Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-08-17 / 33. szám
Augusztus 5-e és 8-a között immár tizenötödször zajlott le a Rysy-csúcs megmászásával egybekötött nemzetközi ifjúsági tátrai találkozó. A találkozót V. I. Lenin tiszteletére rendezik meg minden évben, annak emlékére, hogy ötvennyolc évvel ezelőtt Lenin is meg- mászta a Rysy csúcsát. Az idei találkozón részt vett pártunk és kormányunk küldöttsége Ludvik Svoboda köztársasági elnök vezetésével. A találkozóról lapunk második oldalán hozunk tudósítást. Képünkön Ludvik Svoboda köztársasági elnököt, nejét és Otto Moncmant, a SZISZ SZKB elnökét láthatják a strbai szabadtéri színpad nézőterén. 33 A SZOCIALISTA IFJOSAGI SZÖVETSÉG szlovákiai KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. M. 1971 Auguszaus 17. Ara L— KEs Lenin sport* és természetszeiretete nem volt én- célú, mert eszközt látott benne, mellyel a fiatalok és öregek megacélozhatják egészségüket, megszilárdíthatják fizikai és erkölcsi erejüket, kifejleszthetik magukban a nemes emberi tulajdonságokat, hogy annál jobban ás nemesebben szolgálhassák az egész társadaloim érdekeit. LUDVlK SVOBODA ^ +j 3 01 CQ n V ^ Q C .S 'co ^ Ä -M «C _ sdo Augusztus 15-én ünnepelte felszabadulásának' 26- ik éTfordulóját a Kóreai Népi Demokratikus Köztársaság. Erről az országról szól irásuiik a 10. oldalon. Felvételünk A KNDK második legnagyobb városáról Keszongról készült. JULES SUPERCIELLE; \0/l ! ALMODIK-E VAGT [ \^*OI • EGY N'EKEM Közel aufiődik-e vagy távol: egy nekem, mindig határozott vagy és cáfolhatatlan, szemem láttára lesz belőled zene, dallam, s már lát a fülem is, épp úgy, mint a szemem Ügy élsz bennem, akár ha itt állnál előttem, szíved oly dallamos, oly nyílt; és néhanap hallom, amint dobogsz halántékom alatt, mikor mélyeimen átsurransz eltűnőben. A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői terveinek megfelelően augusztus 2-5-e között Csehszlovákia és Magyarország területén megtartották az Opál ^71 elne- vezásfí harcászati együttműködési gyakorlatot. A gyakorlaton résztvevő csehszlovák, szovjet és magyar törzsek és csapatok eredményesen teljesítették a folyón való wöszakos átkMésael kapcsolatos bonyolult együttműködési feladatokat. A gyakorlat jeleentöségét növeli, hogy Európa egyik legnagyobb folyójának, a Dunának a leküzdése rendkívül bonyo- Inlt feladat és mindig az is volt. A gyakorlat egyik nagy teljasitmónye egy 60 tonnás pontonhíd megépítése volt. A feladatot 45 perc alatt kellett elvégezni, de a három hadsereg kiválóan együttműködő műszaki osztagai a feladatot 30 perc alatt oldották meg. A gyakorlat parancsnoki törzse az űj- ságiróknak is lehetővé tette a hídépítés megtekintését. A partok egyik pillanatról a másikra egyetlen vezényszóra harctérré változnak, és a vízre, a közel 500 méter szélességű Dunára pontonok csúsznak. A semmiből előrobogó hatalmas gépkocsik hozzák az a- nyagot, A vízben gázoló katonák erőfeszítése, a biztosítást végző dunai flottila látványos O P A manőverezése, gépfegyverropo- gás — feledteti a „feltételezés“ a „gyakorlat“ jelzőket és olyan feszültséget teremtenek, amely mindenkivel kimondatlanul is megfogalmaztatja: harc ez a javából. Sebesültek, halottak nincsenek, de vannak gyorsan rohanó másodpercek, ellenük a küzdelem valódi harcban az életet jelenti. A folyó két partján a pontonok hatalmas tagokká egye sülnek. Az egyiket a csehszlovák katonák, a másikat a szovjet, a harmadikat a magyar harcosok kapcsolják egybe tüneményes gyorsasággal. Elterjedt itt a katonák között, hogy „három nyelvű hidat“ é- pítenek. Tengelybe fordítani! — így szél a parancs, és dübörögnek a motorcsónakok, száz és száz karizom feszül, hogy összekapcsolható legyen a híd. Ebben a pillanatban az együttműködés nem katona-politikai fogalom, bánom másodpercekkel és méterrel mérhető tény. Három különböző nemzet hadseregének katonái, akik sóba nem látták egymást, nem gyaL 7 1 karoltak együtt, jószerivel még mutogatással sem érthetik meg magukat — a kéz ilyenkor másra való —, úgy teremtenek egy hidat, mint azok a civil é^tőbrigádok, amelyek tagjai évtizedek alatt egymás gondolatát is megismerték. Mire ezeket végiggondoljuk, már áll a 60 tonnás kétnyom- sávos közúti híd, és nagy robajjal megindulnak rajta a harckocsik, a gépkocsik. Alig fél órával ezelőtt teljesen néptelen volt a part. A néhány percnyi szünet a- latt a csapatgyakorlaton megjelenő újságot nézegetjük. Neve: Opál ‘71, és négy oldalról, cikkeiből, képeiből pontos képet kaphatunk a gyakorlat eddigi napjainak nehézségeiből, vidám pillanataiból, eseményeiből. — Fiúk! — szólalt meg ekkor az egyik katona. — Gyermekkoromban olvastam egy mesét egy erős emberről. Annak minden ereje a bajuszában rejlett. Nem is rossz tippi — vágott közbe egy másik, és már fejlesztette is tovább. — E- gyezzünk meg, hogy a mai naptól kezdve mindenki bajuszt növeszt, amelyet csak a gfH korlat végén vágunk le. Mindent meg kell próbálni. Aki hamarább levágja, három pohár sört fizet. Az ötlet óriási tetszést aratott. S azóta szigorúan ellenőrzik egymás bajuszát... A felhőkből vadászg^ek törnek elő, és többszöri ráhossé lés után rakétáik a híd jelentős részét „lángba borítják“. A parancs nem késik és vín laszt ad: a hidat két részra bontani, a sérült részeket elvontatni, s a megmaradt tagokból egy búsztonnás hidat építeni. A rendelkezésre áll| idő 45 perc. Az átkelőt biztosítani kell. Az utolsó mondat még el som hangzik, már& megkezdődik az új híd építése. Most kell Igazán a ,.ba]ns#^ A vízben bombák robbansg]^ a gépfegyverek szűnni nmn a- karóan ropognak, a katMék- ról egyre jobban patakzik a verejték. Q Az újságírókat helikopterekbe ültetik, hogy egy pillantást vethessenek a tájra, amelynek egy darabkáján folyik a de másutt mindenütt Csehszlovákiában és Magyarorszúgn sárgállnak a tarlók, vakációd! gyerekek fürdőnek a vízksn, traktorok dohognak a frissen hasított barázdák fölött.
