Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-09 / 45. szám

AZ AURÖRA Azon a bizonyos októberi estén, október 25-én (a régi naptár sze­rint) a kikötőiben állomásozó Au­róra cirkáló fedélzetén eldördült osy ágyú, amely egy új korszak jövetelét jelezte. A Szmolnij palo­ta fehér termében még akkor éj­szaka összeült bolsevik párt ve­A Néva folyó partja, a leningrádiak kedvelt kirándulóhelye Leningfrád... Város, amelyre minden szovjet állampolgár, a világ egész proletariátusa ke­gyelettel tekint. Nevéhez fűzednek az orosz történelem, kultúra ás a forradalmi mozgalom legfét^esebb eseményei. A műemlékek, műal­kotások, múzeumok szentélye, amelynek min­den egyes köve a világ első szocialista államé dicső történelmének egy-egy mozzanatát őrzi. teningrád a messzi észak cso­dálatos, szépmüvü városékszere. A zord telek, fehér éjszakák, tiszta sugárutak, megszámlálhatatlan zöl- dellő parkok, csatornák, öblök vá- rósa. Lenyűgöző szépségét költők százszor és százszor megénexelték, festők vásznukon megörökítették. FORRADALMAK BÖLCSŐJE Leningrád, Szentpétervár, később Pétervár kezdettől fogva a forra­dalmi mozgalmak bölcsője volt. Megalapításától az elmaradott cári Oroszország kapuja, amelyen át lassan beszivárgott az országba a fiatal, egyre erősödő burzsoázia. zetősége kihirdette a szovjethatal­mat. Megalakult a világ első mun­kás-paraszt kormánya Leninnel az élen és a világ első munkás-pa­raszt állama. Az Auróra most ott horgosiyo- zns méltóságteljesen a Néva to- lyőn. A város lakéi és látogatói nagy tisztlelettel övezik, szinte ereklyeként őrzik. A Leningrádba érkező hazai és külföldi turisták kedvelt zarándokhelye. A hires, nevezetes vlzijármű 67 évvel ezelőtt készült a szentpéter­vári hajógyárban. Negyven ágyú­jával és három torpédóvetőjével akkoriban a világ legnagyobb ha­dihajói közé tartozott. Mérőm forradalom Pí I ■■ I ■ bölcsője Az Auróra, a világ proletariátusának zarándokhelye akkoriban forradalminak nevezhető ideológiája. 1905. január 9-én történelmi ne­vezetességű Téli Palotája előtt a karhatalom tüzet nyitott az elvi­selhetetlen kizsákmányolás ellen békésen tüntető munkásokra. A cári kormány gaztette nyomán az egész országban felütötte fejét az elfojtíott elégedetlenség, amely nyílt ellenállásba ment át. Kitört az első orosz forradalom. 1917 februárjában itt tört ki a második burzsoá-demokratikus for­radalom, amely a cári uralom vé­gét jelentette, s csupán a mense- vikek és az eszerek megalkuvó po­litikája miatt nem születetif meg már akkor a világ első munkásál- lama. A törtjénelml nevezetességű ha­dihajó még egyszer tett nagy szol­gálatot a proletár államnak. A má­sodik világháborúban, a fasiszta megszállók ostromzása idején lég- elhárltö ütegként használták. Nem egy náci repülőnek vannak kelle­metlen emlékei az Auróra ágyúival kapcsolatban. Ma a Nahimov tengerészlskolá növendékei itt készülnek leendő hivatásukra és a turisták ezrei ke­resik fei naponta, hogy kegyelet­tel adózzanak az ágyú előtt, amely­nek a lövése alapjaiban megren­gette a világot. A HŐS VÄROS 1941 júniusában a fasiszta meg­szálló hadsereg teljesen kiürUIzár- ta a várost. A gyűlölettől elvakult barbár német hadvezetőség elfog­lalása után a földdel akarta egyen­lővé tenni. Csakhogy erre nem ke­rülhetett sor. A németek hatszeres túlerőben voltak a város hős védőivel szem­ben. Ráadásul a körülzárt város­ban az ellátás és az utánpótlás is nehézségekbe ütközött. A leningrá- diak