Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-11-30 / 48. szám
10 fij Bratszk. A repülőtérről az út a tajgán keresztül vezet, ahol szemünk elé tárul a bratszki tenger vég- ' télén víztükre Az Új Ifjúság számára írta M. Nemecsek: BRATSZKBAN JARTUNK A TEREBÉLYES SZIBÉRIAI FA GYÖKEREI Amikor az ember először jut el a szovjet Szibériába, elsősorban a tájról alkotott eddigi ködös es pontatlan elképzeléseit kell helyesbítenie. Akkora ez a terület, hogy méltán megérdemelné a földrész elnevezést. Megérkeztünk és várjuk, hogy szemünk elé táruljon a gyönyörű vad természet: a végeláthatatlan erdők, kacskarlngős folyók és áttetsző tavak — és valóban. a látvány minden várakozást felülmúl. De ez csak Szibéria egyik arca. A másikat — és ma még inkább kifejező arcát — az új városok alkotják, amelyek hihetetlen gyorsasággal nőnek, a hatalmas ipar, a csodálatraméltó é- pitkezések. és különösen az emberek, akik mindezt létrehozták. Amikor megérkezünk a szovjet Szibériába, közép-európai mértékeink. fogalmaink hasznavehetetlenné válnak. Itt elég egy pár esztendő ahhoz, hogy egész városok nőjenek ki a földből, és nem is akármilyenek! Hatalmas iparral, iskolákkal. üzletekkel, mc^ern berendezésű lakótelepekkel rendelkeznek — tiz és tízezer, gyakran százezer ember számára. El kell feledkeznünk arról, hogy otthon a fogunk vacog, ha csak ránézünk a hőmérőre és látjuk, hogy 20 fokot mutat nulla alatt. Itt ez csak amolyan kis fagyocskának számit, a gyerekek részére — de még a- zok sem veszik komolyan. Bebugyoláltak. dundik. akár a medve- hocsok. de fürgék és elevenek, mindenre kíváncsiak — látni és tudni akarnak mindent. Fagyról itt csak olyankor beszélnek, amikor a htganyoszlop a nulla alatt úgy a 40 fok körül mozog. De nem kell megijedni, a szibériai fagy ugyan kemény, de kristálytiszta — akárcsak az Itt élő emberek. Megéltem egy fagyot, azaz fagyocskát az Urálban, jó cSipós jeges szél kíséretében. Bizony talán még sosem fagytam össze annyira, mint ott pár perc alatt Cseljabinszk- han. A szibériai fagy legtöbbnyi- re szélmentes, száraz. A lakosok' azt mondják, hogy egészséges — és ha látjuk őket, el is hisszük. De ne tréfálkozzunk a faggyal, mert bizony meg tudja kínozni az embert, ha 50 fokra száll alá a higanyszál — mert ilyenkor még az acél is törik. Csak az emberek nem törnek meg. És végül még a távolságról alkotott elképzeléseinket Is sutba dobhatjuk. Száz km az nem is távolság — ezt bármely szibériai lakos megmondja és komolyan is gondolja. Az ő számára ez valóban csak egy ..kőhajltásnyira“ van a szérű mögött. IKKUTSZKTÖL ÉSZAKRA Azon sem csodálkozhatunk, hogy az Irkutszkiak és Imatszklak — két város lakosai Szibéria szivében — szomszédoknak tekintik egymást. Hiszen a távolság csekély közöttük — csak 600 kilométer! De ma már valóban semmi az egész, egy óra repülőgépen — amelyek egy- re-másra indulnak mindkét irányba. A hasas AN-lO-esben. amely az irkutszki repülőtéren északra készül menetrendszerű útjára Bratszkba, foglalt helyem van. De azért még egyszer lepergetem emlékezetemben az irkutszki élményeimet. Irkutszk Kelet-Szibéria központja. és lakosainak száma már-már eléri a százezret. Történelme gazdag, mert egyike volt a legjelentősebb kereskedelmi városoknak, az úthálózat gócpontja. Erre emlékeztetnek a még ma is jó karban lévő gyönyörű faragott faházak és a hajdani gazdag kereskedők kőpalotái. A legszebbekben ma a pionírok, a múzeum és hasonló intézmények kaptak helyet. Szépségük ma a közösséget szolgálja. A város nagyobb részét már új épületek képezik. A politechnikai intézetnek egészen korszerű épülete már áll. és most fejezik be az új egyetem építkezését, sót egy e- gész ifjúsági areálét is. Kissé o- dáhb már egészen új városnegyed épületei láthatók. Irkutszk és a környező .