Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-04 / 1. szám
10 új ifjúság Napjainkban egyre több személygépkocsi közlekedik az u- takon. A gépkocsi kétségkívü. nagy segítséget jelent az embernek ebben a rohanó, gyorsan zajló világiban. De a közlekedés gyors és kényelmes lehetőségié mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk az autózás árnyoldalait sem. A gépkocsipark gyarapodásával szinte mértani arányban sokasodnak a balesetek. Az Egyesült Államokban közlekedési balesetek következtében az utóbbi húsz év alatt másfél millió ember vesztette életét, több mint az ország függetlenségének kivívása óta a háborúkban. Európában 1969- ben 90 ezer ember vesztette é- letét, nálunk ugyanakkor 2504, és 12 476 személy szenvedett súlyos, 35 759 könnyebb sérülést. A hálálos balesetek áldozatai többnyire a járókelők, de a szerencsétlenségek sorában nem jelentéktelen azoknak a sérüléseknek a száma, amelyet a gépkocsiban ülők szenvednek. A statisztika elárulja, hogy a gépkocsi vezetője mellett ülők közül többen és súlyosabban sérülnek meg, mint maguk a járművezetők. Világszerte arról vitáznak, hogy a közlekedési szabályok betartásán, a gépkocsi műszaki biztonságának fokozásán, a berendezések rendszeres karbantartásán kívül miként lehetne még jobban megóvni az autók utasainak testi épségét. A szakemberek jelentős része kitart amellett, hogy erre a célra a gépkocsiba biztonsági öveket kell szerelni. Hevederrel vagy a nélkül? Első pillantásra úgy tűnik, hogy a kérdés felesleges. Nálunk a 80-as számú törvény- erejű rendelet értelmében a heveder használata kötelező. Ám valljűk be őszintén, hogy nagyon sokan nem tartják be a rendeletet. Sokan felesleges, kényelmetlen tehernek tartják, sőt vannak gépkocsivezetők, a- kik szentül meg vannak győződve. hogy a biztonsági övék semmilyen védelmet nem nyújtanak a sérülésekkel szemben. Több országban már régebben elrendelték a hevederek használatát, és ennek előnye statisztikailag is kimutatható. A próbabábukon végzett kísérletek is a hevedereik előnyei mellett tanúskodnak. Ember a- lakú és súlyú figurákat különféle hevederekkel az autóüléshez rögzítették, majd előre meghatározott „hadmozdulatokat“ végeztek a gépkocsikkal: aMBMWBäBBitfaTSasa» hirtelen megálltak, összeütközéseket produkáltak és még sóik más hasonló „kényes“ helyzetet teremtettek. A kísérletek során a gépkocsiba szerelt különféle ellenőrző műszerek és egy speciális filmfelvevőgép rögzítette a történteket. Amikor a gépkocsi 90 kilométeres óránkénti sebességgel fának ütközött, egy amerikai laboratórium a következőiképpen írja le az ütközést követő hét tizedmásodperc, tehát a másodperc egy töredékének részleteit: Első tized másodperc: A gépkocsi karosszériája az ütést követően 38,1 milliméternyire behorpad. Szerencséről beszélhetünk, ha a vezető vagy az utas legalább súlyos sérülésekkel megússza röpke hét tized másodperc „tragikus eseményeit“. Hogyan alkalmazzuk? Sokan úgy vélik, hogy a biztonsági övÁ csak a nagyobb sebességnél szükségesek. A statisztika viszont azt bizonyítja, hogy a balesetek 75 százaléka kisebb mint 50 kilométeres óránkénti sebességnél történik. Nagyobb tehát a baleset valószínűsége akkor, ha „csak leugrunk a trafikba“, mintha a tengerpartra hajtanánk. Valóban felesleges lenne Második tized másodperc: A karosszéria harmonikaszerűen összehajlik, a gépkocsi hátsó része és a le nem rögzített vezető még mindig 90 kilométeres óránkénti sebességgel repül előre. * Harmadik tized másodperc: A vezető kirepül az ülésből, és teste a gyorsasággal meghatványozódva eredeti súlyának mintegy hússzorosával, tehát 1300-1400 kg tömeggel vágódik a gépkocsi műszerfalának. Negyedik tized másodperc: A gépkocsi karosszériája már 60 centünéterre a fa törzsébe fúródott, de a hátulsó része még mintegy 50 kilométeres óránkénti sebességgel repül s vele együtt a tehetetlen vezető. Ötödik tized másodperc: A gépkocsivezető mellkasa a kormánykeréknek, illetve a kor- mányrúdnak vágódik. A kormányrúd eltörik, és összezúzza a szerencsétlen mellkasát. Hatodik tized másodperc: Az alváz kettétörik, a karosszéria tartócsavarai kiesnek, a gépkocsivezető teste teljesen a levegőbe emelkedik, fejével az elülső védőüvegnek ütődik, a gépkocsi hátsó része vissza- hulil a földre. Hetedik tized másodperc: A gépkocsi kerekei még mindig félelmetesen forognak, az e- gész jármű deformálódik, az ajtók kirepülnek, az űtolsó pillanatban az ülés is előrevágódik, és hátba vágja, majd előrelöki a vezetőt. a biztonsági övék használata? Nem. Csak nagyon elterjedt az a felfogás, hogy az ember puszta kézzel is képes megóvni magát az ütődéstöl. Márpedig legény legyen a talpán, a- ki mondjuk 20 kilométeres sebességnél képes visszatartani a testét. Nagyobb sebességnél pedig ez gyakorlatilag lehetetlen. Mint már az imént említettük, 90 kilométeres sebességinél történő ütközésnél a test súlya meghússzorozódik. Ennyi tömeget pedig még egy kisebb teljesítményű emelő sem tartana vissza. Végül hallgassuk meg a vitában szemben álló tábor legsúlyosabb érveit: a biztonsági övvel az üléshez erősített utas tűz esetében nehezebben tudja elhagyni a gépkocsit. Az igazságtevés érdekében vegyük ismét segítségül a statisztikát. Ebbő! megállapíthatjuk, hogy viszonylag ritkán fenyegeti az autó utasait tűz. A keletkezett autótűz általában az összeütközés következménye. Az ösz- szeütközéskor azonban rendszerint az autó utasai nagyobb ütést kapnak és elveszítik az eszméletüket, vagyis még akkor sem menekülhetnének, ha történetesen nem használnak hevedert. Ha történetesen védőhevedert használtaik volna, az esetek túlnyomó többségében elkerülhették volna az á- julást okozó ütést. A modern hevedercsatok egyébként is dH■ úgy készülnek, hogy egy mozdulattal ' azonnal kibonthatók. Milyen legyen a heveder? A bábuval végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy amikor a védőheveder egyik végét a gépkocsi padlójához rögzítették, a másik végét pedig a derék megkerülésével ismét az ules alatt erősítették meg, s ezzel a bábut a csípője alatt rögzítették, akkor hirtelen fékezés esetén a „műember“ felsőteste előrebukott, mintegy bizonyítva, hogy ez a megoldás például a fejsérülés lehetőségét nem zárja ki. Az ülés belső oldalára helyezett és a törzset a vállon át lefogó heveder viszont főleg a felsőtest védelmét szolgálta, ezzel szemben az alsóbb régiókat nem mentesítették a baleset veszélyétől. A legsikerültebb megoldásnak a derékhe- veder és a vállon átvetett biztonsági öv kombinációja lát-í szott. Elvileg ugyan még biztonságosabb a derékheveder és a kettős vállszíj, de ez a biztonsági felszerelés meglehetősen kényelmetlen, és gátolja a vezetőt a hátrafelé fordulásban. A biztonsági övnek különösen a gépkocsivezető mellett ulo személy védelmében van nagy szerepe. Statisztikai adatok sokasága bizonyítja, hogy ez a hely azért „veszélyesebb“, mert az utas nem követi olyan figyelemmel az úttestet, mint a vezető, és ennek következteben a váratlanul jelentkező mozgás v á'l tózások hoz nehezebben tud alkalmazkodni. A biztonsági övék eredhié- nyességét természetesen csak a megfelelő anyag biztosíthatja. A gumiheveder ugyan visz- szatartja a hirtelen előrebukó testet, de akkorát ránt rajta, vissza, mint amekkorát az e- lőreesés kifejtett. Volt már példa arra is, hogy a védő céllal felszerelt gumiheveder visz- szarántása okozta a sérülést. A másik véglet a teljesen merev anyagú heveder, ez u- gyancsak nem felehet meg a kivánalmaknak. A legjobb megoldásnak a kissé megnyúló, de nagy szakítási szilárdságú textíliák bizonyultak. Külföldön már olyan automatikus hevedereket is gyártanak, amelyek csőrlővel vannak ellátva, és emberi beavatkozás nélkül megfelelő méretűre állítják a hevederszíjat. Legyen azonban a biztonsági öv akármilyen, használata biztonságosabbá teszi a közúti közlekedést. T. V UNIVERZÁLIS CSODAGYÓGYSZER A LÁTHATÁRON A jelek szerint az orvostudomány a legjobb úton halad, hogy jeltalálja azt az univerzális csodagyógyszert, amelynek segítségével úgyszólván valamennyi betegség gyógyítható lenne, beleértve például az infark- tust, a gyomorfekélyt, asztmát, hurutot stb. Ez a gyógyszer ráadásul fogamzásgátlóként is használható lenne. Ezekről a kísérletekről számolnak be a kiváló szakmai tekintélynek örvendő brit szaklapok, a „Lancet“ és a „New Scientist“, illetve a „Medical World News“ című amerikai orvostudományi folyóirat. Az említett lapok állítása szerint ez lesz az emberiség egyik legnagyobb felfedezése. Az említett csodaanyagnak az orvostudomány már negyven esztendővel ezelőtt a nyomára bukkant. Dr. M. W. Goldblatt angol, és dr. Ulf Sven Euler svéd orvos már 1933-ban egymástól függetlenül felfedezte, hogy az állatok ondójában egy olyan ismeretlen anyag található, amely csökkenti a vérnyomást. Dr. Goldblatt felhagyott a kutatásokkal, de dr. Euler folytatta a kísérleteket. Az ismeretlen anyagot prostaglandínnak nevezte el arról, hogy a prosztatából származik. Később kiderült, nagyobb mennyiségű prostaglandin található a vesében, a tüdőben, az agyban, sót a gyomornedvekben is. A prostaglandínnak több mint húsz évig nem szenteltek különösebb figyelmet: Csak az ötvenes években fogott hozzá néhány svéd, holland és amerikai tudós, hogy fényt derítsen a különös anyag gyakorlati jelentőségére. A Földünkön ma legalább 300 laboratóriumban foglalkoznak a prostaglandin tulajdonságainak ku tatásával. A közelmúltban a New York-i tudományos akadémia védnöksége alatt mintegy 400 tudós gyűlt össze, hogy a prostaglandin felhasználásáról tárgyaljon. Megállapították például, hogy a prostaglandin megakadályozza a vér olvadását, tehát fontos szerepet játszhat az infarktusok megelőzésében. Csökkenti továbbá a gyomornedvek kiválasztódását, ezért a gyomorfekélyek kezelésében is használható. Több tudós kifejtette, hogy a prostaglandin fogamI zásgátlóként is használható. Elvetélést idézhet elő sebészeti beavatkozás nélkül a terhesség bármely időszakában. Tekintettel arra, hogy előállítása rendkívül olcsó és egyszerű, nagyon jó szolgálatot tehet például | Indiában és Pakisztánban, ahol eddig minden születés- £ szabályozási kísérlet kudarcot vallott. Érdekes azonban, hogy a prostaglandin ugyanakkor az impotencia gyógyításában is sikerrel alkalmazható. A New York-i tudományos konferencia részvevői egyhangúan elfogadták, hogy mielőtt a prostaglandlnt a gyakorlatban alkalmaznák, széleskörű kutatásokat kell folytatni, hogy ntncs-e valamilyen káros mellékhatása. Ennek ellenére dr. Peter W. Ramwel, a Palo Alto-i egyetem jKalifornia! professzora kijelentette, hogy Európa néhány országában valószínűleg még az idén forgalomba hozzák. (ti) Balra oldal- és elönézetben látjuk az egyszerű derékhevedert, valamint a vállon és a törzsön keresztirányban átvetett hevedert. Jobbra a derékheveder és a vállszíj kombinációit láthatjuk. m EGYRE CSÖKKEN A SZOPTATÓ ANYÁK SZÁMA Bár az orvosok, legalább az első három hónapban szoptatást ajánlanak a fiatal anyáknak, a szoptató anyák száma egyre csökken. Berlinben már csak a csecsemők 17 százaléka kap anyatejet. Kisvárosokban és a vidéken valamivel nagyobb a hányad. A dolgozó nők térfoglalása és a félelem, hogy alakjukat elvesztik, egyre több anyát tanácsol el a szoptatástól. SZESZMÜZEÚM NYÍLIK ÉSZTORSZÁGBAN — természetesen nem abból a célból, hogy az alkoholfogyasztást propagálja. A múzeumot egy régi uradalmi szeszfőzdében rendezik be ahol élethű környezetben leltet majd látni az egykori nyomorúságos technikát, a munkaviszonyt, ahogyan az emberek odkzaatzogl berek dolgoztak az ilyen üzemekben. Észtországban a XIX. század közepén már 600 szeszfőzde volt. Ezek mesés jövedelmet biztosítottak a földesuraknak. A vodkát szigorú rend szerint főzték; az első párlat a parasztnak, aztán az „igazi“ az uraságnak. A múzeumban bemutatják a szeszipar legújabb technikáját Is. ÚJ GÉPKOCSI A PIACON RENAULT 6 A napokban új személygépkocsi jelent meg a belföldi piacon — a Renault 6. Az R 6 a népszerű „Renault család“ egyik kiváló típusa E gyár termékeinek ítélték egyébként 1968-ban az „Év gépkocsija“ címet. Az R 6 külsejére nézve nagyon hasonlít nagyobb „testvérére“, az R 16 típusra, amelyet jelenleg a világ egyik legkiválóbb gépkocsijának tartanak. Az R 6 szintén könnyen kezelhető, kiváló műszaki tulajdonságokkal rendelkező jármű, tágas utastérséggel és még nagyobb poggyásztérséggel. Szokatlan sebességváltóval, ún. revolveres sebességváltóval van ellátva, melyet a műszerfalon helyeztek el. (®őy) GÉPKOCSI-ÁRLISTA Folytatjuk a gépkocsi-árlista közlését. A személygépkocsik árát svájci frankokban, a svájci piac múlt évi, márciusi árfolyama szerint tüntetjük fel. RENAULT 4 Luxe 5 250 W: 6 6 985 Ét 8 Luxe 6 890 >1 10 Luxe 7 540 16 Luxe 8 990 » ■ ■ • ■ íj! PEUGEOT- .. *0% 204 Berliné Luxe 7 775 i 304 Berliné 9 675 404 Berliné Gr. Tourisme 10 900 504 Bert'ine 12 950 504 Cabriolet Injection 20 450 CITROEN k'i Ml 2 CV 4 4 695 Dyane 4 995 í»Dyane 6 5 745 Ami 8 6195 DS 20 15 595 DS 21 17 987 DS 21 Incetion él. Pallas 2154C 3|f (Folytatjuk)
