Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-23 / 47. szám

CSUOOMIR CSORBADZSIJSZKI: A rokka Zrr... zTT... zrr... zúg az Öreg rokka, és Tlnka nérit buzgón igazgatta az összegabalyodott szálakat, és pörgeti az orsót a tűzhely mellett. Din bá­csi félig levetkőzve a sarokban álló ágyon fekszik, és laposakat pislog. Egész hetet töltött el a Szamodtvec hegyen, bizony, fenn az erdőben, ge­rendákat ácsolt a ház számára, és azon az estén fáradtan, szakállason és piszkosan tért haza. Először meg­borotválkozott, aztán Tlnka néni vi­zet melegített a nagy rézüstben, és adogatta a vizet Din bácsinak haj- mosás közben, majd tiszta inget ho­zott neki, hogy átöltözzék. Végül Tln­ka néni maga ts megmosakodott, megfésülködött, haját hat copfba fon­ta, majd hozzálátott a vacsora elké­szítéséhez. Aztán nekiültek, falatoz­tak. Tinka néni a sárga korsóban bort Is hozott. Végezetül, amikor megfeszült a bendő. Din bácsi tenye­rével végtgsimitotta bajszát, böffen­tett, ültében nyújtózott egyet, aztán elégedetten elnyúlt a vastag kecske­szőr csergén. Az éjszaka visszafogta leheletét, mintha figyelt volna. A tűzhelyen pattogott a fa, a lángnyel­vek a kandalló fekete falát nyaldos­ták és megvilágították Tinka néni ki- plrosodott tagjait, akt ide-oda téblá- bolt, és elrakosgatta az üres edé­nyeket. Din bácsi mozdulatlan szemmel fi­gyelte. A bor szétáramlott az erei­ben, egész testében érezte. Kéjes bi­zsergés futott végig többször a há­tán. Közben imigyen elmélkedett: „Ezt az asszonyt nem viselték meg az évek, becsületemre! Jól tartja ma­gát. Tömérdek a munka, mégsem so- ványodatt le. Egyre c§ak olyan göm- bölyücske, amilyen azelőtt is volt, és még az orcája ts pirosuk.“ Tinka néni meg hol felágaskodik, hogy felakassza a falra a fehér üs- töcskét, és tllegeti formás testét, hol a tűzhöz hajol, és feszülő ruhájában kirajzolódik gömbölyű csípeje. ~ No, gyere már, gyere! Elég volt a munkából! Nem akarsz lefeküdni? — biztatja feleségét Din bácsi. — De sietős neked — mosolyog Tinka néni. — Elrakodom előbb, ki- söprOk, Te ts akkora tüzet raktál, hogy ökröt lehetne sütni. Amíg ég, legalább sodrok egy motringra való fonalat, utána fekszem le. Vár a szö­vőszék. — Ejnye... te és a matrlngjaid! Mintha holnap nem lenne nap. — Te a női dolgokba ne avatkozz belel — ripakodik rá tréfásan Tlnka néni. — Tudom én az én munkám! Meddig tart az? Amíg ellobban a tűz, és kész. Mindnyájan lerongyolódtunk. Inarkodni kell, maholnap itt a hús­vét. Megragadta a rokkát, a tűzhely mellé tette, leült elébe, ráfeszítette meztelen lábát, és sodorni kezdte a fonalat. — Zrr... zrr... — zúg a rokka, és Tinka néni buzgón igazgatja az Osz- szegabalyodntt szálakat, és pörgeti a karcsú orsót. A tűz hol hunyorog, hol fellobban, és megvilágítja az asszony pucér nyakát. Din bácsi a könyökére támasztja fejét, és hol az asszony meztelen lá­bát, hol a nyakát nézi, hol pedig a motringot, amely sehogy sem akar elfogyni, és félálomban dOrmögi: — Zrr. zrr.. Az ördög vigye el a zörgő masinádat és kitalálásaidat! Most jut eszedbe, hogy fonalat so­dorj! Máskor nincs rá idő!... Gyere, feküdi