Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-23 / 47. szám

’.:i <v:-. .4 •i , i' w % V' 1 ä :ít­t» . : Az Ifjúsági Fényszóró mozgalom — amely­ről annak idején több ízben is részletesen be­számoltunk — jelenleg a Szocialista Ifjúsági Szövetség legnagyobb országépítő akciója. Időről időre tájékoztattunk a mozgalom e- redményeiről. Nem árt azonban, ha újra és újra elismételjük: hazánkban már 2900 járőr alakult. Az első feladat az elfekvő készletek és a rejtett tartalékok feltárása, ennek összegezé­se azt mutatja, hogy a fiatalok 312 millió ko­rona értékű rejtett tartalékot, hasznavehetet- lenül álló gépet, nyersanyagot, árukészletet tártak fel. Ebből közel 100 ezer korona érté­kű gépet, nyersanyagot és árut már értéke­sítettek, illetve üzembe helyeztek­Egész éven át tart a mozgalom második fel­adata, az energiával való takarékoskodás, melynek kedvező hatását elsősorban most, a tél beálltával érezzük meg. Időközben kihirdették az Ifjúsági Fényszóró harmadik feladatát. Ennek során a fiatalok ü- gyelnek arra, hogy a munkahelyeken minden­ki minőségi munkát végezzen, és minimálisra csökkenjen a selejt. A Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai e fel­adatok teljesítésével mindennél kézzelfogha­tóbban bizonyítják, hogy teljes mértékben tá­mogatják a Nemzeti Front választási prog­ramját, pártunk országépítő politikáját. Ha valaki Poranyban (Pólyán) a fa­lu kulturális és közélete felöl érdek­lődik, egész biztos ezt a választ kap­ja: — Menjen Kopasz Lili után. Tőle bármit megtudhat. Az emberben kétlszeresen megnö­vekszik a kíváncsiság, szinte ingere támad, hogy megismerkedjen vele. De ha olyan reményeket táplál, hogy a név mögött idős, tapasztalt asszoiny rejtőzik, akkor kellemes meglepetés­ben lesz része. Kopasz Lili a helyi SZISZ-szervezet elnöke, fiatal, bámulatos életkedvtől sziporkázó teremtés. Ha költ6 lennék, akkor most másképp fejezném ki ma­gam, de mivel nem vagyok, csak azt adhatmn közre, amit a faluban hal­lottam róla. Ha valami akció készül, ünnepély, megemlékezés, gyűlés, akkor bármely funkcionárius csak hozzá fordul: Li­li, kérlek, csináld meg ezt. csináld meg azt, segíts, Lili kérlek. És Lili segít. Lili senkit sem utasít vissza. Legutóbb például a SZISZ tagjaival és a kisiskolásokkal olyan műsort ké­szített a képviselők bemutatására, hogy még ma is beszélnek róla a fa­luban: fgy mondták; megható volt. S ha ezt egy öreg parasztember vagy egy egyszerű falusi asszony mondja, akkw elhlhetík. Alig egy éve alakította meg a köz­ségben a SZISZ-szervezetet, de már> a trebiáovi járás legjobbjai közé tar­tozik. Ezt a SZISZ járási bizottságán is megerősítették. Azelőtt Pol'anyban is olyan színtele­nül, egyhangúan múltak a napok, he­tek, hónapok, mint sok más hasonló községben. Az emberek dolgoztak, lel­kiismeretesen végezték napi köteles­ségüket, a szövetkezet jól gazdálko­dott, de alapjában véve ez volt min­den. Esténként vagy vasárnaponként unalom ült a falura, ami különösen a téli hónapokban válik elviselhetetlen­né. Aztán jött Lili és néhány lelkes fiatal, s egyszeriben megváltozott — legalábbis részben — az élet. Hogy hogyan is történt, erről