Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-07-27 / 30. szám
FJODOR TYUTCSEV: W Lustán piheg a páratelt hő, lustán hömpölyög a folyam, lustán ringva olvad a felhő a dél lángsugaraiban. A lét elszenderíUt, a vad Természet mély álomba ernyed ; barlangjában maga a nagy Pán is alszik nimfái mellett. / 30 — A ^/OGIALISTA ífjOsAgi SZÖvElSÉG SZLOVÁKIAI XX. évf. 1971 KÜZPGNTI ' július 27. BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara 1.— Kös AhíjoZ; h^y megértsünk egy művet, tekintetbe kell vennünk a népet, ajnely alkotta, az erkölcsöket, amel^^ sugallták, és a környezetet, amelybeh született. Taine r" KRISTINA ZYWULSKA: Szerelem az első pillantásra Az időjárás azon a nyáron nagyon változékony volt. Amikor a hőmérő higanyszála egy napon elérte a 25 Celsius-fokot, Irénke felismerte, hogy ki kell mennie a városba. Felvette hát az új kosztümjét és könnyű léptekkel elindult a parkba. Leült az egyik padra, szemét lehúnyta, fejét hátravetette, megszűnt gondolkodni — ami egyébként sem esett túlságosan nehezére — és egész lényével átadta magát a napsugarak élvezetének. Ekkor ütötte meg a fülét a fojtott férfihang; „Bocsásson meg, kisasszony...“ Megremegett, de természetesen csak belülről. Kifelé mozdulatlan maradt. Ki lehet az? Es mit akar tulajdonképpen... 0, hogy kételkedhet benne ilyen gyermetegen. Mit akarhat vajon egy ilyen csodálatos napsütéses időben egy férfi? Megtetszett neki, és fgy akar vele megismerkedni. Inkább csukva tartja a szemét és kivár. „Bocsásson meg, kisasszony...“ ismételte meg a most már egy kissé sürgetőbbnek tűnő bársonyos meleg férfihang. Hogy néz ki vajon? A hangjáról Ítélve barna hajú lehet, habár ki tudja, miért ne lehetne egy szőkének is ilyen kellemes hangja? Biztosan úgy néz ki, mint Jean Marais... egy kis idő múlva már meghívja egy közös sétára, mert — mi mást is javasolhatna ilyen gyönyörű meleg napon... Es tulajdonképpen miért is utasítaná vissza? A társadalmi konvenciók ilyen esetekben már hallatlanul elavultak... Mi van abban, hogy előzőleg senki se mutatta be neki ezt a kedves fiút? Bizonyára nagyon aranyos és illedelmes, milyen finoman is szúlí- totta meg... Már miért ne válthatna vele szét? Es aztán ha ez a beszélgetés ismeretséggé mélyül, igazán nevetséges lenne ellene védekezni... Bizonyára észrevette az új kosztümjét is. A férfiak ugyan ebből a szempontból nagyon szórakozottak szoktak lenni, és nem figyelnek ' a részletekre, de az egész sohasem kerüli el a figyelmüket... Egy kis idő múlva csodálattal mondja majd: „MUyen gyönyörű a kosztümje...“, és ő erre azt feleli: „Igazán ügy gondolja, hogy csinos? Apukám egyik öreg kabátjából varrtam“. Mindig ezt szokta mondani, miért vallaná pont' most be: „Tegnap hoztam haza a szabótól, rengeteg pénzbe került, kölcsönt vettem fel rá, és több mint egy fél évig fogom törleszteni...“ Ilyen, vagy ehhez hasonló dolgot egyetlen okos asszony sem ismer be. Osszeszoritja a fogait, és fizet... Mit számit az a kis áldozat... a nyár... oltárára helyezve. Ha csak ekkora áldozatok lennének... Aztán a férfi megkérdi: „Mit csinál ma este?“, és ő azt feleli: „Ma estére már eli- gérkeztem, de holnap ráérek“. A legmodernebb elveket valló nőnek sem szabad mindjárt elsőre igent mondania, azért, mert a férfit meg kell hagyni abban a hitében, hogy ő a hódító... Akkor holnap... Holnap a Vislá- hoz megyek... A víz csillog majd a holdfényben, és mi ketten a jázminok illatától kábultan, messziről egy hangot hallunk... „Kisasszony“ — hallotta közvetlenül a feje felett. Hirtelen felegyenesedett és — meglátta az öregecs- ke nagyapót, akit azt mondta neki; — Kisasszony, hiszen ez a pad frissen van mázolva“.-tó- fordítása GERSTNER ISTVÁN: Hét esztendő telt el az utolsó választásoktól hazánkban. Most közel kétmillió fiatal nevével szaporodott a választásra jogosultak névsora. Ez év november 26—27-én életükben először lépnek az urnákhoz. Döntésüktől emberi sorsok, egy ország jövője függ. 1968- ban többnyire 15—16 évesek voltak. A majdnem tragédiával végződő zűrzavart a legjobb meglátások alapján is csak nehezen tudták megérteni. A jobboldal nem egy esetben az ő tisztaságukkal, tapasztalatlanságukkal élt vissza, kezdve a különböző ellenforradalmi jelszavak mázoltatásátől egész a testvérharc, az erőszak, a vérengzés közeiébe kerülő tömegpszichózisig, amely a- kárcsak 1956-ban Magyarországon, nálunk is a fiatalok tömeges pusztulását hozhatta volna. Szerencsére, s a baráti országok megfontolt, de nagyon is indokolt közbelépésére, nem így történt. Azóta három esztendő telt el. Valamennyi igen jelentős politikai, társadalmi és gazdasági változásokat hozott. A munkásosztály és vezető ereje, a CSKP legnagyobb eredményei közé tartozik talán az a győzelem, hogy Csehszlovákia mint szabad és önálló szocialista állam továbbra is szerves része maradt a népek szocialista — Kérem a jogosftvSőyát! Kezébe veszi, megvizsgálja, majd negyven koronára bírságolja a mellette állót. Az ötven körüli férfi szemrebbenés nélkül kifizeti a kért összeget... ... Egy pillanat — mondja Jozef Baliá törzsőrmester, — készítsen el még kétszázkilenc koronát. Ennyi a büntetés, ha a kocsi gazdája visszaérkezik, mielőtt elszállítanák a járművet.“ A bratislavai autóelvontató szolgálatról szól ripor- tunk a negyedik oldalon. ___________________________ ,,Alihoz, hogy a lakás teljesítse küldetését, szükség van az ,.üzemben tartásra“, ide sorolhatnánk a fűtést, karbantartást, a lakötömbök környezetének kultürált elrendezését stb. Mindez a házkezelőlség feladata...* Egy j61 (Jelgozó házkezelőségről Írunk lapunk 5. oldalán. HÄROM LÁNY — HAROM GOND „űk hárman a szövetkezet női alkalmazottainak nem egészen az egy százalékát képviselik. Általánosításhoz lehed, hogy kevés, lehet, hogy elegendő ez a bárom lány. De nem általánosítani akarok. Személyesen róluk akarok beszélni.“ Ki ez a három lány? Es milyen gondjaik vannak? I Erről szól Keszeli Ferenc riportja lapunk harmadik oldalán. Kétmillió fiatal az urnák előtt közösségének, a KGST-nek és a Varsói Szerződésnek. Fegyveres erőink zömét és az építők legproduktívabb erejét fiataljaink képezik. S ahogy ez dr. Gnstáv Hnsák elvtársnak a XIV. pártkongresszuson elhangzott beszámolójából is kiderül, a CSKP bízik fiataljainkban. Nyújtsunk tehát lehetőséget és helyet a fiatalok érvényesülésének. De ugyanakkor nekik is meg kell érteniük, hogy 8 társadalmi haladást nemcsak a foci és a beatzene jelenti, s ezzel kapcsolatban azt is, hogy áz idősebb és nagyobb tapasztalattal rendelkező „mester“ vagy „főnök“ szava szakmai téren még a szocializmusban is „szentirást“ jelent. Az ifjú munkásból vagy fiatal orvosból csakis akkor lehet társadalmunk értékes, jó szakembere, ha tiszteletben tartja mindazt, amiért már valaki előtte megküzdött. Ma már túl vagyunk a kőtelező iskolai brigádok korszakán. Ha csak feltétlenül nem akar egy főiskolás a vakáció alatt némi pénzt keresni — a fizikai munka nem kötelező. Téglát vagonba rakni, követ hordani, vagy cséplőgépet „etetni“ kora hajnaltól késő estig, már nem „kötelező“. Ma mégis azt mondjuk, mindez jó volt valamire. Volt benne valami nagyszerű, ami számunkra élmény maradt. Magával hozta a megbecsülést, a munka örömét, s talán apránként az élettapasztalatot is. Ha kellett, tudtunk dönteni, nyíltan és korunkhoz képest megfontoltan. A választások alatt, de már jóval előtte, s majd utána is, erre lesz szükség. A bizalom nagy szó. Módunkban áll, éljünk vele! A választottak 15 százaléka fiatal lesz. Nem kis feladat vár rájuk, közvetlen irányitásuktől, odaadó munkájuktól függ majd hazánk gazdasági és a CSKP nagyvonalú terveinek megvalósítása, ami a rátermettségen, adottságon kívül mást is megkövetel: politikai meggyőződést, társadalmilag tiszta, morális etikai arculatot és nem utolsósorban bazaszeretetet. Mindez lényeges előfeltétel, bár nem jelenti azt, hogy csak olyan fiatal szavazhat, vagy mint Jelölt kaphat szavazatot, aki már tagja a CSKP-nak. Nagyon sok pártonkívüli él ebben az országban, aki mindennapi munkájával és politikai nézeteivel egyformán jól megállja a helyét. Szocialista társadalmunk az ember tehetségét figyelembe véve, megadja államunk minden tisztességes polgárának a boldogulás és becsületas megélhetés lehetőségét. Épp ezért ítélünk el minden olyan kispolgári megnyilvánulást, amikor az egyén különböző spekulációra, korrupcióra, esetleg „megfúrásra“ kívánja alapozni jelenét vagy további társadalmi érvényesülését Az élethez való ilyen hozzáállás valamilyen formában mindig megbosszulta magát Vagya társadalom fizetett rá, vagy pedig maga az egyén. (Befejezés a 2. oldalon] Filmszínházaink a napokban mutatták be a iegendáshlrü kubai, majd bolíviai i^izánvezér, Emesto Guevara életéről szélé Che Guevara című olasz filmet. Képünkön jelenet a filmből, középen a címszerepet alaklté Francisco Rabat Olvassák el recenziónkat a 7. oldalon. Egyúttal felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a közeljövőben érdekes írást közlünk Guevara ugyancsak legendás hírű bajtársnőjéről, Tanjárél.
