükben az ideolögiai munkával foglalkozik, őt jelölték a konferenciára. Fiatal, légiesen karcsú teremtés, az ember inkább diáklánynak nézné, semmint kutatómérnöknek. Hogy került e különös munkahelyre? Piros diplomával végzett a Bratislavai Köz- gazdasági Főiskolán. Ezt biztatásként mondjuk azoknak, akik magyar iskolán érettségiznek, és félnek a főiskolától. Bauer né a šamoríni (Somorja) iskolában érettségizett. Hogy voltak-e nehézségei? „Talán az első szemeszterben“ — mondta, — „de kitartással és szorgalommal minden nehézség leküzdhető.“ (palágyi) Hogy állunk ez életszínvonallal Luky felvétele /