Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-27 / 30. szám

KEY TEXT^ FoUowiMure Vu Pentagon'» fludg of the Vipiiwm őf Anguet, 196\, lo Fehruarg, the bombing of North pt where excerpting is specifiei, the Vietnam i rinrumi:ii S>­^^erbatim, vatk only unmittakabU typo- rreebed. .. Robban a Times-bomba # A gyanúsított eltűnik # Küldetésben a vezérkar KULISSZÁK MÖGÖTT Három hónapon át hiába ke­reste bárki is a The New York Times, a tekintélyes ame­rikai polgári liberális napilap vezérkarát, mindig ugyanazt a választ kapta: „Az urak titkos küldetésben vannak“. Az érdek­lődő tisztában volt az efféle „küldetésekkel“, s egy legyin­téssel távozott. Pedig most az egyszer a színtiszta valóságot mondták neki. A New York-1 Hilton szálló 11. emeletén a vezérkar lázas sietséggel kivo­natolta azt a 47 kötetes titkos tanulmányt, melyet Robert Mc­Namara hadügyminiszter utasí­tására állítottak össze 1968- ban. A tanulmányhoz csatolt do­kumentumgyűjtemény legtitkol- tabb részei azok, melyek aVDK elleni légiháború előkészítésére vonatkoznak. Az öt folytatásból álló cikk­Felébred az amerikai közvéle­mény. Egy neves amerikai hir­detőtársaság ma már hasonló plakátokkal árasztja el az or­szágot: „A mi egyetlen vietna­mi határidőnk, illetve határvo­nalunk;“ Fejfák... sorozat június 12-re, szombat­ra nyomdakészen állt. Megbíz­ható szedők rögtönzött válasz­fallal elkülönített gépeken szed­ték a szöveget, a titkot utolsó pillanatig sikerült megőrizni. A „bomba“ vasárnap reggel rob­bant. Hétfő estig a kormány meg­tette az első lépést a további folytatások közlésének mega­kadályozására. Az Egyesült Ál­lamok történetében először esett meg, hogy az Igazságügy- miniszter olyan okmányok nyil­vánosságra hozatalát tiltotta meg, amelyeket maga sem Is­mert. — A REJTÉLYES ELLSBERG A többit már tudjuk. 15 napi mérlegelés után a Legfelső Bí­róság a sajtószabadságra hivat­kozva feloldotta a tilalmat. A kormány elvesztette a sajtópert, de nem mondott le a nyomo­zásról. Hogyan kerülhettek a titkos akták a Times birtokába? A dolog teljesen érthetetlen volt. A jelentést annak idején 15 pél­dányban készítették el: mind a tizenöt érintetlenül poroso­dott a helyén. Olyan szigorúak a biztonsági intézkedések, hogy egyszerűen fizikai lehetetlenség akár egyetlen lapjáról is fény­képmásolatot készíteni. A két hatalmas ládát megtöltő köte­tek mindegyike telefonkönyv nagyságú, forgatni Is nehéz őket, nemhogy észrevétlenül ki­lopni. A gyanú azokra terelő­dött tehát, akik részt vettek a tanulmány megszerkesztésében. A tanulmánycsoportot vezető McNaughton ma már halott. Az egyedüli, aki rajta kívül a ta­nulmányt teljes egészében át­tekinthette: az — Daniel Ells­berg. Ellsberg azonban még a bot­rány kitörése előtt nyomtala­nul eltűnt. Hátrahagyott azon­ban egy levelet a Newsweek cl­Wfoí ■ mére, amelyben elmondja, hogy múlt év szeptemberében meg­próbálta felhívni az elnök leg­főbb tanácsadójának figyelmét a tanulmányra. „Az Iratokból kiderül — írja Ellsberg —, hogy az elnök tanácsadóinak gya­korlatilag korlátlan felhatalma­zásuk van arra, hogy becsap­ják a közvéleményt. Megkér­deztem Klssingert, van-e nála a Fehér Házban példány a Mc- Namara-tanulmányból. — Igen — válaszolta. — Olvasta? — kérdeztem. — Nem — mondta Kissinger. — És olvasta valaki a munkatársai közül? Kissin­ger megint nem-mel válaszolt“. A levélből viszont nem derül ki, ami az FBI-t a legjobban izgatja: valóban Ellsberg jut­tatta-e a Times-hoz a titkos aktákat? A BIZONYOSSÁG Kicsoda Daniel Ellsberg? Ellsberg 1967-től a’ RAND CORPORATION-ben, az amerikai jövőkutatás egyik fellegvárában dolgozott [az Intézet páncél- szekrényében van az egyik a 15 titkos példány közül), majd egy másik hasonló jellegű In­tézethez lépett át. Jó Ideig mint katonai szakértőnek, sze­repe volt a vietnami politika alakításában. Ha valóban 6 szolgáltatta ki a titkos okmá­nyokat, a kormánynak jogában áll öt felkutatni és azonnal le­tartóztatni. A legenyhébb vád, amelyet ellene emelhetnek, a titkos dokumentumok „jogtalan birtoklásának“ vádja. De épp­úgy megvádolhatják a „kém­kedési törvény“ megsértésével, s a kormány tulajdonában levő titkos okiratok „ellopásával“. Dániel Ellsberg Június 28-án előjött bostoni rejtékhelyéről, és jelentkezett a bíróságon. — Én juttattam el a Times- hoz a dokumentumokat. Kész vagyok vállalni döntésem min­den következményét. Aradi József Következik: Ahogy történt, és ahogy elmondták A másik plakát a Bíbor Szivet, az egyik legismertebb katonai kitüntetést ábrázolja a követ­kező felirattal: „Vissza a fela­dónak!