Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-23 / 47. szám

2 U|il|osag------------------------— Csehszlovákia Koniniunisla* Pártja - a nuinkásoszlály élcsapata - a szocialista társadalom vezető ereje II. Az embert társadalom politikai szervezkedásének rendszeré­ben klilbnlegps helyet (ogisl el az állam, amelyben a társadal.ini osztályok érdekel nyilvánulnak meg. Erről a kérdésről a törté­nelem során igen sok nézet alakult ki. Voltak olyanok, akik azt állftották, hogy az állam az telUlről adatott. Isten akaraté- bői született, mások a nép akaratának különleges megnyilvánu­lásáról beseéUek. Előfordultak olyan nézetek Is, hogy az állam a rend megőrzésére ,iött létre, valahogy úgy. ahogy az é,1jeliór vigyáz, az állam is őrködik polgárai felett. A különböző nézetek idézését még sokáig folytathatnánk. A tudományos szocializmus elméletének megalapttöi, Marx és Engels a társadalom történeté­nek dialektikai és materialista értei nézésével egsrUtt lefektették az állam kialakulásának, fejlődésének és küldetésének elméletét is. ők bizonyították be, hogy az állam feladata a gazdaságilag leghatalmasabb osztály védelme, amely épp ennek segítségével politikailag is uralkodó réteggé alakult. Más szóval az állam az uralkodó réteg céljainak és feladatainak képviselője, biztosít­ja es védelmezi is azokat. Az állam érdekei és tevékenysége visz- szatUkrözI az uralkodó osztály érdekeit és tevékenységét. Például a tőkés ttársadalomban a tőkésosztályét.i a szocializmusban a j munkásosztályét. Attól függően, milyen államról van sző, az osz- I tályok közötti kapcsolat teljesen ellentétes lehet. Az osztályok ' él^ politikai pártok állnak. Ezért az állam céljai a legkifejezeíh- I ben a politikai pártok programjában találhatók meg. A munkásosztály a szocialista forradalom sikere után kezébe veszi a hatalmat és a társadalmat alapjában véve politikailag újjászervezi. Szocialista államot épít, amelyben a hatalom a dol­gozókat illeti, és amely a kizsákmányolók államától lényegesen különbözik. Ez az állam a munkásosztály és a többi dolgozók érdekeit képviseli Egyben a proletárdiktatúra megnyilvánulása Is. A munkásosztálynak a burzsoázia feletti diktatúrája a leg­szélesebb körű demokráciát biztosítja a dolgozók számára, és szükség esetén a kiz.sák-nányoló osztályok, ellenséges elemek el­lenállását hatalmi eszközök Igénybevételével nyomja el. —O— A szocialista államot első fejlődési szakaszában a munkásosz­tály vezető szerepe, a többi dolgozókkal való szövetsége, a ka­pitalizmussal és kizsákmányolással szembeni engesztelhetetlensé­ge jellemzi. A szocializmus építése közepette elmélyül a mun­kásosztály és a kommunista párt vezető szerepe, megszilárdul a munkásság, parasztság és a többi dolgozók szövetsége. A kapita­lizmussal és kizsákmányolással szembeni engesztelhetetlenség már nem befelé irányul, mivel ezek az osztályok megszűntek lé­tezni, hanem a kispolgári csökevények, az emberek gondolkodá­sában előfordulö kapitalista maradványok felszámolását céloz­za. Ugyancsak megnyilvánul e harc szükségessége nemzetközi sí­kon. a szoclalizmi^s sikere és a legszélesebb antilmperialista nép­front kialakítása érdekében. A szocialista állam osztályjellegét a munkásosztály vezető sze­repe adja meg. Megnyilvánulásai közé tartozik a dolgozók moz­gósítása a szoelaüsta építés érdekében, a szociaHstaellenes né­zetek elleni harc, a múlt örökségétől mentes szocialista ember nevelése, az ország védése az imperialisták mesterkedéseitől. —O— •Az új rulajdonviszonyoknak megfelelő új politikai és eszmei felépítményt kell kidolgozni, amely magában foglalja az új álla­miságot és a demokrácia új, magasabb Intézményeit Is. A tár­sadalomban már nem létezik a magántulajdonosok osztálya, nin­csenek előjogokkal rendelkező szociális csoportok, amelyek a demokráciát saját, önző vagy kapzsi céljaikra tudnák kihasználni. Ma még a gyakorlati egyenlőség nincs megvalósítva, de a szo­cialista rend afelé tart. Az oszitályok közötti különbségek sem tűntek el, de nincsenek már antagonisztikus (ellentétes) osztá­lyok. A szellemi és testi munka közötti különös^ sincs még teljesen áthidalva, de ennek az ellentétnek a jelentiösége Is csök­kenőfélben van. Oj alapokra épült a nép és az állam viszonya. A szocialista demokrácia formáinak fejlesztése a polgárok aktivitásától függ az állami, gazdasági és kulturális élet egész területén. A nép rész­vétele a közUgyek intézésében a szocialista demokrácia alapfel- tetele. Másrészt a nép bizalmával méri le az államhatalom poli­tikája helyességét és hatékonyságát, gondoskodik arról, hogy ez a bizalom még inkább megerősödjék. Ezért nevezhető a szocia­lista demokrácia realitásnak. Nem formális demokrácia ez, ha­nem valőságos. amely mentesült a politikai és jogi látszattöl. A szocializmus időszakának demokráciáján a hozzáférhetőség de­mokráciáját értjük. A lakosság mliliói önként tevéken.ykednek az állami és társadalmi élet terén, ebben látják becsületbeli pol­gári kötelességeik teljesítését és elképzeléseik realizálását is. A demokrácia jellegére a társadalom szociális elrendezése döntő hatással van. Ugyanilyen jelentőséggel bír az osztályerOk kapcsolata, az osztályharc toka. a kultúra színvonala és még egy­néhány objektív és szubjektív tényező is. ...A liberálisok — Írja V. I. Lenin — örökké a „demokráciá- ről" beszélnek, általánosan. Egy marxista sohasem felejti meg­kérdezni, melyik társadalmi osztály számára,* ~0— Az ember a társadalomban él, ezért személyes szabadságát mások és a társadalom megkárosítására nem építheti. A kom­munista eszmék nem utasítják el az egyéniséget, különlegessé­get, tehetséget. .A demokrácia két oldaláról beszélhetünk. Objektiv oldalát az élet anyagi és kulturális feltételei, az állami és társadalmi intéz­mények, szabadságjogok, a demokráciához való hozzáférés lehe­tőségei képezik. Szubjektív oldala a vllágnéze'llben, a világ meg­ismerhetőségében van, mert ezek mutatják meg a jogok és kö­telességek meghatározásának módját. A demokrácia két oldalát nem lehet elválasztani, mert egymással szoros összetUggésben állnak. A szocialista demokrácia betetőzése a társadalmi megis­merés tökétől függ. A szocialista állam jellegzetes vonása a szocialista demokrá­cia tökéletesitése és sokoldalú fejlesztése, az állampolgárok be­kapcsolása az ország irányításába, gazdasági és kulturális életé­be. A társadalmi rend demokratizmusa nem a politikai pártok számától, hanem a hatalom tömeg által valö gyakorlásától függ. A szocializmus építése az egész nép részvéteiével és a nép ér­dekében folyik. Oj niúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Köz- innti Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata # Szerkesztősóg és adminisztráció: Bratislava, Praíská 9. Telefon: 485-41-45. Postafiák 30 0 Főszerkesztő: dr. STRASSER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tIaCiarne 01 # Előfizetési dij ogész évre 52.