Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-10-12 / 41. szám
1945—49 között Csehszlovákiában évente 285 000 gyerek született. 1960—69 között 226 000, 1969-ben pedig már csak 222 000. Hát persze. Ha egy országban kevés a gyerek, azért rendszerint az asszonyokat hibáztatták. Nem mondom, bogy ez szemenszedett hazugság. De helyettem próbát- jon bizonyítani az alábbi riport. Nem asszonyokkal be szétgettem. haneri lányokkal, a Kráfovské KraCany i (Királyfiakarcsa) Egészségügyi Középiskola diákjaival. Azért választottam ezt az iskolát, nehogy a férfiak azt vessék a szememre, hogy „vegyes“ környezetben élő lányokkal beszéltem, akik nézetei befolyásoltak a férfiakétól, tehát csakis jé irányúak lehetnek. Már a jövendőbeli foglalko— Például hogyan? — kérzásuk kötelezi őket. Az a tény, dezem Bereczky Esztert. hogy egész életükön át emberek százainak fogják gondját — Kiránduláson voltunk. A „jobb módúak“ — tehát azok viselni, kötelezi őket valami- g^yiei csak egy, esetleg féle emberi magatartásra, ál- osztják a gyerekekre lásfoglalásra, minden kérdés- $2ánt pénzt — százakat hoztak magukkal. Mikor arra ke- - Nemcsak ez, fonos az ott- rült sor, hogy megmutassák, hon kapott nevelés is. Ml pél- mit vásároltak, üres kezekkel dául öten vagyunk testvérek, antak. Viszont azok, akik kls- és ha kevesebben lennénk, már boruktól fogva szerényebben nem lenne olyan jó, mint most. j^aptak pénzt, a család minden Ezzel nem azt monda- Aggjára gondoltak valamilyen aprósággal. Még annak az árán annál jobb, de, tény, hogy még k o» o a kétgyermekes családokban költöttek. Maga hány. felé osztotta inai JOOD, QB, iBi.y, iiugy ma, , ^ magukra egy filkétgyermekes családokban költöttek, sem Ideális a gyermekek helyzete. Az egy gyerek meg kész felelőtlenség a szülőktől. Ott, a zsebpénzét? ahol már ketten vannak, kialakulhat köztük ugyan egy képzeletbeli párbeszéd, de mindig kell egy harmadik, akt eldönti, kinek Is van igaza... Ezt a pedagógiailag is helytálló véleményt a marcelovál (Marcelháza) Édes jolánka mondta, mintegy hangot adva beszélgetésünk további részének. De ugyanúgy szólhattak volna elsőként a többiek is, mert az, amit mondtak, nem egy pillanat teremtette befolyásolt vélemény volt. Később bevallották azt Is, hogy ehhez hasonló kérdésekről sokat beszélgettek a diákotthoitban. — Ezekben a vitákban — de mindenütt — nyilvánul meg leginkább a sokgyermekes családokból származó gyerekek és az „egykék“ véleménye közötti különbség. Édes Jolán — Ml nyolcán vagyunk testvérek... — Hogyan Is néz az ki, ha együtt a család? — Hát, van az évnek egv két ilyen napja. Legközelebb október 17-én búcsűnapkor leszünk együtt, de ettől már előre félek. Mindenesetre a találkozás öröme mindig nagyobb, mint a gondok körülötte. Most valaki azt gondolhatná, hogy választásunk szándékosan esett a több gyermekes családokból származó leányokra. Hát nem. Ezt Igazolja a beszélgetésben részt vevő harmadik leány, Navrátll Éva. — Van egy öcsém. Nem mondom, jól kijövünk egymással. Például sokszor szüksége van rám, ha matekból házi felada- dot kapnak. Én viszont senkitől sem várhatok segítséget, mert szüleim már kinőtték ezt a tanítási rendszert, és más nincs. De azért nem érzem magam túlságosan egyedül... Elmondta, még, hogy azért neki sincs meg, amit szeme- szája megkíván, szülei nem kényeztetik őket, és pénzt Is csak annyit kapnak, amennyi szükséges. — Igen, sok függ a szülők nevelési módszereitől is. Még kisebbek voltunk, édesanyám az adott jő falatból mindig visszakért... Én csak most tudom felfogni ennek az értékét. Már többször tapasztaltam, hogy az „egykék“ nem képesek lemondani más javára arról, ami nekik kedves, önzők... — jolánka, és érezte-e valamikor hátrányát annak, hogy többen vannak testvérek? — Nem, soha. — Talán egy Icl-picl szomorúságfélét érez az ember akkor, amikor látja, hogy osztálytársat hetenként váltják a pulóvereket, míg más évek óta Bereczky Eszter a nővére kinőtt cuccait hord ja. De arra is vigyáz hogy még a kishúgának Is jó legyen. De inkább legyen az embernek egy aranyos klsöccse, mint tíz szoknyája. Nem igaz? De Igaz, Eszterke. És mivel már egészen nagylányok, arra Is kíváncsi voltam, ml az elképzelésük saját családjukról. A három leány véleménye szinte egyöntető volt: a gyerekek száma kettő- három, de Inkább több. Persze ez nemcsak tőlük függ. — Lányok, az előbb azt mondták, hogy azért tanulnak, mert kell, hogy hivatásukban minden téren tökéletesek legyenek. Tehát szeretik azt, a- mit tanulnak; sőt azt te elmondták, hogy Jolánka és Eszter édesanyja beteg, úgyhogy Jövendőbeli hivatásukat nem tölthetik be felelőtlenül. Hogyan tér majd össze munkájuk a rengeteg gonddal, ami a család méghozzá nem te kicsi — körül lesz? — Nem szándékszom lemondani munkámról a gyerekeim javára. Igaz, hogy faluhelyen kevés 8 bölcsőde, óvodából viszont van elég. Én bízom nevelési módszereikben. Még talán jobban, mint a nagyszülőkében, hiszen köztük és a gyerekek között akkora a korkülönbség, hogy már eleve kétféle nevelést kapnak: a szülök és a nagyszülők nevelését. — Jolánka, és mit gondol elégséges-e az a segítség, a- melyet államunk ad a fiatal házasoknak? — Igen. Nálunk például legtöbbjük egy év alatt felhúzza a 10-szer 10 méteres családi házat. Kölcsönökkel segíti őket a nemzeti bizottság, de a szövetkezet is. És aztán itt van a „meghosszabbodott“ szülési szabadság, családi pótlékok... Szerintem az anyagiak nem a tömeghatározók a gyerekek számát Illető döntéseknél. A fiatalok egyszerűen saját könyj nyebbségüket, kényelmesebb életüket akarják biztosítani az egy gyerekkel. Navrátil Eua Valaki azt vethetné a szememre, miért fiatal lányokkal vitatkozom ilyen komoly kérdésről. Szándékosan nem választottam riportom alanyául csak a családdal járó gondokat ismerő asszonyokat. Nem tapasztaltabbnak láttam ezeket a lányokat, érdekesebbnek gondolataikat a családról, akik tudnak ngyan ezekről a gondokról, de véleményeikben egy más, modernebb, talán egy kissé még idealizált világ nyilvánul meg. Mindamellett a földön járnak, és míg a fentebbieket mondták, tekintetük nem volt elmélázó. Inkább korukat megha- zudtolóan reális. És hogy a címben felvetett kérdésre is választ adjunk; a bóbita alatt nemcsak fej, hanem ész is van. Zácsek Erzsébet NESSIE, AZ IZGATÓ SZÖRNY Ha az idén sem fogják ki a Nes- sie-nek becézett szörnyet a Loch Ness-i tőből, elkönyoelhetjűk, hogy az egész históriát a helybeliek találták ki abból az egyszerű meggondolásból, hogy. így könnyebben odacsalogathatják a félvllág hiszékeny embereit. Az idén ugyanis egy skót whlskygyár kereken egymillió font sterlinget ígért annak a félelmet nem ismerő vállalkozónak, aki elö- kerltl a titokzatos élőlényt. Az sem jár rosszul, akinek sikerül színes fényképet készítenie róla. A fotóért egy palack whisky jár naponta, mégpedig „életfogytiglan", bár szóda nélkül. A gyáros — skót lévén — biztosította ma^t a londoni Lloydnál arra az eshetőségre, ha netán mégis rábukkannának Nessie-re. A skóciai tó lakójáról — noha közelről még senki sem látta — „pontos" adatok vannak. Tudjuk, hogy 10-30 méter hosszú, feje aránytalanul kicsi s a lóéra emlékeztet, farka a kenguruéhoz, bőre pedig a delfinéhez hasonlatos. Színe sötétbarna vagy fekete, súlya 35 tonna, j Ami ezen felül van, azt valószínűleg a legutóbbi méretkezés óta szedte fel). Legkevesebb öt percre és legfeljebb'fél órára jön fel a víz színére. Maximális óránkénti sebessége 40 kilométer. Oszás közben 2-7 púpja látszik ki a vízből. Hangja állítólag nincs, de ő maga nagyon érzékeny a különféle zajokra. Az első írásos adat róla ttjbb mint 1400 éves: egy később szentté avatott skót szerzetes kereszttel a kezében üldözte .,a Loch Ness-l tóban lakozó bestiát." A XVI. században „az ijesztő méretű szörnyeteg" kikelt a tóból, farkával kidöntött több megtermett tölgyet, és agyoncsapott három embert. (Ezek hárman voltak a fadönget és szemtanúi.) Nessle-t 1933-ban nagyon felizgatta a lárma, amit a tó északi részén az útépítők csaptak. Mérgében kimászott a tóból, és meg nem erősített hírek szerint letUetlenkedte a műutat. Később a sekély vízben látták lubickolni. Egy évvel később egy londoni orvosnak elsőként sikerült fényképet készítenie róla. A képen hosszú kl- gyónyakon egy lófej ül. A felvétel élethű, csakhogy nem nyerít. Egy filmes 1931-ben filmre vette Nessie-1. 1982-ben megalakult a „Loch Ness Phenomena Investigation Bureau", a- mely a szörny-ügy kivizsgálását tűzte ki célul. Eddig kétezer szemtanú vallomását jegyezték fel és több könyvet, brosúrát adtak ki. Az iroda önkéntes munkatársai szabad idejükben magnóval, fényképezőgéppel és mérőműszerekkel őrködnek a tó partján, és várják az Izgató csodalény megjelenését. Í963-tól 1966-ig Nessie csak kétszer mutatkozott, akkor sem a boldogtalan őrök előtt. Viszont az 1987-es Idegenforgalmi Idényben 370-szer bukkant fel, s szép hasznot hozott a szállodásoknak. Két évvel később a legkorszerűbb berendezésekkel ellátott két tengeralattjáróval kutattak utána — eredmény nélkül. Ugyanakkor egy háziasszonynak — úgynevezett idiótakamerával — sikerült lefényképeznie. Tavaly amerikai tudósok — az újvilágiakat jellemző leleményességgel — kísérletet tettek, hogy a gyomrán keresztül csalják lépre Nessie-t. A legfinomabb csalikat helyezték el a tó partján, de hiába. A szörny, úgy látszik, nem volt éhes. Vagy nem szereti az amerikai ételeket. Biztosra vehetjük, hogjt az Idén rengetegen pályáznak majd az egymillió fontra, azaz a szörnyeteg kéz- rekerítésére. Nem tudjuk, hogy milyen módszerekkel látnak majd hozzá a kutatáshoz, de ha nem tűnik szerénytelenségnek, ajánlhatunk nekik díjtalanul egy nagyon egyszerű, nagyon olcsó, de eredményesnek 1- gérkező módszert: húzzanak hálót a tóban. Ami a hálóból kifolyik, az a víz — ami benne marad, az a szörny. I. GARAI BÉLA Vége a nyári, családos üdüléseknek, és a naponta ismétlődő tanácsoknak, hogy mit egyen az ember és mit ne, hogy napozzék, fényképezzen, horgásszék és közlekedjék; hol vegyen napszemüveget, hogy védekezzék a napszúrás, szúnyogcsípés, ételmérgezés és zsebtolvajok ellen. A magányosan üdülők évadjai következnek, akik sose kapnak eligazítást, hogy rnit vigyenek magukkal, hogy állítsák össze a cuccot, amiben nincs hiány, se fölösleg. Csomagolási útmutatónkkal ezeken a gondokon kívánunk könnyíteni, tudván, hogy a magányosan utazó férjek és párjukat otthagyni kényszerülő asz- szonyok nagyon is rászorulnak ta nácsainkra. A kalitkából két hétre kiröppenő férj egyedül szeretne csomagolni, de nem hagyják. Ezért óriási taktikai harcot kell vívnia a látszat és valóságos szükségleteinek összehangolására. Már hetek óta hangoztatja, hogy legszívesebben koffer nélkül, egy szál melegítőben, zsebében fogkefével indulna útnak, ő ugyanis a- ludni fog csak, legföljebb sétálgatni, de azt is távol az emberektől és az erkölcstelenül lármázó fiataloktól. Keserves sóhaitással törődik bele, hogy „fiam, le.galább három inget vigyél magaddaP' — közben meg lázasan töri a fejét, hogy lehetne az ünneplő ruháját és fekete cipőjét Is átcsempészni a blokádon, hiszen már első este ropni szeretné a shake-t egy csokoládébőrű szőkével a Pajzán SellOhOz címzett osztályon felüli rablótanyán. Ehhez persze tőke Is kéne, viszont a feleség szerint „ötszáznál többet fölösleges magaddal vinned, kosztat kapsz az üdülőben, egyébre semmi gondodi" — Előrelátó férj etért már hetekkel ezelőtt elöreküldött magának kétezret, paste restante. Csinibaba jeligére. Feltétlenül helyet kell szorítani a bőröndben a várható szolid életmódot tanúsító fölszerelésnek, úgymint: altatónak, papucsnak, lúdtalpbetétnek, „A babilon architektúra remekei“ című, vaskos tanulmánynak. Sajnos, a hat kilónyi alibi miatt marad itthon aztán a nyakkendő, és a szolid férfikölni, melyet az első na pon busás pénzekért kell majd beszereznie a strand melletti bazárban, azzal a lehangoló tudattal, hogy mindezeket visszafelé jövet, legkésőbb Agárdnál ki kell hajítania a vonatból, különben kész a lebukás. Egészen más a helyzet, amikor egy asszony indul szólóban üdülésre. Az ö csomagját, pénzügyi helyzetét, szándékait nem ellenőrizheti senki. Neki szabad, sőt muszáj szépnek lennie, hiszen önmagának szép. Az önmaga kedvéért vitt rúzs, púder, kölni, arckrém, lábkrém, hajlakk, haj- csavar, hajsütővas, szemceruza, pilla- göndörítő, szemöldökcslpesz, manikűrkészlet, körömlakk és lemosó egy külön szatyrot tölt meg; hatvan éven aluli nő ezek nélkül lépést sem tehet. A nagy hajóbőröndbe kerülnek a blúzok, szoknyák, fehér-, rózsaszín- és kékneműk, sortok, cipők, ponmo- lák, fürdőruhák és pantallók: egy fölsőkabát nagy hidegek '’setére, néhány kardigán és pules! hivösebh napokra, és egy reprezeniantiv bábu doll, hátha egy-két nagyon fülledt estéje is akad. A férj ilyenkor tűnődve nézi az á- ruháznyi holmit, szívébe halk melankólia lopózik, saját szánalmas kis trükkjeire gondol és arra, lám, már az üdülési fölszerelés terén sem lesz soha egyenjogúság. KAPUST MlKLÖi ŐSZI KOFFEREK színes televíziók Az oraval Tesla az idén 200, színes televíziós adás vételére alkalmas készüléket gyárt. De már jövőre megkezdi a színes televíziókészülékek sorozatgyártását. Az ötödik ötéves tervben összesen 37 ezer színes televíziót gyártanak. Valószínűleg még ezekben az években elkészül az első oraval tranzisztoros színes televízió te. A NÉPFELKELŐ EMLÉKÉRE A Sahyt (Ipolyság) Városi Nemzeti Bizottság falán látható egy emléktábla. A járókelők általában figyelemre sem méltatják, pedig a szlovák nemzet egyik nagy fiának emlékét őrzi. Azt hirdeti, hogy 1848-ban ebben az épületben raboskodott a nagy szlovák költő és a népfelkelők vezére, Jankó Kráf. CONECO ’71 Érdekes nemzetközt kiállítás nyílik október 12-21-e között Prágában, a Július FuCIk Kulturpark kongresz- szusi palotájában. A Cone- co ’71 Immár harmadlzben mutatja be az épftőiparLan használt legújabb építőanyagokat és lakáselemeket. DRÄGÄBB AZ ARANYNAI, Az üres mákfe] a gyógyszeripar fontos nyersanyaga. Ebből készül a morfium és a különböző fájdalomcsillapítók. A hlohovecl Slovakofarma évente 7000 tonna üres mákfojet dolgnr^ fel. Ennek azonban csak a fele származik a hazai termelőktől. a többit külföldről importáljuk — meglehetősen drágán. Törökországnak például háromszor any- nyit fizetünk az üres mákfejekért, mint néhány év vei ezelőtt. S a mákfejek világpiaci ára egyre magasabb. Hazánkban mintegy 10 ezer hektáron termesztünk mákot. Kevés, de a termelők hanyagságából gyakran még ez a kevés nyersanyag is tönkremegy. AZ ifiosAg Müve Az észak-csehországi Xa- verovban tíz évvel ezelőtt a kietlen pusztaságon lerakták hazánk legkorszerűbb baromfitenyésztő telepének alapjait. Akkoriban baromfihúsból behozatalra szorultunk, ma önellátók vagyunk, ami nagyrészt a xaverovi üzem érdeme Is. Ma ez a telep naponta 23 ezer brojlercslrkét szállít a piacra. Az Ifjúság kezdettől fogva védnökséget vállalt a baromfitelep építése fölött. Negyven járás fiataljainak hozzájárulásával készült el. A tízéves jubileum alkalmából Xaverovban emléktáblát lepleztek le az ifjú építők tiszteletére. virágzik a gesztenye Bralislavában a Húrban téiea. a közismert Fajka vendéglő előtt kfvlrágzott a gesztenyefa. A jelek szerint szé]) hosszú őszre van kilátás. Helyreigazítás: Az Oj Ifjúság 38. számának Zsebtükrébe sajnálatos hiba csúszott. Sajtóhiba miatt tévesen közöltük a cseh rőf hosszát. A cseh rőf hosz- sza 59 centiméter, nem pedig 50. (pij
