Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-23 / 8. szám
IBM Párizsban az a mondás járja, hogy az idegennek három dolgot feltétlenül meg kell tekintenie: az Eiffel- tornyot, a versailles-i palotát és a Folíes Bergere-t. Ha ez így van, most kétszeres kötelesség a világhírű kabaré színházat felkeresni, mert az a centenáriumi nagyrevüt játssza. És ez így is van, a közönség a világ minden tájáról verődik össze. Mikor a párizsiak egyik kedvenc színésznője, Michelin Roiné a „férfi kánkánhoz“ négy önkéntes jelentkezőt kért a nézőtérről, a jelentkező férfiak közt volt egy angol, egy spanyol, egy amerikai és a negyedik —- talán véletlenül francia. A Folies Bergere 1868-ban alakult. Kezdetben operetteket játszott, de 1914-ben már a modern zene és tánc < világfórumává változott. 1918-ban, abocsátották alá, most meg azt láttam, hogy hasonlóan öltözött táncosnők a nagy csilláron táncolnak a nézőtér felett, illetve az alálógó kis deszkákon. Polinézia jelenetében meg valóságos vízesést láttam. Hogy kik az új csillagok? Hát Michelin Roiné, André Vallon, Michel Frascotti, Michele Audin, Arlette Verly, Frideric Réy, Veronica Bell, Roger Stefan!... Vajon ki lesz az új Mistinguette, Chevalier vagy Aznavour? Roger Stefanit azóta többször láttam fellépni az In- tervízió nálunk is közvetített műsorában, Michele Frascoli meg azért tetszett, mert pont a felé a balkon- sor felé énekelte a hangulatos régi slágert, a Je cherche un millionaire- t, ahol ültem. Az én zsebemben pedig csupán egy frank lapult, amely a metróra volt csak elég, hogy vlsszaBESZÉLGETÉS HONTHY HANNA KERESZTFIÁVAL Folies Bergere mikor Paul Derval vette át az igazgatását, már mai Jellegét vette fel, és az igazgató özvegye, Madame Derval áll ma is a „grand music hall“ élén, bár a világhírű műsort immár több mint harmincadik éve Michel Gyarmathy állítja össze, ő a színház művészeti igazgatója. De inkább hadd beszéljen ő maga: — Budapesti vagyok — hangsúlyozza Michel Gyarmathy —, Honthy Hanna a keresztanyám. Az Üllői úti iparművészeti iskola után is hű maradtam Budapesthez. A pesti Operettszínházhoz kerültem, majd 1930-33 között a Budai Színkörnek és a Király Színháznak voltam díszlettervezője. 1933 végén két hétre Párizsba utaztam, de nem volt pénzem a visszautazásra, hát ittragadtam. Harminc éve vagyok a Folies Bergere-nél, revüit, a Las Vegas-i revüket pedig tíz éve csinálom. Ezt a revüt a jubileumi évben indítottuk, de a Folies Bergere-ben általában egy revü négy-öt évig is fut. Ezért aktuális még ma is a százéves jubileumi előadás. Különben az óriási kiadásokkal járó előadás nem lenne rentábilis. A százéves revü teljesen francia stílusú. Csodálkozik ezen? Nos kérem, Párizsban ami kimondottan francia, azt rendszerint idegenek csinálják, legyen az színház, festészet vagy akár divatszalon'. Mikor először láttam a Folíes Bergere műsorát, Josephine Baker egy óriási datolyából lépett elő, teljesen pucéran, a datolyát a zsinórpadlásról mehessek a Rue de Rome-i Hotel Champlainbe. Az előadás után gratuláltam Honthy Hanna keresztfiának és tovább kíváncsiskodtam. így mesélt: — Háromszáz ember dolgozott a színpadon, köztük 125 színész és zenész. A műsoruk három és fél óráig tart, a Las Vegas-i revü csak másfél órás, de ott egy este két előadást tartanak. A vízeséses kép mindenkit magával ragad. A díszletsziklából ötezer liter víz ömlik a medencébe, és a hátsó csöveken át újból felszökik a magasba. Persze a víz kellemesen melegítve van, úgyhogy a meztelen színésznők' kedvvel énekelnek a vízben is. A finálé egy forgószínpadon játszódik. Ez a zárókép mindössze kettő és fél percig tart és 80 000 dollárba került. De nekünk mégis megéri, mert a néző jó hangulatban, elégedetten megy haza. És mindez olyan színpadon történik, melynek mélysége mindössze 6 méter. — Ha már a nézőknél tartunk, mikor van a legtöbb néző és mekkora a nézőtér? — A színház befogadóképessége 1500 ülő- és 500 állóhely. Az utóbbit Párizsban Prommennoirnak nevezik, mert előadás közben sétálni is lehet. Hogy mikor van a legtöbb néző? Hát a főszezonban, mikor Párizs tele van turistákkal. Húsvéttól november végéig. December, január, február és egy kicsit március is az ún. „holtszezon“, ami azt jelenti, hogy a színház nincs mindig telve, bár az ilyesmi a világ leghíresebb revüszínpad- jain is előfordul, így még a százéves revü esetében is. Még egy utolsó kérdés: Elégedett a sorsával? Michel Gyarmathy, a még mindig csinos hatvanas férfi elgondolkozott kissé, majd ezt válaszolta: — Fiatalkoromban szerettem volna operákat rendezni vagy tragédiákat. Dehát a véletlen mégis a revűszínfiá- zat nyújtotta. Ma azonban már látom, hogy ez is nagyon komoly dolog. Ügy is végzem a munkámat, olyan komolyan, mintha egy Wagner-operát vagy egy Racine-tragédiát rendeznék. Mosolyogtam azon, amikor a minap egy amerikai lap cikksorozatot közölt rólam, amelynek ez volt a főcíme: „Michel Gyarmathy, a revükirály, aki harminc év alatt 10 000 lányt vet- kőztetett le“. Dehogyis ez a céll Abból indulok ki, hogy hozzánk gonddal teli emberek jönnek, és azért jönnek, hogy elfelejtsék a szürke mindennapok terheit... Ezt pedig nekünk szem előtt kell tartanunk, és színes műsort kell nyújtanunk a revüben. Éppen ezért nagyon szeretem a szakmám... Párizst és a százéves Folíes Berge- re-t már otthagytam, de a szürke hétköznapokon fel-felbukkan bennem egy-egy kép a nagy revüből. Mártonvölgyi László a <s £ N !0 Az alapvető kérdés az, hogy ki mit vár egy röpke hollywoodi látogatástól. Vagy azt, hogy Claudia Cardinale topless estélyiben autogramot osztogat vagy hogy John Wayne-t éppen a szemük előtt verik laposra az egyik szalonban. Esetleg: Hitchcock kiárusítfa a legújabb morbid ötleteit, vagy Bert Brecaracar az egyik teremben zongorán fátszadozza a '„Rain dropa kelp flnin’on my head“-et. és Diana Warwick Ö csak úgy véletlenül „beugrik", majd pár percre rá a Lewis fiúk is már a deszkákon rögtönöznek. Szóval, ha ilyesmiket vár valaki, akkor jobb, ha a tévé előtt marad, mert oda sokkal hamarabb elérkezik mindez. Mert itt aligha filmszerű bármi is. Különösen nem olyan, amilyennek azt a vásznon vagy a képernyőn megszoktuk. Annak ellenére vagy éppen azért, mert ottjártunkkor is két filmet és eqy tévésorozatot forgattak, az Universal City a legtökéletesebben megszervezett gyárra hasonlított, ahol senki sincs meghatja attól, hogy a gyár egyik csarnokában egy roppant fontos darabot állítanak éppen elő. A.nalitikus tárgyilagossággal készítenek elő mindent. Adva van például a kor, a világrész, az állam, s a félautomata nyilvántartó nyomban szolgáltatja a színfalakat, a viseleteket, f a fegyvereket stb. A választék óriási. A ~ zenét a lemeztár, a párbeszédeket egy külön szerviz, a trükköket egy másik, a színészeket, rendezőt, operatőrt és ezer mást a közvetítő vagy éppen a stúdió igazgatósága adja, "O ha szerződés köti, és leginkább köti. S a munka már kezdődik is. Minden perc drága. Vagyonok- O ba kerül a késés. Az évek hosszú során át kialakultak bizoO nyos normák, hogy mennyi idő kell egy-egy sorozat vagy film elkészítéséhez. Egy félórás adás elkészítése 4—8 napig tart, 8—10 órás ? munkaidővel. Ha jó a sorozat, s évekig játsszák, mint például > a Run for your life (Fuss az életedért), amelyben a főszerep_____ lőnek csak két évet adtak az orvosok, de ő négyig bírta, ak■hm kor a sorozat „életben tartása" néha kínossá válik. Ezer probO léma adódik: ötlethiány, szereplők betegsége vagy zsarolási próbálkozás. I A tévéállomásokkal kötött szerződések meg fojtogatják a producereket. De mindent meg kell tenni, mert a sorozatok hozzák a biztos hasznot. A klasszikus filmek szinte sosem jelentenek biztos bevételt, a befektetés meg sokszorta nagyobb. Az Airport kivétel, mert minden tekintetben kiváló film. De az árából majdnem egy egész évi sorozatot lehetett volna csinálni, és sokkal több embert foglalkoztathattak volna, meg a tőke is nagyobb hasznot hoz, ha gyorsabban forog. Bizony egy kicsit prózai az egésznek a beállítása, de így diktálják a piac törvényei. Még az a jó, hogy mindig van egy-két kivételesen tehetséges alkotóegyéniség, aki képes széttépni a kalkulációk számbilincseit, és a csillagok segítségével igazi élménnyé teszi azt a két órát, amelyet a vászon előtt töltünk. Mondom, sehol egy Sophia Loren vagy egy Kirk Douglas, de van itt egy „hangműhely“, ahol a világ minden hangját utánozni tudják. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miként születik a „csontzene". A magyarázat banális, egy kicsit kiábrándító, de logikus. Abban a pillanatban, amikor a cowboy balegyenesen „darabokra zúzza“ a betolakodó idegen állát, a színfalak mögött egy ököl sújt a nyers sonkába! Hány sonkát verhettek itt így agyon? S ha valaki azt várná, hogy az orrukra kötik a sztárok gázsiját meg azt, hogy ki kivel csalja a feleségét vagy a férjét az utóbbi időben, az is nagyot téved. Annyit azért megtud az ember, hogy a színészszövetség előírja a statisztának a napi 120 dollár minimumot. Egy jobban fizetett mesterember havonta 650—800 dollárt keres. A vicc abban van, hogy statisztából mindig több volt, mint filmből. Azt is meg lehet tudni, hogy ma Bob Hope a leggazdagabb színész. Vagyona meghaladja a 300 milliót. Frank Sinatrának 30 milliója van, a Taylor-Burton család meg 15 milliót „ér“. Hány napot kellene ezért statisztálni? Ha meg valaki azt várja, hogy az igazgatósági palota előtt százával sétálnak a filmjövőről álmodozó, szebbnél szebb starlettek, az is ki fog ábrándulni. Elő ember aligha játszhatja ki a Sunset Bulevard ügynökeit, hacsak valamelyik filmsztár vagy “"nagyágyú" kegyeit nem élvezi. Tehát ha rájuk kíváncsi, akkor ne ott keresse őket, ahol dolgoznak, ne a stúdióban. Mert az is már csak a filmeken létezik, hogy a rendező kiválasztott a statiszták közül egy új csillagot. Hosszú évek szorgalmas munkája, sokoldalú, különös tehetség és kultúra kell ma már ahhoz, hogy a csillagok közé törjön fel valaki. Es sok-sok szerencse. A velencei jelenet A kaliforniai egyetem orvostudományi karának kutatói kísérletképpen 11 súlyos vérzékenységben levő beteget hullákból származó lépsejtek kivonatával kezelték, és kitűnő eredményeket értek el. Ezek a kísérletek azon a felismerésen alapulnak, hogy a lép részt vesz a véralvadást elősegítő anyagok termelésében. Gondos szövetvtzsgálatok- kal úgy választották ki az adót, hogy sejtszövetei hasonlóak legyenek a kapó személy sejtszöveteihez, majd a halott lépét felaprították és centrifugálták. Az így kapott sejtkivonatot juttatták a beteg vérébe. Közben a szervezet védekező reakciójának leküzdésére különféle gyógyszereket adagoltak. Átlagosan egy hónap múlva a véralvadást elősegítő anyag mennyisége lényegesen megnövekedett a betegek szervezetében. A kedvező hatás többnyire egy évig tartott. Ml IS AZ A POLIMERBETON? Ezt a nevet kapta egy újfajta építőanyag, amelyet az USA atombizottságának mérnökei fejlesztettek ki. Olyan építőanyag ez, amelynek szilárdsága bármilyen igény- bevételnél négyszer nagyobb a közönséges betonénál. Nagy előnye a polimerbetonnak, hogy nem vesz fel vizet. Előállítása céljából a közönséges betonból készített építő elemeket légritkított térben különleges monomer vegyülettel itatják át, majd az így kezelt elemeket néhány órán át kobalt—60 ágyúk radioaktív sugárzásának teszik ki. Monomerként különösen a metilmetakrilát mutatkozott alkalmasnak. Besugárzás hatására molekulái a beton pórusait kitöltő nagy molekulájú, igen szilárd termékké polimerizá- lódnak. A polimerizálást hővel is el lehet érni, ha a monomerhez katalizátort kevernek. Jelenleg oly célból kísérleteznek tovább a polimerbetonnal, hogy ellenállóvá tegyék tömény sóoldatokkal és más vegyszerekkel szemben. i Manapság egyre többet beszélnek arról, hogy nem is a távoli jövőben az emberiség a víz alá vonul: tenger alatti lakóépületek, üzemek tervei már elkészültek. Komoly firmában foglalkoznak a tengerekben rejlő nyersanyagkincs kiaknázásának gondolatával is (a már régebben megvalósított olajfúrások csak elenyésző részét jelentik a tengerfenékről felhozható ásványi kincseknek). S a biológusok egy része is esküszik rá, hogy hamarosan a tenger jelenti majd a legfőbb élelmezési bázist, elsősorban az algatenyészetek révén. Tokióban nemrég tengertudományi konferenciát rendeztek, mintegy hatszáz tudós részvételével. A harminc országból érkezett szakemberek előadásainak, vitáinak központjában „Az ember behatolása a tengerekbe“ című téma állott. A konferenciával egyidőben kiállítást is rendeztek, ahol többek között egy tenger alatti város modelljét és egy, a tenger alatti munkára alkalmas, különleges, kis méretű búvárhajó (a képen) működő modelljét is megszemlélhették az érdeklődők. HALREZERVÄTÜM Óriási „akváriumot“ — ötven holdon — telepítettek a Mecsekbe. A Herman Otto-tóban meghonosítják a magyar vizek valamennyi halfajtáját. Magyarország tavaiban, fo- lyóiban jelenleg hetvenkét halfajta él, s ezeknek csaknem a fele már megtalálható a mecseki halrezervátumban. A legújabb szerzemények: a balatoni gárda, a fekete sügér és a pettyes busa. i APRÓ NÖVÉS A NAGY MAGASSÁGBAN Dél-Amerika nyugati felében a perui Andok 5300 m magasságig emelkednek. A teng er szintnél 40 százalékkal kevesebb itt a levegő oxigéntartalma, és ennek folytán a férfiak átlagos magassága 1.60, a nőké 1.48 m. Az egyéves gyermekek átlagos magassága 71, a kétéveseké 76 cm, szemben a 75—87 cm-t tevő amerikai átlaggal. Az újszülöttek halandósága is az oxigénhiány növekedése arányában fokozódik.