be­szélgettem Lilikével. De előbb talán illenék bemutatnom, bár bevallom ö- szintén, kissé zavarban vagyok. Vala­hol már talán említettem, hogy fiatal, életvidám teremtés. Nos, hadd tegyem még hozzá, hogy csinos, kedves, köz­vetlen. Nagy kerek, éjfekete Remé­ben valamiféle huncutság bujkál. A felületes szemlélő, jó öreg szokás sze­rint úgy intézné el, hogy ,,ezek a mai fiatalok. Szóval én abból indultam ki — kezdte a fejtegetését —, hogy min­denki olyan körülmények között él, amilyet teremt magának. Kétségtelen, hogy a városban eleve jobb feltéte­lek vannak, de az sincs előírva, hogy falun feltétlenül stagnáljon a kultú­ra. és unatkozzanak a fiatalok. Igaz, némi fáradságba kerül, de azért te­hetünk valamit. Ami azt illeti, tettek is. Ügyszól- vén rendszeresen rendeznek teaeste­ket. A hnb-től kaptak egy lemezját­szót, és minden ossiejo-vetel, gyűlés után lemezeket hallgatnak, táncolnak. Most a választások előtt minden hé­ten műsort adtak a helyi hangszóró­ban. Kídíszltették az agitácíós köz­pontot, agitkettösöket alakltoütak és »orra járták a falu lakosságát. Elvál­lalták továbbá, hogy állandóan rend­ben tartják a kultúrházat. Rövidesen talán még színesebb, változatosabb lesz a szervezet tevékenysége. A szö­vetkezet irodája az új gazdasági é- pülctbe költözik, s az eló'ző helyiséget klubbá alakítják át. A szövetkezet vezetősége televíziós készüléket is í- gért nekik. Lám csak. mit tehet eov szerve­zet, ha akar, és ha olyan lelkes ve­zetője van, mint Kopasz Lili. Nem hagyott békén a kíváncsiság, megkér- deztimi tőle. ml hajtja, hogy minden erejét, szabad idejét a kö; javára fordítja. — Nagyapám, Bálint János, a párt alapító tag.ja volt. Az ő általa meg­szabott úton akarok haladni. Mert csak úgy él az ember teljes életet, ha valamit embertársai érdekében is tesz. Ebben édesanyám is támogat, pedig töbnnyire a neki nyújtott se­gítség rovására megy. Nagyszerűen megfogalmazott élet­szemlélet. Talán éppen a nagyapa em­léke adta azt az ötletet is. hogy a SZlSZ-tagok gondozásukba vették az egykori kommunisták sírját. Az imént azonban csak a szórako­zásról beszéltem, és még az a be­nyomás alakul ki. hogy a poTanyí szisz-tagok egyébbel sem törődnek. Márpedig ez nem igaz. A politikai nevelésnek legalább olyan figyelmet szentelnek, mint a táncnak és lemez- hallgatásnak. Kéthetenként gyalog járnak Lelesre (Lelesz) a SZISZ esti politikai iskolázására. Nem riasztja cl őket sem eső, sem sár, sem fagy. Egy ködös novemberi este velük tar­tottam, és akkor megértettem, hogy — testheziilő kifejezéssel éljek — van ebben fantázia. Ettől eltekintve egész őszintén megcsodáltam a fiatal SZISZ-elnök páratlan vitalitását. Ezek után nem csodálkozom, hogy néhány hónappal ezelőtt felvették a pártba, most, leg­utóbb pedig képviselőnek jelölték a nemzeti bizottságba. Ahogy kedvelik a faluban, biztosra vehető, hogy min­denki rá szavaz. Mindenesetre megérdemli, és a falu Is jól jár. Palágyi Lajos Ha te mondod apám! Kosice, újváros. Oj házak százasá­val — ezernyi lakással; már most itt él Kelet-Szlovákía metropolisának több mint fele polgára. Sőíb, ha lehet még többen is. Ki tudja. Az egyik ilyen