Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-20 / 29. szám

5 EGY CSÉSZE FEKETE MELLETT KOPÓCS TIBORRAL Ogy gondoljuk, hogy Kopócs Tibort, a Madách Kiadó műszaki gárdájának vezetőjét nem szükséges különösebben bemutatnunk olvasóinknak. Bizonyára sokan emlékeznek még nevére abból az időből, amikor lapunk szebbé. Job­bá tételén fáradozott. Sokak figyelmét pedig bizonyára nem kerülték el grafikai munkálkodásáról, kiállftásalról lapunkban írt ismertetések. Ha valaki, akkor ö Igazán elmondhatja, hogy tartalmas félév van mögötte: Január­ban sikeres budapesti kiállításán örültünk, utána a ko­máromi Duna menti Múzeumban mutatkozott be több fia­tal művésszel együtt. Részt vett májusban a párt megala­kulásának 50. évfordulója tiszteletére — a Szocialista If­júsági Szövetség által a Fiatalok Galériájában (Galéria mladych) rendezett kiállításon is, ahol Jutalomban része­sítették. Legutóbb, ha jól tudom, Lipcsében egyik mun­kája díjat kapott a nemzetközi könyv- és kbnyvillusztrá- ció-kiállításon (IBAH). — Konkrétan az érdekelne; mi is volt tulajdonképpen Lip­csében? — Röviden a könyvek és a könyvlllusztrációk seregszem­léje, amelyet minden évben megrendeznek. — Hogy kerültél te erre a kiállftásra? — Tudom, hogy valami hatásosat kellene mondanom, a valóság azonban sokkal prózaibb. 1970 közepén a rendező bizottság (a Kiadói Főigazgatóság) fölkért, hogy vegyek részt ezen a kiállításon. Meghatározott témák voltak, s én azok közül Novomesky — Otvorené okná (Nyitott ablakok) című verskötetét választottam. Ehhez a kötethez kellett borító­tervet és öt belső, egész oldalas illusztrárlót készíteni. — Bár sejtéin, mégis megkérdezném; miért választottad ép­pen NovomeskVt? — Valóban nem nehéz kitalálni. Mint költőt régóta isme­rem, szeretem, a verseit nagyon magamhoz közelieknek ér­zem és éreztem is mindig. Emberi megnyilvánulásait tisztel­tem és tisztelem. — Mennyi pályázó indult Lipcsében? — Nagyon sok. Pontosan nem tudnám megmondani. — Megkérdezném azt is, hogy milyen csillogásű a díj, a- melyét kaptál? — Bronzéremmel tisztelték meg a munkámat. — Ügy gondolom, hogy a csehszlovákiai magyar képzőmű­vészek közül kevesen dic.sekedhetnek ilyen jelentős ered­ménnyel... — Én magamból Indulok ki, s a magam szempontjából az­ért érzem jelentősnek, mert megerősítette önbizalmamat, hi­temet, elképzeléseim helyességét. Különösen az esett jól, hogy olyan nagy nevek mellett, mint a magyarok közül Hincz Gyula, Würtz Ádám, Martyn Ferenc, a mieink közül pedig Jozef Balájí, Miroslav Cipár, Ivan Schiirman, Jozef Stnrdfk stb. észrevették, biztatást adtak az elkövetkezőkhöz... — Gratulálunk a bronzhoz, s várjuk az elkövetkező ara­nyakat. Beszélgetett; —tó— lAHNKaNYOlKAPUMATT! (RÖVIDESEN MEGKEZDŐDIK A NYIT) A Nyúlkapu alatt találkoznak ebben az évben a csehszlová­kiai magyar fiatalok, hogy a hagyományoknak megfelelően együtt töltsék a nyarat. 2. A NYIT július huszonkllen- cedikén kezdődik és augusztus nyolcadikén ér véget. Bubenko György, a szervezőbizottság e- gylk vezetője, a kassai Ű] Nem­zedék Ifjúsági Klub elnöke tá­jékoztat a műsorról, a tervek­ről. — Az idei NYIT a CSKP meg­alakulásának fél évszázados ju­bileuma jegyében zajlik. Gon­dot fordítottunk rá, hogy elő­adóink között olyanokat kö­szöntsünk, akik erről a jubile­umról, a munkásmozgalom szlovákiai kezdeteiről be tud­janak számolni. Már a színhely megválasztása is tudatos: a rozsnyói járás mindig is a mun­kásmozgalom egyik fontos szín­helye volt. Augusztus hatodlkán fiatalja­ink átrándulnak a Tátrába, ahol részt vesznek a Rysy megmá­szásán és az ünnepségeken. A tábor parancsnoka Zsebik Albin lesz, aki körtvélyesi szü­letésű főiskolás, jól ismeri te­hát a körtvélyesieket és a kör­nyéket. Reméljük, hogy az idő­járás Is kedvez majd, és akkor sikeresnek mondhatjuk az idei NYIT-et Is. 3. Befejezésül néhány érdekes­ség az olvasók, de főleg a tá- boi’ozók figyelmébe: Az idei NYIT gyönyörű környezetben kerül megrendezésre. Azt hi­szem. talán az eddigi legszebb környezetben a NYIT-ek törté­netében. A tábor eszményi he­lyen lesz, csak a szúnyogokat kell majd leigáznunk. Vau pa­tak, kristálytiszta forrás, ren­geteg fa, gyönyörű rétek. Szin­te rezervátumnak hat a Nyúl­kapu alatti térség. Gyalogtúrá­val megközelíthető a szllicei fennsík, közel van Krasznalior- ka vára és általában minden olyan hely, amelyet érdemes megtekinteni. A tábortól nem messze hatalmas, tiszta vizű tó várja a türdözőket. A tó még vízilabdázásra is alkalmas! A sportot kedvelők focizhatnak vagy röplabdázhatnak, a turis­ták mászhatják, a hegyeket, akad szikla bőven. A körtvélyesi szövetkezet el­nöke, Polgári Géza támogatásá­ról biztosította a fiatalokat. A falut különben Is, vendégszere­tő emberek lakják, de vigyáz­nunk kell arra, nehogy vissza­éljünk a bizalommal, mert ak­kor csalódást okoznánk ven­déglátóinknak. Reméljük, fe­gyelmezetten, emberi körülmé­nyek között pihen majd a tár­saság. Azoknak, akik messziről ér­keznek; vonattal Almásig (Jab- lonov nad Turiíou) váltsanak jegyet, Körtvélyesnek ugyanis nincs vasútállomása, de az au­tóbusz aztán a faluba szállítja a táborozókat. Kerékpáron, mo­torkerékpáron vagy álltén ér­kezők több módot válaszhalnak. Vagy Görgő (Hrhov) és Almás között, a kereszteződés után lekanyarodnak a föútról, és úgy jutnak Körivélyesre, vagy Rozs­nyó felöl jövet, a Szoroskő ki­látója és az almás! vasúti fe­lüljáró közötti részen megke­resik azt a mellékutat, amely a tábor közelébe vezet. .Az út egyébként jelölve lesz, mint az előző években, reméljük hát, hogy senki sem bolyong el az erdők vagy sziklák vadregényes szövevényeiben. Otravalóul csak ennyit: VG szontlátásra a körtvélyesi NVlT-en, a Nyúlkapu alatt!' *(btl A felvétel a korábbi esztendők egyik nyári ijjúsági tábo­rozásán készült. Az idei ts rövidesen megkezdődik. Gondol­juk, nem kevés jiatal érkezik majd a rozsnyói járásban levő Körtvélyesre. u| ifpisag Most jelent meg a Versbarátok Körének Idei évfolyamában Mikola Anikó: Tűz és füst között című verseskönyve. Mikola Anikó a tavaly megjelent „Egy? szemií éjszaka“ című antológiában mutatkozott be először könyvalakban, a Tűz és füst között című kötet első önál­ló gyűjteménye. Ha tematikailag akarjuk körülhatárolni e verseket, az' első fogalom, ami eszünkbe jut: a Szerelem. A szerelem paradicsoma és pokla, fény és árnyoldala, „tüze és füstje“. „Ittam szavaid poharából, ettem gyűlöleted kenyerét“ fogalmazza meg mindjárt a kötet negyedik versében (Vá­ros a szakadékban) alapmondanivalóját a szerző. De bár­hol ütjük fel a könyvet, mindenütt találkozunk ezzel a hanggal. Természetesen' sok más pozitívumát is felhozhatjuk e kötetnek, mindenekelőtt fantáziadús képeit („Szorongá-. sainkat szürke falakra perzseli a dél“, ,,.A nap feledékeny vízözöne vonult vissza a tájról“, „jelenléted körívén ke­ringek“ stb.]. Mindezek a tulajdonságok ellensúlyozzák a versek kis­sé romantikus pátoszát, amelyek Mikola Anikót az „Egy­szemű éjszaka“ legküzérthetöbb, így legnépszerűbb, de ugyanakkor, ha szabad Itt ezzel a fogalommal élni, „leg­konzervatívabb“ költőjévé teszik. Ugyancsak a Versbaráfok Körében jelent meg a sajnála­tosan elmaradt Paszternák-kötet (Éjszakai szél] helyett Zeik Zoltán: Bekerített csönd című legújabb verseskötete. Zelk egyike a legnépszerűbb élő magyar költőknek, így ez a kötete, remélhetően kel­lemesen kárpótolja majd a versbarátokat, főként, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a „Bekerített csönd“ című gyűjtemény szerzőjének főként az öregedés, a halál prob­lémáival foglalkozó legfrissebb termésén kívül, tartalmazza az immár tíz esztendeje írott s azóta szinte-szinte klasz- szikussá nemesedett ,,Sirály“ című hatalmas költeményt is, a mai magyar líra egyik gyöngyszemét. ,,Vak szemgödör. Halott sirály. Kiholt a tenger; medre már vak szemgödör. Halott sirály lelke vijjogva visszaszáll. Megyek az utcán sehova. Megyek se Ide, se oda. De jön talán a villamos, mely téged végre visszahoz“. Nem idézhetünk többet a gyönyörű költeményből, ízelí­tőnek ennyi is elég lesz. Legutóbbi Ismertetéseinkben, tekintettel a nyári szün­időre, felsoroltuk a legfrissebb könyvtermésből világirodal­mi újdonságainkat, valamint a magyar klasszikusok kap­ható alkotásait. Ezúttal az ifjúsági és a gyermekirodalom szép számmal megtalálható müveire szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, azokra a kiadványokra, amelyek a Madách Kiadó és a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiádó kö­zös gondozásábBTi jelentek meg. ■ A közkedvelt Pettyes-sorozat legújabb kötete Szalay Lenke: Mogyoró, valamint Mogyoró kinövi robaját című két ifjúsági regényének immár harmadik kiadása, Réber László mulatságos rajzaival. E kötetet főként ser­dülő lányoknak ajánljuk. .A nem kevésbé népszerű Csíkos sorozat ellenben Thiiry Zsuzsa: A tűzpiros Uveggömb című regényének ugyancsak harmadik kiadásával kedves­kedik a nyári hónapokra olvasóinak. A Delfin-könyvek két újdonsága Krúdy Gyula: Rózsa Sándor és Adam Bahdaj: A fekete esernyő című kötetek. Két népszerű életrajzregényre Is felhívjuk a figyelmet. Szántó György: A földgömb című regénye Christopher Mar- lowe-nak, Shakespeare kortársának életéről szól. Eve Curie: Madame Curie című regénye pedig a nagy fran­cia felfedezönöröl szól. A szóképek és hasonló hangzású szavak A több jelentésű szavak sajátos csoportját alkotják a szóképek. Beszélünk pl.' a hegy gerincéről, a repülőgép szárnyáról, széncsatáról. Továbbá: a szerelmes legény gyöngynek becézi kedvesét a népdalban („Gyöngy vagy, szívem, gyöngy vagy, Gyöngynél is gyöngyebb vagy...“!, József Attila „Hazám" című versében dzsungelhez hasonlít­ja pillanatnyi lelkiállapotát („...nagy álmos dzsungel volt a lelkem...“j, s Ady a magyar tanyák álmodozásáról beszél „A téli Magyarország“ című versében („...álom nélkül ál­modunk Bn s a magyar tanyák"). A szóképek nyelvünk díszei, színes virágai, amelyek a mondanivaló kifejezésének szépségét, szemléletességét, vál­tozatosságát biztosítják. Hatásosan, változatosan tehát csak az tud írni, illetőleg beszélni, akinek a szókincse gazdag szóképekben, továbbá alaposan ismeri ezek sajátosságait és célszerű, helyes használatát. A szóképek helytelen használatának leggyakoribb esete ' az ún. képzavar. „E mögött az egyszerű feladatmegjelölés mögött azonban a céloknak egész csokra húzódik.“ Csokor -— virágcsokor — dalcsokor — szalagosakor: ezeket az átviteleket elfogadjuk. Viszont a célok csokra esetében a csokor már olyan messze esett az eredeti jelentéstől, hogy a valósággal való kapcsolata teljesen megszakadt. Ezért érzünk képzavart. Az átvitelnek, a szóképnek az alapja az, hogy a jelentést egy megszokott dolog helyett (vele vala­milyen rokonságban levő) másikra vonatkoztatjuk. Az el­tolódást helyesnek érezzük mindaddig, amíg megvan a re­ális kapcsolat a két dolog között, de képzavart érzünk, mihelyt ezek a kapcsolatok megszakadnak fszélsöséges, éppen ezért szemléltető példa a képzavarra: az autó nye­rít). Képzavar keletkezik akkor is, ha a kép zavaros, képes kifejezések vegyülnek benne. Pl. „Amikor rálépünk a szo­cializmus pillére, mely oly hatalmas pillér, amiről nincs le- dölés, ezen a pilléren bátran menetelhetünk." Furcsa a szo­cializmus pilléréről beszélni és még furcsább, ha ezen me­netelni akarunk.í „Isteni szépségű szempár horgolt belém a képről" (képzavar nélkül talárt így lehetne kifejezni: nézett rám, ragadott meg). „Most már elég, asszonyom, nehogy túllőjön a lovon.“ (Ez a képzavar a túllő a célon és az átesik a lovon szólások keveredéséből jött létre.) ■ A szóképek helytelen használata szóvirágot, dagályt is eredményezhet. Erről erőltetett, mondvacsinált, üres és szükségtelen szóképek, díszes kifejezések használata ese­tén beszélünk. Pl. (egy festő így Ir Paál Lászlóról] „... e néhány év alatt szélesre bontja tehetsége vitorláit“. He­lyesen: „... e néhány év alatt kibontakozik (vagy kifejlő­dik) tehetsége.“ A túlzó beszéd általában hamisan hang­zik A szóvirág egy jajtájáriak tekinthetők a gyakori használat folytán tartalmukat vesztett üres szólamok, az ún. közhelyek vagy frázisok. Kerüljük őket. Pl. Lerója a hála adóját (Inkább: meghálál valamit); a távozás htmes mezejére lép (inkább: eltávozik). Azokat a szavakat, amelyeknek a hangalakja azonos, de a jelentése teljesen eltér egymástól, azonos alakú szavak­nak nevezzük. Az azonos alakú szavaknak a mondatban való megér­tése nem okoz nehézséget. Az ár emelkedik: ez a megál­lapítás vonatkozhat Ugyan a piaci árakra és valamely fo­lyó áradására is, de megvilágítja s egyértelművé teszi a beszédhelyzet és a szövegösszefüggés. Ne használjunk azonban külön stilisztikai cél nélkül, sűrűn egymás mel­lett azonos alakú szavakat, mert beszédünket, írásunkat egyhangúvá teszik. Pl. A vár védői segítséget vártak. ■ He­lyesebben: Az erőd védői vagy a védők segítséget vártak. Az azonos alakú szavak gyakoriak tréfás szólásokban, népi és költői szójátékokban, sőt a költők is felhasznál­ják őket a rímelés kiemelésére. „Bn ezen a falon á-t Iá­tok." ,.Várj csak sorodra. A budai vár is vár, pedig már mióta vár." A szójátékokban is — legtöbbször — azonos vagy hasonló alakú, de különböző jelentésű szavakat kap­csolunk össze váratlanul, hogy a humor segítségével va­lamit kiemeljünk, jellemezzünk vagy bíráljunk. Pl. „Miért nyúl a nyúl?" A váratlan felelet: „Amit el nem ér.“ Köl­tői példa: „A pör eldőlt, és én is eldőltem vele" (Mik­száth f. Az azonos alakú szavakkal együtt emlékezzünk meg a sok nyelvhelyességi problémát okozó ún. hasonló alakú vagy hangzású Szavakról. Gyakran hallunk vagy ólvasuhk ilyen mondatokat: „Ezzel a kérdéssel egyenlőre nem tu­dok foglalkozni" (helyesen: egyelőre). „A reform Sző je­lentősége ugyanaz, mint az újítás szóé." (Helyesen: jelen­tése) stb. B példákból is megállapíthatjuk, hogy a hasonló alakú vagy hangzású szavak ugyanannak a tőnek külön­böző jelentésű származékai, tágabb értelemben — mind­azok a szavak, amelyeknek a hangalakja hasonlít egymás­hoz. A hasonló hangzású szavaknak, illetőleg e szavak jelentésének pontatlan ismerete miatt tévesztjük össze őket olyan gyakran a beszélt nyelvben, de előre fordulnak még a sajtóban is. Tegyünk tehát különbséget termel és tenyészt között: termelünk az iparban (eredménye a ter­mék), a földeken is (eredménye a termés), állatokat azonban csak tenyésztünk vagy nevelünk. — Az emberek szívelik egymást, nem pedig szívlelik, de megszívlelünk valamit. — A fáradság — fáradozás; a fáradtság. — fá­radt állapot. — A helység — falu vagy község; a helyiség — terem, szoba. — jelentése van egy-egy szórlak; jelen­tősége pl. egy találmánynak. — Valamely eseményből ta­nulságot vonunk le; a barátunk igazsága mellett tanúsá­got teszünk. — A különböző melléknevet akkor használ­juk, ha egymástól eltérő tulajdonságú embereket vagy dol­gokat hasonlítunk össze; ha viszont sokféle személyről, dologról van szó, a különféle melléknév a helyén való. Járatos az, akt gyakrabban szokott járni valahova; jártas valamiben pedig annyit jelent, hogy gyakorlott valamiben. — Egyenlőre —. egyformára, simára; egyelőre — most, pilanatnyilag. Pazderák Bertalan ►

Next

/
Thumbnails
Contents