^városok ipara ennek a területnek' a mérhetetlen kincseit -dolgozza fel: a szőrméket, a végeláthatatlan tajga fakészletét, a Léna aranyát, vasércét és még e- gyéb ásványokat. Irkutszktól autóval kb. egy ó- rányira láttuk meg azt a helyet, amelyet sosem felejtünk el. A' Bajkál-tó a legmélyebb és legtisztább, a legjellegzetesebb és talán a világ legszebb tava. A tudósokat a szokatlan növényzet és a víz állatvilága lelkesíti, melyek legtöbbje csakis itt található, ez a hazájuk. De mindenkit elkápráztat a Bajkál-tó, szinte hihetetlenül áttetsző hatalmas víztükör, a hegyek koszorúzta hűvös víz, a tajga és a végtelen csend. A repülőgép az Angara folyó kacska- ringós, ezüst színű szalagját követi útján. A HASZNOS PIRAMIS Bratszkban vagyunk. A repülőtérről a tajgán keresztül vezOt az utunk, és egyszerre a szemünk e- lé tárul a bratszki tenger. Ez a világ legnagyobb mesterséges úton létrehozott vízfelülete — szinte beláthatatlan. Az emberi kéz bt és fél ezer négyzetkilométer vizet szorított a gátak közé. Az Angara két évig ömlött belé, amíg megtöltötte vízzel a hatalmas tartályt. De a gát már azelőtt felépült. Láttán eláll az ember lélegzetie. Koronája száz méter széles alapokból 126 méter,magasságban nyúlik az ég felé. Hossza 5 kilométer, ebből 1 kilométer betonból készült. .Annyi építőanyag kellett hozzá, a- mennyiból két Cheops-piramisra is telne. De ez a bratszki „piramis“ kétszer akkora, és ami a legfontosabb: hasznos is. Nagyfeszültségű áramvezető oszlopok viszik az áramat — kb. 25 milliárd kilowatt villamos energiát évente. Még ma is. tíz évvel a termelés megindulása után, ez a legnagyobb teljesítményű vízi erő mű az egész világon. És az egész üzemelfétést igen bonyolult vezérlő pultok mögül két mérnök irányítja. Ez aztán a technika diadala! Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy milyen nehéz kik-ülmények között indult meg 1954-ben a munka. Az első két év volt a legkeményebb. Még nem voltak rendes házak, és a szörnyű hidegben tannak Idején állandóan mínusz 50 fok körül mozgott a hőmérséklet) villanváram nélkül, sátrakban laktak az építkezés hősei. Az á- ramot éppen egy irkutszki csoport vezette be a tajgán keresztül. Ezután már minden könnyebben ment, bár sosem volt gyerekjáték ez a munka. Bratszkban és az e- gész Szovjetunióban sosem felejtik el ezt az önfeláldozó munkát. Tisztelet Illet mindenkit, aki ehhez a nagy műhöz a két keze munkájával, no meg 3 szivével hozzájárult. Valamennyien — főleg a fiatalok — önszántukból jöttek ide, mert részesei akartak lenni a nagy munkának, ékíteni akarták saját jövőjüket. Ha megkérdezzük őket, mindegyik válasza egyforma: ezek voltak élete legszebb napjai, és ha kellene, megint elmenne és újra kezdené. A vízi erőmű tehát termel és sok embert foglalkoztat — de mégsem mindenkit. Mivel foglalkozik a lakosság másik része? A legtöbb dolgozót egy építkezési vállalat öleli fel. Ezé az érdem, hogy a város ilyen gyorsan növekszik, azonkívül egy gyár, amely alumíniumot gyárt, szintén sok embert foglalkoztat, bár termelési kapacitásának még csak a telét sem állítja elő, de már Így is a maga nemében egyedülálló az egész világon. Bratszk minden lakosa komoly munkát végez. De vannak közöttük olyanok, akiknek még erősebben ver a szive: a bratszki pionírok vére csörgedez ereikben. Ok emelik az új hatalmas oszlopokat, amelyek a nagyfeszültségű áramot a zabolátlan tajgán át és,^^ ős keletre vezetik. Ök azok, akik ott rakják le az új vasúti vágányokat, ahol ezelőtt ember még nem járt. És ők azok, akik ..csak egy kőhajltásnyira“ elmentek Bratszk- ből — kb. 300 kilométerre északra. ahol az Angara folyón egy új óriás épül. Az ilim-torkolat. Ezzel a névvel bizonyára még gyakran találkozunk majd. De c név mellett mindig újra felelevenedik Bratszk neve is, mert nélküle, a város gyökerei nélkül nem nőhetett volna ily terebélyessé Szibéria fája — a ma valósága és a jövő ígérete. Bratszk pionírjai ma modem lakótelepeken, kényelmes szép házakban laknak. A városnak lassan már 200 ezer lakosa van. n n ff . \ ti ú 1 I 'í I STRATÉGIA ÉS TAKTIKA Már sorozatunk elsó részében leszögeztük, hogy a Szabad Európa Rádió stratégiai célja a szocialista tábm: egységének aiáásása, szétzilálása, és ellentétek szitása a Varsói Szerződés tagállamai és a Szovjetunió között. Hogy miért? Egyszerűen azért, hogy ezáltal az Amerikai Egyesült Államok — amely a OA-án keresztül fedezi a Szabad Európa évi 34 milliő dolláros költségvetését — szabad teret szerezzen magának aljas háborúihoz Vietnamban, Dél-Afrikában. a Közel-Keleten él mindenütt, ahol ez lehetséges. — Stratégiájuk az ötvenes évektől nem sokat változott, ám annál többet a taktikájuk — magyarázza Czechowicz kapitány. — Ma már nem hirdetik az antlkommunizmust, hanem helyette a szociáldemokrata elveket és nézeteket helyezik előtérbe. Persze ez nem jelenti azt, hogy ök maguk hisznek is ebben. Nem hisznek, de mégis ezt teszik. Hogy miért? Elsősorban a pénzért, másodsorban pedig azért, hogy ma már „antikommunizmussal“ nem lehet ámítani az embereket. Cselhez folyamodtak tehát. Jelenleg azt állítják, hogy a szocializmus' alapjában véve nem rossz, csak több javítást kellene rajta eszközölni. Mindezt azonban tudatosan végzik, mert céljuk továbbra is változatlan; a szocialista tábor szétverése. A Szabad Európa Rádió taktikájában némi változást jeient az is, hogy az utóbbi időben nemcsak a középkorúdhoz^ és az idősebbekhez szól, hanem olyan műsfot igyekszik összeállítani, amely „imponál“ az ifjúságnak is. Mi tagadás, a fiatalok mindig szereiüték a zenét. Éppen ezért az utóbbi időben a Szabad Európa egyre több zenés műsort közvetít. A zenét természetesen szöveggel fűszerezi, fgy igyekszik az Ifjúságra hatni. A Szabad Einópa vezetői nagyon jól tudják, hogy politikailag és ideolőgiailag a fiatalokat a legkönnyebb megfertőzni, mert hiányzik az élettapasztalatuk. A fiatalok könnyen átveszik a „nyugati újdonságokat“. s emellett szeretik felhívni magukra az idősebbek figyelmét. Erre épít a Szabad Európa Rádió, mindezt igyekszik ügyesen fiatalságunk elé tálalni. A Szabad Európa Rádió ifjúsági szerkesztőségek létrehozásán fáradozott. Eredménytelenül. Vajon miért? — A lengyel szerkesztőségben