le, és fújd el a lámpát, hogy ne világítson a szemembe! — Jaj, nézd csak, miket mondasz már megint! Nyugbass még pár per­cig! Alig van már a motringon, ni. Igazítsd meg a takarót magadon, meg ne fázz nekem. Márts jövök... Din bácsi elégedetlenül fúj, a ta­karót ránclgálja, elhúzódik a faltól, begöngyöli magát, feltámasztja fe­jét, és elanyátlankodva, félig lera­gadt szemmel várakozik. A rokka pedig dúdolja egyhangú altatódalát, zúg és elbágyaszt. Mi­kor Tlnka néni csak egy percre meg­áll, hogy megigazítsa a szálat, a kan­dalló mögötti refiekhelyéröl egy tü­csök jelentkezik. Vidáman, dallamo­san, szinte hívogatóan clrpel. Amint a rokka zúgni kezd, nyomban elhall­gat. A matring a végét járja. Igyekeze­tében, hogy minél előbb végezzen, Tinka néni hol a szálat szakítja el, hol még jobban összekuszálja, ahe­lyett, hogy rendbe hozná. Amikor a fonal utolsó darabkáját is feltekerte az orsóra, és felállt, hogy a rokkát a sarokba tegye, pillantása férjére esett. A meglepetéstől gyökeret vert a lába. A vastag takaróba burkolóz­va, fáradtan és jóllakottan Din bácsi kinyújtott karral az igazak álmát aludta. Ogy fújta ki a levegőt, és csücsörítette a száját, mintha gyer­tyát akarna eloltani. Tinka néni odatérdelt a férje mel­lé, nézte, nézte, aztán felállt, dü­hödt pillantást vetett a felorsózott fonalra, és halkan dünnyögte: — Hogy vigyen el az ördög! Ép­pen most kellett szakadoznod és összegabalyodnod! Még egyszer odapillantott alvó fér­jére, elővett egy új matringot, fel­tűzte, és odaült a rokkához. Ismét dúdolta a rokka lassú, egyhangú da­lát: — Zrrr... zrrr... zrrr... A tücsök sem jelentkezett többé a kandalló mögül. TOUART KIK ÉS MILYEN EMBEREK I- RANYITJAK a szabad EURÓ­PÁT? Andrzej Czechuwicz kapitány még lengyelországi kiképzése során meg­ismerkedett a Szabad Európa Rádió vezetőinek szokásaival, magánéleté­vel és szolgálati tulajdonságaikkal. A „titkos osztályt“ akkoriban (Czecho- wicz ott-tartözkodása idején — a szerk. megjegyzése) a CIA amerikai birszerző központ megbízásából Cook, majd utána Brown ezredesek irányították. — Brown ezredes angol származá­sé, s a CIA régi és büséges szolgá­lója. „Odaadó“ tevékenységével — több könyvet Irt már a kelet-enró- pai országokról is — szerezte meg, helyesebben mondva érdemelte ki az amerikai állampolgárságot. Brown ezredes központilag irányítja a Free Europe összes nemzeti szerkesztősé­geinek titkos osztályait. Cookkal e- gyiittműködve közösen adják a mün­cheni rádió hangnemét, természete­sen figyelembe véve a washingtoni központ stratégiai és taktikai utasi- tásalt — magyarázza Czechowicz tel- deritó. A Szabad Európa nemzeti adásait tehát Washington irányitja, és a CIA pénzeli. A szerkesztők csak a meg­kapott témaköröket dolgozhatják föl, természetesen anyagi juttatásokért. A CIA JÓI fizeti embereit, akik a Sza­bad Európánál nem újságírók és szerkesztők, hanem „mesterek“. O- lyan mesterek, akiknek nincs gerin­cük, s a pénzért képesek mindenre, még saját maguk eladására is. — Ilyen gerinctelen ember Jan No­wak. a lengyel nemzeti adás vezető­je, és Zamorszki, a lengyel szerkesz­tőség