Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-10-12 / 41. szám
4 A SZOCfALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG szí OVÁKIAI KÖZPONTI OZOIXSAGANAK LAPJA Aki hallgat, azt elfelejtik; aki nem foglal állást, azt szaván fogják; aki nem halad többé, az hátrál; aki megáll, azt felülmúlják, megelőzik, eltapossák; aki megszűnik gyarapodni, az máris hanyatlik; s aki eláll, az lemond. AMIEL XX övf 1971 Október 12. Ara L— Küs f' í I Az ENSZ és a mai világ A naptár szerint szeptember 21-6t Mrtjuk hivatalosan az ősz kezdetének. Az emberek sikeres nyári kiruccanás után új erővel gazdagodva visszatérnek a mindennapi munkához, s most kezdik szőni a terveket az elkövetkező nyárra. A politikai életben áitaiában uborkaszezon jeliemzi a nyarat. Az idei nyár ez alól a szabály alől talán kivétel volt. A nyári hőség nem viharfelhőker kergetett a nemzetközi politika egére, nőnem elienkezőleg, a hosszú hidegháború vészes viharteihoii igyekezett eloszlatni. Európában a négy nagyhatalom között olyan kérdés megoldására került sor, mint a Nyugat-Derlin státuszának a megoldása. A világ ezek után Joggal elvárja, hogy Európa nyara áttevődik a szeptember 21-én megnyílt ENSZ-közgyülés ülésszakára is. A vliágközgyülést élénk diplomáciai tevékenység előzte meg. A legfontosabbak közé tartozik Gromlko szovjet külügyminiszter levele, melyet U Thanthoz, a világszervezet főtitkárához Intézett. Ebben a levélben javasolta, hogy tűzzék az ENSZ-közgyülés XXVI. ülésszakának napirendjére egy leszerelési világértekezlet összehívását. A szovjet kormány egy ilvtn értekezletet hivatottnak talál arra, hogy az összes áilrim jelenlétében további erőfeszítéseket tegyenek a leszerelési kérdés megoldására. A megtár.qyalá-sra váró 109 napirendi pont között több olyan található, mely a béke szempontjából túlnő a tanácskozási termen. A közgyűlés tanácskozásának fontossági sorrendjében az első helyen a közel-keleti válságos helyzetnek kérdése szerepel. E pont nagyon is példázóan mutat rá arra. hogy a lanácskozási teremtől a gyakorlati megvalósításig na- g,Yon is tövises az út. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-én hozott határozata Izrael jóvoltából még a mai napig csak papíron fekszik. Gunnarr Jarring közcl-ke- leti misszió.'a mind ez idáig eredménytelen és nem hozott közeledést a szembenálló felek között. A további fontos kérdések között szerepel a népi Kína ENSZ-tagságának a kérdése. Az ötvenes években az Egyesült Államok jóvoltából a kfaal nép jogos, őt megillető helyét a 12 milliós Tajvan töltötte be. Kína ENSZ-tagságának kérdésé 1950-tóI rendszeresen szerepel az évente megtartott közg3mléseken. Dgy tűnik, hogy e kérdésben döntő fordulatra kerülhet sor az Idei tanácskozáson. Hisz a tavalyi jubileumi XXV. közgyűlésen először szerzett Kína többséget a szavazáskor. Ez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy betölthesse az őt megillető helyet. Ma az a helyzet, hogy az amerikai kormány is beláttia a Kínával szemben folytatott politikájának tarthatatlanságát, és a vereségtől való félelmében támogatja Kína ENSZ-tagságát. de egyben továbbra is a két Kina-elvet hangsúlyozza, ami viszont elfogadhatatlan a Kínai Népköztársaság szempontjából. Az ötvenes évek politikai gyakorlata egyre inkább kezd a múlté lenni. A hidegháborús szellem ma már a szocialista országok poliítkai küzdelme sikereinek eredményeként ne hezen lartható fenn. A politikai gyakorlatban fokozatosan egyre nagyobb szerepet játszanak a szocialista országok, elsősorban is a Szovjetunió. A szocializmus békepolitikája következtében a nyugati politika is kénytelen elismerni a realitásokat. F, békés kezdeményezés nyomában — mint az előjelek mutatják — eredményes tanácskozások folynak a stratégiai fegyverek kérdéséről az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A tanácskozások eredményességét bizonyltja a biológiai és bakterológiai fegyverek eltiltásáról szóló e- gyezmény. .A pár évvel ezelőtt megkezdett dialógus az Idei közgyűlés« n is folytatódni fog. Reméljük, hogy további rész- eredmények születnek, és ez nemcsak az ENSZ sikere lesz, hanem a sikeres tanácskozásokból a béke ügye és az egész emberiség kerül ki győztesként. P. V. A közelgő választások a nemz.uti biztiilságok és további oőpkópviseleti szer vek muaiiljáia tn»<iijiilf fi gyelmiinkel. Fokn/.utt igya- kezottel koll löreketínünk. hogy társadalmi rendszerüok e fontos láncszemének munkája egyre tukélolesebb legyen, hogy a szocialista demokrácia a gyakurlatbai egyre jobban kibővüljön. A nemzeti bizottságok a sző legsztiriisabb értelmében véve a dolgozó nép he lyi államhatalmi szerveit képezik. Ezzel kapcsolalbao a CSKP XIV. kongresszusán Gustév Hiisák elvtárs a következőket mondotta- „A dolgozó nép hatalmának alapvető formája a nemzeti bizottságok rendszere és e képviselöteslUielek. A nem zeti biziitiságok a falvak ban, városokban, járások ban és kerületekben naponta foglalkoznak a nép mindennapi ügyes-bajos dolga ival. Az ő munkájuktól nagy mértékben függ a dolgozók elógcdettsége, vala mint az irányftésban és ve zelésben való részvétele. A nemzeti biznttságiik munkájában llzozrek vesz nek részt — mint képviselők, tanácstagok vagy a szakbizottságok munkatárA nemzeti bizottságok és a fiatalok tai. EVtál a ttfnybőf kiin diilva -ériható, hogy mind- annyiunk órdeko, ho^y az egyet lépcsőzefek élén politikailag, szakmailag és erkölcsileg is jó- vezetők álljanak. A nerozeli bizottságuk pn- zilfv tevékenysége mellett elég sok fogyatékosságra is rá lehet mutatni, amelyek kiküszöbölése épp az elkövetkezendő időszak felada ta lesz. Az ilyon fugyaté- kosségok közé tartozik, hogy nem minden esetben kielégítő a nemzeti bízott- Ságok funkcionáriusainak viszonya a választöikhur. Épp őzzel a kérdé.ssel kapcsol,étnan fontos Husák elviárt szavait idézni, amelyek a kongresszusi emelvényről hangzuttak el a nemzeti,bi- zotság tagjaihoz; „A nemzeti bizottságoknak mint a nép közvetlenül választott szervoinck. úgy kell dolgozniuk. hogy a piilgérok e- znkbnn saját képviselőjüket lüs-«ik, akik naponta kénviselik érdekeiket. Távol kei! hogy -legyen tólük a rendetlenség. felelőtlenség, a protekció .;s az egyén meggazdagodása.“ Hazánkban a legutóbbi választásoik óta hét év telt el. Ismert tény, hogy több mint másfél millió azoknak a fiataloknak a száma, a- klk majd először járulnak az urnák elé. Sokan lesznek majd azok is, akik nemcsak mint szavazók, hanem mint képviselőtestületi jelöltek vesznek részt a választásukban. Tanúi vagyunk annak, hogy a párt ^ az állam vezető funkcionáriusai nagyon sokat foglalkoznak az ifjúság helyzetével és a társadalomban betöltött szerepével. Ezért szorgalmazzák, hogy minél több fiatal' töltsön be aktív puzfciót népképviseleti szerveinkben. Ezek a fiatalok mint képvEselők most ismerkednek meg I- gazában az orszégirányltó munkával. Sok függ majd a nemzeti bizottságok eddigi és tapasztalt funkcionáriusaitól. hogy a fiatalnkal miképp vezetik be felelés ségteljes funkcióikba. Tcd- jnk nagyon jól, senki sem született kész politikusnak, kész képviselőnek. Feladatokat kell bizni a fiatalokra, hogy e feladatok teljesitösébM irlalődjenelf, gyűjtsenek^ tapasztelaiokat. Sajnos vannak olyan -helyek, ahol még félnek kó- muly feladatokat bizni as ifjúságra, pedig az az iíjf- ság a mi szocialista társf- dalmiinkban, a ml sziicia*- lista iskoláinkban nőtt Ha nem bfznnk bennük, iáját munkánk eredményül kell felülvizsgálni. Ogy gondaljuk, kifizetődő a bizalom előlagesése. As ifjúságot a haladás, a jüF vőért valú tettrekászrtg jellemzi. Sokszor azonban hiányzik élattapasztaiatuk, amelyet csak gyakorlati munkában szerezhetnek meg. A fiatalság különösen alkalmas arra, hogy eUor gadja mindazt, ami haladd, ami előbbre viszi a társadalmat. Képes arra, bog^ magáévá tegye az új munkamódszereket, a hatékonyabb munkastflust, az i- rányitás minden szakaszán. Az ifjúság a választások alkalmából tantijeiét adhatja, mennyire alkalmas az adott bizalomra, s ezt a bizalmat hogy váltja be a gya4 korlatban. PÉK VENPEt Október 8‘ón kezdődött hazánk különböző városaiban a dolgozók filmfesztivál* jának őszí része. Bemutatásra kerül többek között a Petróleumlámpáli című cseh film, amelyben több népszerű cseh lánc- dalénekessel. köztük Karé! Cernoehhal es Josef Lauferral (a képen) is találkozunk. Lapunk egyik közeli számában részletes interjút közlünk Josef Lauferral. A dolgozók filmfesztiváljáról írunk a 7. oldalon. ■sss I w 2 'S N S «.2 S > Síd B > 63 S eo M a '5" “ N c a N C _ »1 N o 2 a (O ^ g Jí ;E Set3 .ft) *5 'SL*- id s '«2 C« E g a ■« *3 SS ^ ^ ns • J. 9 <8 i: g « 2 " a ►« - 00 g'n'S .«o — .t; c « 2 “ ■= E « - aa «2 a 5 (D >> B 00 ^ B ’J' ei ZZ 'ül 'ca ^ u 3 £ *<8 2 00 I S.-2 Ä2 S. Kikiáltásának huszonkettedik évfordulóján köszönljük a baráti Német Demokratikus Köztársaságot. Képünkön a háború végén az angol-amerikai légierők által romhalmazzá bombázott Drezda Prágai utcája. Riportunk a 10. oldaloo. ......... 'AiOtfMWi' 1
