Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-14 / 37. szám

10 újifiúság rar: RUtEirRE SZAV'AZTAK ~ FAfPtOMOKAT gPlTf TTEK Pedig ekkoriban, a szesztilalom és a pangás éveiben, az Egyesült Államokban különösen sok tiltott al­koholt fogyasztottak, és szinte min­denütt folyt az illegális szerencse- játék. Mégis nagy merészség kellett ahhoz, hogy valaki olyan törvényja­vaslattal álljon a jámbor nevadai te­lepesek elé, amely a „bűnt“ legali­zálja, Az állampénztár hiánya azon­ban erősebb volt, mint a nevadai po­litikusok erkölcsi aggodalmai. A sze­rencsejáték mellett szavaztak — és templomokat építettek. A szállék és róbálni a titokzatos pénzmágnás legújabb szállodáját megnyitotta. „A világ legmagasabban fekvő játékkaszinója“, a fehér palota 29. emelete ez első éjjel sok milllő dollár temetője lett. A Hughes-igazgatök csúcsszámokról számoltak be. Las Vegasban egész nap folyik a játék. A repülőtéren ott állnak az első „egykarú banditák", az automa­ták, amelyek nyelik és csak nagy ^ vropr UN KiiK S7X)DO%iÁ.i A szerencselovagok paradicsomá­ban senki sem csodálkozik azon, hogy az apáca teljes „díszben" ott kuporog a rulett-asztalnál és a meg­tett számokat lesi. Az is a megszo­kott képhez tartozik, hogy hollywoo­di sztárok és bűnözők barátságot kötnek a rulettnél. A vendégek még az illemhelyen is szerencsét próbál­hatnak, a legtöbb szállodaigazgató pedig virágok vagy bonbonok helyett a kaszinóban érvényes zsetonokat tesz az újonnan érkezett vendég éj­jeliszekrényére. as Vegas, a nevadai sivatagban yy létesített jétákparadicsom és i 1 szórakozó központ „születésé- j I nek“ 40. évfordulóját ünnepli. ÜJAz amerikai Nyugat neonoázi­sa no meg az a 15 miilió a- merikai, aki itt az év folyamán sze­rencsét próbái és akinek 400 miiiió dollárjából a homok borította ameri­kai állam évi költségvetésének jelen­tős részét fedezi, felkészült az ö- römteljes eseményre. Las Vegas minden felsőfok csú­csát jelenti. Itt találjuk „a világ leg­nagyobb lakosztály-szállóját“, a Stradus-f. Itt van a leghosszabb ú. szómedence (82 méter hosszú), a legjobb étterem, a legjobb játékka­szinó, a legmagasabb örökmécses, a legrövidebb éjszaka. Néhány száz mérföldre a csillo­gó és állandóan zajos felsőfoktól egy farmon él teljesen elfeledve az, a- kinek kezdeményezése nélkül ma Las Vegas nem volna több, mint egy „u- zsonna-állomás“ a Kaliforniába veze­tő úton. Phil Metshan Tobln 1931. március 19-án azzal a javaslattal állt a nevadai parlament elé. hogy tör­vényesítsék a szerencsejátékot. Ez az átkozott állam csődbe került — magyarázta. Ez Benjámin „Bugigsy“ Siegel... és így nézett ki a merénylet utián. sugárhajtás korának Szodo­májában a zseton a legkemé­nyebb valuta. Phil Metshan ^Totoin, aki ma 69 éves, mond- — Almomban sem gondol- volna, hogy idáig fejlőd­nek a dolgok. Valóban sokáig senki sem sejtette, hogy Tobin törvény- tervezete a sivatag képét ilyen ala­posan megváltoztatja. A pangás! idő­szak végén kitört a második világ­háború. A Las Vegas-i kaszinók üre­sen álltak, amikor véletlenül két New Jerse.y-l úr utazott át a város­kán. Az urak néhány szót váltottak a helyi üzletemberekkel, majd tá­voztak. Röviddel ezután Bronxban, egy spagettiboltban, fontos döntés a játékszaionok között 147 templom áll. Las Vegas ma az amerikai Nyugat leggyorsabban növekvő városa, 290 ezer ember él a szuperlatívusz lég­körében. „Franciaország az