titkos osztályának irányitója is. Az Englischer Garten épületének folyosóin vagy egy csésze fekete mel­lett, ha bizalmasan folyt a terefere, mindenki gengszter, besúgó, gyáva és ezekhez hasonló jelzőkkel illette Nowakot, aki beosztottjaihoz cinikns és kegyetlen volt. Félt tőle minden­ki, mert a lescsekélyebb kihágások­ért is egyszerűen kirúgta az embert állásából. Emlékszem például Koryz- ma színész esetére, akit ezért rúgott ki, és denortéttatett Franciaországba, mert kikezdett a feleségével. És kinek a bcosztottla Nowak, il­letve kinek a pénztárából kapja a pénzt? — A Szabad Európa amerikai i­gazgatójának, s „jutalmát“ a CIA központjától szedi fel, akárcsak az ő beosztottjai. Czechowicz kapitány élvezte főnö­kei bizalmát, így nemcsak szolgálati tevékenységüket, hanem magánéletü­ket is alaposan megismerte, Tudja például, hogy Nowak azért utazik szívesen külföldi szolgálati utakra, mert a fizetésén kivUI még további 100 dollár kerül a zsebébe napidij fejében. — Semmivel nem különb nála Za­morszki, a titkos osztály vezetője, illetve a volt főnököm. Okos és nagy szakértelemmel rendelkező embernek képzeli, illetve ilyennek tetteti ma­gát, ám a valóságban nagyon is pri­mitiv, kis kaliberű emberke, aki él -hal a pénzért. És még valamiért. Szenvedélyes hazárdjátékos lett. Bridzsezik, rulettezik, egyszóval köl­ti a pénzt. Gyakran akadnak anya­gi nehézségei. Emlékszem, egyszer este úgy 10 óra tájban Bad Wiesen- ből telefonált, s közölte velem, hogy véletlenül anyagi zavarba került. Kért, szálljak kocsiba, s vigyek a számára 1000 márkát. Akarva-akarat- lan teljesítenem kellett főnököm ké­relmét. Megérkezésemkor majd le­esett az állam, mert mit Iátok, a fő­nóTtöm az utolsó fillérig elveszítet­te a pénzét, s a kaszinó vezetője csak az adósság kiifzetése után en­gedte ki a játékteremből. Hazafelé nagyon megértőén és diszkréten vi­selkedtem főnökömmel szemben, tud­tam, hogy ez többszörösen kamato­zik majd a számomra... Hogyan lehetséges mégis, hogy i- lyen ember volt a legfontosabb osz­tály, a titkos osztály vezetője? — Hogyan? Egyszerűen! Zamorszki az amerikaiak embere. Bíznak benne annak ellenére, hogy ismerik a gyen­ge oldalait. Viszont Zamorszki is is­meri őket nagyon jói. És ki köt o- lyan embernek útilaput a lábára, aki sokat tud? Senki. Még a CIA sem, mert tény, ha erre sor kerülne, Za­morszki visszaemlékezései helyet kapnának a nyugatnémet bulvárla­pokban. Ez pedig nagy port verne fel. Olyat, amilyen még nem volt, s talán nem is lenne soha! A cinkosok mindenütt és minden­ben megférnek egymás mellett. Egy húron pendUlnek, mert tudják, hogy a gerinctelenek csak Így harácsol­hatnak még többet, ha eladják ma­gukat! Nagy Árpád Következik: Taktika és stratégia. • K. Zs. Húsává: Verse é- retlen, naiv próbálkozás. A magyar nóták és szirupos slá­gerszövegek keveréke. Ha ver­set akar írni, először a nyelv­vel kell behatóbban megismer­kednie. Tanuljon, müveije ma­gáti 0 M. F. Turiia n/Bodvou: Versein valamiféle fájdalmas elbúsulás érezhető. Témái megválogatásában is keveset fog, s így törvényszerűen ke­veset is markol. Mégis újra el­mondjuk, hogy íráskészsége van. Verseiből ki kell azon­ban küszöbölnie a szirupos, el­csépelt kapcsolásokat (pl. tün­de gyönyörében, az éjnek sely­mes fátyoléról, álomszép öle­lésben stb.]