Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-09 / 6. szám
10 új ifjúság San Francisco tulajdonképpen nem nagy város. Lakosainak száma alig 800 ezer. Ipara az öböl túlsó partján gyorsan terjeszkedő Oaklandben van, s az igazi, világhírűvé lett egyetemi campust is „odaát“ találni, Berkeleyben. Ezért ez a két nevezetes hely — hogy a többiről ne is beszéljünk — távol esik Friscótól, ahogyan lakói nevezik városukat. A Haight Ashbury — „Hippyland“, vagyis „Hippiország“ központja — a város szívében van, mégis elkerülik a Gray Line városnéző buszai, mert a rongyos hippik utcáit nem mutogatják az idegennek. A Haight és az Ashbury ezért nem szerepel a 49 mérföld, tebát a mintegy 80 kilométeres Scenic Őrivé útvonalán. A híres Aranykapu Hídján, a Golden Gate-n át az öböl keleti partjára haladó turistákat szállító városnéző buszok azonban mégsem kerülhetik el Berkeleyt, s kell valami ízelítőt adniok a híres egyetem életéből. Ezért elviszik a turistákat a Bancroft Wayre, s onnan az oszlopos épület lépcsőin az első tiltakozó ülősztrájkot, az úgynevezett „sit-in“-t rendezték. fis közben ezt mondja nekik: NE A GRAY LINE BUSZÁVAL! — Ez itt a Kaliforniai Egyetem fő campusa, Berkeley, ahol a diákok több tiltakozó gyűlést rendeztek, mint a világ bármelyik más egyetemén!... fis ha a látogatóknak szerencséjük van, akkor láthatjuk a könyvtárba vagy a menzára igyekvő diákokat, a sajátkészít- ményű emléktárgyaikat földön árusító hippiket, esetleg hóbortos szónokokat! Ezután azzal a tudattal térnek vissza az autóbuszba, hogy ők „ismerik Berkeleyt“, s „élményeik alapján“ immár „szakértőként“ szólhatnak hozzá az amerikai diákok problémáihoz... Magam nem a Gray Line városnéző buszával, hanem a San Francisco-i East Bay Terminálból induló menetrendszerinti autóbusszal utaztam Berkeleybe... — Hol kell leszállnom az egyetemhez? — kérdeztem a busz sofőrjét. Gúnyosan felelt: — Akárhol! Ezeket a szakállasokat mindenütt megtalálja...! — De én az igazgatósági épülethez igyekszem... — Egyre megy... Menjen csak a rongyosok meg a szakállasok után, s akkor megtalálja... Ez nem volt valami kedves útbaigazítás!... A Telegraph Avenuen gyalogoltam végig. Ez az utca kétes hírnévre tett szert, amióta San Francisco hippijei a Haight Ashburyről ide költöztek (legalábbis nappalra és estére), s a járdára telepedve adtak „új színt“ a környéknek. A Campus — az egyetemi terület — tilos számukra, oda nem telepedhetnek. Nem léphetik át a kovácsoltvasból emelt Sather-kaput, ahol két évvel ezelőtt gázálarcos gárdisták néztek farkasszemet a diákokkal. Ezért a campus láthatatlan falain kívül élik túlságosan is látványos életüket. Az „aktívabb“ igehirdetők, mint a szakállas Hubert, aki önmagát Krisztus prófétájának vallja, valamint a sárga lepelbe öltözött, fejüket (csupán egy varkocsot hagyva maguknak) kopaszra nyírt Khrisna-énekesek egészen a campus első épületének lépcsőjéig merészkednek. De ott sincs sok hallgatójuk — legalábbis négy napi látogatásom tapasztalatai szerint. S éppen ebből következik a Berkeley campusán tett látogatás, a diákokkal történt találkozások egyik figyelemreméltó tapasztalata: az amerikai diákok körében meggyorsult a polarizáció, az elfordulás a főként külsőségekre (a feltfi- nősködő szembenállásra) törekvő mozgalmaktól, mint amilyennek a hippiket is tekinthetjük. A diákok egy része — akik a maguk módján megpróbálják bonckés alá venni a mai amerikai társadalom ellentmondásáit: a faji ellentétek, a vagyoni különbségek, s a változatlanul első helyen szereplő vietnami háború — mélyebb alapokon igyekszik keresni a választ. AKIK ELTEMETTEK EGY AUTÖT Ezért sorvadnak a keleti miszticizmust „amerikanizálva“ hirdető irányzatok. S ezért nem lesz országos mozgalom az egy esztendővel ezelőtt még „új diákvallásként“ éppen Berkeleyben meghirdetett „vissza a természethez“ akció sem. Pedig a Benvenue 3029. alatti kis házba, ahol az Ecology- Action főhadiszállása tanyázik, ma is sok levél érkezik az eredetileg Rousseau által két évszázaddal ezelőtt meghirdetett jelszóval. Az „ökológusok“ a szennyeződésmentes levegőért küzdenek — ez egyébként nem is olyan rossz üzlet ma az Egyesült Államokban. Ennek érdekében hadat üzentek a gépkocsiknak, amelyek benzingőzössé teszik „a mi világunkat“. Apostoluk, a régésznek készülő Cliff Humphrey az adományokból vásárolt egy gépkocsit, amelyet a rongyokba öltözött ökológusok végigtolták Berkeley főutcáján, majd e fáradságos munka után nagy kalapáccsal összetörték és ünnepélyesen eltemették. Ezzel reklámozták gépkocsiellenes felhívásukat. Megkérdeztem, hányán követték példájukat. — Sajnos, eddig senki sem — válaszolta egy ökológista, aki a kudarc láttán hamarosan maga is visszatér a hűtőszekrényes világba... De Berkoleyből nemcsak az ökologisták nyakatekert mozgalma kelt szárnyra az elmúlt években. Hét évvel ezelőtt a Sproul Plazán kezdődött az amerikai diákok lázadássá terebélyesedett mozgalma: a „szabad szólás“ hívei tiltakoztak az ellen, hogy megtiltották a diákoknak az egyetemen kívüleso politikai és társadalmi akcióról beszélni. Am a ma 51 esztendős egyetem nyugodt, konzervatív légkörét hamarosan felkavarták a diáktüntetések hullámai, a rendőrséggel történt összecsapások... Innen indult el az Egyesült Államok kétszáz egyetemének és főiskolájának többségét magával ragadó „egyetemfoglaló“ sit-in, majd a teach-in vitatkozó-tiltakozó mozgalom, ezt később a katonai behívójegyek elégetése követte, majd tiltakozás a Pentagonnak az egyetemek életébe való beavatkozása ellen, s mindezekben egyazon követelés: az Egyesült Államok vessen véget a vietnami agressziónak! fis Berkeley campusáról átterjedt a lázadás az UC — az University of California — többi campusára, így San Diegóra, Los Angelesre és a többiekre. Az UC kilenc campusán ma 109 ezer diák tanul, költségvetése több mint egymilliárd dollár. Laboratóriumaiban nemcsak atomokkal kísérleteznek — most épül egy új részecskegyorsító ciklotron —, hanem rakétaelhárító robbanófejével is... Ez éppen olyan fontos kérdés a diákok számára, mint a polgárjogi mozgalom problémái vagy a tandíj. S Berkeleyben sem választható el egyik a másiktól... NEM ADNAK PÉNZT Hogy miért? Egyre romlik az egyetemek pénzügyi helyzete — Berkeleyben is. Korábban előfordult, hogy a diákok hevesen tiltakoztak a katonai jellegű kísérletek ellen — most a professzorok azt hirdetik tanítványaiknak, ha elvesztik a HIPPIK® ÉS DIÁKOK BERKELEYBEN pénzt hozó megbízatásokat (mégha azok a Pentagontól is jönnek...), akkor bezárhatják a fakultást. Egy harmadéves fizikus mondta: „Reagan kormányzó ma is vadnyugati módon gondolkodik, s ha tehetné, becsukná az egyetemet. Mivel ezt nem teheti, ezért híveivel a pénzügyi támogatás megvonásával próbál nyomást gyakorolni az egyetemre.“ Kaliforniában a közvélemény egy részét sikerült a diákok és rajtuk keresztül az egyetem ellen hangolni. Kétségtelen, hogy ebben oroszlánrészt vállalt magára a sajtó és a televízió, amely vészharangokat kongatott a diákmegmozdulások idején, s a szélsőséges anarchista és más „ultra“ diákvezetők bemutatásakor elhallgatta a jogos diákköveteléseket. Hogy ez a hangulat hová vezetett, arról íme egy példa az UC-ról. Kaliforniában hiány van orvosokban és kórházi személyzetben, s ennek érdekében a orvosképzés fejlesztésére 250 millió dolláros kölcsönt kértek. Ezt még Reagan kormányzó is támogatta! Az egyetemek ellen keltett hangulat azonban elvetette a javaslatot, a szavazók megtagadták az UC-nek szánt 250 milliót! Krishna-táncosok sárga kámzsát öltve éneklik „világmegváltó“ dalaikat Berkeley campusa előtt a szerző felvételei A Berkeley-egyetem híres vasveretű kapuja, a Sather Gate A hatóságok sokféle nyomása is közrejátszik abban a viszonylagos csendben, amely — fél évvel a kenti egyetemen eldördült gyilkos sortűz után — Berkeley campusán fogadott. aláírások és dollárok angelänak Amikor a háborúellenes mozgalom aktivitása mérséklődésének okairól kérdezgettem a diákokat, a legkülönbözőbb válaszokat kaptam. 1970-ben nem volt olyan „forró nyár“, mint korábban. Többen azt mondták, hogy most a háborúellenes mozgalom, a diákok és a négerek aktivitása más, kevésbé látványos módon nyilvánul meg. Mások szerint a Nixon-kor- mányzat jobboldali, sőt az ötvenes évek McCarthy-féle boszorkányüldözését megközelítő reakciós politikája, a rendőri atrocitások (a kenti sortűz és a jacksoni négelgyilkosság, a Fekete Párducok elleni terror stb.) megfélemlítették a diákok egy részét. Bizonyára mindegyik véleményben van valami igazság, s abban is, hogy a Nixon-kormányzat minden módon megpróbálja manipulálni, vagyis befolyásolni, félrevezetni a közvéleményt — természetesen a diákokat is. És mindent elkövetnek a diákszervezetek bomlasztásáért, lejáratásáért. Most került nehéz helyzetbe a demokratikus társadalmat követelő diákok szervezete, az SDS. Csak a marxista szervezeteket és csoportokat nem sikerült megtörni, ezek azonban ma még kevés befolyást gyakorolnak a Berkeley-egyetemre ősszel beiratkozott 28 525 diákra. (Érdemes megemlíteni, hogy Berkeley diákjai közül 18 425 a férfihallgató és 10100 a diáklány. A hallgatók közül csupán minden tizenegyedik részesül valamilyen pénzügyi segélyben.) A kongresszusi választások nem keltettek izgalmat Berkeley campusán. Annál nagyobb felháborodást váltott ki a diákok körében a kommunista néger filozófiatanárnő, Angela Davis letartóztatása és az ellene emelt vád. A Kaliforniai Egyetemen — ahol tavaly még Angela Davis tanított — volt tanítványai kezdeményezték a védelmére alakított bizottságot. Berkeleyben aláírásokat és dollárokat gyűjtöttek a most 27 éves Angélának. S a hirdetőtáblákon mindenütt megjelent a felhívás: Freedom for Angela! A diákok közül sokan azt mondták: ha ma engedik, hogy Angela Davist gázkamrába küldjék, akkor holnap másokat tipor el a Nixon-kormányzat! HEYNS REKTORNAK ELEGE VOLT... Már elhagytam Kaliforniát, amikor olvastam a hírt, hogy Berkeley rektora, „az udvarias beszédű, de határozott Roger Heyns, kijelentette: elege volt, lemond!“ Nem ismerjük lemondásának közvetlen okát, de visszaemlékezve a diákok elbeszélésére, bizonyára — az amerikai egyetemek többi rektorához hasonlóan — Heyns is két malom között őrlődött. Egyrészt a reformokat követelő diákok, másrészt a diákköveteléseket ellenző politikusok, az egyetem igazgató tanácsában helyet foglaló előkelőségek és pénzügyi hatalmasságok érdekei csaptak össze a feje felett. Heyns lemondására azért is érdemes felfigyelni, mert Berkeley ma is mintaegyetemnek számít (az Amerikai Oktatási Tanács legutóbbi tanulmánya szerint „az ország legjobban kiegyensúlyozott egyeteme“, amely a Harvardnál is különb!). S nem Heyns az egyetlen, aki otthagyja a rektori irodát. Az elmúlt három esztendőben csaknem a rektorok 80 százaléka cserélődött ki az amerikai egyetemeken! fis most Berkeley mutatja, milyen válságba jutott az amerikai-felsőoktatás. A diákok és az ország vezetői, akárcsak egyetemeik vezetői — messze eltávolodtak egymástól... SEBES TIBOR HANGOS LEXIKON Különleges szíve lehet Herman Anderson 42 éves svéd férfinak, akit nemrég súlyos szívrohammal kórházba szállítottak. Az orvosi kezelés közben teljesen megállt a szívműködése, de masz- százzsal és elektrosokkal sikerült megindítani. A következő két óra leforgása alatt a „makacs“ szív 16-szor szűnt meg dobogni, de mindig megindították, bár nem igen remélték, hogy Andersont sikerül meggyógyítani. És mégis, nemcsak hogy felgyógyult, hanem újból dolgozik, dohányzik, sőt a szép lányok után is megfordul. A Larousse francia lexikonkiadó egy hanglemezcéggel együttműködve 40 darab hosszanjátszó hanglemezt ad ki 10 dobozban tárolva. A lemezek a lexikon szövegét kiegészítő akusztikus információkat tartalmaznak, (például madárhangokat, hangszerek hangját, bizonyos zenei formák és hangfekvések példáit, stb.). Régi költők, színészek hangja is szerepel néha a lemezeken. A példák ábécé-rendben következnek egymás u- tán következő térközökkel úgy, hogy egyenként is lejátszhatók. A havi időközben megjelenő lemezek 1000 címszót tartalmaznak. Vízen is lehet repülőteret építeni Angliában olyan repülőterek építésének tervével foglalkoznak, amelyek habanyaggal töltött betonelemekből épülnének és a tenger felszínén lebegnének. A kifutópályákat és a szükséges épületeket erős kábelekkel rögzítenék a tengerfenékbe épített oszlopokhoz. Ez az építkezési mód sokkal olcsóbb lenne a megszokottnál, ezen kívül lehetővé tenné, hogy a repülőterek a nagyvárosokhoz közelebb épül- jenek. Új kétéltű A Hoverhornet HA20 típusú együléses, légpárnás jármű, amely elég könnyű ahhoz, hogy egy kisebb gépkocsi tetején is lehessen szállítani. Bármilyen terepen használható, egyenetlen talajtól kezdve a havas és jeges terepig. Üveggyapotból készült teste könnyen javítható, a karbantartási FORD 26 M AUTOMAT: — A Ford 28 M korszerű luxuskocsinak számít. Automatikus sebességváltó, tévé, rádió, fekhellyé átalakítható ülések, különleges biztonsági berendezés — és mindehhez 180 km/óra sebesség párosul. A „Zenit-7“ tükörreflexes 24x36 mm-es filmkockákat készítő szovjet fényképezőgép. Beugró fényrekeszű Ge- liosz-44 állandó objektívvei rendelkezik. A géphez az o- lyan típusú kamerák objek- tívjei is használhatók, mint a „Praktika“, a „Pentacon“, az Asahi Pentaks, a Jasika és mások. Műanyag bevonatot készítettek amerikai vegyészek, amely arra szolgál, hogy a fogakat megvédje a romlástól. Az anyaghoz egy ibolyántúli sugarakat elnyelő bevonatot készítettek, majd ibolyántúli sugarak hatásának tették ki, amely polimerizációt idéz elő, hatására a bevonat megszilárdul. igény minimális. Sebessége óránként 50—70 kilométer.