egészen egyszerű blokkban laknak Petrikék — az apa, anya és négy gyermekük. Éva a leg­idősebb. A szülők idős párttagig, s most Évára is komoly feladatot bíz­tak: jelölték a Szlovák Nemzeti Ta­nács képviselői közé. És épp ezért különbözik egy kicsit ez az egészen egyszerű és szokványos ház a többi­től. Esténként a kellemes szobában hosszan elüldögélnek egymással szem­ben az apa, a tapasztalt funkcioná­rius és a lánya, aki ugyancsak ren­delkezik némi tapasztalattal, hísztm már jó pár éve az ifjúsági mozgalom aktív vezetője, de akinek egy kicsit mégis inába szállt a bátorsága, ami­kor megtudta, milyen felelős feladat­körrel bízta meg az ifjúsági szen'C- zet. Bár ismeri apjának azt az életkré­dóját, hogy az életben nem szabad semmitől sem félni, mégsem tud e- gészen szabadulni attól a gondolattól, hogy mégis már az, ha férfiról, s más, ha nőről van szó... — Tanulásról álmodni sem mertem ^ mondja az apja —, ám ha bár­milyen kis darab papír, amelyen nyomtatott szöveg volt. a kezembe került, okvetlen elolvastam. De le mégis más, okos lány vagy. A kilenc­éves iskolát kintUntctéssel fejezsted be, az elektrotechnikai középiskolát játszva vetted. Hiszen magad is tu­dod, mindig milyen büszkék voltunk rád. Vagy emlékszel arra, milyen nagy öröm volt számodra találkozni az ál­lam vezetőivel? — Igazad van. apám. az ilyen él­ményeket nem felejti el olyan egy- könn.yen az ember, ám én azért mé­gis leginkább arra a pillanatai em­lékszem, amikor beléptem a Vasműbe. Nagyon meghatódtam... — No látod! És egyáltalán, tudod- e, hogy az üzemben a ti karbantartó részlegeteket a legjobbak között tart­ják nyilván? A vezetők sohasem fe­lejtik el hangsúlyozni, hogy ebben o- roszlánrésze van a fiataloknak... Ed­dig soha sem mondom ezt neked, te tudod, mindig büszke voltam arra, hog.y te is ebben a közösségben dol­gozol, s mint a részleg ifjúsági szer­vezetének elnökhelyettese, részese vagy a munkának... —• De tudod, azért mégis más Is­kolázásokat, brigádokat szervezni vagy a rezgéseket mérni, mint az SZNT tagja lenni. Ne csodálkozz hát azon, hogy egy kicsit mégis félek Az idén választok életemben elöszik*, s ugyanakkor már arra is kell gon­dolnom. hogy az emberek engem is választanak... — Az rendben van, hogy erre gon­dolsz. de az is rendben van, hogy az idén annyi fiatalt jelölnek. Mi idő­sek nem leszünk itt örökké, és iga­zán itt van már az ideje, hogy ti <s megtanuljátok irányítani és vezetni ezt az államot. Az apa mindig megtalálja az indo­kot, hogy alkalomadtán erősebb szó­ra is fogja a lányát, de Évának még­sem tűnnek frázisnak apja szavai. I- gaz, jól ismeri, s tudja, apja soha­sem akarná meggyőzni olyan dolgok­ról, amelyekről nincs ő maga is meg­győződve... De van itt még egy aka­dály. Szóljon róla, ne szóljon? — De hiszen tudod, hogy férjhez fogok menni! — Már rég vártam ezt az érvedet. S taláti a te jövendőbelid kispolgár?... E!gy ifjúsági vezető csak nem úgy képzeli el az életét, hogy a felesé­ge fehér kötényben várja majd öt, s csak körülötte fog forogni... Biztos segíteni fog. amikor csak szükség lesz... — Tudod — folytatta az apa — azt szeretném, ha mindig olyan becsüle­tes, egyenes és önmagaddal szemben is igényes lennél, mint amilyen ed­dig voltál. Amilyennek neveltünk... Aztán a jövődet sem kell féltened... ~ Ha te mondod, apám, akkor an- nak így kell lennie — adta meg ma­gát Éva. S aztán már csak hallgattak. Meg akarta ugyan még kérdezni, nem ha­ragszik-e rá az elinalt bátorságért, de aztán mégis meggondolta. Ismeri o' az apját, s tudja, azért ő is izgulni fog. amikor elfoglalja majd helyét a Szlo­vák Nemzeti Tanácsban... V ■■ i ■ ‘ !Í Egy épületben dolgozunk Viola Kaveschanovával. 0 a Szocialista Ifjúsági Szövetség nyiigat-sziovákiai kerületi nem­zeti bizottságának az alelnöke, 5 a Pionírszervezet kerületi vezetője. A felvonóban, esetleg a fo­lyosón szoktunk találkozni. Üdvözlés, néhány kedves szó, s máris itt a harmadik emelet: Viszontlátásra! Ennyi a mi is­meretségünk. S most, hogy megtudtam, ismét jelölték a nyngat-szlovákiai kerületi nem­zeti bizottság képviselői közé, azonnal arra gondoltam, írni kellene róla. Kedves, barátsá­gos, s egészen szokatlan me­leg közvetlenség árad az e- gyéniségéből... — Andovee, Kamoőa, Zeni- né és Nővé Zámky egyik ne­gyedének a lakosait fogja képviselni a kerületi bizott­ságban. űrül ennek? — ürülök, mert itt rendki- vUl jól dolgoznak a pionírok. Már az elmúlt időszakban is szívesen jártam ide. Nem tud­tam eleget csodálkozni azon, hogy mennyi ötlettel, milyen találékonysággal és szorga­lommal vettek részt a „Vörös csillag nyomában“ című pio- nfrvetélkedöben. A pionírok és a vezetőik is nagyon lelkesek és kedvesek. Mindig szívesen megyek a legkisebbek közé, de ha ide mehettem, ide még szí­vesebben mentem. legnagyobb öröm és elismerés egy képviselő számára? — Az, ha újra jelölik és e- setleg meg is választják. A vá­lasztás nagy és jelentős aktus, de a képviselő elsősorban csak akkor kezd dolgozni igazán, ha megválasztják. Ha újra jelölik és választják, ez azt jelenti, hogy jól vizsgázott. Viola Kaveschanová novem­ber huszonhetedikén, azaz a választások napján lesz har­mincegy éves. Mivel szeretné meghálálni választóinak bizal­mát? — Amikor az előző választá­sokkor elmentem a választó- körzetembe bemutatkozni, e- zekkel a szavakkal fogadtak; „Elvtársnő, itt nálunk nem i- gérgetni, hanem dolgozni szo­kás!“ Ma már nem érzem gorom­bának ezeket a szavakat. A munka folyamán meggyőződ­tem róla, hogy nekik volt iga­zuk. Emberséggel, tenniaka- rással s komoly szándékkal kell a választók elé állni, s amikor megválasztják, állan­dóan tájékozódni kell a prob­lémáikról, s ezeket a lehetősé­gek és szükségletek szerint képviselni kell. En az elkövet­kező időszakban ezt szeretném tenni! Sok a teendője, s még én is elraboltam tőle néhány pil­lanatot, de Így kiegészíthet­tem eddigi benyomásaimat: a barátságosság és közvetlenség lényének legigazibb tulajdon­sága; érezni s látni, hogy mélységes kapcsolat fűzi a legkisebbekhez, s azok veze­tőihez, és munkájában epiberi — anyai — hivatást lát és ta­lál. A bltúía is szerepet bpott A választások előkészítésé­ből sok-sok állampolgár be­csülettel kivette és kiveszi a részét. Szervek és szervezetek, iskolák és intézmények, kom­munisták és pártonkfvüliek százezrei tartják szívügyüknek hogy pár nap múlva egysége­sen járuljunk az urnák elé, egységesen a jók legjobbjai kö­zül kiválasztottakra, a Nemze­ti Front jelöltjeire. Mi tagadás, az előkészületek sok munkát, komoly feladatat rónak azokra, akik a nagy e­semény sikeréért tevékenyked­nek. Szerencsére megkönnyíti helyzetüket az, hogy sokan — közvetve vagy közvetlenül — olyanok is segítenek az orszá­gos akció sikeres előkészítésé­ben, akiket hivatalosan ne«n bíztak meg szervező tevékeny­séggel. Ezek közé tartozik a Kiváló munkáért érdemrend viselője, az IFJÚ SZIVEK MA­GYAR DAL- és táncegyüttes is. is. Hogy egy művészegyüt­tes hogyan agitálhat a válasz­tások előkészítésének idösza­'kában, arra követendő példát mutattak. Több helyen fellépett az e- gyUttes, hogy kultúrával is szí­nesítse a választási előkészü­letek agitácíós gyűléseit. Gaz­dag programmal léptek fel. Legelőször Dunajská Stredán (Dunaszerdahely) november ö- tödikén. A kis város nagy kut- júrháza zsúfolásig megtelt a nem mindennapi rendezvényre. Ebben a telt ház dologban — a helyi illetékesek gondos szervező munkáján túl — alig­hanem annak is szerepe volt. hogy a város lakossága idejé­ben tudomást szerzett arról — a választási gyűlésen az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Tánc­együttes is fellép. Fel is lépett. így az orszá­gos együttes, azaz a kultúra is szerepet kapott ezen az ünne­pélyes összejövetelen. Vagyis az együttes szereplői részesei lehettek a gyűlés sikerének. De tegyük hozzá, nekik is sike­rük volt. Nem is akármilyen. Kulcsár Tibor igazgató méltán lehetett elégedett az együttes sikerével. Erre minden alapot megadott az egyes számokat a színpadra visszakényszeritő fer­geteges vagy ütemes taps. Persze azoknak is kijár az el­ismerés, akik ezeket a számo­kat előkészítették, nem kevés­bé pedig azoknak, akik előad­ták. Nem is tudom, illő-e a műsor valamelyik számát kü­lön kiemelni. Szívderítő lát­vány volt valamennyi csárdás, a verbunkos, a Pásztortánc, hogy a Cigánytáncről ne is be­széljek. Nagy figyelem követte azt is, amikor Majakovszkij versének segítségével Mcinár László „Lenin elvtárssal be­szélgetett“. Kovács Margit ke­let-szlovákiai népdalai is nagy sikert arattak. No de ne idézzek sokat en­nél az e.gy fellépésnél, mert az Ifjú Szívek ezzel nem fejezte be. hanem megkezdte a válasz tási kampányban való részvé­telét. A magyarlakta vidék jo néhány községét bejárták, el­vitték oda a jókedvet, a ktil­túrát, Topofníkyn (Nyárasd) éppúgy, mint OkoCon (Ekecsj vagy Trhové Myton (Vásárvá­mos) zsúfolt nézőtérről gyö­nyörködhetett a közönség a színvonalas műsorszámokban. Nos, végezetül hadd jegyez­zem meg, hogy mire e sorok megjelennek, akkorra az együt­tes már az NDK-ban vendég­szerepel. Egy hétig lesznek ott. A nagy eseményt, a válasitá- .sokat már itthon ünnepük meg. Nem kizárt, hogy tarso­lyukban még erre az alkalom­ra is tartogatnak valamit. Eb­ben az együttesben a szocia­lista haza, a szocialista kultú­ra támogatásából még sok minden benne van. — Az elmúlt időszakban már Választói biztosan nem csa- dolgozott mint képviselő, Mi a lódnak benne. «• ;u

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents