Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-14 / 37. szám

TOIVO PEKKANEN: SikoDgjatok, oagy sirályok, sikongjatok bale az őszi viharba Sikongjatok búcsút a nyárnak, a síró szigeti fáknak: gyorsan nőtt gyökereiket a szél kiszakítja a földből. Verjétek fel a kopár szírieket s a vad tengeri madarak kőodűit, hol a vizoszlopok s repülő tajtékfelhők születnek. Sikongjátok be a holt nádasokat, a hosszú, hosszú éjjeleket. Sikongjátok be a sziget körül kéklő tengerszorost, mely a levegő büszke vándorainak terít asztalt. Még ma meglátjátok a nyílt tenger halászát, amint halpikkelyekkel díszített csónakjában ring egyedül. De ha már elzsongult a vihar, a tenger fölé jeges némaság ereszkedik, melyet csak a parti vízesés távoli zúgása derít fel. A SZOCIALISTA IFJOsAGI _ SZÖVETSÉG szlovákiai XX. évf. 1971 KÖZPONTI Szeptember' 14. )izoiiságanak lapja Ara L— KCs A mezőgazdaságban elért eredmények felett érzett büszkeséggel, biztonságérzettel és optimizmussal indul­hatunk a további munkás évekbe, dolgozhatunk társa­dalmunk fejlődéséért, életszínvonalunk emeléséért, né­pünk jólétéért és boldog életéért. Dicsőség és hála me­zőgazdaságunk valamennyi dolgozójának! Sustáv Hnsák Tisztelt Igazgató Elvtárs, Tisztelt Igazgató Elvtársnő, A tanító felelősségteljes és Igényes iskolai munkájá­nak fontos segédeszköze az ifjúsági és gyermeksajtú, amelyet a Szocialista Ifjúsági Szövetség és Fionírszer- vezete ad ki. Az utóbbi időben ezekből az újságokból és folyóira­tokból sikerüli kiszorítani a krfzisidőszak rossz, ártal­mas kihatásait, s gyermeklapjaink egyre intenzivebben orientálódnak a pionlrcsapatok problémái és a fontos politikai kérdések felé. Az ifjúsági sajté jelentősen hozzájárni a Szocialista Ifjúsági Szövetség és Pionír- szervezete megszilárdulásához és sokoldalú tevékeny­ségének fejlesztéséhez, s a tanító nevelőmunkájának je­lentős segédeszköze. A SZISZ Központi Bizottságának SMENA kiadóválla­lata 10 gyermek- és ifjúsági lapot jelentet meg, ame­lyek mindegyike egy-egy ifjúsági korcsoport igényeit elégíti ki. Ezek a Vöielka, Zorniőka, Ohník, Kamarát, Pionier, Kis Építő, Tábortűz, Veselka, Dj Ifjúság és a Smana című napilap. A Posta Hírlapterjesztő Vállalat minden tanév kezdetén, az iskolák vezetésével, tanítók, nevelők, pionírcso'port-vezetők és iskolai dolgozók se­gítségével előfizetőket toboroz az említett gyermek- és ifjúsági lapokra. Általános iskolásokból, középiskolá­sokból és ipari tanulókból áll ez az olvasótábor. Engedjék meg, hogy felkérjem Önöket, szenteljenek figyelmet a szóban forgó lapok terjesztési versenyének, segítsenek növelni a gyermek- és ifjúsági lapok olva­sótáborát az 1971—72-es tanévben, törődjenek azzal, hogy a fiatalság rendszeresen olvassa ifjúsági sajtón­kat és tapasztalatot merítsen belőle. A SZSZK IskolaUgyi Minisztériumának nevében Marta VlaSihová az SZSZK ískolaUgyi miniszterének helyettese Szeptember 8-án meglátogatta szerkesztőségünket Mózsi Ferenc elvtárs, az SZSZK Oktatásügyi Miniszté­riumának főosztályvezetője. Mózsi elvtárs megtárgyalta szerkesztőségünk vezetésével az Oktatásügyi Miniszté­riumnak az iskolák igazgatóságainak címzett levelét az ifjúsági sajtó terjesztéséről. Mózsi elvtárs és szerkesztőségünk egyetértetek ab­ban, hogy azért is szükséges az Új Ifjúságot terjeszteni a magyar tannyelvű iskolákban, mert az új iskolai év­ben az Új Ifjúság hathatós segítséget kíván nyújtani az újonnan bevezetett polgári neveléstan oktatásában. A tárgyalás után Mózsi elvtárs baráti beszélgetés ke­retén belül megvitatta szerkesztőségünk tagjaival az iskolák és az ifjúsági sajtótermékek kapcsolatának aktuális problémáit. A szülői ház melege Érdekes kísérletet végez­tek a pszichológusok. Dró­tokból elkészítették egy majom vázát, és szőrrel bo rították. A műmajom ölébe ennivalót tettek, onnan táp­lálkozhattak a kismajmok. Az áltatok randeiew ettek, föl ia növekedtek, de barát­ságtalanokká és szomorúk­ká váltak, később pedig ke­gyetlenül bántak utódaik­kal is. Az anya a majmoknál is nélkülözhetetlen, bizonyltja a kísérlet, és hogy a szülő az emberek társadalmában mennyire pótolhatatlan, ar­ról egy másik, még különö­sebb vizsgálat tudósit. Egy amerikai börtönben, amely­ben a rabnóket csecsemőik­kel együtt őrzik, az asszo­nyok egyik csoportjától el­vették a gyerekeket és va­lósággal luzuskörUlmények között nevelték, a másik csoport asszonyai pedig to­vábbra is a börtönben gon­dozhatták kicsinyeiket. A kutatóknak az volt a meg­hökkentő — de a legtöbb anya számára mégis telje­sen érthető — tapasztala­tuk, hogy még a börtön kö­rülményei között is jobban fejlődtek azok a gyerekek, akik a szülővel együtt nőt­tek, mint azok, akiket elsza­kítottak anyjuktól. A két kísérletet Bozúky Éva Szülőkhöz szólunk című könyvéből vettük át. Az I- rónő más példákat is ismer­tet. Foglalkozik az elvált szülők gyermekeivel, a mos­tohaanyákkal, az új lakóte­lepek különös szociológiái helyzetével, és cáfolhatatlan tényekkel bizonyltja, hogy a család fölbomlása az u- tód számúra helyrehozhatat­lan károkat okozhat. A családi körülmények­nek az ifjúságra gyakorolt hatásával rendkívül sfricat foglalkoznak napjainkban a világ csaknem minden or­szágában. Az egyik fötéma az úgynevezett ifjúságkuta­tás. Nemrégen Lipcsében rendeztek ifjúságkutatási kollokviumot. Ezen megál­lapították, hogy a felnövek­vő nemzedékkel szemben támasztott normatív köve­telmények nagy részét a család közvetíti és a csa­lád nevelő hatása jórészt ezeknek a normáknak a tar­talmától és értelmezésétől függ. Nagyon köznapian fo­galmazva ez azt jelenti, hogy bizonyos szabályokat nem az Iskola közöl és rög­zít elsősorban, hanem a szü­lői ház. Az iskola akkor ké­pes Igazán jól működni, ha szilárdan építhet már ez^- re a normákra. A pedagógu­sok gyakorta elmondják, mi­lyen károkkal jár a novelö- mnnkában, milyen pótoiha- tatian hiányokat idéz elő a tananyag elsajátításában, ha ezeket a normákat nem hozzák magukkal a gyere­kek otthonról. Kötelesség- teljesítésre, feladatvállalás­ra, küzdenítudásra az isko­la is nevel, és kell, hogy ne­veljen. A megalapozás azon­ban a családban kezdődik el, enélkUI a kudarcok so­kasága érheti a gyerekeket. Az iskola, a pedagógus akkor képviseli jól önmaga és a gyerek érdekeit, ha a család szerepét megbecsüli, ha a csaiádi nevelést (a megfelelőt persze) minden lehetséges eszközzel támo­gatja. Az oktatás szerepe óriási és egyre fontosabb lesz, mégis az iskola, a szülők támogatása nélkül csak na­gyon hézagoson láthatja el feladatait. Igen fontos a gyermek beavatása a család gondjai­ba. A közös családi tévé* kenység, a közös kirándu­lás, együtt olvasás, figye­lem munkája iránt, a ház szeretetteljes légköre, fon­tos nevelő tényező. Meglepő módon ezek a roppant köz­napi feltételek sok család életéből mégis hiányoznak. Bozóky Éva könyve, mely a családot tekinti a nevelés egyik legfőbb centrumának, szerényen és minden kiok­tatási szándék nélkül be­szél arról, hogy a nyugta­lan otthon és zavart gon­dolkodású gyermek, türel­metlen szülők és eredmény­telen tanulás, családi viha­rok és gyermeki hazugsá­gok, csavargások között mély összefüggés található. Azt mondja el tehát a könyv, hogy amiként a drótváz nem pótolja a cse­csemő számára a majoma­nyát, a legkiválóbb intézet sem helyettesítheti az édes otthont, a szülői ház mele­gét. A VIRÁG ÉS A NŐ — ezt a címet viselte az idei oiomouci nyári virágkiállítás. A kiállításról szóló írásunkat olvassa el a lap második olda­lán. Illlllllll KETTESBEN Kettesben a címe annak a riportnak, amely két ember csodálatos együttműködéséről, szép mukájáról szól. Minde-^ gyik tudja, mi a feladata, s reggelre friss kenyér várja a háziasszonyokat. Olvassa el riportunkat a har­madik odldalon. I

Next

/
Thumbnails
Contents