“ Daniel Ellsberg a CBS televíziós társaság interjújában ország 8 világ élőit lerántotta a leplet a Pentagon és a legfelsőbb amerikai körök szennyes politikájáról. Kerékpáron a föld körül Aleksandar Nakic harmincéves kragujevaci (Jugoszlávia) lakos, jövendő erdőmérnök, nagy úfra készülődik: 8—10 év alatt 300 000 kilomé­teres kerékpártúrán be akarja járni a világot! Útiránya Ausztria, Svájc, Franciaország, majd áthajózik Amerikába. Bekarikázza a földrészt, s újból hajóra száll, hogy bejárja Polinéziát, utána Dél-Amerikát, Afrikát, Ausztráliát, Üj- Zélandot. Japánon, Kínán és a Szovjetunión ke­resztül érkezne vissza Európába: a skandináv országok után Németország, Csehszlovákia és Magyarország következne. „Imádom a természetet, szeretek megismer­kedni más népekkel, szokásaikkal. A nemzetek közötti szeretet és a béke jegyében, az Egye­sült Nemzetek zászlaja alatt Indulok útnak“ — mondja a kerékpársport lelkes híve. — „Rend­szeresen naplót fogok vezetni, és hazaérve könyveket írok majd." Sasa Nakic száz dollárral a zsebében, 70 ki­lós teherrel indul. A kerékpárjához csatolt kis utánfutóban filmfelvevögép, magnetofon, fény­képezőgép, gyógyszer stb. lesz, ezenkívül dia- pozitívok Jugoszlávia legszebb tájairól és nép­dalfelvételek; útközben ugyanis előadásokat szándékozik tartani hazájáról. „Amerikában szeretném meglátogatni a Ken- nedy-családot és régi ismerőseimet, Richard Widmarkot és Sidney Poitiert, akikkel együtt filmeztem a „Hosszú hajók" című filmben. Sze­retném felkeresni az útbaejtett országok elnö­keit is“ — mondja a szenvedélyes kerékpáros, aki mindennapos edzésben van. Esőben, szél­ben, napsütésben legalább száz kilométert ka- rikázik naponta, sokszor éhesen is — hogy fel - készüljön a nagy út minden viszontagságára. Egyébként nem ez lesz első nagy kirándulása,: mert már kétszer bejárta Európát és ötször' Jugoszláviát. Mintegy 200 000 kilométert tett meg eddig kerékpáron! Ütjairól jelvényeket, emléktárgyakat, felvételeket hozott magával — kis szobáját valóságos múzeummá alakította. A világutazó fiatalember a kerékpározáson kívül foglalkozott ökölvívással, volt ejtőernyős, hegymászó, ismeri a cselgáncs fortélyait — komplett sportoló, de legnagyobb szenvedélye mégis a pedálozás volt és marad. P. C. HOSSZÚ ÉLETŰ A PESTIS KÚROKOZÚJA Nemcsak Afrika és Dél-Ame- rika bizonyos területein fordul elő a pestis: Közép-Azsiában és az USA nyugati ^szén is is­mert egy-«gy óriási góca. Fel­merült a kérdés: miért tör ki ez a betegség néhány évvel a megszűnése után mindig újra ugyanazon a vidéken. A meg­szűnés azzal magyarázható, hogy a megbetegedett állatok el­pusztulnak, és a fertőzés lánca megszakad. A betegség újbóli kitörése a H. H. MoUaret (pá­rizsi Pasteur Intézet) megálla- pitásai szerint meglepően egy­szerűen magyarázható: a pestis kórokozói a talajban évekig életben maradnak — a vizsgá­latok 28 hónapra terjedtek ki. — és megőrzik virulenciájukat. Ez idő alatt új rágcsálók ván­dorolhatnak be a fertőzött te­rületre, és bennük ismét fel­lángol a járvány. ORBITA Pontosabban szólva csu­pán az Orbita távközlési rendszer egyik állomásának antennája a képen látható bonyolult rácsszerkezet. Az Orbita teszi lehetővé — a Molnylja távközlési műhold segítségével, hogy a Szovjet­unió távoli területein is néz­hessék a moszkvai televízió műsorát. KIGYOMARAS ELLEN KlGYŰMÉREG Az Egészségügyi Világ- szervezet statisztikája sze­rint évente mintegy 30—40 ezer ember halálát okozza a klgyómarás. A kigyömé- reggel szemben az orvossá­gok hatástalanok, s ezért magából a méregből nyerik a gyógyító szérumot. — A szovjet tudósok meg­bízható szérumokat állítot­tak elő olyan rendkívül ve­szélyes kígyók mérgéből, mint a kobra és a levantei vipera — jelentette ki F. Talizin professzor, a Szovjet Orvostudományi Akadémia levelező tagja. A különböző kígyómérgek- nek másfajta gyógyhatása is van. A kobra mérgében ta­lálható anyagok alvadásgát- ló hatásúak: segítségükkel megakadályozhatják a trom­bózisokat és infarktusokat előidéző érelzáródásokat. A halálos mérgeket, amelyeket a gyógyszerészek gyógyító orvossággá változtatnak, a szovjet orvosok a vérzékeny­ség és más vérmegbetege­dések, reuma, allergia és idegrendszeri Zavarok esetén is alkalmazzák. A méregben lakozó „jó és rossz erők“ hatásának mé­lyebb megértését segítették elő Inga Valcevának, a bio­lógiai tudományok kandidá­tii

Next

/
Thumbnails
Contents