Eiffel-to- ronnyal, India a Tadzs Mahallal, Las Vegas pedig a Vásár-szállóval büsz­kélkedik“ — hirdette a helyi tele­vízióállomás, amikor Howard Hughes,^ ritkán adják vissza az ércpénzt. A kaszinókban nincs sem óra, sem nap­tár, az időtlenség érzése kíséri a lá­togatót, mihelyt ide belép. Az éjsza­ka hiába harcol a neontény és a csö- Las Vegas-i szerencsejátékos még a karóráját is szállodai szobájában hagyja. Legrosszabb esetben pirka- dáskor megindul a fogadás: hány óra van. születelit: a Cosa Nostra elhatározta, hogy átveszi Las Vegast. A. Cosa Nostra, a maffia amerikai fiókja, ebben az időben a kontinens leghatalmasabb bűnszövetkezete volt. A maffia vezérel Benjamin (más né­ven Buggsy) Siegelt küldték ki fő- megbizottként a játékvárosba. Siegel a hírhedt „Gyilkosság Rt.“ tagjaként elévUlhetelen érdemeket szerzett. hordágyon EGY .ARCO^ FAfBFPT HOrTA: BE Buggsy Siegel maffia-dollárokkal felépítette a híres Flamingó-szállót, és rövid idő múlva az egész város­ban egykarú automaták köpték nik­kel tartalmukat a Cosa Nostra zse­bébe. A legtöbb szálloda és kaszinó „ellenőrzés alá került“, a strómanok a várost az olasz-amerikai szervezet szolgálatába állították. Buggsy Sie­gel azonban nem érte meg a csúcs­konjunktúrát. Sohasem derült ki, hogy ki lőtte ki a golyót, amely Sie­gel szép tejét összeroncsolta, amikor luxuslakosztályában Miki-egér füze­teket tanulmányozott. A bűnözők a (megvesztegetett) rendőrség szeme láttára aktatáskákban és bőröndökben légi úton dollármilliókat szállítottak innen Floridába, ahol Meyer Lansky kincstárnok intézte a pénznek a maffia-családok közötti elosztását. Ez az adómentes milliós üzlet 1967 egyik novemberi reggelén véget ért, amikor is a Las Vegas-i Desert-Inn- szálló egyik hátsó bejáratán át hord­ágyon egy álarcos embert hoztak be. Az illető, aki napi 280 dollárért az egész kilencedik emeletet kibérel­te, és aki — mivel azóta senki sem látta — az amerikaiak fantáziáját élenkebben foglalkoztatja, mint bár­mely már kartárs, Howard Hughes volt. Kefauver szenátor az. alvilág ki- ’rálynőjének nevezte Virginia Hillt, Benjamin „Buggsy“ Siegel menyasz- szonyát. öt sem kerülte el a végzete, 1966-ban holtan találták Salzburg kö­zelében. ttghes éppen akoriban adta el ^TWA-részvényeit, amelyekért I 1546 549 711 dollárról kiállított g ^ csekket kapott. (Ennél na- - ■ gyobb csekket még sohasem állítottak ki.) Először meg­vette a szállodát, amelyben lakott. Nemsokára mindent megvásárolt Las Vegasban, ami hangos és drága. Fe­lesége részére megvette a Vera Krupp luxusfarmot, s miután meg­szerezte a repülőteret, logikus volt, hogy ehhez egy repülőjáratot is hoz­závásárolt. A puritán Hughes, aki az ötvenes években pénzzel támogatta az állí­tólagos és tényleges amerikai kom­munisták ellen indított hajtóvadá­szatot, elűzte a maffiát a játékpara­dicsomból. Organ Cragson véleménye szerint „Las Vegas ma a világ leg­szolidabb kisvárosa“. Las Vegas a leg-ek városa. Itt van többek közöt£ a legjobb utcai világítás ésa legnagyobb fertő. Az angliai Staffordshire gróf­ság kisvárosában, Tanunworth- ben késdtl a Reliant gyár a különleges formájú és teljesít­ményű Scimitar kocstkatá Egyik újabb sikeres kombináciúja a rendkívül gyors sportkocsinak, a nagy befogadóképességű csa­ládi autónak és a városi közle­kedésben célszerű, viszonylag kisméretű, fürge jáztnűnek. A 3 literes, IkerkaibuiTátoros motor lóeröteljesltményét nem adja meg a gyár, de a 80 li­teres tank 610 kilométerre ele­gendő Üzemanyagot tartalmaz. A 100 kilométerre mért átüa- gos fogyasztás 12—14 liter, a végsebesség Í95 kilométer. A sebességváltó 3. és 4. fokoza­tát úgynevezett overdrive^l is felszerelték. A 3. fokozat csodálatosan rugalmas: az over- drive-t bekapcsolva felmehet” a vezető a 130—160 kilométe­res sebességig, 50 kilométerről 80 kilométerre 5 másodperc, 80-ról 110-re 6 másodperc alatt gyorsul a kocsi a harmadikban. A karosszéria üvegszálas mű­anyag, amely erősebb, mint az acél, ■ felhajthatö hátsó abla­kon is van fűtés, valamint ab­lakmosó és törlő. Elöl tárcsa-, hátul dobfék (méghozzá lég­fék!) szolgálja a biztonságot. A' kocsi ötszemélyes, a hátsó ülések előre hajthatók, fgy a különben is óriási csomagtér furgon-méretRvé bővül. A' Sci­mitar GTE nagy versenytársa a hasonló élvek' alapján terve­zett, híres Ford CaprlnaK, HOGYAN merik A SZEL EROSSEGET Az újságok, a rádió és a televízió ídöjárásjelentéseiben gyakran olvassuk, halljuk, hogy valahol 4 bófort erősségi, kellemes misztrál fúj, vagy hogy a Csendes-óceánon 12 bófortos, 120 kilométer sebességű szélvihar dühöng. Sokan jelteszik a kérdést, mi ez a bójort, mekkora kilométerek­ben mérve a 1—12 bófortos szél sebessége. A ma már nemzetköztleg elfogadott skálát 1806-ban Francis Beaufort angol tengernagy készítette el, azon szélerSsségek alapján, amelyeket felvont vitorlákkal hala­dó „Woolwich" nevű hajójának sebességén mért. Skáláját elsőként a brit admiralttás (1838-ban), majd a Nemzetközi Meteorológiai Bizottság jogadta el (1874-ben). Azóta több­ször változtatták, és napjainkban a 12 fokra osztott, 1946- ban Párizsban elfogadott változat van érvényben, amely a 0.5 méteres másodpercenkénti sebességű széltől, azaz a teljes szélcsendtől a 29 méternél sebesebb, épületeket rom­boló, erdőket letároló orkánig terjed. A Beaufort-féle skála fő hiányossága, hogy fokozatai nem minden szélességi fokon azonosak. Ezért egyes ten­gerészetek még egy „pótskálát“ is alkalmaznak, amely a szél erősségének meghatározásakor figyelembe veszi a szél által előidézett hullámzás fokát is. J OLVASZTOTT ALUMINIUM szállítása Olaszországban olvasztott állapotban szállítanak alu­míniumod egy kohőüzemböl az öntődébe, 440 km távol­ságra. Az út 7—9 órát vesz igénybe. A folyékony fémet két tégelyben nyergesvonta- tőval szállítják. Egy-egy té­gelybe 5 tonna fém fér. A folyékony alnmínlnm 850 C fok hőmérsékletű“ amikor a tégelyekbe töltik, és útköz­ben csak 700 firicra hűl le. Bár a folyékony fém szállí­tása drágább, mint az aln- mfniumtömböká, az öntődé­nek előnyösebb, hogy ol­vasztott fémet kap. Az Ogyesszai Vitaminké­szítmények Gyárában meg­kezdték a riboflavlnmono- nukleotld nevű új vitamin gyártását Ez a készítmény eredményesen alkalmazható a különféle bőrbajok és szembetegségek gyógyításá­nál, fontos szerepet játszik a látás megőrzésében, és ja­vítja a szervezet általános erőnlétét is. A szovjet gyógyszertárak már árusít­ják az ÚJ vitamint. GYORSHAJTÚK ELLEN A Japán közlekedési rend­őrök az ntébbi időben ezzel a szerkezettel harcolnak a gyorshajtás ellen. A 20 cen­timéteres átmérőjű parabo» likus antennával felszerelt radarkészülék vállra akaszt- haté. Kiszámítja s papírra is rögzíti a kocsik sebessé- | gét, s ha gyorsabban halad­nak a megengedettnél — zúgő hangot ad. ílZaiiTjpNQKO

Next

/
Thumbnails
Contents