Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-17 / 33. szám

Az irodalmi életlmn minden güket meghaladó feladatok telét könyv megjelenése kisebb- jesítését várják el tőlük.“ Lé- nagyobb ünnepnek számít. Le- nyegében ez a novella legfőbb galábbis a beavatottabbák éle- mondanivalója. Egri Viktor saj- tében. Ez az ünnep annál na- nálja a polgári családból szár- gyobb, minél kisebb-egy iroda- mazó tehetséges .fiatalt, de ezt lom: a jelző ez esetben termé- az együttérzést már semmikép- szetesen a mennyiségre vonat- pen sem tudja, vagy legalábbis kozik. Ml is örülhetnénk Egri nem Ilyen magas hőfokon, táp- Viktor új könyvének, az Eszter, lálnl az alsóbb rétegekből in- Bella és a többiek-nek, ha va- dúló és kétségkívül gyakran te- ióban a csehszlovákiai magyar hetséges, úgynevezett munkás- irodalom gazdagodását jelente- káderekkel szemben. Ebben van né. Sajnos, a könyv olvasása a novella buktatója. Napjaink- közben hovatovább egyre na- Ijan gyakran kérjük számon az gyobb hiányérzete, sőt helyen- alkotó művészektől az "Osztályként kétsége támad az olvasó- szempontokat, sót itt-ott még a nak az író szándékával szem- pártosságot is. Nos, az Eszter, ben. A novelláskötet. enyhén Bella és a többiek szerzője nem szólva, egy rosszul időzített mellőzi ezeket a követelménye- mü. Ugyanis az Eszter, Bella két, csupán az értelmezésük és a többiek alfája és ómegája körül nincs minden a legna- az a „sok“ sérelem, amely a gyobb rendben. Erről tanúsko- csehszlovák ,,dolgozókat“ érte dik egyébként a kötet csaknem az ötvenes évek elején. Már az valamennyi írása. A Piri című indító novella, az Eszter, egy novellában például a káderes- alapjában téves eszmének az nek, ha naiv eszközökkel is, aligha sikeres művészi megfő- nyakát szegi. Ugyanis ez a ká- galmazása. Az író nem akar deres tette tönkre egy meglesem főbbet, sem kevesebbet el- betosen beteg lelkületű nő éle- mondanl ezzel az elbeszélésé- léivel, mint azt, hogy a kárhozta- Ahhoz azonban, hogy a szántott ötvenes években egy sor dékot hiánytalanul - lássuk, vagy tehetségtelen ember keresett legalábbis érezzük, feltétlenül érvényesülési lehetőséget nem- mélyebb elemzést igényelne az csak a politikai és társadalmi említett novella. A Kálmán bá- életben, hanem a művészet, cs) sorsát bemutató elbeszélés konkrétabban az irodalom bér- sem a legszerencsésebb. Rövl- keiben is. Ezek a tehetségtelen den a story; az író összetalál- emberek hivatalos támogatás- ]<ozii< a gyógyfürdőben egy idős ban is részesültek a káderesek falusi emberrel, aki elmeséli részéről. Emellett aztán a va- életének kálváriáját, mégpedig lódi tehetségek, a -Snitzler Esz- azt, hogyan kényszerítették be terek nem tudtak boldogulni, az ötvenes évek elején a sző Egri Viktor a történetet ■ egyes' vetkezetbe. Az író ebből is va- szám első személyben meséli jamlféle antihumanlzmust, nagy- el, tehát a beavatott ember nagy sérelmet aknáz ki, s közszempontjából. Megtudjuk azt ben egyetlenegyszer sem utal is, hogy szívügyének tartja arra, hogy azért a szövetkezeti Eszter boldogulását, olyannyi mozgalomnak is van valami árra, hogy protekciót is igyek- deme abban, hogy a gyógyfür- szlk neki szerezni. Megértésre döben a reggelt iszappakolás azonban nem talál; „A káderes után most a mester és az öreg ridegen elutasított, és csak paraszt békés beszélgetésben azért nem kért fegyelmit eile- marasztalhatják el az átkozott nem, mert idejében jelentkez- ötvenes éveket. A kötet legfi- lem. De nem mulasztotta el, gyelemreméltóbb, legalábbis a hogy burzsoá veszélyt emleges- kritikus számára legfigyelemre- sen, és tejemre olvasta, hogy méltóbb része kétségkívül a Be- viseljem gondját a munkás ká- fejezetien levelek. Ezeket az dereknek. Nem magyarázhattam emigráns írja Svájcból Itthon meg, hogy sok köztük a félte- maradt barátjának. Idézbet- hetség, akit az íráskényszer nénk belőle garmadával, de ta- lelkileg megnyomorít, beteggé Ián elégedjünk meg a követtesz, hogy erejüket és tehetsé- kezö kis részlettel; „Nem pehoz tartozó nagymenők a maguk idején nemegyszer hivatkoztak a humanizmusra, amikor az egyszerű embereket rá akarták szedni, félre akarták vezetni. Persze az ö humanizmusuk között egyébként is van némi ..árnyalati“ különbség. Nos ezzel, ha nem is teljesen, de részben magyarázható a káderes tévedése, ezt viszont az írónak Is tudnia kellene. A könyv egyéliként semmiben sem mond újat. Mindazt, amit Egri Viktor legfrisebb kötetében megfogalmazott, mái' jó- ' néhányszor hallottuk, ha nem is ebben a formában. Persze küny-. nyíí elmarasztalni egy korszakot, ha a fától nem látjuk az erdőt, ha szándékunk is az, hogy a divatnak megfelelően az említett korszakot mindenáron elmarasztaljuk. Én nem azt vetem az író szemére, hogy könyvében túlságosan egyoldalúan világította meg az ötvenes évek tévedéseit, vagy kimondottan antiszocialista jelenségeit, ha nem inkább azt, hogy meg sem próbálta értetni és megértetni a történelmi fejlődésnek ezt a meglehetősen ellentmondásos korszakát. A kis dolgok sem születnek vajúdás nélkül.

