Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-27 / 30. szám

2 új ifjúság Ötsiáztizenöt évvel ezelőtt, 1456. július 21-én, a nándor­fehérvári vár egyik tomyáből két test hullott a mélybe, egy­másba fonódva a gyilkos össze­csapás végső, háláiig tartó gör­csében. Az egyik török volt, maga sem tud,ia, miért rohant előre, vértől Iszamos lépcsőkön fel a toronyba, , de rohannia kellett, mert így parancsolták a szpáhik, basák, beglerbégek. A inásik — Dugovics Titusz volt, Hunyadi János katonája, aki több mint egy évtizeddel azelőtt a várnai csatában ta­nulta a halálos tudományt. Ott fent a toronyban, amikor ösz- szecsapott a törökkel, érezte, hogy nem tudja legyőzni, nem tudja levágni a lőfarkas zász­lót kitűzni akaró kezét, és tud­ta, ha az a lófarkas zászló ott lobog a torony ormán, akkor új erőre kap az ostromló török sereg, akkor hiába imádkoznak a gyertyafénytől fényes nyu­gati katedrállsokban a címeres lotyök, 8 jólétben, biztonság­ban élő hájas nyugati polgárok ringyó-kisasszonyai. akkor rö­videsen lángba borul a zabá- lástől és szeretkezéstől lihegő petyhüdt és rothadt nyugat... ... és Dugovics Titusz átka­rolta a törököt és magával rán­totta a mélybe. Nagy volt az ujjongás, ami­kor elterjedt a nándorfehérvá­ri győzelem híre. Bécsben, Ber­linben, Párizsban és Rómában patakokban folyt a bor, az emberek az utcákon táncoltak, illatos drága nőstények ingyen mutogatták meztelen mellüket, úgy adtak hálát az égben ülő nagy ismeretlennek, amiárt megmentette őket a török ha­dak barbár pusztitásátől. Nán­dorfehérvár körül pedig az elesett magyar vitézek teme- tetlen hulláiból lakmároztak a farkasok és a kóbor ebek. Nem — ne vigasztaljuk ma­gunkat az „erkölcsi elégtétel­lel" sem. A déli harangsző nem a nándorfehérvári győzelmet hirdeti. III. Callixtus pápa 1456. június 29-én adta ki az „Imád­ságok bulláját", s ebben a déli harangszó elrendelése a hívők imára szölitását célozta. Mert a Vatikán a „kereszténység vé­delmére" csak ilyen „eszmei" segítséget küldött. Nándorfehér­vár ostroma viszont 1456. jú­lius 4-én kezdődött és július 22-ig tartott. Utána a déli ha­rangsző nem a védők hősies­ségét idézte, nem az elesettek tiszteletére kongott, hanem esz­köz volt arra, hogy a hívők még az ebédlőasztalhoz is a römai pápa által meghatározott időpontban üljenek le! A történelmi romantika szé­pítő köde Ijedten rebben szét a logika fénye előtt: ne áltas­suk magunkat! Amikor vihar Indult a Lajta felé, amikor élő testekből kellett gátat építeni a nyugati világ, a nyugati gaz­ság védelmére — magyar tes- tekbÍH épült a gát! A torony<böl mindig mi ugrottunk W, hogy magunkkal rántsuk az ellensé­get — aki szövetségesünk is lehetett volna, inkább mint tes­tünkkel védett ellenségeink. Míg a tornyok körül békés volt a téj, míg a várudvaron citerások, lantosok dala szállt, idegenek nézték a torony ab­lakából az alkony hüllő palást­ját. De amikor tüzek gyúltak, amikor a vár falának támasz­tott ostromlétrákon vérre szom­jas janicsár kúszott a magas­ba, ott fent mindig magyar vár­ta. hogy megküzdjön vele élet- re-haiálra, és ha nem megy másképp, magával rántsa a szörnyű mélységbe! De sok torony volt! De sok magyar test hullott a mélybe! A Lajtán túl pedig táncoltak es imádkoztak! És azt is tudjuk, hogyan há­lálták meg! Péterfi Gyula Oj Ifjúság, 8 Szocialista Ifjú­sági Szövetség Szlov. Központi Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kladávállalata • Szer- ktsztőság és admlnlsztráclé Bratislava, Praáská B. Telefon: 48S-41-49. Poataflök 30 • F <- azarkatatő: dr. STRAS­SER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenská tia- élaraa 01 # Előfizetési díj agéaz érte 52,- Kés, fél évre 26.- Két • TarjesztI a Posu HIrlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesUőnéi vagy pottahivatalnél Kéziratokat nem érzünk meg és nem kül­dünk vlasu # A lapot kül­földre a PNSZ Ostredné expe- dlcla tiaéa, Bratislava, Gott- waldovo ném. é. 48 útján lehet megrtndelni. Automatikus pálya — Ml újság a somorjai (Sa- morln) plonirházban? — kér­deztem az igazgató elvtársnő­től, Aghnó H. Máriától a minap, amikor egyéb elintéznivalómat beszéltem meg vele telefonon. — Olyan kiállítást rendez­tünk, amelyről még nemrég ál­modni sem mertünk volna. A Szlovákiai Modellezők Szövet­sége vasúti modellező szekció­jának megbízásából 1971. június huszonhetedlke és július ne­gyediké között országos ver­senyt és ezzel egybekötött, nemzetközi kiállítást rendez­tünk. Ha érdekel, szeretettel várunk. Szeget ütött a fejembe, hogy miért pont Somorján került sor erre a kiállításra. A vasúti for­galomhoz Somorjának vajmi ke­vés köze van. Aki ismeri a kör­nyéket, az tudja, hogy pár év­vel ezelőtt a nyöszörgő „kacsa“ bonyolította le napjában egyné­hányszor a vasúti forgalmat Oszor (Kvetoslavov) és Somor- ]a között. Igaz, hogy korszerű­sítették azóta ezt a vasútvona­lat is, kicserélték a fapados va­gonokat, a nyöszörgő „kacsát“ korszerűbb mozdony -váltotta fel, de hát ez minden. Furdalt a kíváncsiság, hát elmentem megnézni a kiállítást, így az Igazgatónővel folytatott telefonbeszélgetést már élőszó­ban folytathattam. — Hogyan került sor erre a kiállításra éppen Somorján? — A múlt év őszén megala­kult a pionírházban a vasúti modellezők szakköre. Az elő­írásoknak megfelelően a szak­kört bejelentettük a Szlovákiai Modellezők Szövetségénél. A szakkört Bartalos Károly vezeti, már tíz éve dolgozik a pionírházban. Meg kell még említenem, hogy hazajött dol­gozni Takács jenö Is, aki már tagja volt a bratlslaval vasúti modellezők szakkörének. Egy szép napon felszólítást kaptunk a Modellezők Országos Szövetségétől a verseny és a kiállítás megrendezésére. Ta­pasztalat híján féltünk egy ki­csit, de mégis éltünk az alka­lommal és vállaltuk, mert la­mini hetetlen nincs, csak tehetetlen van. A kiállítási terembe érve az Igazgató elvtársnö így folytat­ta: — A rendezvénynek két része van: az egyik a vasúti vagonok és mozdonyok modélljeinek, va­lamint a tervrajzok kiállítása nemzetközi részvétellel. Ezek között vannak saját készítésű modellek Is. Legértékesebb Se- lecky mérnök T—344-es Diesel­mozdony modellje, ’ amelyik 1970-ben az ostraval világkiál­lításon aranyérmet nyert — négyezer koronára biztosítot­tuk. A modellek között láthat­juk a Magyar Vasúti Modelle­zők Szövetségének modelljét, továbbá Neprag és Ladányi mér­nökök, valamint, a Ziar n. Hro- nom-l modellező szakkör fél­kész és kész modelljeit és elektromos berendezéseit. Ehhez a részhez tartoznak a külföldön készült vagon- és mozdonymodellek, valamint tervrajzok, a Lima, Fleisch- man, Tryx és Zeike gyár ter­mékei. A kiállítás másik részét azok a modellek és elektromos be­rendezések képezik, amelyek részt vettek az országos verse­nyen. Nézzük szépen sorjában. Korra való tekintet nélkül a verseny két kategóriában folyt. Az első kategória: terepasz­talok, a másik kategória: villamos vezérlő berendezések. Az első kategóriában Takács Jenő terepasztala a 100 elérhető pontbői 98-cal lett az első. Ha minden jól megy, részt vesz a drezdai nemzetközi versenyen. Terepasztala teljesen automati­kusan működik. A második he­lyet a somorjai pionírház te­repasztala nyerte 86 ponttal. Ez a távvezérlésű terepasztal hetedikes diákok alkotása. Min­den porclkája kézi munka. A bokrok például szivacsból ké­szültek. A fiúk a szivacsot még meg Is rágták, hogy élethűbben hassanak a bokrok. Az elektromos vezérlő be­rendezések kategóriájában a bí­ráló bizottság a díjakat a kö­vetkezőképpen ítélte oda: II. díj: 96 ponttal Neprag mér­nök vezérlő asztala II. díj: Mandel mérnök stabi- lizátora III. díj: Oláh mérnök kapcsoló automatája. Amíg figyelmesen hallgattam a magyarázatot, fél szemmel a látogatókat figyeltem. Érdekes, hogy többnyire felnőttek vol­tak, és figyelmüket leginkább a müködö terepasztalok kötöt­ték le. A szerencsésebbek ki­próbálhatták képességeiket a vasúti forgalom Irányításában. A két terepasztal szinte szünet nélkül működött. — Mik a tervek? — kérdem. — Szeretnénk, ha ez a kiál­lítás hagyományossá válna. Az idei is nagy visszhangra talált, vahnak olyan felnőtt látogató­ink, akik mindennap megtekin­tik. Jövőre szeretnénk csupán a terepasztalok versenyét és kiállítását megrendezni. Már most van hat hazai és egy bu­dapesti jelentkezőnk. — Meg vagyok győződve ró­la, hogy a kiállítás Is és a ver­seny is teljesítette küldetését. Helyénvaló, hogy ezt a tevé­kenységüket támogatták, mert a különböző szakkörök tevé­kenysége a munka szeleteiére való nevelés nagyon helyes eszköze. A stimorjalak ős azok, akik ezt az utat követik, he­lyes úton haladnak. -fa­Kétmillió fiatal az urnák előtt (Befejezés az 1. oldalról) Ne feledjük el, hogy a pilla­natnyi siker, a gyors karrier még nem jelent jövőt, vagyis az egyén megbecsülésénél még nem mérvadó. Gondolunk itt például a „felkapott szakmá­ra“, különböző sport- és film­csillagokra stb. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezekre az em­berekre társadalmunknak nincs szüksége, hogy egy élfocista vagy slágerénekes nem lehet rendes ember. De azért na a- karjon minden második fiatal­ember Tom Jones lenni vagy Barnard professzor. Szocialista társadalmunknak épp olyan nagy szüksége van jó lakatosra, kombájnosra, mint művészre vagy sebészorvosra. A választöjelöltek névsorában szerepelhetnek olyanok is, fő­leg vidéken, akik már évek éta azonos közéleti beosztás­ban ténykednek. Az élet tör­vényei szerint ez a beosztás idővel „előnyössé“ vált szá­mukra. Lassan ellustultak, csök­kent vitalitásuk, és az utóbbi esztendőkben tapasztalható po­litikai megnyilvánulásaik alap­ján már nem a legérdemeseb­bek a bizalomra. Politikai té­ren számukra a jellemvizsgát az 19B8-as esztendő jelentette. Ha az új jelöltek megválasztá­sánál összegezzük a jót a rosz- szal, nem árt, ha erre a szem­pontra is gondolunk. Ne feled­jük, bogy az olyan ember, aki minden politikai áramlat vagy izmus alatt egyforma lelkese­déssel tud szónokolni, jő „szi­mattal“ rendelkező politikus ugyan, de gyönge jellem, aki nem méltó sem a párt, sem pe­dig népünk bizalmára. Fiataljainkkal friss vér, új erő kerül politikai és társadal­mi életünkbe. Becsüljék meg tehát önmagukatl A SZISZ mint a CSKP, valamint szocialista rendszerünk záloga, ebben az értelemben foglalkozzék tagjai­val. Legyen továbbra is őszinte segítő társa pártunknak az ifjú kommunista jelöltek csoportosí­tásában. Harcoljon a különböző elhajlások, frakciók és az op­portunizmus tünetei ellen. Ne­velje s vezesse fiataljainkat a szocialista közösség és nem­zetköziség, a béke és barátság szellemében. Nevelje becsületre és tisztességes munkára, mert ezt kívánja az ország, ezt kö­veteli a városok és falvak ér­deke Agcsernőtől Aáig, vagy Prágától Moszkváig. A CSKP XIV. kongresszusa határozatai­nak szellemében — vélemé­nyünk szerint — ez lett nap­jaink „korparancsa“. Öt év A Prlemstav n. v. érsekújvá­ri (Nővé Zámky) szaktanoncis­kolájának keletkezését Délnyu- gat-Szlovákia Iparosítása tette szükségessé. Mint ismeretes, a Prlemstav építi a párkányi (Stúrovo) Dél-szlovákiai Cellu­lóz- és Papírgyárat, az érsekúj­vári konzervgyárat, és ez a vál­lalat végzi az Elektrosvlt bőví­tését Is. A jövőben egy hús­kombinát és egy autójavító nagyüzem építésével számíta­nak. Itt is, mint sok helyen má­sutt, a szaktanonc-lskola Ideig­lenesen nem éppen megfelelő épületben kezdte meg működé­sét. A nehézségek azonban nem tudták meggátolni az eredmé­nyes munka kibontakozását. Az iskola fiatal igazgatója, Dezider Santúr elvtárs, munkatársaival karöltve olyan iskolát épített Helyreigazítás 29. számunkban nyomdászaink „jóvoltából" sajnálatos hiba csúszott lapunkba. A negyedik oldalon közölt Csodaiskola című riportunk fej­léce a nyolcadik oldalon megjelenő Csapda cí­mű sorozatunk illusztrációjaként lett betördel­ve. A Csapda illusztrációja viszont az említett riport fejlécének a helyére került. Olvasóink szíves elnézését kéri a szerkesztőség ki, amely ma a legjobbak közé sorakozott fel. Mindezt ml sem bizonyítja jobban, mint az Iskola rövid, ötéves létezése alatt elért sike­rek. Kétszer nyerte el a kassai (Koslce) Ipari Építkezés n. v. Főigazgatóságának Vörös Zász­laját. A Lenln-centenárium al­kalmából V. I. Leriin-emlékpl.a- kettet kapott, a CSKP megala­kulásának 50 éves jubileuma alkalmából pedig a SZISZ SZKB az iskolának adományozta a „Kiváló munkasikerekért“ című kitüntetést. A szakképzés ered­ményességét bizonyítja, hogy a tanulók megnyerték a Főigaz­gatóság ügyességi versenyének első díját. Legjobb sportered­ményük az építészeti szakta- nonc-lskolák szlovákiai bajnok­ságán született — kézilabdában ők lettek a bajnokok. Rövidesen elkészíil az iskola új, korszerű épülete. A moderp felszerelés bizonyára még na­gyobb sikerekre ösztönzi majd az iskola pedagógusait és ta­nulóit. SASA Borik A pedagógus szemével EGY JÓL MÜKÖDÖ ISKOLAI SZISZ-SZERVEZET MUNKÁJÁRÓL június végén bezárultak az Iskolák kapui. Diákok, pedagógusok megérdemlett pihenésre távoztak. Néhány nappal a tanévzárás előtt került sor az Ipolysági Ma­gyar Tannyelvű Középiskolában és Gimnáziumban az iskolai SZISZ-szervezet munkájának értékelésére. Az ifjúsági szervezet tagjai és a pedagógusok nagy érdek­lődéssel hallgatták meg Lukács István második osztá­lyos tanulónak, a szervezet elnökének a beszámolóját a múlt tanévben végzett munkáról. E beszámolóból, a szisz-tagok és a pedagógusok hozzászólásaiból kitűnt, hogy az Ipolysági gimnazisták SZISZ-szervezete igen eredményes és jó munkát végzett. Szeretnék néhány olyan szempontot kiemelni, amely elengedhetetlen az eredményes SZISZ-munkához — vé­leményem szerint Igen fontos és hasznos. Kezdem ta­lán azzal, ami nekem, pedagógusnak Iskolánk tanulói­ban, SZISZ-tagjaiban leginkább tetszik: munkakedvve!, kezdeményezőkészséggel, lendülettel dolgoztak. Sok, ta­lán a megszokottnál Is több munkával teli tanévet fe­jeztünk be. Az egész év nagy jelentőségű évforduló. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 50. évfordulója jegyében telt el. Számtalan akcióra, meg­mozdulásra, rendezvényre került sor. A legnagyobb megelégedéssel és örömmel állapíthatom meg, hogy fia­taljaink kezdeményezőkészsége, munkakedve, lendülete minden akció és rendezvény megvalósításakor dicsére­tesen példamutató volt. Hozzá kell tennem természete­sen, hogy ötleteiket, elképzeléseiket a pedagógusok hat­hatós támogatásával valósították meg. Ez a két tényező; a fiatalok kezdeményezőkészsége és a pedagógusok segítsége tette lehetővé, hogy a nagy évforduló évében szebbnél szebb, hasznosabbnál hasz­nosabb akciók valósultak meg. Nem a szokványos új­ságírói szóhasználat, hanem a tények hű felvázolása követeli meg, hogy azt mondjam: óriási lelkesedéssel fogadták iskolánk SZlSZ-tagjai a párt régi harcosaival, elsősorban iskolánk régi és igaz barátjával, Köpönczei Lajos elvtárssal folytatott beszélgetést. Sikeres rendez­vény. volt ez, valóban hozzájárult ahhoz a nevelői igye­kezetünkhöz, hogy tanítványainkkal megismertessük, megszerettessük társadalmunk és munkásosztályunk ve­zető erejét és elltgárdáját, a kommunista pártot. A párt nagy évfordulójának tiszteletére a kulturális rendezvények egész sora valósult meg, ami ugyancsak a fiatalok kezdeményezőkészségének és a pedagógusok segiteniakarásának szerencsés találkozása útján vált le­hetővé. Cseri Jenő magyar-szlovák szakos tanár és osz­tálya, a II. C osztály érdeme, hogy az iskolai SZISZ- szervezet Igen ötletes és eredményes vetélkedőt rende­zett pártunk és hazánk történetének témaköréből. Ugyancsak jól sikerült akclé volt a szovjet Irodalom remekeiről szervezett vetélkedő, melyet Korpás Pál la- bár Irányított és a SZISZ-tagok szerveztek. A szovjet zene, irodalom, és a Szovjetunió földrajza témaköréből rendezett vetélkedőnek szintén nagy sikere volt, és a versenyző csoportok igen jó és alapos tárgyi tudásán kívül ez a vetélkedő azt is mindennél ékesebben tanú­sította, hogy tanulóink lelkes barátai nagy szövetsége­sünknek, a Szovjetuniónak. Jól ismerik a szovjet nép életét és problémáit, a szovjet kultúrát és művészetét. Ezt egyébként az iskolai SZISZ-szervezet tagjai más­képp Is bizonyítják. Igen sok tanuló baráti levelezést folytat orosz nyelven szovjet diákkal, valamennyi SZISZ- tag állandó előfizetője a szovjet ifjúsági folyóiratoknak. A barátság hónapja alkalmával megrendezett szovjet ifjúsági könyvkiállításon a fiatalok több mint 1300 ko­rona értékben vásároltak könyveket, ami Igen szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a rendkívül szép kiállítású szovjet Ifjúsági könyvek példányonként átlag­ban alig 4—5 koronába kerülnek. Külön szeretném megemlíteni azt a lelkesedést, ahogy SZISZ tagjaink készültek a párt 50. évfordulójának tisz­teletére rendezett esztrádműsorra. A műsor rendezője és betanítója számára nagyon megkönnyítették a mun­kát a lelkesebbnél lelkesebb fiatalok. A több mint két­órás vidám műsorban Iskolánk számos tehetsége szere- repelt sikerrel. Gyurcsó István egyik szép költeményét hozzáértéssel szavalta Deák Teréz. Az első osztályos Alaksa Vince vidám jelenetbe!! sikerét, a Breznylk Te­réz első osztályos tanuló által betanított népi táncot, a Csókási-Török tangöharmonika-duót, a táncdal-parádé jő hangú énekeseit; Telekes Adrit, Uhrin Matlldkát, Si- poss Zsuzsát és a többieket még sokáig emlékezetében őrzi majd az Ipolysági közönség. , Ez után az első nagyobb szabású esztrádmüsor után a SZISZ-tagok kívánságára és kezdeményezésére szerény vezetésemmel egy állandó esztrádegyüttes alakult Isko­lánkon. A fentebb Ismertetett akciókon és rendezvényekén kívül természetesen so-k-sok mással Is eldicsekedhet­nénk (pl. a fiatalok számára megtartott politikai témá­jú előadások sorozatával, a már fentebb említett sok­oldalúan tehetséges diákunk, Deák Teréz főszerkeszté­sével kiadott Diák című Iskolai folyóiratunkkal, további kulturális és sportrendezvények egész sorával stb., stb.) írásomnak azonban elsősorban az a célja, hogy további lendületet adjon az Ipolysági gimnazisták SZISZ- szer­vezetének munkájához, mert az eddig elért eredmények dicséretet érdemelnek, az Iskola igazgatósága és tan­testülete helyesen támogatja az ifjúsági szervezetet, ott az eredmény sem marad el. De ez mégiscsak — a fia­talok érdemel Az Ipolysági gimnázium SZISZ-szerveze- tének kívánok további szép sikereket. Sági Tóth Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents