Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-21 / 38. szám

10 új ág Eegíéityese csúcstalálkozó Minél tovább nézi az ember a hegyoldalnak támasztott, óriás kSkockákból rakott teraszt, an­nál inkább adódik az ókori épi- tőművészetnek. Két és fél év­ezreddel előttünk élt mester szeme választotta meg a kor leghatalmasabb birodalmát bíró, magát a királyok királyának nevezett Kürosz palotája helyét. A hegyoldalt is megfaragták, hogy az emberfeletti, mégis arányos építkezéshez idomul­jon. Két évszázaddal később Nagy Sándor felperzselte Per- szepoliszt, és a mohamedán fa­natizmus megcsonkította a „fa­ragott képeket“, a szárnyas bi­kákat, oroszlánokat és a griff- madarakat. A magas teraszról mégis az égbe szúrnak az apadana, a díszterem húszméteres kerek, vájatos oszlopai, és Dárius — palotát tovább építő király — egykori lakosztályában ma is tükörsima a márványburkolat. Lenyűgözően fenséges a rom­palota, Szintjéről a végtelen síkságtengerbe lát a tekintet. Perszepolisz falai alatt sátor­tábor épül, áll már, csakúgy, ■Unt egykor, huszonöt évszá­zaddal ezelőtt, amikor a hadak népe tanyázott a palota alatt. Most Henri Delage tervezőmű­vész irányítja az építkezést, az újkor időt álló műanyagjaiból. Párizsból repülőgépen hozzák a kerek sátorok kárpitozott falait és a tartálynyl megépített für­dőszobákat, amelyeket haszná­latra készen a sátorfalak közé állítanak. „ötven jurta“ épül a perzsa múlt stílusában és párizsi íz­léssel, hogy október derekán befogadja századunk legfénye­sebb ünnepségére érkező ál­lamfőket Legutóbb PodgornlJ és Pompidou jelentették be részvételüket, s velük 47-re e- melkedett az államfők száma, akik Irán két és fél évezredes államiságának emlékünnepére eljönnek Ide, az ősi falak alá, hogy október 15-ig díszmenet­ben vonuljon el előttük korhű öltözékben és fegyverben Dá­rius hadserege. Ezt követően hang- és fényjátékban látják megelevenedni Perszepolisz tör­ténetét A palotába telmető nagy lépcsőt díszítő dombonnűvek megörökítették az ókori világ, a perzsa birodalom népeit: mé- deket és babiloniakat, líbiaia­kat és frígeket, örményeket in­dusokat és abesszineket látunk felvonulni országuk és népük kincseinek ajándékával. Az óko­ri népeknek ezt a gyülekeze­tét messze felülmúlja majd az államfők készülő találkozója. Minden idők legnagyobb nem­zetközi csúcstalálkozója lesz, és kiváló lehetőséget nyújt ér­tekezésre és véleménycserére a világ dolgairól. Szalmakalapja alatt napszít­ta arccal és szinte lázas szem­mel vezet és mutatja be az építkezést Delage mester. Az elviselhetetlen hőség miatt reg­gel négykor kezdi a munkát az irányítása alatt álló másfél száz franciával és a megállapí­tása szerint kiváló képességű iránti mesterekkel. — A történészek Dárius nyá­ri palotájának nevezik Persze- poliszt, szerintem tévesen, mert csakis téli palota lehetett, hisz az eszes uralkodó aligha Izzadt itt a júliusi hőségben • mond­ja, és délben lefújja a munkát. majd a 00 kilométerre fekvő Slrázba hajt, hogy lehűtse ma­gát a szálloda úszómedencéjé­ben. Délelőtt is süt a levegő, ami­kor protekciósán bevezet a szi­gorúan lezárt építkezési öve­zetbe. Az egyforma nagyságú és beosztású sátorvillákat csak belső díszítésük különbözteti meg egymástól, ötven színvál- tozatban csillog a kárpit a kis rezidenciákban, az ötágú csil- lagformában nyíló szökőkutas „utcákon“. Felépült az újkori apadana is, az építészet kisebb csodája, mert a 34 méter át­mérőjű terem fölé nyúló sátrat nem tartják oszlopok, csak lát­hatatlan váz. Minden elkészült már: a he­likopter-leszálló, a társalgó és a fodrászterem is, ahol őszre a legnevesebb francia hajbodo- rltó művészek készítik ingyen a frizurákat — önmaguk reklá­mozására államfői szinten. A történelmi évfordulóra 2500 népiskolát is építenek szerte Iránban; Teheránban hétemele­tes disztornyot állítanak, és hogy a tengernyi költséggel é- pült királyi sátorváros ne vesz- szen kárba, ne kerüljön a fo­gyasztási javak listájára, az ide­genforgalom szolgálatába állít­ják. Nagy vonzóerővel lesz a pénzes turistákra, akik aligha sajnálják majd, hogy busásan fizessenek azért, hogy abban a sátorban lakjanak, amelyben Tito vagy Halié Szelasszié csá­szár hált meg. Steinitz Tibor p ."í/v a íí 'Huí-^ti *' Az ApoUo-~15 legénysége az egész világ „szeme lát­tára“ néhány hosszabb felfedező utat tett a Holdon. Az előző Hold-expedícióhoz hasonlóan, ők is Igazolták, hogy bolygótársunkon semmiféle életet sem észleltek. í Legutóbb azonban a Reuter hírügynökség — a hous­toni űrkutatási központ tudósaira hivatkozva — megle­pő közleményt tett közzé: nincs kizárva, hogy a Holdon titokzatos, galaktikus szellemek tartózkodnak. Houstonban nagy G-vel felölik a megfejthetetlen fe- ! lenségek okát. A legtöbb tudós természetesen tagadja a galaktikus szellemek létezését. Néhányan viszont nyomós érvekkel bizonyítják a furcsa szellemek jelen­létét. Legutóbb például nagyszerű televíziós közvetítésben 1 követhettük Scott és Irvin mozgását a Holdon. Az űr­hajózás történetében első ízben láthattuk egyenes adás­ban a holdkomp felszállását a bolygó felszínéről. A tudósok azonban máig sem tudják megmagyarázni, hogy miért szűnt meg működni a televíziós kamera röviddel a holdkomp felszállása után, holott áramtelepe hosz- , szabb ideig tartó működéshez elegendő energiával volt töltve. Ogy tűnik, mintha valaki kikapcsolta volna a beren- : dezést. A houstoni központban megfigyelték, hogy még a kamera működése alatt valamilyen titokzatos árnyék suhant el felvevőgép lencséjének látószöge előtt. Elő- ,■ szőr azt hitték, hogy az űrhajósok által kitűzött nem­zeti lobogó vetett árnyékot a képernyőre. De nyomban megállapították, hogy ez eleve lehetetlen, mert a lobo­gó távolabb volt a kamerától; s a kamera ráadásul egészen más irányba volt beállítva. Talány továbbá az is, hogyan tört be a holdjármű magasságmérőjének védőüvege, hisz a kérdéses időpont­ot ban a két űrhajós a holdkompban tartózkodott. Szerin- I lük pontosan úgy nézett ki, mintha valaki szándékosan t nyomta volna be ujjúval az üveget. •• Ogy látszik, a világűr még számtalan titkot és meg­lepetést rejteget a számunkra. : (ná) Chile 1910. szeptember 18-án nyerte el függetlenségét A második függetlenségi nyilatkozat A CSRP XTV. kongresszusán a Chilei Kommnnista Párt kép­viselője szimbólumként egy rézből készített szép tálat adott át a kongresszusnak. A tál a chilei nép függetlenségi harcát jelképezte, azt a harcot, ame­lyet az országnak az Idegen monopőlinmok kezén levő ter­mészeti kincseiért vív. Nem telt el még egy év sem azóta, hogy Chilében köztársa­sági elnökké választották Sal­vador Allende szocialista po­litikust a Népi Egységblokk je­löltjét. A választásokat meg­előző politikai csatározás idő­szakában a hazai belföldi reak­ció és főként a nagybirtokosok veszélyeztetve látták hatalmi poziciőjnkat, és ezért elkövet­tek mindent, hogy megakadá­lyozzák a haladó politikusnak köztársasági elnöki tunkdőba iutását. A választások kimene­telét azonban nem ők határoz­ták meg — bár magok mögött érezték az amerikai monopóliu­mok támogatását —, hanem a chilei munkások és parasztok, akik előtt felcsillant annak a lehetősége, hogy az ország ter­mészeti kincsei ezután már az ő javukat szolgálják majd. Salvador Allende kormánya, melyben helyet kaptak a kom- mnnisták is, megalakulása óta nagyarányú demokratikus vál­tozásokat hajt végre az ország­ban. Az ilyen intézkedések kö­zé tartozik többek között a földreform következetes végre­hajtása, a munkások és pa­rasztok bevonása a közigazga­tásba. A reakció sem nézte az eseményeket ölbe tett kézzel. Többször is érkeztek hírek ar­ról, hogy a latifnndiumosok fegyvereket vásárolnak, provo­kációkat hajtanak végre a föld­reform megvalósítása ellen. Még a politikai gyilkosságok- től sem riadtak vissza. Legu­tóbb a volt kormány egyik mi­niszterét gyilkolták meg; ez az alávaló cselekedet mély gyűlö­letet váltott ki Chile népében. A választási program egyik alaptétele a chilei rézbányák és feldolgozó üzemek államosí­tása volt. Chile az elmúlt na­pokban történelmi döntés előtt állt, hogy kezébe vegye az or­szág legnagyobb gazdagságát, a rezet, és ezáltal véget vet­hessen a külföldi monopóliu­mok hatalmának. A végrehaj­tott aikotmányváltoztatásról szóló Javaslatnak ez volt a mag­va. Ez az alkotmányreform le­hetőséget biztosított