•A történelem sohasem volt csak a becsületes vagy csak a becstelen emberek ügye. A jó és a rossz mindig együtt mutatkozott. Rossz festő az, aki képeiben nem mutatja meg a fényt, csak az árnyékot, mert az árnyékban a tárgyak körvonalai elmosódnak.

Az író dolga az, hogy számol adjon gondolatairól, életérzéséről. Az Eszter, Bella és a többiek esetében nem az író jogát firtatom, inkább politikai körültekintését és éberségét hiányolom. Az említett kötet meglehetősen disszonáns lian- got képvisel a csehszlovákiai magyar irodalomban. Pártunk megalakulásának ötvenedik évfordulója évében egy őszintébb hangú, akár gyűjteményes válogatás is méltóbb lett volna az eltelt évek bonyolult fejlődésének bemutatására, ha már ml is szót akartunk ejteni az ötvenes évek társadalmának fejlődéséről.

Szelik Sándur

ESHER, BEUA - ÉS A TÖBBIEK?!

(S/él.iegyzet helyett Eori Viktor könv éröh

Telhetnek Veled, mert ezt az országot, amely befogadott, kenyeret adott nekem, nem ismered, ahogy én sem ismertem, fukarnak és kapcsi materialistáknak hittem az embereit, ami csak féligazság. A teljes igazság. hogy az önzésen, a profitéhségen, az érdekkörök könyörtelen tülekedésén és gaztettein túl van ebben a rendben is emberség és demokratizmus“.

Ezt a kis részletet nem azért idézte.m, mintha valami nagy- nagy, világot felfedező gondolatot sejtenék benne. Minden gondolkodó ember tudja, e levelek nélkül is, hogy a svájci gazdagok nálunk jóval magasabb színvonalon élnek. De azért ne feledkezzünk meg arról, hogy mi ennek a gazdagságnak az alapja, és hogy miért perelünk mi, ha perelünk .Svájccal és a többi kapitalista állammal. Mert erről a levelekben egyetlen szó sem esik. Arról nem is beszélek, hogy a levelek írója nem egészen tipikus emigráns. Vaj volt a fején, ezért kellett 6ö-ban kereket oldania. Már az apja káderlapja sem volt teljesen rendben. Állítólag az életrajzi adatat mellett az állt, hogy humanista — meghizhatatlan. Nem hiszem, hogy volt olyan káderes az ötvenes évek elején, aki e két fogalmat azonosította, de ha lett volna Is, ezen sem csodálkozhatunk. Ugyanis a jónevíi ügyvédek, bankügyészek stb., a letűnt kizsákmányoló osztályu|if|usa§ 5

Most jelent meg

A MADACH KÖNYV- ÉS t.APKIADÖ N. V. GONDOZ.AS.ABAN

Jifí Brdecka: Limonádé Joe

.Című -hatalnas síkéért aratott Ifjúsági regétiyánek immár magyar nyelven is má.sodik kiadása Rácz Olivér kiválö fordításában. .A Limonádé Joe nem bestseller, és nem Is tartozik a peremirodalom termékei közé, annak ellenére, hogy maga a szerző ezt a szerény véleményt vallja könyvéről — ällapitja meg a mostani kiadás rövid utószava. Mi tehát? — tesszük fel a kérdést. A vadnyugati kalandregények paródiája? A western Don Quijote- típusú históriája? Tény és való: a regény több mint húsz évvel ezelőtt jelent meg. s azóta már túl van a tizenötödik kiadásán, kétszer került színpadra, egyszer filmre, megjelent operett, sőt bábjáték formájában is. s idegen nyelvű fordításainak a felsorolására már nem Is vállalkozunk.

.A Limonádé Joe a délibáb és valóság különös keveréke. A bölénycsordák és cowboyok vágtató lovainak a lába nyomán kavargó porfelhők fölött valami üde. derűs báj lebeg, amely tisztázni képes ködképet és valót, s amely meghagyja a kaland vonzó tarkaságát, de .megszabja az élesen látó ész tárg^dlagos útját is.

Jirí Brdecka regényém*k első magyar nyelvű kiadása is Igazolta a kiváló cseh író ifjúsági remekének a legendáját. Második kiadása 12 00Ü példányban jelent meg. Hisszük, hogy elfogy mind az utolsó darabig.

S ha már n híres Joe apropót -szolgáltatott rá, szenteljük e heti könyvszemlénket ennek az oly népszerű, ám kissé talán lebecsült műfajnak, a kalandregények irodalmának. Már csak azért is. mert legutóbbi kÖnyvtermésünkben számtalan ilyen mű található. a műfaj klasszikusaitól a legutóbbi évek terméséig. Kezdjük mindjárt az utólérhetetlen mesterrel. Verne Gyulával. Két regénye jelent meg az elmúlt hetekben, müveinek kedvelt sorozatában. nevezetesen az

(itazás a Holdba és az Utazás a Hold körül című regények. Szükséges-e, lehet-e még úja't mondani Verne Gyuláról? Nézzük inkább ízelítőnek az Utazás a Hold körül című regény bevezető sorait:

,.186...“ban az egész világot egy olyan tudotnányos kísérlet hozta lázas izgalomba, amilyenre még nem volt példa a tudomány krónikáiban. .Az a.morikai szecessziós háború befejezése után a baltimore-i Gun Club tagjainak — tüzérek voltak valamennyien — az az ötletük támadt, hogy felveszik a kapcsolatot a Holddal — igenis, a Holddal! —. mégpedig úgy. hogy beléje lőnek egy ágyúgolyót“.

Az emberiség nagy álmai közül az egyik legrégibb -épp napjainkban kezd valósággá válni. Kell-e ennél nagyobb reklám Verne Gyula könyveinek?

Nemcsak a franciáknak volt meg a maguk Hold-fantasztája, -az angoloknak Is megvolt a maguk Wellse. Öt is rendületlenül izgatta a Hold-probléma ugyanúgy, mint a tudományos-fantasztikus ifjúsági regények írása. Az Európa-zsebkbnyvek sorozatban nemrég megjelent re.génye:

\ szerencse kerekei

viszont kevésbé ismert oldaláról mutatja be a legendás szerzőt. Ebben a regényben ugyanis a realista véna kerül a fantasztikus fölébe, s ílymódon nemcsak azok örülnek majd ennek a regén.y- nek. akik a közismert Wellset kedvelték, hanem azok is, akik huszadik század első felének nagy angol realistái közt tartják számon e sokoldahí mestert.

A magyarO'k népszerű ifjúsági írója a nemrég elhunyt Fekete István. ..Tüskevár“ című kitűnő ifjúsági regényének tv-változata hosszú heteken át izgalomban tartotta a műfaj kedvelőit. „Kele“ című ánathistóriája több kiadást ért meg. ..Csend“ című ifjúsági regénye egyike a legkedveltebb olvasmányoknak. Legutóbb

,.Hú“

címmel jelent meg könyve, amelynek nemcsak a címe bizzarr, hanom a története is. Meggyőződésünk, hogy az olvasók ugyanolyan szeretettel fogadják majd ezt a legutolsó Fekete Istvőn- repén,yt is. mint az előbbieket. ,

Szép számmal van képviselve a legutóbbi behozatott könyvek közölt a kalandregényok ..könnyű műfaja“, a krimi is. Í5erstac- ker indiánregényének már a címe is elárulja a témát: Az indián bosszúja; Daumann: Sárkányok nyomában-címmel írt izgalmas regényt, Lallier pedig .A vérbosszú címmel. Egy Görlich-regény címe: A fehér rabszolga, egy Alex Joe-rsgényé: .Az ördögi játszma. A Hosszú Toll álnév alatt rejtőző szerző A Sós Sziklák völgye címmel jelentette meg legújabb írását.

WIff¥1

• 1

1 TTT

Az

laesen szaví

ik 111.

Külön csoportba kell sorolnunk azokat az idegen szava- kát, amelyeket a hétköznapi beszédben gyakran használunk ugyan, de a választékosabb társalgási nyelvben már nem; írásban pedig szinte mindig magyar megfelelőjükkel élünk. Ilyen a sparherd, spájz, fater, muter, hózentráger, nachtkasztli, gang, vasszerlejtung stb., szemben a köznyelvi tűzhely, éléskamra, apa, anya, nadrágtartó, éjjeliszekrény, folyosó, vízvezeték stb. szóval. Ide lehet sorolni az idegen eredetű jassz-szavakat is; meló — munka, lóvé — pénz, dumál — beszél, szajré — lopott holmi, srác — gyerek, mesüge — buta stb. — ezek a szavak sokszor rendkívül elterjedtek, a társadalomnak legtöbb tagja ismeri, sőt használja is őket, nem mondható az sem, hogy mind mú- lékony divatszavak, mégsem számítjuk őket a nyelv szókincsének tartós elemei közé, mert nem a nyelv fő formájának, az irodalmi nyelvnek a szaval, hanem alsóbbrendű, gyakran zsargon elemek. Meqokolatlanná teszi tehát használatukat az, hogy pontos, a köznyelvben használt magyar megfelelőjük van.

Friss idegen szavaknak nyelvünkben való kerülését is naponta láthatjuk; kombájn, dekád, kolhoz, tubbing, dömper. diszpécser stb. Mint mondottuk, új Idegen szavaknak nyelvünkbe való bekerülése természetes folyamat, megakadályozni nem lehet, a nyelvfejlödés általános törvényeivel szánnánk szembe, ha ilyet követelnénk. Mégis azt kell mondanunk, hogy idegen elemeknek nyakló nélküli befogadása veszélyezteti a nyelv egészséges fejlődését. A sok érthetetlen elem ugyanis nehezíti a megértést, zavarja a közlési, a nyelv alapvető társadalmi szerepét, fíppen ezért az a helyes eljárás, ha az Idegenből átveendő hasznos fogalmakat, tárgyakat mint a nyelvújítók — nem az idegen, hanem egy új, mindenki számára érthető magyar név vei hozzuk forgalomba; kombájn — arató-cséplő gép, pin nír — úttörő, szpuinyík — műhold, mesterséges hold, szovjet — tanács. Az ilyen esetek lehetőséget ni/úitannk ar ra is, hogy a nyelvben jelentésmegnsztás iöijön létre a?

idegen szó és a magyar szó között. így például a földünk körül keringő mesterséges égitestek általános elnevezése műhold, de a szovjet műholdakat gyakran nevezzük szput- nyíknak is. Az ilyen jelentésmegoszlásokat támogatni kell.

Pitka szerencsés esetek az olyanok, amikor az idegen szóról nem is szerzünk tudomást, pedig valószínűleg volt idegen minta; ostornyéllámpa, fénycső sih.

Az Idegen szavak használatát jelentősen befolyásolja az alkalom, amikor az idegen szót használjuk. Különböző műveltségű személyekhez beszélve, illetőleg írva az Idegen szavakat amennyire csak lehet, kerülni kell. Számítanunk kell ugyanis arra, hogy nagygyűlésen, gyűlésen, összejövetelen beszédünk hallgatói, újságban megjelent írásunk olvasói között esetleg nem kis számban vannak olyanok, akik az idegen szavakat nem, vagy csak bizonytalanul értik, és emiatt mondanivalónk sokat veszíthet hatásából. Hallgatóink vagy olvasóink még nagyképűségnek vagy lebecsülésnek is érezhetik az idegen szavak felesleges használatát.

Az idegen szavak helyesírása ugyanolyan nehéz és sokat vitaiolt kérdéskör, mint nyelvhelyességi problémáik szövevénye. Éppen ezért csak néhány általános tanáccsal tudunk szolgálni, az egyes szavak írására a nemrég megjelent „Idegen szavak kéziszótára" /Terra, Budapest, Í9(iől ad tüzetes jelvllágosítást.

Az említett szótárnak a bevezetése szerint; „Magyaro san írjuk mindazokat a szavakat, amelyeknél ezt a gyakori előfordulás, a hagyomány, a szakma szokása stb. már lehetővé teszi. Idegen formában csak a ritkábban, magyar alakban soha nem is írott, a szakmában is az átadó nyelv formájában szokásos szavakat szerepeltetjük." Emez elvnek g'/akorlati megvalósulása azt jelenti, hogy az Idegen szavak 'úlnynmóan nagy részét magyarosan írjuk manapság. äderten helyesírással csupán kis hányadukat. Így például magyarnsan írjuk a rádió, benzin, parkett, tróger, pírcsajt, cellulóz, elektricitás, rúzs, koktél, kardigán, sparherd, fájront stb. és a hozzájuk hasonló szavakat; idegen helyesírás szerint meg az ilyeneket; portefeuille, nach- schub, maqius, looping, rausch, vanity fair stb.

Az Idegen szavak kiejtésének kérdését is érintenünk kell még. mint olyan problémakört, amely a gyakorlati munkában ~ különösen előadók, szónokok számára — nem kevés nehézséget okoz. — Az Idegen szavakat a magyar köznyelvi kiejtésnek megfelelően kell ejtenünk, azaz úgy, ahogy a müveit magyar emberek szokták. Ezt a kiejtést hallhatjuk a rádióhói. ezt rögzítik kiejtésmegadásaikban az idegen szavak szótárai, ezt tanítják az iskolában. Ez a kiejtés igyekszik megközelíteni az idegen ejtésmódot, de nem a magyar kiejtésen való erőszaktétel árán. így pl. London ejtése london, nem landn. klubot, dzsungelt, retúrt mondunk, nem klabot, dzsanqlt, rötürt. Mindebből viszont egyszersmind az is következik, hogy el kell ítélnünk- és müveleüenségnek kell minősítenünk a New Yorknak, Churchillnek, nevjork, curcil-féle ejtését is. Ha egy idegen szó kiejtését nem tudjuk, járjunk utána, mert köny- nyen nevetségessé válhatunkl

Az idegen szavak témakörének lezárásául az átírásokról kell még. néhány szói szólni. A nem latin betűkkel író népek szavait ha latin betűkkel nyelvünkre átírjuk, mindig csak a magyar ábécé betűit használjuk, s ezekkel adjuk vissza — a lehetőséghez képest — az idegen nyelvi hanyalakot, illetőleg a más betűket. Az ilyen oroszból, kínaiból, arabból, görögből, mongolból, kóreaihól és más nyelvekből átírt szavakat, mivel az átírás már a mi nyelvünknek és az írásunknak megjeleVúen történt, ügij kell olvasni, ahogyan írva vannak. Hibás tehát Eolohovot szolohovnak ejteni azon az alapon, hogy a nyugati nyelvek S betűje a magyarban SZ-nek hangzik, s Mao Ce-tun- got Is helytelenül eitik „olaszosan" mao-csp-tungnak.

PA2DERÄK BERTALAN