Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-09 / 6. szám
12 új ifjúság (Folytatás) A HAJ ÁPOLÁSÁBAN ELSŐRENDŰ SZEREPET JÁTSZIK A HAJ TISZTÁN TARTÁSA. Ez természetes, és a baj, illetve a fejbőr egészségéhez is nagyban hozzájárul. MILYEN GYAKRAN MOSSUNK HAJAT? Ez a kérdés a legkülönbözőbb véleménynyilvánításokra ad alkalmat. Vannak, akik azt állítják, hogy a hajat hetente kétszer, sőt háromszor kell mosni, mások viszont azt vallják, hogy elég három- négyhetenként. Kinek van igaza? A gyakori mosást „pártolók" azzal érvelnek, hogy kezünket — magától értetődően — többször is megmossuk naponta, s legalább kétszer az arcunkat is. Miért teszünk hát kivételt a fejbőrünkkel? Igaz, hogy a fejbőr — mint a haj „talaja" — különleges tulajdonságokkal bír, lényegében azonban nem különbözik a test többi részét fedő bőrtől. A különleges tulajdonságot különleges feladatnak is nevezhetjük: a fejbőr a faggyúmirigyek segítségével minden fejmosás után „köteles" ellátni zsiradékkal a hajat, hogy ne legyen sprőd és ezáltal törékeny. A fejbőr ezt a feladatát — a haj hosszúságától függően — 24—48 óra alatt képes teljesíteni’. Ugyanakkor a gyakori mosás nem „kényszeríti" a faggyúmirigyeket „túlműködésre" — amint azt sokan gondolják. Előfordulhat azonban, hogy a haj (a túl korai) mosásig még nem eléggé zsíros, és ez ártalmas mind a hai egészségére, mind szép „minőségére". 'A tudományos kísérletek alapján leszögezhetjük, hogy a hajat olyan . gyakran kell mosni, amennyire szükséges, amikor a szenny- és por ráragad a zsiradékkal bevont hajra. Ez az időpont a haj minősége szerint változik. A GYORSAN ZSÍROSODÖ HAJAT HETENKÉNT EGYSZER- KÉTSZER KELL MOSNI. Ha ezt nem tesszük, a fölösleges zsiradék, amelyet a hajszál nem vesz fel, a haj tetejére kerül, s így az összeragad tőle. A zsíros haj a gyakori mosáson kívül ún. gyógypakolásokat is kíván. Igen hatásos pl. a fehér- jepakolás: két vagy három tojásfehérjét (a haj sűrűségétől függően) kemény habbá verünk és beledörzsöljük a teljesen száraz hajba. Ha a hab megszárad, langyos vízzel leöblítjük s utána a megszokott módon hajat mosunk. (Folytatjuk) D VAT KEPP A kepp visszatért! Mármint a divatba, amint azt a legújabb divattudósítás jelzi. Egykor a postakocsin való fárasztó utazásokkor viselték, ma persze merőben eltér egykori rendeltetésétől. Az „újjászületett“ kepp mindennapi, sportos ruhadarab, és a- mint látjuk — szintén a régi változattal ellentétben — nadrághoz viselik. Tény, hogy igen fiatalos és praktikus ruhadarab, bizonyára sikere lesz a fiatalok körében. A képünkön bemutatott modell piros-sötétkék- sárga-fehér nagykockás puha szövetből készült, megkötős, pelerines megoldással. A nadrág sötétkék, a pulóver piros. (Külföldi modell). MINDENNAPI TERÍT S Amint már említettük, az ebédhez (ill. vacsorához, ha leves is van) dupla tányérral terítünk. A tányérokat úgy helyezzük az asztalra, hogy szélük kb. egy vonalba essen az asztal szélével. (Amíg nem vagyunk elég gyakorlottak ebben, állí- ; tott tenyerünkkel teszünk próbát.) Az sem baj, ha egy ki- osit kilátszik a7 abrosz, az a fontos, hogy a tányérok ne I „lógjanak le" az asztalról, és hogy minden terítéket egyformán helyezzünk el (ne legyen az egyik beljebb mint a másik). A tányérok elhelyezése talán csak eleinte megy egy kissé gyakorlatlanul, később jóformán behúnyt szemmel is eltaláljuk a kívánt helyet. Az evőeszközöket nem dobjuk az asztalra úgy, ahogy eszünke jut; mindennek megvan a maga helye. A tányértól balra kerül a villa, jobbra a kés (pengéjével a tányér felé), mellé a kanál. A villát és kanalat a domború részével tesz- szük az asztalra; megfordítva is szokásos, vagyis a homorú részével az aszta! felé. Ebben az esetben az a fontos, hogy mindegyiket egyformán helyezzük el, vagyis ne legyen a kanál a domború részével, a villa viszont homorú részével az asztalon, vagy pedig össze-vissza, az egyik terítéknél így. a másiknál úgy. A pohár helye fent, a teríték jobb oldalán van, a salátás- vagy kompőtostálka a bal oldalra kerül. Ne higy- gyük, hogy a salátástányér fölösleges edénypazarlás, hogy a salátát a tányérra Is tehetjük. Nem így van. Sokkal gusztusosabb, ha a salátát külön tesszük, mert nem valami ízléses ha a salátalé az ételbe folyik. Kivétel a savanyú uborka, amelyet az étel mellé is helyezhetünk. Amennyiben az étkezésnél szükség van kiskanálra, a teríték fölött keresztben : helyezzük el. A desszert tányért nem tesszük az asztalra, ' csak akkor hozzuk be, amikor szükség van rá. Ne hiányozzék az asztalról a só, paprika és fogvájó, a kenyér (kenyérkosárban, alatta kis terítővei), a kancsó vízzel (szódásüveg, ásványvíz vagy amit iszunk) és a szalvéták. A i tarka abroszokat nem árusítják szalvétával, de ha esetleg fel akarjuk használni régi abroszaink szalvétáit, nem baj, ha az 1 abrosz és a szalvéta nem egyezik. (De azért lehetőleg egy- j színűek legyenek.) Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy | az anyagból készült szalvétákat minden családtag részére ! külön szalvétatartóban tartsuk, s ezeket jelöljük meg (bele- i hímezzük a nevet vagy valamilyen lelet, esetleg különböző I színű szalagokba csavarjuk stb ) (Folytatjuk) DIVATTANÁCSADÓ „SZERETNÉK SZÉP LENNI“: Menyasszonyi ruhájára fehér brokátot vegyen és hozzá vékony fehér csipkét a kombináláshoz. Olyan modellt terveztünk, amely előnyös lesz magas, vékony alakjához. A ruha féloldalas gombolással készül, alul divatosan elgömbölítve; ezt az oldalvonalat és vele egyben a ruha alját kb. 6 cm széles csipkefodor fejezi be. A széles őv- rész brokátból készül és beledo Igozott a ruhába. Igen érdekesek az ujjak: a kicsi brokát ujjak igen bő, alul összehúzott, csipkeujjakban folytatódnak, a szélén ugyanolyan fodorral, mint a ruhán. A gombok a brokáttal vannak áthúzva. A másik ruhára pasztellszínű fémszálas brokátot vegyen. A szabás követi a test vonalát, lefelé bővülőén. A kerek kivágás mély sliccben folytatódik; a gombok a ruha anyagjából készülnek. Az ujjak felül puffosak, lefelé pedig feszesek; ez a megoldás igen divatos. Az igen széles öv is a ruha anyagjából készül és nagy arany csatban fejeződik be. A ruha hossza feltétlenül takarja a térdet. „SZESZÉLY“: A nadrágkosztümre legpraktikusabb a spriccelt tweed szövet, ez jól bírja a sok utazást. Kékes vagy sárgásbarna árnyalatú szövetet vegyen, aszerint, melyik szín áll jobban és milyen színűek a blúzai, pulóverei. A kék most pirossal a legdivatosabb, a barna rózsaszínnel, a tojáshéjszín mind a kettőhöz nagyon divatos. A kosztüm kabátkája övvel készüljön,, legömbölyített és tűzött férfifazónnal és zsebpatnikkal. „FEBRUAR“: A pezsgőszínű csipkeruha négy részben szabott legyen, derékban széles arany lurex átkötős övvel összefogva. Ez az arany anyag szegélyezi a csaknem derékig érő egyszerű férfigallért és a nagyon magas mandzsetták széleit is. Az öv rojtokban végződik. A ruha alá aranysárga szatén alsóruhát viseljen. „EDIT“: Az alkalmi ruha poliészter zsorzsettből, gyapjúzsorzsettból vagy crimplenböl készüljön. A színe halványszürkéskék, szürkészöld, halvány frész (az árnyalat a rózsaszínbe menjen), vagy meleg árnyalatú lila, sárgába menő krémszín legyen; mindegyik szín divatos és jól fog állni fekete hajához és kreol bőréhez. Az egyik ruha széles, bedolgozott övrésszel készül, fent puffos, alul feszes ujjakkal. Az ujjak feszes részét és az övrészt a ruha színével egyező gyöngyözés díszíti. A ruhát a színével egyező vagy világosabb árnyalatú monofii sál egészíti ki. A másik ruha féloldalas megoldással készül, a most nagyon divatos arany vagy ezüst bortnidíszítéssel. A sima ujjakat is bortni díszíti. A ruhák hossza S cm-rel legyen a térd alatt vagy legalábbis fedje a térdet. mmmmm Veronika váiaszoi Jelige: „FAGYOS TÉL“ (28 éves). Kedves Asszonyom, férje könnyen befolyásolható, ez az oka a történteknek. Javára szolgál, hogy mindent bevallott — ez azonban nem változtat a tényálláson. Ez a helyzet nem maradhat tovább így. Férjének, de magának is, határoznia kell. Hogy hogyan? Sajnos, mindazon eshetőségek, amelyeket levelében említ, fennállanak. Mindenesetre nem szabad elhamarkodottan cselekednie, s bár nem szabad elvetnie a megbocsátás gondolatát, fontolóra kell venni a válás lehetőségét is. Ha mégis bocsát — persze azzal a feltétellel, hogy férje véget vet a kapcsolatnak —, még nem lesz biztosítéka arra. hogy — amint maga is írja — évek múlva ne m ismét- lődik-e meg a mostanihoz hasonló eset. (De végeredményben ez ellen nincs biztosítva egy házasság sem.) Nézetem szerint várjon egy kicsit, de azután mondja meg egyenesen a férjének, hogy dönteni kell: vagy a családja, vagy a házon kívüli szerelem. A válaszból majd meglátja, hogy döntsön maga. Meglátja, őszintén beszél-e a férje s megígéri-e egyáltalán, hogy kitart a családja mellett. Gondolkozzon és cselekedjen józanul de határozottan: Ha a férje megbánást mutat, bocsásson meg neki, de ha bizonytalan, ha nem tud dönteni; mondja meg neki, hogy ilyen életet nem tűr tovább és beadja a válópert. Ne féljen az egyedülléttől; ha már így kell lenni, jobb, mint dolgozni egy férfira, aki a szerelmet nem a feleségénél, hanem más asszonynál keresi. És még valapii: mindenképpen vigyázzon az egészségére! Ne eméssze magát és ne a kisfián töltse ki a mérgét. Legyen jó édesanyja (amit egyébként nem vonok kétségbe), mert e- setleg az édesapát is pótolnia kell majd. VERONIKA