Nowaknak, az adás vezetőjének kezdeményezésére akarták létrehozni az ifjúsági szerkesztőséget. Tervét és elképzelését több okból nem tudta megvalósítani. Leginkább azért nem, mert nem sikerült szereznie kelló műveltséggel rendelkező fiatal szerkesztőket. Ennek ellenére a lengyel — de a többi nemzeti adás is — rendszeresen közvetít zenés ifjúsági műsort, melyben igyekeznek a fiatalo-kkal elhitetni, hogy a társadalmi érdeknél lénydesen fontosabb és jelentősebb az egyén érdeke és érvényesülése. 1969 novemberében az Amerikai Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság és Izrael hírszerző központjainak ^ képviselői, valamint a Szabad Európa Rádió, a Párizsi Kultúra és a nyugatnémet Ostlorschung-központ megbízottjai tanácskozást tartottak. Főleg azt vitatták meg, hogyan és milyen formában lehet az ifjúságra a leginkább hatni. — Itt döntötték úgy, hogy a revizionista irányelvet kell támogatni. Jelszavuk az lett, hogy a klasszikus marxizmus- leninizmus nem a modern világba való, véleményük szerint hátráltatja a fejlődést. De született egy másik jelszavuk is, mégpedig az idősebb és a fiatalabb generáció harcának jelszava. Ennek keretében azt magyarázták, hogy az idősebbek korlátozzák a fiatalok tevékenységét, és eltorlaszolják a társadalom fejlódéséhez vezető utat. Mit akartak ezzel elérni? Elsősorban is államellenes hangulatot akartak kelteni és illegális tevékenységre akarták biml a fiatalokat. A tanácskozáson részt vevők cinizmusát bizonyltja az is, hogy saját maguk tudatában vannak elhatározásaik megvalósításának lehetetlenségében. Igen, tudatában vannak, de mégis ezt teszik. Hogy miért? .Az ok egyszerű: a Szabad Európa Rádió munkatársai öregszenek, fennáll tehát annak is a veszélye, hogy rövidesen szerkesztöhiánnyal fog küzdeni, mert egyre kevesebb megfelelő műveltséggel rendelkező fiatalt tud megkaparintani. Nagy Árpád Következik a befejező rész: Feladatom teljesítése után ismét Varsóban! ZSEBVARRÖ6ÉP Japánban elkészítették a világ legkisebb varrógépét, A szerkezet cigarettahosszúságú, súlya 40 gramm. Közel az idő, hogy a nett lány — tű és cérna helyett — ezentúl varrógépet hord majd a kézitáskájában. A brit BLMC-cég két változatban is gyártja a képen látható Morris Marina személygépkocsit. Az egyik típus motorjának hengerűrtartalma 1275 cm’ (teljesítménye 82,5 lőerő), a másik típus 1798 cm’ hengerűrtartalmú motorral van ellátva (teljesítménye 94,5 lóerő). A kisebb változat maximális sebessége 132, a nagyobbé IBI km/6ra. Mindkét motor négyhengeres és négyUtemi'i. KOMOLY JAT^ „ ELEKTRONIKUS MERNÍV KÖKNEK Már ä fejlesztés időszakában megépítheti és kipróbálhatja a mérnök elektronikus vezérlési rendszerét, a kevésbé tájékozott szakember pedig könnyen megismerkedhet az elektronikus • digitális vezérlés előnyeivel az NSZK-ban most forgalomba hozott BXSIMO kisérle tezö és sztmuláciős modell se gítségével. A kézitáskában el helyezett, s így könnyen hor dozható modell klllönböző éoi tőelemeket, kapcsolókat, nyo mőgombokat, jelfogókat, jelző lámpákat, kapcsolómezőket tar talmaz. A váltókapcsolőkkdl és nyomógombokkal lehet létrehozni a funkcionális építőelemekre vezetett digitális bemenő feleket. Az egyes építőelemek kapcsolási állapotát 23 lámpácska jelzi. Elektronikus úton stabilizált hálózati egység gondoskodik az áramellátásról.