. Legyen konokabb és keményebb gondolatai meg­fogalmazásában. A „világot“ a költészetben újra kell terem­teni — különben a már sok­szor elmondotton nem tud túl­lépni. Tanuljon a nagy mes­terek vorsépftkezéséből. .Ami a rajzait illeti, szívesen megnéz­zük, megbíráljuk! 0 „Aprozimácíó“: Verseit elolvastuk, tehetséget látunk bennük. Kérjük, küldjön ma­gáról egy fényképet és egy rö­vid életrajzot, hogy a legkö­zelebbi fiatalok oldalán bemu­tathassuk olvasóinknak. Te"- mészetesen mellékeljen újabb írásaiból is. 0 „Ike“: Írásai kalendárium- ízüek. A történet mint olyan, elfogadható, ám hiányzik a mélyebb, ö.sszetettebb ábrázo­lás. Így aztán mindegyik hite­lét veszti, az olvasó csak átfut rajtuk, semmi sem állítja meg, gondolkoztatja el. Mélyebbre kell ásnia. A történetet nem el­mondani, hanem ábrázolni keU! Dolgozzon tovább és olvasson sokat! Jelentkezzen! 0 „Sárga rózsa“: Levelében azt kéri, hogy közöljük verseit. Nos, szívesen eleget Is tennénk kérésének, ha a versek elérnék a közölhetőség szintjét, sö»., hogy pontosabbak legyünk, ha egyáltalán verseknek lehetne őket tekinteni... HMnN[K-BI2AHAN MI A KÜLÖNBSÉG? Ha ránézünk egy neoklasszicista szoborra, az első pillan­tásra megállapíthatjuk, melyik nemhez tartozik az ábrázolt alak, bármennyire kendőzze is azt alkotója, mert az anató­miai idomok szembeötlőek. Persze, a két nem közötti különbség nemcsak a külső ana tómlat jegyektől függ, hanem a belső, a működésbe!! elté­résektől is. Bár a férfi és a nő testében jelen vannak a mindkét nem-' re jellemző elemek, mégis minden sejtnek meghatározott küldetése van. Az, hogy fiú vagy lány lesz-e a születendő gyermek, már a fogamzás pillanatában eldől. Az emberi Ivar- sejtek 23-23 kromoszómát tartalmaznak, a teljes kromoszó­maszám felét. Ebből a 23 kromoszómából egy Ismeretes, a melyet X-szel jelölünk. Minden ondósejt tartalmaz egy .x vagy egy y kromoszómát. Az ondósejtek „hadából“ csupán egyetlenegy termékenyíti meg a női petesejtet. Ha a győztes ondósejt y kromoszómájú, a két sejt összeolvadásából fiúgyer­mek, ha pedig x-et tartalmaz, leánygyermek születik. Ez tisz­tán a véletlen műve, de mégis eddig Ismeretlen törvén ysze rüségek irányítják. Hisz nagyjából egyforma arányú a férfiak és nők száma. Az, hogy a két nem között eltérés mutatkozik a lelkiek ben. más a testalkatuk, a viselkedés- és gondolkodásmódjuk — ez mind-mind a belső elválasztású mirigyek „műve". A belső elválasztású mirigyek termelik a hormonokat. Mivel ezeknek a mirigyeknek nincs kivezető csövük, termékeik e­gyenesen a vérbe kerülnek, s a vérkeringés révén eljutnak az egész szervezetbe. A hormonok serkentő hatásúak, irá­nyítják a szervezet működését, biztosítják egészségét. Legfontosabb belső elválasztású mirigyünk az agyfüggelék. Ügy jellemezhetjük, hogy a többi belső elválasztású mirigy karmestere. Többfajta hormont termel, amelyek befolyásolják más mirigyek hormonkfválasztását, ellenőriznek mindent, a- mi a szervezetben történik. Az alapanyagcserét a paJZsmlrigy hormonja irányítja, a szervezet cukorgazdálkodására a hasnyálmirigy terméke, az Inzulin ügyel fel. Hiánya okozza a cukorbetegséget. További belső elválasztású mirigyünk a mellékvese. Egész sor hormont termel, amelyek egyike az adrenalin. A szívre van hatással. A férfi és nő közötti különbség leginkább a nemi hormonok hatására jön létre. A nemi mirigyek funkciója lényegében ket­tős: külső és belső. Termékük, a sperma, illetve petesejt elhagyja a testet, de termelnek olyan hatóanyagokat is, a- melyek a többi hormonhoz hasonlóan a véráram útján eljut­nak a test távolabbi részeibe is. A petefészek szintén többfajta hormont termel, amelyek hatására a leány már serdülőkorában különbözni kezd külső ben fiútársaitól, s ez a különbség a felnőttkorban még kife­jezőbbé lesz; részint pedig olyan hatóanyagokat választ ki, amelyek nem a külsőre vannak befolyással. A női nemi hor­monok felelősek a nemi szervek és az emlőmirigyek növe­kedéséért, zavartalan működéséért. Hatásukra alakul ki a má­sodlagos nemi Jelleg, a jellegzetes testalkat, szerepet játsza­nak a zsír anyagcseréjében és irányítják a zsír lerakódását a test egyes részeire. Az sem kétséges, hogy ezek a hor­monok befolyásolják a női pszlchlkát. És végezetül az sem kizárt, hogy védik a nőt egyes betegségektől, mint például a szívkoszorúér-megbetegedéstől, amely pedig a leggyakoribb kór a férfiaknál. A férfi hormonok hasonló szerepet töltenek be, mint a nőik, hatnak a férfi nemi szervek növekedésére és működé­sére. Elősegítik a másodlagos nemi jelleg kialakulását. A test Izmosabbá válik, megjelenik a szőrzet, a hang a serdü­lőkori mutálásból kijutva állandósul, mélyebbé válik. E hor­monoknak részük van a két nem közötti mentalitáskUlönbség- ben, a férfiak többségénél kialakul a támadó természet. A férfiak szervezete a csak férfi hormonokon kívül ele­nyésző mennyiségben termel női hormonokat is, és ugyanazt mondhatjuk fordítva. Ez a mennyiség valóban olyannyira ele­nyésző, hogy nem vált ki kóros tüneteket. Csak ha a hor- mcnelválasztásban zavar áll be, megbomlik az egyensúly — pl. nőknél az elfórifasodás (a szőrzet megerősödése). És végezetül hadd térjünk ki még a mentalitásbeli különb­ségekre és a női természet ama csoportjára, amelybe na­gyon sok nőt sorolhatunk. A nyugodt, szelíd típusú férfitól vagy nőtől egész az ag­resszív természetű, megtestesült ördögig nagyon sokféle típust ismerünk. A legnépesebb csoportba tartozókra jellemző az uralkodni vágyás. Az uralkodni vágyó nő férje talán örül annak, hogy fele­sége ilyen, mert azt hiszi, ezzel megszabadul nemegy felelős­ségtől. Igaz, az ilyen feleség mellett nemigen van beleszó­lása a család dolgaiba, de mégis erkölcsi felelősséget kell éreznie az élettárs egészségéért. Igenis fontos, hogy meggyőz­ze feleségét a pihenés, kikapcsolódás, nyugalom fontossá­gáról. Mert az ilyen természetű nő a világ kincseiért sem kérne férjétől tanácsot, ám annak szemrehányó szaval nem­egyszer észhez térítik őt. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents