Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-11-16 / 46. szám
-----A SZOCIALISTA ifjOsAgi SZÖVETSÉG szlovákiai XX. évi 1971 KÖZPONTI November 18. iizottsAganak lapja Ara 1.- Kős ^It Játszva Irnnlc, azt mások teszUltséggel és szenvedéllyel olvassák. Amit feszültséggel és szenvedéllyel írunk, azt mások Játszva olvassák. VALÉRY Külpolitikai figyelő; Szuez A Biztonsági Tanács 1367. november 22-i határazaitá- ban kimondotta, hogy Izraelnek ki kell ürítenie a megszállt arab területeket. Az említMt állam kormánya pont négy esztendeje vonakodik »ist a határozatot teljesíteni. S ha már ezt az évfordulöt említjük, szükséges felidézni azt is, hogy néhány nappal ezelőtt emlékeztünk meg a szuezi háború IS. évfordulójáról is. Mi Is történt akkor, 1956 őszén? Nasser az eg^ptomi nép vezetője megértette, hogy az ország fejlesztéséhez elkerülhetetlenül szükséges az asszuáni gát felépítése. Nyugaton próbált kölcsönt szerezni. Meg is kapta az ígéretet, de ezt az utolsó pillanatban visszavonta. Erre Nasser a szuezi csatorna államosításával válaszolt. Ennek részvén3rei viszont főként angol és francia kézben voltak. London és Párizs úgy akarta visszaszerezni az államosított vízi utat, hogy felbiztatta Izraelt arab szomszédai elleni katonai támadásra. Amikor pedig az izraeli agresszió elkezdődött, az angol és a francia katonaság is beavatkozott. A háború csak azt követően fejeződött be, hogy a Szovjetunió rendkívül határozottan lépett fel és így az agresszor csapatai meghátrálásra kényszerültek. 1987-ben az agresszió megismétlődött. Ez Szuez történelmi aktualitása. Napjainkban pedig mint a válság megoldásához vezető út kiinduló állomása szerepel. A Javaslatok értelmében Izraelnek vissza kellene vonni csapatait a csatorna partjáról és a vízi úton a műszaki személyzet mellett egyiptomi katonák is átkelnének. Az izraeli kormány azonban vonakodik. Nem ért egyet a csapat visszavonások értékével, az egyiptomi katonák átkelését pedig egyértelműen visszautasítja. Az egyiptomi vezetők felmérték és felismerték, hogy Anvar Sadat az Egyii>tomi Arab Köztársaság elnöke az egyiptomi nép csupán a szocialista világban számíthat olyan barátokra, akik önzetlenül és politikai feltételektől mentesen támogatják a harmadik világ országait, fgy Egyiptomot is. Egyiptom jól tudja, hogy kizárólag a Szovjetuniótól remélhet és kap is erkölcsianyagi támogatást, nemcsak gazdasági programjához, hanem a közel-keleti válság rendezésére irányuló erőfeszítéseire is. Ezt bizonyítja egyrészt az a tény, hogy a Szovjetunió 400 millió rubeles hitelt nyújt az EAK új iparfejlesztési tervéhez, másrészt a 15 évre szóló barátsági és együttműködési szerződés, amelyet a Szovjetunió ez év nyarán kötött Egyiptommal. Sadat többször hangsúlyozta, döntő esztendőnek tekinti a válság m»g.o!dását illetően az 1971-es évet. Az éSyipiomi államfő világosan látja, begy az Egyesült Államok ..békeinanőverei“ ellenére egyértelműen elkötelezte magát Izrael mellett. .A világháborús veszélyt idéző közel-keleti válsággóc felszámolásában viszont azonosak az arab világ és a szocialista országok érdekei. Kitűnő politikai iskoláknak bizonyultak az eddig lezajlott választást előkészítő gyűlések, a választópolgárok találkozásai a jelöltekkel. Sok sző esett az ország és a szűkebb haza — a város, a falu, járás, kerület — eddigi fejlődóeé- ről és jövőjf’öl, a népképviseleti szervek munkájáról. A felszólalók nyíltan beszéltek a fejlődést gátló hiányosságokról és legtöbb e- setben maguk a képviselőjelöltek az akadályok elbé- rttását célzó intézkedésekről. Igen nagy jelentőségűek azok a találkozások, amelyeken a párt és kormány vezető tényezői találkoznak választóikkal. Az itt elhangzó beszédek a tömegtájékoztató eszközök segítségével széleskörű publicitást kapnak. !gy olvasóink figyelmét is szeretnénk felhívni néhány mindannyiun- kat érintő felszúlalásra. így például Lnbomir Strnu- gal elvtárs szövetségi miniszterelnök választói előli főleg a mezőgazdaság fej- iBsztésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy falvaink életszínvonala lényegében nem különbözik a városi é- let szfnvonalától, az ipari munkások életszínvonalától. Falvaink magos életszínvoPolitikai iskolák nala jogosít fel arra a kijelentésre, hogy a mezőgazdaság szakaszán is képesek vagyunk a termelőerők további fejlődését célzó széleskörű kezdeményezés kibontakoztatására. A kollektivizálás igazi előnyei napjainkban teljes mértékben megmutatkoznak. Országnak miniszterelnöke fgy elmondhatta, hogy a gabona hektárhozama az elmúlt 20 év alatt közel 60 százalékkal, a cukorrépáé pedig közei 50 százalékkal nőtt. Az átlagos évi (ejhozam ma 60 százalékkal nagyobb, mint az 1948-1950-es években volt. Az átlagos évi hústermelés pedig közel 50 százalékkal nagyobb. A mező- gazdaság dolgozói valóban büszkék lehetnek arra, hogy Csehszlovákiában ma az egy hektárra jutó hústermelés mennyisége 132 kg, míg oly fcjls^t mezőgazdasággal rendelkező államukban, mint például Olaszország ez a mennyi.ség csupán 71, Svédországban 116, Ausztriában pedig 134 kg. Az összeha- .sonlításokat figvelembe véve Strongal elvtárs leszöAz Ararát tövében — ez a címe a csodálatosan szép Jerevánról szóló riportunknak, a- melyet lapunk 10. oldalán közlünk. iPEBAlH - bí’bPJil gezhette, hogy az egy hektárra átszámított termelési hatékonyság színvonalát a a növény ^ állattenyésztési termékek szempontjából vizsgálva magállapithatjuk, hogy Csehszlovákia a fejlett mezőgazdasággal rendelkező vezető országok közé tartozik. Ez a megállapítás annál is örvendete- sebb, hogy tudatosítanunk kell, hogy míg az első köztársaság utolsó éveiben mezőgazdaságunkban 3,3 millió, jelenleg pedig nem e- gészen 1,2 millió ember dolgozik és csökkenésük — ez az objektiv folyamat — logikusan folytatódni fog. Peter Colotka elvtárs, az SZSZK miniszterelnöke ultrái választási beszédében államunk föderális elrendezésével, a nemzetiségi kérdés megoldásával foglalkozott igen behatéan. Megái- lapKotta: jogosan mondhatjuk, hogy a Csehszlovák Szocialista Föderáció megalakulása pártunk politikájának j^enlős sikere a nemzetiségi kérdés megoldásában. Ez az államjogi forma ugyanis megfelelő feltéte____.. JUliUÜIULLJE leket tereimt mind a h^, mind a szlovákok a nálunk Mő nemzetiséj fejlődósa számára. CoU elvtárs hangsúlyozta, he Csehszlovákia Kommu]tií| Pártja XIV. kongi teljes joggal állapfthc meg, hogy a föderatív rendezés nálunk bevált a csehszlovák állam !« désének és megszilárditt nak pozitív tényezője le Szocialista hazánkban cseh és a szlovák nec tel együtt élnek a magfAr, az ukrán, a lengyel és ]a német nemzetiség tagji Colotka elvtárs kijelenő hogy országunk nemzetoH nemzetiségei sokoldalú fef lődésének elválaszthatatlan részei azok a szociaÍMh változások, amelyeken ti|- sadalmunk a szocialista pités éveiben ment át. Szd- cialísta államunk kialsJcftJ az összes szükséges gaid|- ságl, politikai és kultuij feltételeket arra, hogy i zetiségei tagjai mint álla műnk teljes jogú polgárrii bekapcsolódhassanak a tál- sadalom életébe. Ennek biz|- tosítéka érdekében SZSZK kormánya különö szem előtt tartja elsősorba a nemzetiségi kultúra éé oktatásügy szükségleteit. ] —str*4 A 7. oldalon bemutatjuk Heidemarie Wenzelt, a DEFA filmstúdiá sztárját.