— Kös, félévre 26.— Kis # Terjeszti a Pos­ta Hfrlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesítönél vagy postahivatalnál j0 Kéziratokat nem őrziink meg és nem 'cUldUnk vissza 9 A lapot külföldre a PNS Ostredná expe- dfcia tlaCe, Bratislava, Gottwaldovo nám. £. 48 útján lehet megrendelni. Rédvay Aladár — A késő őszi szél incselkedve bujkál a fák és bokrok koronél- ban. Zlzzen a levél. A távoli fe­hér épületektől felénk bólogatnak a víztornyok ezüstös buzogányai — valahogy így kezdené elbeszélni csallóközi körsétáját a lírikus. A riporter azonban kénytelen mind­két lábával a földön maradni. Fel­jegyzi a tényeket, számokat, ada­tokat gyűjt. Az eredmény bár ..életszagú" és hiányoznak belőle az érzelmes tordulatoik, nem ke­vésbé Ural... Az elmúlt évek 'ég- jellemzőbb ismérve a Csallóközben az iparosítás megkezdése, .A Du­na jská Streda-i cukorgyár,, beton­elemeket gyártó üzem, Tesla, Ra- vako gépüzem és a tejfeldolgozó Calovón, ezek mind olyan tén.ve- zök, melyek elindították az egy­kor elmaradott országrész fejlődé­sét. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy megszűnt a vidék mező gazdasági jellege. Nem is ez a cél. A Csallóköz földrajzi jellegé­nél fogva továbbra is országunk éléskamrája marad. De ma már a mezőgazdasági munkákat maga­sabb színvonalom végzik. Csak egy adat: egy hektár termőföldből ki­termelt piaci produkció értéke or­szágos átlagban 4242 Kés,' ez a Dunajská Streda-i járásban ÜO’! Kcs-t tesz ki. Mindezt rövid utunkon állapítot­tunk meg, amíg eljutottunk tulaj­donképpeni célunkhoz, a SZISZ Dunajská Streda-i járási bizottsá­gára, hogy a választások előkészü­leteiről érdeklődjünk. A járási bi­zottságon Rédvay Aladár, a SZISZ JB ideolögiai titkára fogadott: „Tisztában vagyunk azzal hogy a választások belnolltikai életünk nek ez évi egyik legjelentősebb es«nénye. Ezzel a tudattal áHtunk hozzá az clóTíészUIetekhez szeptemberben. .Az első lépÓs ' a A SZISZ Jelöltjei: FELKÉSZÜLTEK tervek kidolgozása volt. majd a tervek mégisnertetése azokkal, a- kik végrehajtiák városainkban és falvainkban. Ennek érdekében há­romnapos iskolázást szerveztünk az alapszervezetek elnökei részé­re. Itt pontosan megbeszéltük el- kénzeléselnket a választások elő­készítéséről az elnökök ,1a\'asIa‘3Í szerint még módosítottuk, és idő­rendi tervet készítettünk. Ugyan­csak behatóan foglalkoztunk a vá­lasztások előkészületeivel a járási ideológiai konferencián és a SZISZ JB szeptemberi plénumán. Október elején, közösen a FSZM- mel és a jnb iskolaügyi szakosztá­lyával. összehívtuk a fiatal taní­tók aktíváiét. Ez az aktíva is a választásokkal foglalkozott. és Irányt szabott a tanítók munkájá­nak a választások előkészítésében. Ehhez termSszet.esen még hozzájá­rul a SZISZ JB tagjainak és az aoparátus dolgozóinak személyes látogatása az alanszervezcteknél. Az előkészületek tehát megKlrtén- tek. kezdődhetett a munka...“ Rédvay Aladár vitális, energikus, ember. Szinte sugárzik belőle, mennyire együtt él a munkájával. Minden kérdésre gondolkodás nél­kül válaszol, mindenről pontos, át­tekinthető feljegyzése van. Adatok, aevek, dátumok garmadát sorolja fel. Beszédje hangsúlyából, lelke­sedéséből érezni, hogy az ifjúsági szervezetben végzett munkát nem foglalkozásának, hanem hivatásá­nak tekinti. Huszonnyolc éves fis hat éve dolgozik az ifjúsági szar­vezet kötelékében. Eredeti foglal­kozása tanító. Nemrégfben a moszk­vai Komszomol Főiskolán egyhó­napos tanfolvamon vett részt. A szovjet elvtársaknál szerzett ‘a- pasztalatait jól tudja hasznoslfa ni munkájában. ....Hogy milyen volt az a mun­ka? Járásunk területén 26 ifjúsá­gi klub működik, amelyek a vá­lasztási időszakra egytől egyig agitáclós központtá váltak, és a mai napig működnek. Szeretne:ii hangsúlyozni, ezek a nemzeti bi­zottságok által létesített agitáclós központokon kívül keletkeztek és működnek. Céljuk a fiatal válasz­tókról való gondoskodás, főleg a- zokröl, akik idén életükben először lépnek az urnákhoz. A legjobb ténykedést eddig az ohradyl fKürt). kyselicai (Keszölcés) és a medveJovI (Medve) klubok fej^ef fék ki. Mi díszítő anyag beszer­zésével és szakmai irányítással se- altettiUk őket. Ott. ahol nincsenek ifjúsági klubok, alapszervezeteink taglal a nemzeti bizottságok agi- tációs köznontjainak munkájába kapcsolódtak he. A mai napig 44 alanszervezetnél rendeztek beszél­getést a fiatalokkal, és ezeken 3278 olyan fiatal vett- részt, aki életében először jogosult választa­ni. A beszélgetések formája rend­hagyó, fiatalos volt. Teaestekkel, kultúrműsorral kötötték eigybe. I- lyen módon történt a fiatal kén- vise'ójelöltiek bemutatkozása is. Külön szeretném megemlítefii a Mmortn! (So-norja) középiskoláso­kat akik egy egész Irodalmi ösz- szeái'ftást tanultak be és a vá­lasztási . gyűlések alkalmával több­ször bemutatták. A választási Időszakkal függ össze if.lúságunk munkaaktlvltása is. Számtalan egyéni és csoportos felajánlást (ettek a fiatalok. Tel­jesítésükről csak decemberben tu dók pontos áttekintést adni. Az országos ifjúsági műszakban 1175 tagunk vett részt és összesen 6411 munkaórát dolgoztak le. A pioní­rok is bekaoesolődtak ebbe a mű­szakba. ők 2318 órát dolgoztak. Szervezeteink (agjai elhatároz­ták. hogy a választások nanlln kollektíván járulnak az nmákhoz. A választóhelyiségek megnyitása­kor közösen szavaznak, majd a több! választó részére kultűiranü- sort adnak elő. A SZISZ természe­tesen kivette részét a Jelöltek ja- vaslásánál Is...“ A SZtSZ-nok 88 alapszervezote van a Dunajská Streda-1 járásbm. Fbben összesen 4061 tagét tarta­nak nyilván. Ez a szám azonban csak „átmeneti“ jellegű, mert most folynak az évzáró gyűlések és a- hogv az eddigi jelentések jelzik, az évzáró gyűléseken növekszik az űj tagok száma. A regisztrált ta­gok tov oszlanak meg: 180,3 a me­zőgazdaságban dolgozik. 949 ioari dolgozó. 1179 középiskolás, 128 i- nari tanuló. Ha figyelembe vest- szük. hoéö' á Márás lakosságának száma 80 000 körül mozog, ak­kor a szervezett fiatalok részará­nya öt százalékot tesz ki. És ter­mészetesen nem minden fiatal tagja még a SZISZ-nek. Tehát a fiatalság a lakosság nagy részét teszi ki. Vajon hogyan képviselte­tik magukat a fiatalok az új kép­viselőtestületekben ? ....A jelölt képviselők 26 száza­léka fiatal. Tehát a fiatalok ,.e- rösen“ ott lesznek majd az ügye­ink irányításánál. A SZISZ a Nemzeti Front többi szervezetével közösen jelölte őket. Van azonban tiéhány fiatal jelölt, akiket szer­vezetünk önállóan javasolt képvi- seWjelOItnek. Négyet említenék meg közülük: Szabó Katalint. Csi- csay Júliát. Gergely Lajost es Csóka Imrét. Mind a négyet a já­rási nemzeti bizottság képviselő­testületébe jelöltük.“ És mi lesz a választások után? ..Nem szeretnénk megfeledkezni a fiatal képviselőkről. Már van tervünk, hogyan kívánunk vel*ik együttműködni. Járási képviselő- klubot alakítunk. Tagja lesz min­den fiatal képviselő. AbbŐI indu­lunk ki, hogy a megválasztott fia­ttal képviselők valóban képviseljék a fiatal választölk érdekeit. Elkép­zelésünk szerint a klub negyedé­venként jönne össze, a nemzeti bi­zottságok plenáris ülései előtt egy­két héttel. Az összejöveteleken megtárgyalnánk, mit kellene ten­ni a fiatalok érdekében, és ezt- az­után a képviselőik előterjesztenék és megvédenék a nemzeti bizott­ságok ülésein. Ez az elképzelés. .A klub tervezett munkaformájáröl ma még talán korai beszélni. A gya­korlat bizonyára sok új ötletet, munkamödszert hoz magával. Ter­mészetesen nem feledkezünk meg tagjaink és ezen belül fiattal kép­viselőink további politikai nevelé­séről. .Nagyon sok szép tervünk van a SZISZ további munkájár)! de ezekről a tervekről talán majd később beszéljünk, ha már erei- mények lesznek...“-hr~ Csicsay Júlia, Vrakúfi (Várkony), fZabó Katalin, az Okofil (Bkecs) Csóka Imre, a Dunajská Streda : Gergely Lajos, Calovo (Nagyr,.' a Tesla Dunajská Sti-oda-i üz«- Efsz könyvelő.fe Juhocukor n. v. tisztviselője gyér), az újmajori nagyhlzlalda mének munkösa trakíorosa Megérteni mások gondját Galina Nazarovová, a MOSZSZOVJET KÉPVISELŐJE Itt ül velem szemben. Nyugodt, kiegyensúlyozott, figyelmes. Bár van egy kis trémája, de nem cso­da, hiszen nem szokott ö újság­írókkal beszélni, s méghozzá mind­járt külföldivel... .Alig huszonhat éves. Komszomolista, hatodéves egye­temista a moszkvai Bányamémöki Intézet esti tagozatán. Az eredő ti foglalkozása kérdés alá ezt szokta Írni: lakatos, villanyszerelő, de már egy hónapja olyan beos::- tásban dolgozik, ahol kötelező az egyetemi végzettség. Férjnél van, gyermeke még nincs... A moziban szívesen megnézi VMacseszIav Tyi- honovot, a zenekarok közül az 0- pera és az Akkord nevű zeneka­rokat hallgatja a legszívesebben; a sportok közül a művészi tornát kedveli. Férje mérnök, az Akadé­mia munkatársa — odahaza kell, hogy segítsen, mert különben Ga­lina nem győzné az egészet. Ez tehát Galina Tyihonovna Na­zarovová, a MOSZSZOVJET képvi­selője. — Mondja, nem ön a legfiata­labb képviselő a moszkvaiak kö- •zött? — A, hol! — hárítja el a kér­dést. — Nézze meg a statisztikát! Hetvenen vannak azok, akik még nincsenek huszonnégy évesek sem. százötvenen pedig olyanok, mint én is, huszonöt-huszonkllenc éve­sek. S még valami: Az ezerszáz- hatvan képviselő között mindössze háromszázhuszonnégv képviselő i- dösebb ötven évnél. A MOSZSZOVJET épülete az e- gyik legforgalmasabb s legna­gyobb moszkvai sugárúton, a Gor­kij utcában található. Ablakából látni lehet Moszkva megalapltő- .iának, Jurij Dolgorukljnak az em­lékművét. Innen, a balkonról be­szélt 1918-ban V. I. Lenin, s ké­sőbb, 1968-ban pedig De Gaulle. Két ember... Az üveg mögött lát­ható az 1924. február 7-i 3. szá­mú protokoll. Ez — többek között — arról szól. hogy Lenin a MOSZ- fZOVJET örökös képviselője, a tagsági könyvek első számú köny­vébe mindig az ö nevét jegyzik be, s ezt nem szabad soha senki másnak adományozni. — Milyen bizottságban do.lgozik ön? — A közszolgáltatások bizottsá­gában. amely egyike a tizenkilenc bizottságnak. Ellenőrizzük az ut­cák tisztaságát, az üzletek ellá­tottságát; arra törekszünk, hogy elég parkja, zöld sávja legyen Moszkvának. Szeretnénk, ha a mi városunk, a hősi Moszkva évről évre szebb lenne. Havonta egyszer, este 17 és 19 óra körött találko­zom a választóimmal. Eljönnek u- tanam... — Müven problémákkal keresik tel? — Általában lakáskérdéssel for­dulnak hozzám, de más jellegű kérdésekkel is jelentkeznek. Eljön­nek, ha gyermekjátszóteret szeret­nének létesíteni, figyelmeztetnek a szolgáltatások, az üzletek ellátott­ságának hiányosságaira. Feljegy­zem az igényüket és a bizottság elé terjesztem, amely aztán továb­bítja a végrehajtó tanácshoz. Né­ha úgy is működöm, mint jogi ta­nácsadó — különböző hivatalos okiratok kitöltésénél segitkezem. Szerénység, kötelességtudat és telelösségérzct árad belőle. Egyál­talán nem lep meg. hogy az idén is.nét jelölik s a következő meg­bízatási időszakban is ott lesz a képviselők között. — Mit gondol, miért épp Önt választották meg az emberek? — Tudja, a társadalmi munká­ban mindig nagy örömem telt. Ügy gondolom, tiszteinek, s bíz­nak bennem az emberek. — Mi a legfontosabb a képvise­lő munkájában? — Érteni kell az embereket, reagálni a követeléseikre; figyel­mesnek kell lenni hozzájuk, ér­tékkel lenni gondjaik és szükség­leteik iránlí szívesen segíteni ne­kik... — Moszkva legaktuállsiabb prob­lémái? — ...lakások, elég park. zöld ővezet, korszerten felszerelt gészségügyi Intézmények, jól üze­melő közlekedési eszközök, a le­hető legszélesebb üzleti hálózat, valamint a télre valö jó felkészü­lés. Ezzel a kérdéssel már augusz tusban foglalkoztunk. Csak a hó eltakarítására , kétezer-ötszáz au­ránk van készenlétben... — Van egyáltalán legalább né mi szabad ideje? — Kevés. Moziba mindig az u- tolsó előadásra járok. Szombaton és vasárnap szívesen száguldozom motorcsónakon; egyszer egy hó­napban mindenképpen találok any nyl időt, hogy elmenjek színházba Egyébként a MOSZSZOVJETben 's van egy olyan bizottság, amely a képviselők művelődéséről, szóra­kozásáról gondoskodik. Érdekes emberekkel szoktunk találkozni (az utolsó időben pl. Jevtusenkőval, a költővel, és a Heyerdahl-tutaj or­vosával, Jurij Szenkievlccsel), ta­nulmányi kirándulásokat szervo- szünk, hangversenyekre járunk.-- Mit üzenne a leendő fiatal csehszlovák képviselőknek? — Ne féljenek a munkától! Kel­lemes érzés látni saját szemünk­kel az eredményeinket. Ez egyben bizonyíték is arról, hogy milye­nek a képességeink, s mit tudunk egyáltalán megoldani. A Mladá fronta nyomán —n—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents