Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-12-07 / 49. szám
JS Ä u o — N O M fi, « O' 2 nOJ M «3 Mi sm m 0- -5. ® -a JÍ •— Ci} fc. i? ® > S ,“■ ~ S 2 5 N a (0 M 0} 00 ^ O ^ V is 00 o " yflj N -i- ►J MJ > 'S '« S£ U m A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZÍ OVÄKIAI KÖZPONTI ilZOTISÄGANAK LAPJA XX 6¥Í 1971 December 7. Ara 1.— KCa A tudományok szerepe a szolgálat, a tudó mány eszköz a jólét eléréséhez. Mengyelejev JTUDAliAVMeEiNJfNAr „A tadomtny és a tecbni- ka még soha nem hatott oly jelMtékenyon a társadalom életének minden szférájára, mint napjainkban.“ Ezeket a szavakat V. Kirillin akadémikus, a Szovjetunió miniszterelnök-helyettese mondotta. Kirillin akadémikus vezette hazánkban azt a kormányküldöttséget, amely a szovjet tudomány és technika napjai alkalmából hazánkban járt. Ma már elmondhatjuk, hogy szerencsés elhatározás volt a barátsági hónap keretén belül ez évben bemutatni a szovjet tudomány és technika sokrétű alkotásait. Évszázadunkat ugyanis joggal nevezik a tudományos műszaki forradalom, a nagy jelentőségű tudományos felfedezések századának. Ehhez a szovjet tudomány is nagymértékben hozzájárult. „Hogy Oroszország szinte egyetlen emberöltő alatt az Írástudatlan parasztok és az Írástudó álmodozók országából élenjáró tudománnyal rendelkező állammá lett, azt a történelem egyik legbá- mulatosabb tényének kell tartanunk“ — állapitotta meg nemrégen a Yorkshire Post című angol lap. Lenin a Szovjet Köztársaság fennállásának első napjától hangsúlyozta: „a szocializmus elképzelhetetlen anélkül, hogy a tudomány és technika vívmányaira ne támaszkodjon“. Állhatatosan követelte, hogy tudásunk ne maradjon holt betű, vagy divatos frázis... a tudás valóban a vérünkbe menjen át... teljes mértékben és igazán mindennapi életünk alkotó részévé váljon.“ A szovjet tudomány nemcsak világszerte ismert eredményeket hozott, hanem csakugyan az egész nép Ugye lett. Az ember mélyen behatolt a természet törvényeinek, az anyag szerkezetének a titkaiba és így szerzett ismereteit egyre szélesebb körben alkalmazta gyakorlati tevékenysége során. A műszaki haladás szempontjából ma elsősorban fontos, hogy a tudományos kutatómunka eredményeit a lehető leggyorsabban alkalmazni lehessen a gyakorlatban. Kirillin akadémikus hozta fel azt a példát, hogy a múlt században Faraday 1831-ben közzétett indukciótörvényét csupán 70 évvel később sikerült hasznosítani, az uránhasadás felfedezése és az első ipari atomreaktor üzembe helyezése között viszont mindössze 4 év tett el. Ugyanezt mondhatjuk a lézertechnikáról és sok minden egyébről. Mi ennek az oka? Mi növelte meg a legfrissebb tudományos eredmények gyors alkalmazásának lehetőségeit? Kirillin akadémikus igen tömören így adja meg a választ: „Mindenekelőtt maga a tudomány nőtt nagyot. A Szovjetunió tudooná- nyos intézményeiben és főiskoláin ma több mint 800 ezer tudományos munkatárs, professzor és előadó dolgozik, közülük több mint 200 ezernek van doktori vagy kandidátusi fokozata. Ez természetesen hatalmas erő. Megjegyzendő, hogy maga az ipar, legalábbis ami a magasan fejlett országokat, köztük a Szovjetuniót illeti, igen magas szintet ért el. Hatalmas ipar nélkül elképzelhetetlen lenne olyan kitűnő berendezések megalkotása, mint például a dub- nai és szerpuhovi szinkrofa- zotronok. Ezzel a néhány kis példával is érzékeltetni akarjuk, hogy a jelenkori tudományos-műszaki forradalom az általa hozott átalakulások mélységét és arányait tekintve példa nélkül áll a történelemben. A tudomány a társadalomnak egyre fontosabb termelő erejévé válik. A szovjet tudomány és technika napjai hazánkban az orvostudomány, a magfizika, az űrhajózás, a kémia eredményeit, a modern tudomány nagy erejét szemléltetik. A szovjet ipar és gazdaság figyelemreméltó sikerei igen nagy mértékben következményei is. Annak eredménye, hogy a termelőmunkában a legújabb gépeket, szerkezeteket, munkamódszereket alkalmazzák, automatizálják a munkafolyamatokat, növelik a gépesítettség szintjét, javítják az energiaellátást, fokozzák a termelékenységet. A tudomány és technika e nagy sikerei különösen a fiatal nemzedék számára vonzóak, hiszen ösztönzi őket a tudományok alapjainak elsajátítására. S. Gy. .s .a c s \S) .5. iá . ^ o él S :3 _ -U! « W3 X tf) w D :3 ^ W S OJ :3 ® 05 N 01 a G « -.2 ' -fi « iS g 52 O .fi C co .fi o 3 fi CQ .fi ;0 ‘o fi 'O o u 05 0^ c 3 ai >ea >1 T3'~ 3 n oj > H 'cu fi N '0> > Decembar elsején nyílt mag a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában az atomenergia békés felhasználását bemutató szovjet kiállítás. A „Lenin“ atommeghajtású jégromboló makettje Részlet a kiállításról A Luiiohod modellje