a kor­mánynak a chilei természeti kincsek, főleg a rézbányaipar államosítására, amely Chile nemzetgazdaságának döntő ága­zata. A parlamentben és a szená­tusban a szavazást megelőző­leg az alkotmányreform-terve- zetet a kongresszus mindkét háza több olvasásban jóváhagy­ta. Annak ellenére, hogy a chi­lei jobboldalnak sikerült a ma­gántulajdon „szent jogának“ és a kisajátított tulajdonért járó kártérítésnek a hangsúlyozásá­val bizonyos tokig tompítania az eredeti Javaslatot, az alkot­mányreform utolsó szövegezé­sének változata sem zárja ki az amerikai társaságok tulaj­donának államosítását. A chilei kongresszus 1971. július 11-én egyhangúlag jóvá­hagyta az alkotmányreformot, és ez lehetővé teszi, hogy Sal­vador Allende Népi Egységkor­mánya teljes ellenőrzése alá vegye a hatalmas rézlelőholye- ket. Chile népe ezt a második függetlenségi nyilatkozatnak tartja, amely véget vet a mo­nopóliumok több évtizedes ural­mának. A rézipar központjában, Ran- cuában a szavazás napján ha­talmas népgyűlés volt. Ezen részt vett a köztársasági el­nök, a belügyminiszter, Jósé Tora és a szakszervezetek ve­zető funkcionáriusai. A rézipar államosításának kérdését a köztársasági elnök a független és szuverén állam kormánya jogának nevezte, amelyet a néptömegek tavalyi győzelme tett lehetővé. Kijelentette, hogy a Népi Egységblokk így telje­síti kormányprogramja egyik fő pontját. Meggyőződését fejezte ki, hogy a nép képes végre­hajtani a chilei rézipar to­vábbfejlesztésének minden fela­datát. „A chilei nép most saját jövőjének a kovácsolója lett“ — fejezte be beszédét Salva­dor Allende. Chile népe egy lépéssel közelebb jutott a ki­tűzött célhoz, a demokratikus néphatalom megvalósítása út­ján, és így mutat példát Latin- Amerika többi nemzeteinek. Pék Vendel Allende elnök VARAZSGÖMB: — A francia háztartási boltokban érdekes újdonság jelent men — elsó- srában turistáknak: tgy köze­pes nagyságú műanyag gömb, amely pillanatok alatt négysze­mélyes evőkészletté szedhető szét. Reméljük, hogy nálunk belátható időn beiül nmn ho­nosodik meg. Mert képzeljék csak el. mi történhetne a csa- podár férjjel, ha becses neje egyszerre négy komplett ét­készletet vág a fejéhez... A KOPOGTATÖ PISZTOLY ^ Mindenki volt már orvos- ■ nál, mindenki tudja, hogy az * '■ orvos számára sok hasznos T’ felvilágosítást szolgáltat az, , hogy végigkopogtatja a be- ; teg testét. Más ugyanis a ' hangja az egészséges és más a beteg szervezetnek. Az or­vos ujja azonban „szeszé- lyes“ műszer. Hol eröseb- ^ ben, hol gyengébben ütöge- n ti a vizsgálandó testrészt. ^ A Szovjetunióban az össz- ' “í szövetségi orvosi műszerku- tató intézetben egy pisztolyt szerkesztettek ennek az K esetlegességnek klküszöbö- M lésére. A pisztolyban egy gu- ^ mivéggel ellátott rugó van. Ím Gombnyomásra a rugó min- M dig egyforma erővel koppint ^ a betegre. Ha a műszerhez mikrofont is erősítenek, ak- , kor a hang magnetofonsza- ■ lagra vehető. Az ily módon - felvett hangot az orvos kép­ernyő segítségével vizsgál­hatja. VOLT LYUK — NINCS LYUK Világszerte egyre több az autó, és egyre több a gumi­abroncstörés, - lyukadás, ami kár is, bosszúság is a veze­tőnek, akadályozója a for­galomnak. A Mltsubichi ne­vű japán vállalat az Aero- chem holland vállalattal e- gyüttmüködve valóságos cso­daszert állított elő a gumi­kerekek kllyukadásának „meggyógyitására". A képen látható tubusból a „Winilec“- nek keresztelt szert csak be kell nyomni a szelepen ke­resztül a gumiabroncs belse­jébe, és egy perc alatt „volt lyuk — nincs lyuk“. Ahogy a Magyar Rádió egyik nép­szerű műsorszámának a cí­me mondja: „Nem boszor­kányság. Technika,“ lyes kisbusz belső felszere­lése Is nagyon korszerű. WANKEL-MOTOROS AU­TÓBUSZ: — A japán Kogyo autógyár az elsők között vá­sárolta meg az NSU-Wan- kel-motor gyártási jogát, és már sok bolygődugattyús sportkocsit hozott forgalom­ba. Legfrissebb újdonságuk a Mazda típusú mlnlbusz, a- melybe a Mazda R130 típus­jelzésű sportkocsi kétkam- rás Wankel-motorját építet­ték be. A 2x655 köbcentimé­ter kamratérfogatú bolygó­dugattyús motor 126 lóerőt fejt ki, járása csendes, ráz­kódásmentes. A 21 szemé-

Next

/
Thumbnails
Contents