Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-03 / 31. szám

„A vágyak szintézise“ (AZ IDEI NYIT ALKALMÁBÓL) Két könyv, két dátum és e- zek kapcsán két földrajzi név ötlött az eszembe, amikor az Idei nyári ifjúsági táborozás programja a kezembe került. A két könyv: Balogh Edgár Hét próbája és Veres Péter Szár­szója. A két hely: Gombaszög és Balatonszárszó. A két dá­tum: 1928 és 1943 A képzettársítás formális a- lapja, hogy mindkét alkalom­hoz nevezetes táborozás emlé­ke kötődik, s ma Körtvélyes is táborozókat köszönt. Ennek az asszociációnak azonban fontosabb, tartalmi alapja is van: mindhárom találkozó jel­legzetesen ifjúsági rendezvény. A gombaszögi az első köztár­saság magyar értelmiségi fia­talságának, főként az egyete­mi hallgatóság mozgalmának indulását jelzi; a szárszói már a munkás-, paraszt- és értel­miségi ifjúság találkozójává szélesedett, a körtvélyesi pe­dig már egy határozott esz­mei-politikai töltésű Szocialis­ta Ifjúsági Szövetség platform­ján tömörülő fiatal nemzedék „okos gyülekezete“. Természetes, hogy a három megmozdulás sok külső és bel­ső hasonlósága mellett sok a különbözőség is, hisz más-más történelmi, társadalmi, gazda­sági és földrajzi helyzet deter­minálta. A közös vagy egymás­hoz közel álló tartalmi voná­sokra azonban Illendő emlékez­tetőén odafigyelnünk. Legjobb, ha erre az említett szerzőket kérjük meg. BALOGH EDGÁR; „A kisebb­ségi géniusz Gombaszög lan­káin nemcsak hogy népivé é- rett, hanem távlatai is konkre­tizálódtak kelet-európai kite­kintésünkben.“ „A vágyak szin­tézise, az álmok harmóniája, ez volt fejlődésünkben Gomba­szög. Osszeszedődött benne al­kotó életakaratunk, eltakarít­ván ntunkból a titkosok irre­denta összeesküvését, a szűk klikkmagyarkodást, úri körök poshadt műkedvelő- és kaszi­nókultúráját, s megnyitván a néppel való azonosulásunk e­gyelőre derengő látóbatárát... A narodnyikizmus bövUletébóI viszontagságos kerülőkön át munkások és parasztok harcos tömegébe vezérelte el kis csa­patunkat, s alkalmat adott vá­gyaink és álmaink újrafogal­mazására a történelem szüksé­geinek és lehetőségeinek teljes felismerése és vállalása sze­rint.“ VERES PETER: „A (szárszói) konferencia általános tanulsá­ga, hogy a közös szellemi munka, bár erős fegyelmet kö­vetel, de nagy feszültséget is teremt a lelkekben. Előadók és hallgatók kölcsönösen hatnak egymásra...“ A konferencia tár­gyi részét tekintve a követ­kező okulásokat vonta le: „Ha valóban a népet szereted, és nem csupán a benne levő n- ralmi lehetőséget, akkor a szolgálatára tedd fel az élete­det, még akkor is, ha nem ért meg a nép, sőt még akkor is, ha megkövez érte... Hiszen ne­künk aztán igazán nincs egye­bünk, mint ez a nép, és e nép­ben megszerzett becsületünk... Megmaradni. Ahogy lehet. S hogy lehet? Ogy, hogy a nép nagy többsége hiszi, hogy le­het. Hogyan fogalmazzák meg a körtvélyesi találkozó résztvevői a ma és a holnap feladatait, ezt ők tudják. A toborzási fel­hívás és a program azonban már sejteti, hogy mind a gom­baszögi, mind a szárszói követ­keztetéstől határozottabb, egy­értelműbb és előremutatóbb ál­láspontra jutnak. A CSKP és a Csehszlovák Komszomol meg­alakulásának 50. évfordulójára való hivatkozásuk, s az a tény, hogy a táborozásra a párt XIV. kongresszusa utáni tlsztultabb időszakban kerül sor, arra a reményre jogosít, hogy az idei NYIT hozzásegíti a hazai ma­gyar ifjúságot a kollektív e- gyuttlét, a közösségi élet ö- römeinek élvezéséhez és érté­keléséhez, társadalmi és mo­rális elkötelezettségük mélyebb tudatosításához, a korszerű if­júsági munka feltételeinek és a SZISZ „sokrétű egységének“ megteremtéséhez, egész tevé­kenysége szellemének, stílusá­nak és módszereinek megújho­dásához, s végeredményben ál­maik harmóniájának és vágyaik szintézisének az eléréséhez. • TOLVAJ BERTALAN 99 NEM VETTÉK FEL A A napokban véget értek a főiskoiai fölvételi vizsgák. Csak a Szlovák Szocialista Köz­társaságban 3000 érdeklődővel több jelentkezett az adott le­hetőségeknél — a társadalmi kelletnél. E 3000 java része or­vos vagy jogász szeretne len­ni. Van köztük nagyon sok o- lyan, aki a választott pályát valóban szívügyének tekinti, de akad bőven olyan fiatal is, aki­nek fogalma sincs, mit jelent az, hogy orvosi hivatás, vérbe­li jogász, szakmai elkötelezett­ség stb. Egyszerűen úgy érzik vagy gondolják, hogy nekik eh­hez a pályához joguk van, il­letve az egyetlen megélhetési lehetőséget.,, nálunk az orvosi vagy jogi diploma jelenti. Nincs kizárva az sem, hogy mindössze a hiúság motiválja törekvésüket. Egy elkeseredett apával utaztam a minap. Vala­hol Prága környékén dolgozik, és Brnótól Bratislaváig azon kesergett, hogy nem vették fel a kisebbik fiát a bratislavai e- gyetemre. Pedig hát ő munkás­ember, és ha senki más, ö i- gazán rászolgál arra, hogy a fiának, mint mondja, jobb sor­sa legyen. „De hát úgy látszik, nincs igazság a földön, bár­mennyit is dolgozom, nem vet­ték fel a fiamat.“ Az elkesere­dett ember arról, hogy az e- gyetemen nemcsak orvosi, jo­gászdiplomát lehet szerezni, hanem fiából lehetne matema­tikus, fizikus, vegyészmérnök is, tudomást sem akar venni. De hát nem is erről van szó. Szeget ütött a fejembe, hogy miért pont jogász vagy orvos akar lenni a gyerek. Két vá­lasz lehetséges: vagy más hi­vatást, pályát nem ismer elég­gé, vagy pedig az tartja visz- sza, hogy egy számtantanár fi­zetése és az ezzel járó élet- színvonal még a mi társadal­munkban sem érte el a kívánt anyagi szintet és erkölcsi meg­becsülést. Egy fiatal képzelt tanár még öt év múlva is csak kezdő tanár marad. De egy n- gyanabban az esztendőben vég­zett fiatal orvos öt év múlva, ha „jó fészekbe kerül“ és ü- gyesen mozog, már régen meg­kereste azt, amit szülei a hat esztendő alatt ráköltöttek. Eb­ből következtetve tehát első­sorban az anyagi érdekeltség az, ami vonzza a fiatalokat. Nem beszélve arról, hogy a kispolgár szemében az orvos vagy a jogász még a síron túl is doktor úr, a tanárember pe­dig ha lelkét teszi is ki a ha­vi fixért, „csak tanító“ marad (aki szabad idejében méhész- kedik, pecázik vagy esetleg plakátot fest.). Eltekintve attól, hogy a tanító még nem is o- lyan régen a falu mindenese volt, kezdve a baromfi-összeí­rástól egészen a harangozásig. (Ma erre a feladatra már csak nyugdíjas pedagógusok vállal­koznak.) De inkább térjünk vissza a lényegre. Valóban kép­telenség minden 17-lB éves fia­talnak a kedvében járni. Mint minden országnak, Csehszlová­kiának is megvannak a maga maximális lehetőségei. Renge­teg olyan szakma van nálunk, amely valóban szakembert kö­vetel, akár középszinten, akár iparos minősítésben. Ma szinte közismert dolog, hogy városon is, vidéken is aranyat ér egy bádogos vagy vízvezeték-szere­FIAMAT” lő, hogy a maszek kőműves kü­lönösebb megerőltetés nélkül lassan napi SOO koronát keres, de nem panaszkodik a fodrász és az asztalos sem, (A mészá­rosokról meg a vendéglátóipar dolgozóiról taktikai okokból szándékosan nem szóltam.) Mindennek ellenére akármilyen furcsán hangzik, itt is még nagy a szakember hiány. So­kan szinte elképzelhetetlennek tartják, hogy középiskolai vég­zettséggel a pnlt mögé állja­nak vagy traktorra üljenek. Pedig szocialista társadal­munknak a képzett emberre egyforma szüksége van minden munkahelyen. Mindaz, amit az imént elmondtunk, talán nem enyhíti eléggé azok fájdalmát, akik valóban már az idén fő­iskolások szerettek volna len ni. Ha valóban életcéljuknak tekintik a választott pályát, azt mondjuk, ne csüggedjenek. Szeptember elején lesz még le­hetőségük. És ha mindenáron még az ősszel meg szeretnék ízlelni a diákkosztot, azt taná­csoljuk, kérvényezzék felvéte­lüket a Szlovák Műszaki Főis­kola vegyi vagy más iiiányzatú karára, akiket pedig a gépek, a kohászat érdekelne, fordul­janak ugy^csak a bratislavai vagy kassai főiskolák illetékes karához. Elkeseredett útitársamnak pedig azt tanácsolom, hogy ha az idén nem veszik fel a ki­sebbik fiát, ne búsúljon. Dol­gozzon a gyerek egy évig, az­tán döntsön és próbálja meg újra. Tizenkét hónap halasztás nem a világ, és talán egy év múlva a fiú jobban megbacsUli apja munkáját is. GERSTNER ISTVÁN Most jelent meg a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság közötti közös könyvkiadási egyezmény keretében MOLDOVA GYÖRGY: SÖTÉT ANGYAL című regényének második kiadása. A harmlnc-egyné- hány esztendős szerző több mint másfél évtizede rob­bant be, az ötvenes évek közepén az akkori fiatal — s azóta már középkorú — magyar írók (Sánta Ferenc, Fejes Endre, Hernádi Gyula, Csurka István) legelső vo­nalába. Moldova azóta rendszeresen ír, s egyike a leg­népszerűbb magyar szerzőknek. A Sötét angyal 1984- ben Jelent meg először, s azóta sem szürkült mondani­valója. Hőse, Válent Csaba 17 éves fejjel éli át az 56- os eseményeket, a regény tulajdonképpen az 6 „bfln- hödésének“ a története 1957 novemberétől 1960 áprili­sáig. Ugyancsak most Jelent meg egy másik, nagyon nép­szerű mai magyar író, a televízióból is jól Ismert (Ki­csoda-micsoda ) KARINTHY FERENC: HAROM HUSZAR című gyűjteményes kötete, amely keresztmetszetben mu­tatja be a szerző szinte egész eddigi életútját, az 1947- ben írt „A kentaur“ című kisregényétől a legfrissebb írásokig. Olyan kitűnő, részben már kötetekben is meg­jelent, részben csak folyóiratokból ismert írásokkal ta­lálkozunk újra e válogatásban, mint az Irodalmi törté­netek legjava, a Hátország, a Ferencvárosi szív, az A- ranyldő vagy az Utolsó Kolonlts című elbeszélések. A világirodalom klasszikusaitól szintén sok érdekes­séget találhat a kíváncsi olvasó könyvesboltjaink pol­cain. Említsük meg elsőnek BALZAC: ELVESZETT ILLOZIOK Című halhatatlan nagy regénytrllóglájának legújabb ki­adását az Olcsó Könyvtárban. Az „Emberi színjáték“ című, majd száz kötetet tartalmazó, hatalmas regény- ciklusnak talán a legmaradandóbb kötete a vidéki szár­mazású s felfelé törekvő Lucien Rubempré története. Tulajdonképpen Itt, ebben a regénytrilógiában kezdő­dik az ő nevezetes életútja, amely egyike a XIX. szá­zad legismertebbjeinek. A világirodalom kedvelőinek szerez majd nagy örö­met TURGENYEV: A PUSZTA LEAR KIRALYA című gyönyörű kisregényének ízléses új kiadása is, a Magyar Helikon kiadó gondozásában. Tnrgenyevet alig­ha kell bemutatni olvasóinknak. Az „Egy vadász fel­jegyzései“, az „Apák és fiúk“, a „Füst“ és más örök­becsű regények, elbeszélések szerzőjének ez a most ki­adott kötete Is ugyanolyan élményt nyújt, mint bár­mely más Turgenyev-írás. A XX. századi világirodalomból pedig a francia ROMAIN GARY: LADY L. című, Sophia Loren főszereplésével filmen is nagy si­kert aratott regényének a kiadására szeretnénk fel­hívni olvasóink figyelmét. A klasszikus magyar Irodalom köréből KRODY GYULA: A SZAZGALLEROS Című, elsősorban az Ifjúság számára írt történelmi el­beszéléseinek a kötetét említjük meg ezúttal. Ha már a történelemnél tartunk, semmiképpen ne hagyjuk ki az egyik legnépszerűbb magyar regényíró, PASSUTH LÁSZLÓ: HETSZER VAGOTT MEZŐ című kétkötetes, pompás kiállításban megjelent, hatal­mas történelmi freskóját II. Endre király korából. S ha a népszerűségről esett sző, ki ne feledjük BERKESI ANDRÁS: SELLŰ A PECSÉTGYŰRŰN című, annak Idején fergeteges sikert aratott bűnügyi regényének új kiadását, amelyet ugyancsak e hetek­ben kaptak meg könyvesboltjaink. Végezetül egy-két gyerekkönyvre, a legifjabb olva­sóknak szánt érdekességre hívjuk tel a figyelmet. Leg- elsősorban a „Harmadik meséskönyvem“ című gyűjte­ményt, továbbá Szécsl Margit: Eszem a gesztenyét cí­mű gyerekverseket tartalmazó kötetét és Csukás Ist­ván: Vidám állatkert című leporellóját. Az idegen szavak Az idegen szavak gyakran okoznak gondot használóik­nak, nem véletlen hát, hogy sok szó esett már róluk. Nem célunk most, hogy az idegen szavak nyelvünkbe kerülésének útjáról szóljunk; a gyakorlat számára fontos problémákat említjük csupán meg. A nyelvtudományt szakirodalomban is, a gyakorlati é- letben is akörül folyt és folyik a legtöbb vita, hogy mi­lyen Idegen szavakat kell befogadni nyelvünkbe, s milye­neket szükséges magyar szavakkal felváltani. Az, idegen szavak felhasználásáról évszázadok óta folytatott, meg­megújuló viták tanulságai alapján az idegen szavak kérdé­sében mai nyelvművelésünk a kővetkező elveket vallja. Köztudomású, hogy a világ egyetlen népe sem önellátó szavak tekintetében. A népek átadják egymásnak isniere- telket, tapasztalataikat, felfedezéseiket, s ezzel együtt a szavak is átkerülnek az egyik nyelvből a másikba. Van­nak olyan szavak, amelyek szinte az egész világot bejár­ják, amilyen a mi nyelvünkben is meglevő rádió, atom, óceán, fjord, lagúna stb.; -tlletbleg a ml kocsi szdvunk az euró­pai nyelvekben (németül Kutsche, angolul coach; vagy származéka a kocsis, franciául cocher, olaszul cocchierej. , Legalább ennyire ismeretes azonban az előbbivel ellen­tétes törekvés is: az idegen szavak helyett a nyelvek, ille­tőleg a nyelvet beszélő közösségek megpróbálnak saját sza­vakat létrehozni. Ezért mond a rádió helyett az angol broadeast-ot, wireless-t; a német Rundfunk-ot; ezért van az oroszban az „akkumulaclja“ (lat. accumulatloj mellett a „nakoplenyie" (felhalmozás], mint a magyarban is. Ez a törekvés abból ered, hogy a nyelv és a gondolko­zás állandó kölcsönhatásban van: jól értett szavakkal a gondolkozás sima, zökkenésmentes folyamat; nem, vagy rosszul értett szavak viszont gátolják a közlést és a meg­értést egyaránt. Mindennapos tapasztalati tény az, hogy az idegen szavakat általában kevesebben és nehezebben értik meg, mint a nemzett nyelvűeket, tehát természetes dolog, hogy a ml nyelvünk is szívesen fogadta egykor a főnév, csontváz, látvány, állam, perc, ügyvéd, vonat, moz­dony stb. szót a nőmén, scheletrum, spectaculum, status, minutum, prókátor. Zug, lokomotív stb. helyett, s hogy nemrég létrejött a repülőgép, gépkocsi, távirat, társadal- masít stb. a Flugzeug, telegram, szocializál stb. helyett, s hogy napjainkban megszületett — egyebek között — pl. a műhold szó ts. A magunk nyelvén való kifejezés Igénye mindenkor ér­vényes nyelvi törvény volt, és az is marad, azonban ereje nem mindig állandó. Hatékonysága társadalmi feltételek­től függ. Nyelvünknek (és más nyelveknek) az élete azt mutatja, hogy általában nagy társadalmi-gazdasági átala­kulások idején születnek tömegesen új szavak. A nemzeti nyelvű szavak teremtésére Irányüló nyelvi törvény hatá­sát az ilyen társadalmi helyzet rendkívüli módon felfokoz­za, s az eredmény a nemzett nyelvű szavak szaporodása, s az Idegen szavak fogyása lesz. Ez az oka annak, hogy a múlt század elején, a magyar polgárság kialakulása Ide­jén az irodalom, egyetem, anyag, zongora stb. szó nem­csak megszületett, hanem el is terjedt a literatúra, uni­verzitás, matéria, planó stb. helyett. Es ma is társadalmi, mégpedig Igen egészséges és örvendetes társadalmi változások eredményeképpen hajlik egyre jobban a szó- használat a magyarosság Irányába (főképpen Magyaror­szágon), akárhová nézünk. A társadalom, a gondolkozás és a nyelv kölcsönhatásaképpen terjed napjainkban egyre gyorsabban a magyar szó, például az építőiparban: a ha­barcs, segédmunkás, alapkitűzés stb. a malter, culáger, an- légolás stb. helyetti a nyelvtudományban: a nyelvjárás, zárhang, réshang stb. a dialektus, explozíva, spiráns stb. helyett. Társadalmi okai vannak a sportnyelvújitás óriási sikerének is. Hogy a labdarúgás, vízilabda, lelátó, rajt, les, szorító, pást stb. szinte teljesen kiszorította a futball-t, waterpoló-t, trtbün-t, start-ot, offszájd-ot, ring-et, planche- ot stb., annak az az oka, hogy a sport ma már nem ke­vesek kiváltsága, hanem nagy tömegeket mozgat meg. Más példák ts bőven akadnak! Ma már inkább és egyre in­kább lemezjátszót, gyógyszertárat mondunk és írunk, nem pedig gramofont, patikát. S nem véletlen az sem, hogy a tűzhely, vízvezeték, éjjeliszekrény stb. szóval szemben a sparherd, vasszerlejtung, nahztastkll stb. ma már csak bi­zalmas, a kOznyelv alatti társalgási nyelv szavaként él. A ktnemaszkóp szót a szélesvásznú hihetetlenül gyorsan ki­szorította. Hogy ma ez a folyamat az általános, ez a nyelvfejlődés iránya, ezen nem változtat az, hogy egyes esetekben — úgy látszik — az Idegen szó erősebb, mint a magyar; a telefon, cigaretta, televízió stb. mellett a távbeszélő, szi- varka, képrádió stb. nem látszik életképesnek. Feltétlenül azok járnak tehát a helyes, a társadalmi és nyelvi fejlődésnek megfelelő, korszerű, haladó úton, akik minden túlzástól óvakodva — a magyar szavakat részesí­tik előnyben az idegenekkel szemben, ha erre mód nyílik. PAZDERÄK BERTALAN 1 V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents