Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-09-28 / 39. szám
6 íí| ifjúság__________ lúMm JÁTSZANAK ÉSZAKON ÉS MÁSKÉPP DÉLEN BESZfiLGETfiS SIR STANLEY ROÜSSZAt, S FIFA ELNÖKfiVEl — S FIFA' rengeteg levelet kap. Ezelc z8me bIráW hang- Vételfi. Egyetért, elnUb űr. a kritikus jellegű Írásokkal? “ Igen Is, meg nem Is. Megvallom, engem sok minden | nyugtalanít, de Ismerem at alapigazságot: „Igyekezz, de ne | siess!*. A futball szerencsére egyszerű játék, s örökölté a 1 törvények egyszerű kódexét, amit bizony nem nagyon szűk- | séges változtatni. S — A VB reformjáról már tíz éve szó van. ön akkor elle- | nezte a változtatásokat. Most pedig éppen a FIFA döntött | ügy az év elején, hogy az 1974-es VB-én űj szabályok lépnek | életbe. Mr győzte meg Ont a változtatások szükségességéről? | — Két dolog: a - kupaküzdelmek fényes sikere és a VB I Iránti tokozott érdeklődés. A nemzeti szövetségek pénztárába | tolik a pénz, nagy prémiumokat kapnak a játékosok. Egyéb- I ként a FIFA alapos mérlegelés után hozta meg a döntést. | 'A fináléba került országokat 4 négyes csoportba osztja, a legjobb nyolc között már nem kieséses rendszerben, hanem ktonérkózés formájában folyik toyább a küzdelem. — ön elégedett az athéni döntéssel? — Jobban örültem volna a 24-es, Illetve 32^ döntőnek. Csakhogy ez esetben alaposan elhúzódott volna a VB. Egyébként azt Is .javasoltam, hogy az Európa-bajnokság legyen a VB selejtezője, de leszavaztak. — Kik és miért? — Elsősorban a kisebb labdarögő-szövetségek, mint Fhm- őirszág, Norvégia, Izland, Dánia és mások... Ezeknek a szövetségeknek ugyanis csak a legnagyobb tétre menő mérkőzések hoznak valamit a konyhájukra. Őket Is meg kell érteni. — 'A FIFA-nak a labdarúgás egészével, nem pedig egyesek érdekeivel kell törődnie... — Ezt elismerem, de legyen szabad megemlítenem, hogy az elégedetlen hangok onnan jönnek, ahol a profizmus az úr. Pedig a világon nemcsak profik léteznek. Tíz és tlzmillló- nyian nem pénzért játszanak, őket kielégítik a jelenlegi szabályok. — Mi az oka, hogy a bírók csak ritka esetben ítélnek 11-est a hazai csapat ellen? — Sajnos így van. Egy Jónevű bíró például bevallotta nekem, hogy 6 bizony az utolsó percekben soha nem ítélne 11-est az osztrákok ellen a bécsi Práterben. Tucatjával sorolhatnám a példákat, ahol baj van az elvekkel. — A FIFA-szabályok egységes értelmezésével sincs minden rendben! — Mit válaszoljak erre? Másként futlballoznak északon és másként délen. Á közelharcot nem úgy Ítélik meg Argentínában, mint az NSZK-ban. A Játék sajátosságait a nemzeti sajátosságok is befolyásolják. Ez pluszt jelent a labdarúgásban. A nagy tornákon azonban rltikán fordul elő jelentős nézetkülönbség. Ahol magas a színvonal, ott szétmosódnak a különbségek. Sohasem tagadtam, hogy szükség van változásokra. Nem vagyok híve azonban az elhamarkodott ítéleteknek. Az újnak akkor van helye, ha bebizonyosodik a nélkülözhetetlensége. Mert nincs olyan reform, amely megkönnyítené a gólszerzést azok számára, akik képtelenek a kapuba találni. Legfeljebb ösztönzi az ügyetleneket, tehetségteleneket... Eddig az Interjú. Mit tehetnénk hozzá, hogy he sértsük meg az öregurat, akinek már régen nyugdíjban lenne a helye? Sir Stanley mellébeszél. Nem azért harcolnak a Józan gondolkodású sportemberek és szakemberek a FIFA-nál, hogy megkönnyítsék a falábúaknak a göllövést, hanem azért, hogy a játék korrekt, tiszta, emberhez méltó legyen. Hogy a tizenegyes a bácsi Práterben is tizenegyes legyen egy perccel a játék vége előtt Is, akkor Is, ha az osztrákok ellen fújják. Ég hogy az újnak akkor van helye a nap alatt, ha bebt- zoyosodik a nélkülözhetelensége? Micsoda baklövés! Még midig járunk vonaton Is, de itt van már hatvan éve a korszerűbb repülő, pedig amikor megalkották, egyáltalán nem volt nélkülözhetetlen szükség rá. Sir Stanley Rous öreg róka már, sok mindent megélt, megtette a magáét, de régen, nagyon régen mást kellett' volna a FIFA elnöki székébe ültetni helyette. Olyat, aki azonnal törli a nemzetközi játékvezetők listájárél azt a bírót, aki eldicsekszik azzal, hogy a hazai csapati ellen nem ítélne az utolsó percben tizenegyest. Batta György: ANDREA, a müncheni vizek aranyhalacskája ^ nevelési Föfsíola uszodájábi, ott nég.yi{)-fél ötia edzeni ötre vagy legkésőbb negyed hatra vagyok otthon, ebédelek (vagy estebédelek? — teljesen mindegy) hatig, hattól nyolcig vagy fél kilencig tanulok és u= tána egy vagy másfél őrás gimnasztika következik. És szegény vőlegényre mle kor Jut időd? — Csak vasárnap, ö is tanul, fogorovosira jár, most végezte az első évet. Utolsó kérdésem; Meg tud» nád-e mondani, mennyi inter» jút adtál eddig összesen? nt Andrea, te általában győztesen hagyod el a medencét, szinte mindig nyersz. Már a versenynek is úgy indulhatsz többnyire neki, hogy te leszrf az első. Meg lehet szokni a gyfizelmeket is? — Megszokni nem lehet, mert minden győzelem nagy örömöt jelent. Mit lehetne még Münchennel kapcsolatban kérdeznem? Olyasmit, ami nem sablonos, amire szívesen válaszolnál. München mindenképpen a legnagyobb cél, a legfontosabb állomás. — Igen. München a legnagyobb cél. Olimpiát nyerni vagy az első három között „bent lenni“ nagy dolog és nagyon közel állő dolog. Véleményem szerint az olimpián olyan nagy versenyek lesznek a döntőkben, hogiy az első és a harmadik között csak tizedek vagy századok döntenek majd. Szerintem az a lényeges, hogy mindent el kell követni, hogy az ember utólag ne tehessen saját magának szemrehányást, hiszen bármi közbejöhet; egy betegség, valamilyen rossz étel, egy félresikerült mondat vagy álmatlanul töltött éjszaka, és vége. Egy kiváló teljesítményt sok minden megbatároz. A legfontosabb az, hogy én tudjam, saját magamról: a győzelemért a tőlem telhetőt megtettem. Ne tehessek szemrehányást sa- ,ját magamnak. Véleményed szerint minek köszönheted eddigi sikereidet? A szorgalom gyümölcsét gzim. boiizálják a csúcsok és érmek, vagy tehetséged jóvoltából kerültek hozzád? — A mai sportban a tehetség nagyon-naqyon kis százalékban számit. Ml a tehetség? Meg- foghatalan fogalom Bizonyára ez Is számit, de ma már csak ebbő! nem lehet megélni. Ha valakinek van tehetsége, sőt az mondható róla, hogy nagyon tehetséges, annak is mérhetetlenül sokat kell dolgoznia, hogy felszínre hozhassa ezeket a tulajdonságait. így Inkább ezt válaszolnám; ez is, az is. A emberek nagy része azt püíni, és eddig nem volt semmiféle ijedős helyzet Légy szíves, mondd el még olvasóinknak egy „iskolába já- rós“ napod történetét. — Reggel fél hatkor vagy negyed hatkor kelek. Hattól- háromnegyed hattól a Szigeten úszom kb. nyolcig. Háromnegyed kilenctől fél kettőig iskolában vagyok (érettségizni viszont mint magántanuló fo- , kettőre érek le a Test— Nem, fogalmam sincs róla., A legnagyobb forgalom nyáron van. télen nem naqyon foglalkoznak velem, csak karácsony meg újév előtt az évvégi értékelésekkor. Andrea, nagyon szépen köszönöm olvasóink nevében is a beszélgetést, és kívánom, hogy a müncheni vizek egyik aranyhalacskája te legyél. (Vége) hiszi, hogy Gyarmati Andreának igazán könnyű a dolga, hiszen olimpiai bajnok volt az édesanyja, olimpiai bajnok volt az édesapja, és az egyenletből logikusan következik, hogy a gyermek is az lesz. — Hát... volt már olyan, hogy két professzornak — elnézést — hülye gyereke született. Mindenesetre számított az otthoni légkör, ahol a soort központi témaként szerepelt, de én sohasem tartottam életcélnak csak a sportolást. Idejében ki kell tudni mondani az álljt és másfelé orientálódni. Á légkör, az otthon atmoszférája föltétlen számit, mint ahogyan föltételezhető két Irodalomszerető szülő gyermekéről az, hogy ö is megfelelő műveltséget szed magára apjától és anyjától. Hol voltak külföldön a leg- rokonszenvesehb emberek? — Az úgy van, hogy ahol jól úszom, ott rögtön rokonszenvesek az emberek is, de azért elmondhatom, hogy az emberek mindenütt kedvesek. A repiilöutak? Szeretsz repülni? Nem volt semmi komplikáció repülés közben? — Engem a repülő nem zavar különösebben. Szeretek re_ Andrea az olimpia évében, 1972-ben tölti he tizennyolcadik évét. Májusban lesz a születésnapja, A képen látható Andreát 1958-ban örökítette meg a fényképezőgép torná- zás közben. Ha jól számolunk, négy éves volt akkor. Az 1971-es esztendő örömöket is és szomorúságot is hozott a csehszlovák sportnak. Az örömök színes palettájának egyik különleges színe Franti- äek Venciovsky. Azon kevesek közé tartozik, akik elmodhat- ják magukról, uraim, én átúsztam 3 La Manche csatornát. X Ugyanaz a hajó és ugyanaz a legénység; mint tavaly, Ugyanaz a parancsnok most Is, mint akkor. Akkor, amikor a térkép tőle najolva kozite a najö személyzetével és az újságírókkal; „Nézzék, lassan egy órája vagyunk ugyanazon a ponton. Nem haladtunk előre semmit. Az úszó ugyan ütemesen tempőzik, de az ellenáram- lat odaszögezte ehhez a ponthoz. Uraim, Ismerem a csatornát. Higgyék el, elegendő egy erőteljesebb hullám, és akkor mindennek vége. Döntsenek, ahogy jónak látják. De Ismétlem, most már a vasakarat sem elég.“ így fejeződött be tavaly Frantisek Venciovsky első csatornaúszási kísérlete. A csehszlovák hadsereg tisztje ' akkor látott életében először tengert. Nem tudni, ml oWsóI határozta el. hogy ha törik, ha szakad, akkor Is átússza a csatornát. Az újabb kísérlethez egy év Ideje volt. Wnciovsky kemény ember. Súlyos sérülés után tolókocsira lett volna ítélve, Kinevette az orvosokat, újból megtanult járni. Akkor megint megsérült. És megint magához tért. Hogy megerősödjék, úszni kezdett. Egyre jobban ízlett neki az ú- szás. Maratoni úszó lett. És ha már idáig jutott, elhatározta, átússza a kanálist. Egy évvel ezelőtt tapasztalatok és megfelelő felszerelés nélkül vágott neki az útnak. Erőszakkal kellett kihúzni a hullámok közül. Rengeteget úszott. Korán járt aludni és korán kelt. Még álmában Is a La Manche vizén járt. Elemezte az elkövetett tavalyi hibákat. Mindenekelőtt nem volt megfelelő .zemüvege. A tenger sós vize kimarta a szemét. Nem látott jól és nem tudta a hajóról nyújtott élelmet megfogni. Mivel nem e- vett, nagyon legyengült, és nem bírta a több órás küzdelmet. Szemüveget szereti erre az évre. Tavasz óta így gyakorolt, hogy megszokja. Tavaly nem volt időrendje. Most vízhatlan búvárórát vásárolt és aszerint étkezett úszás közben. Elhatározta. hogy a cél felé haladva, három, két majd egyőrán- ként vesz magához élelmet. Rengeteget súlyt emelt. Rengeteget úszott. A hadsereg is segítségére sietett. Felettesei lehetővé tették, hogy három héten át a Balti-tengerben gyakoroljon. Megszokta a hullámokat. Megérezte a tenger sajátos ritmusát. Amikor ebben az évben a csatorna partjára érkezett, sokkal jobban ki volt képezve, mint tavaly, összehasonlíthatatlanul jóbb volt a felszerelése és felkészültsége, mint 1970-ben. Viszont azokhoz hasonlítva, akik évekig készülnek a csatorna átúszására és akik hetekig várják a megfelelő pillanatot, még mindig a szegény rokon szerepét- játszotta. A megérkezés után azonnal nekivágott a távnak. Kísérői a hajóskapitány, egy tévéopera- tör és egy újságíró voltak. A francia partokról ugyanakkoj- elindult a skót Haines is. ö is a csatornát akarta leigázni. Venciovsky éjfélkor vágott neki a távnak. A btró figyelmeztette, hogy nem szabad a hajóhoz érnie és az élelmet adó kézhez sem. Aztán bekente a testét zsírra! és nekiindult. A francia partokat szinte csak megérkezéskor látni a vízből. Az angol földet viszont már a csatorna felétől. Az e- gyik azért előnyös, mert hittel töltheti meg az úszót. Látja a közeledő célt. A másik éppen ezért hátrányos. De az előnynek Is van hátránya. A csalóka part tül lassan közeledik. Az úszó azt hiheti, soha= sem ér oda és elveszti a harci kedvét. Venciovsky Angliából indult. A parancsnok nem kö-< zölte vele, hogy a skót két és fél óra múlva feladta a ver» senyt. Venciovsky haladt a ha= jó mellett. Betartotta az Időtervet. Szabályosan evett. A víz tizenhárom fokos volt. Az idő nappal kiváló. Tizenöt órai úszás után pártát ért, legyőzte a vizet, ötvenhat kilométert tett meg a tengeren. Tiszteletére magasra kúszik a csehszlovák zászló. Egy angol szakember szerint négy tényező szüksé. ges ahhoz, hogy az ember át- úszhassa a csatornát. Jó idő, jő hajóparancsnok, jó erőnlét és jó pszichikai felkészültség. Ha ez a négy tényező megvan, és hozzájárul még az ötödik, az akaraterő is, sikeres lehet a kísérlet, A La Manche csatornát sokan űszták már eddig át. De még többen mondtak csődöt. Most egy csehszlovák férfi Is feliratkozott 8 dicsöséglistára. Nevétől hemzsegtek a nyugati lapok, és többen írtak rőía nálunk Is. Venciovsky ' kiváló sportember, talpig férfi. Megérdemli a dicsérő és tisztelő szavakat. S — Klochan Károly Holezreiter, I Földi és Bagócs i visszakapta coiombusi érmét A limai súlyemeld-világbaj- . j noksäg első szenzőciöja: a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (FHI) kongresszusa 6ta a columbusi XXIV. világbajnokság lepkesúlyú aranyérmese — hivatalosan is — Holezreiter Sándor 342,5 kilós világrekorddal! Légsűiyban Földi Imre világbajnoki második, könnyűsúlyban Bagőcs János bronzérmes. ' Ezzel pont került egy amerikai ízű sportbotrány végére, amely joggal foglalkoztatta és ■ háborította tel a sportvllágot. ' Az FHI kongresszusán két és ' fél őrás vita dűlt a columbusi ügyben, a tizenhárom felsző- lalő pro és kontra védte a maga igazát. Az eredmény; 22:14. Oscar ' State, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség angol főtitkára hiába vágta ki utolsó aduját a ■ vizsgálati spekttrofotométer sza lagjáröl; kiderült, hogy az 1970. szeptemberi vizsgálat e- redményét 1971 júniusában küldték el az FHt-nak... A columbusi bizonytalanságot, az eljárás inkorrektségét, a kifogásolható körülményeket ez a , manőver sem tudta feledtetni. Az érdektelen és elfogulatlan felszólalások nyomán kiderült, hogy Columbusban a kifogások a versenyeket követő 72 óra múlva öltöttek írásos formát. Hiányzott az előírt ellenőrző vizsgálat, s az amerikai rendezők figyelmen kívül hagyták az FH? orvosbizottságának — még a coiumhusi VB tartama alatt benyújtóul, s a vizsgálatok szabályosságát. hitelességét kétségbe vonó — észrevételeit.