elszántságával és kltaruásával szemben azonban tehetetlenek vol­tak. „Inkább meghalunk, de Le- ningrádot nem adjuk“ fogadták a védők. A hitleristák arra számítottak, hogy az éhínség, a szűnni nem akaró ágyúzás és b(»nbázás által elgyötört lakosság végül is meg­adja magát. A fasiszta osőrmnzár 900 napja alatt 250 ezer tüzérségi gránátot lőttek ki a városra, 107 bombát dobtak le rá. A harcokban 17 ezer civil vesztette életét. Le- ningrádban nem volt világítás, víz, a forgalom szUneéelt, éhínség ve­tette fel a fejét. Egy főté napon­ta mindössze 125 gramm kenyeret oszthattak ki. Az éhínség követ­keztében több mint egymiillö laké pusztult el. Leningrád azonban a legborzal­masabb körülmények között _ sem szűnt meg harcolni. A Ladoga tó jegén utat vertek és ezen szállí­tották a körülzárt városba az élel­miszert, lőszert, gyógyszert. Ugyan­csak a Ladoga jegén át evakuáltak Leningrádből több mint 500 ezer sebesültet, beteged, gyermeket és idősebb személyt. Leningrád lakóinak elszántsága nem ismert határt. A gyárak gépei mellett az asszonyok és a gyerme­kek álltak a város védelmére ki­vonult férfiak helyébe. Éjszaka a tüzeket oltották és a sebesülteket szedték össze. Az ellenséges pán­célosok számtalanszor megkísérel­ték áttörni a védők vonalát, de minduntalan a lövészárkokba kivo­nult munkások elszánt ellenállásá­ba ütköztek. Leningrád hős! vé­delme bevonult a világtörténelem­be. A MAI LENINGRAD Leningrádnak ma 3 millió 800 ezer lakosa van, akik künondbatat- lanul szeretik városukat. A hábo­rúnak ma már semmi nyoma. Alap­jában véve már 1948-ban befejező­dött a város újjáépítése. Az óvá­rost minden oldalról korszerű, új lakónegyedek veszik körül. A mai Leningrád fejlett ipari központ. Itt összpontosul a finom- műszerészet, a vlllamosipari gépek gyártása, itt készülnek a világ leg­nagyobb turbinái, és hajógyárában bocsájtották vízre a vilpg első, Le­nin nevét viselő atom jégtörő ha­jóját. KÖBÖL ÉPÍTETT KÖLTEMÉNY Leningrád lakói különösen ügyei­nek arra, hogy városuk mindig a legnagyobb pompában csitlogjék. Rendbehozták az összes mümnlé- keket, az óvárosban található ne­vezetes helyeket. Különösen nyáron nyújt a város feJejthetetlen élményt, amikor vl- rágbaborulnak a megszámlálhatat­lan parkok, terek. Elbüvölőek a ,,fehér éjszakák“, amikor a furcsán foszforeszkálö égbolton teljes pom­pájukban kirajzolódnak a város fö­lött őrködő Péterpál erőd körvo­nalai. A Péterpál erődöt 1703. má­jus 16-án alapította Nagy Péter cár, ettől az időponbtől számítják a város születését. Eredetileg az volt a küldetése, hogy óvja az or­szágot a Balti tengeren érkező hó­dítók ellen. A jóságos cár uralko­dását követő időkben azonban rö­videsen börtönné változtatták, a- melynek poklát három forradalmár generáció is megjárta. Ma múzeum. Tovább haladva a Néva partján először is az egykori tőzsde épü­lete ötlik az ember szemébe. A Néva deltájában található 101 szi­get legnagyobbikán, a Vasziljev­'♦er; cár szobra. A várost alapító Nagy Péter szkij sziget kiugró fokán épült. Itt horgonyoztlak le az első idegenből érkező' ha jók. Az épület oszlopso­ra világítótoronyként szolgált. A kikötő időközben beljebb költözött az öbölbe, s a tőzsde épülete ma a Haditengerészet Központi Múzeu­ma. A múzeum közelében áll I. Pé­ter minisztereinek egykori peziden-^ ciája, a „tizenkét kollégium“, a- melyben a Leningrádl Egyetlem'szé­kel. Ebben vizsgázott 1891-ben ex- ternistaként Vlagyimir Iljlcs Lenin. A Leningrádl Egyetemen kívül a városban ma 41 főiskola és 89 ipar­iskola székel. Majd átmegyünk a Néva bal part­jára, a cári családok egykori szék­helye, a történelmi nevezetességű Téli Palotához. Előttünk a fensé­ges Palota tér, Leningrád közpon­ti tere. A Téli Palodán kívül a fő­parancsnokság egykori épülete, a Sándor oszlop és az Admiralitás elegáns épülete ékesíti. Elgy tágas, szellös parkon át, amelyben megszemlélhetjük Zsu- kovszklj, Gogol, Lennontov, Glin­ka és a hires utazó, Przsevalszkij szobrait átsétálhatunk az Iszaaki- jevszklj székesegyházhoz. Ma mú­zeum. A székesegyház egyik oldaláréi a leningrád! szovjet végrehajtó bi- zobtlsága épületének homlokzatára esik a pillantás, a másik oldalon terül el a Dekabristák tere. Ezen a téren tört ki 1825. december 14- én az első orosz fontadalmáralc lá- 'zadása a cári önkényuralom ellen. A felkelést kegyetlenül elfojtották, s áldozatainak emlékét őlrzi e tér. Végül közepén áll méltéságtel- jesen a város alapítójának, I. Pé­ter cárnak Puskin által is megé­nekelt szobra, Falconet szobrász műve, a monumentális szobrász- művészet egyik kimagasiö alkotása. E körséta után ^sszaérkezUnk Imiét a Tón Palotához. A nagy­szabású épület, Rasztrelli építész életműve 1754—1762 között léte­sült „orosz barokk“ sttlusban. A palota falait megszámlálhatatlan sokaságú értékes festmény és fres­kó díszíti, a padlót értékes fákkal borították. Az egész épület egy terjedelmes műalkotás. Ha az iem- ber be akarja» járni összes ter­meit, harminc kilométeres sétiát kell megtennie. A MŰVÉSZETEK KINCSESTÁRA A Téli Palotában és meliéképüle- teiben helyezték el az Állami Er- mitázs Múzeum felbecsülhetetlen értékű kincseit. Hárommillió mű­tárgya között találhatjuk Leonardo da Vinci, Tizian, Remhradt és Ru­bens alkotásaié, az óegyiptomi, gö­rög és római szobrászat fennma­radt emlékeit. Az eimitázs a művészet <üyan szentélye, mint a Louvre vagy a Brit Múzeum. Nem kevésbé érté­kes kincseket őriz azonban Lenin­grád második legnagyoibb múzeu­ma, az Orosz Múzeum, amelyben megtalálhatjuk a világhírű kirósz festők, Rublev, Repin, Verescsagin, Fedotov és Levitan vásznait. A Néva sugarút Nem járt azonban Lenlngrádba'n az, aki nem menü végig a közis­mert Néva sugárúton (Nevszkij proszpekt). Ha a Téli Palota és kíMTiyéke, a Néva-part, a Dekab­risták tere Leningrád szive, lelke, akkor a Néva sugárút az ütőere. Míg amott inkább a kegyeletteljes csend, a művészeteknek kijáró nyu­galom honol, itt lüktet az éleó. A Néva sugárúton vannak a legna­gyobb üzletek, áruházak, a legjobb kávéházak és éttermek. Itt van a világ egyik legnagyobb könyváru­háza és a világ harmadik legna­gyobb könyvtára, a Szaltikov- Scsedrin Közkönyvtár, amelyben 13 millió kötete között válogathat a közönség. Itt összpontosul a világváros közélete. Ide sietnek a leningrá- diak ügyes-bajos dolgaikkal, itt székeinek a különböző szervek és szervezetek. Legcsodálatosabb azonban a Né­va sugárút este, amikor megtelik a színházba, moziba, hangverseny­re igyekvő emberekkel, egymásba temetkezett fiatalokkal. S különö­sen a lenyűgöző természeti tüne­mény, a ..fehér éjszakától“ megvi­lágított utcán reggelig sem szűnik meg a zsongás... 1 ÍGY LETTEM A SZABAD EURÓPA MUNKATÁRSA III. Andrzej Czechowicz kapitány 1982 őszén nagy-britanniai tu- ristaútjárél tehát nem hazája fővárosába. Varsába, hanem a nyugat-németországi Kölnbe u- tazott. Itt rögtön jelentkezett az egyik rendőrkapitányságon, s politikai menedékjogot kért. — A kapitányság egyik szol­gálatot teljesítő tisztje türel­mesen és figyelmesen végig- heillgatott, majd „lakat alá he­lyezett“. Talán azért, hogy el­hatérozásemat még egyszer ve­gyem fontolóra... — emlékezik vissza a kihallgatásra Czecho­wicz felderítő. Egy éjszakát töltött a fog­dában, ahová két feltűrt gal- lérű gentleman érkezett érte. Akárcsak a gengszterfilmek­ben... Gépkocsiba ültették és a zirndorfi gyűjtőtáborba szállí­tották. Az út 10-12 éráig tar­tott. Este volt már, amikor megérkeztek a színhelyre. — Egy álmos, szolgálatos tiszt a portán két „pokrócot“ és három bűzlő matracot nyo­mott a kezembe, majd az ún. tranzit helyre küldött. Egy ha­talmas helyiség volt ez, ahol mintegy 30—40-en alndtak már. Három napot töltöttem itt. Utána kaptam meg a szo­bámat, ahol heten laktunk. mint a gonoszok. Különben is, tapasztalataim szerint a tábor minden második lakója, ha nem is gonosz, de büntetett előéletű egyén volt. — Milyenek voltak az élet- feltételek a táborban? — Ha azt mondom, hogy szörnyűek, ez nem fejezi ki hűen az ottani viszonyokat. Kiképzésem során sok minden­re felkészültem, néha mégis, hogy úgy mondjam, „nem é- reztem magam a saját bőröm­ben.“ Nemcsak hideg gyötörte ő- ket (1982 novemberében ott már nagyon hűvös volt), pi­szok és bűz nralkodott min­denütt, hanem napirenden sze­repeltek a verekedések és a lopások is. Loptak mindent, takarét, ételt, ami csak a ke­zük ügyébe került. Naponta Európa Rádió képviselőivel, a- rllis elsejétől alkalmasnak ta- egyszer kaptunk meleg ételt, kik egyébként mindennap ven- láltak arra, hogy a Szabad Ea­űgynevezett egytálast, s ezen- dégek e helyeken. Éneklőd- répa Rádió lengyel szerkesztö­kivül csak fél kilá kenyeret és tek irántam, mint a Varsái E- ségének, majd pedig a Rese- egy darabka margarint. (íme gyetem történelem tanszékén arch and Analyzis nevű egyik az édes nyugat, amely mazso- végzett fiatalembert rátermett- legfontosabb titkos osztályának iával várja a menekülteket! — nek véltek arra, hogy az adás az alkalmazottja legyen, a szerk. megjegyzése.) szerkesztőjévé váljak. Annak az osztálynak az al­A. Czechowicz kapitány négy Az űt, a káderozás azonban kalmazottja, ahová a „legmeg­hénapot töltött a zirndorfi tá- hosszú ■ időt igényelt. Czecho- bizhatöbbak* közül is csak a borban, ahol éjjel a poloskák wieznak várnia kellett, amíg a legmegbizhatábbakat“ válasz- keseritették meg az életét, nap- CIA, az amerikai birszerzö tették ki! pal pedig az amerikai, a nyu- központ a legkülönbözőbb mó­gatnémet és a bfit hírszerző dón megszerezte róla a legkü- Kövotkozik: Szerkesztői központok tisztjei. Kihallgatás lönbözöbb híreket, s 1985. áp- munkájn és küldetésem kihallgatást követett. Kérdez­tek ezt, kérdeztek azt. Példá­ul még arra is kiváncsiak vol­tak, mi a kedvenc. étele és itala. Négy hónap a zirndorfi, majd rövidebb idő a münsteri tábor-, ban és A. Czechowicz politikai menedékjogot kapott. Csakhogy az „ausländer“ útlevél semmi mást nem biztosított az emig­ráltaknak, mint az utcára ke­rülést. Ilyen helyzetbe került A. Czechowicz is, éppen ezért alkalmi munkákat vállait. Szolgálatot teljesített például a brit rajnai hadsereg őregysé- génél. A. — Még a zirndorfi táborban kapcsolatba léptem a Szabad ____________ Czechowicz második „rádiós" igazolványa. A keltezés ne tévesszen meg senkit, a kapitány 1965. IV. 1-én lett a Szabad Európa szerkesztője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents