Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-06-22 / 25. szám
10 új ifjúság Palágyi Lajos riportja II. Illírek ivadékai Az idegenforgalmi prospektusokra és hézagos történelmi ismereteimre támaszkodva mindössze annyit tudtam Dubrovnikről — vagy a történelmi hűség kedvéért nevezzük talán Raguzának —, hogy epidaurumi menekültek alapították, valamikor a hetedik században, miután Epidaurumot a szlávok feldúlták. Körülbelül ebben az időben emlegeti először egy ismeretlen ravennai történész Ragusium néven. Később, a X. században Konstantin Phor- phyrogennetos bizánci császár könyvében a szláv eredetű „dubrava“ szóra támaszkodva már a város mai Dubrovnik elnevezését használja. Mint minden valamirevaló város, Dubrovnik keletkezéséhez is fűződik romantikus legenda arról a halászról, aki elsőnek épített hajlékot a mai paradicsomváros helyén. Sajnos a legenda nem őrizte meg a derék halász nevét, csak az idegen fülének sejtelmesen, bánatosan hangzó dalmát népdalokban maradt fenn emléke. Mindenesetre az ősi város lakossága emberemlékezet óta halászattal és kereskedelemmel foglalkozott, és ezt a mesterséget űzi a lakosság javarésze ma is A halászathoz a város körüli öblök, szigetekkel tagolt tenger Ideális feltételt nyújtanak. Ehhez járul legújabban a modern népvándorlások korában az Idegenforgalom. Az idegenforgalom Mekkája A mai Dubrovnik egy nagy idegenforgalmi iroda. Nyugati filmcsillagok, milliomosok, nincstelen diákok és vékony pénzű turisták egyaránt felkapott helye.' Néhány nyugati mágnás, unatkozó playboy házat is vásárolt vagy építtetett a városban, és itt található egy nagy nemzetközi ifjúsági campingtábor, ahová é- vente tízezrével sereglenek a kopott farmer- nadrágos diákok, ifjúmunkások, tinédzserek vagy éppen hippik, szerény kis poggyásszal, kevéske pénzzel, ám annál dúsabb fantáziával. Ottlétemkor a városban tartózkodott például Agatha Christie, a detektívregények koronázatlan királynője, akit hiába próbáltunk felkutatni, mert a rá jellemző rejtélyes körülmények között eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. És Yul Brynner, a kopasz westernhös is itt gyógyítgatta reumáját a szikrázó adriai verőfényben. Persze őt eszem ágában sem volt felkutatni, mert fülemben csengtek fotóriporter kísérőm szavai, aki elmesélte, hogy néhány héttel korábban megpróbálták meginterjúvolni az éppen Jugoszláviában forgató öregedő „cowboyt“, aki köztudomásúan nem szereti az újságírókat. Az egyik vállalkozó szellemű fotoriporter a többszöri visszautasítás után is megpróbálta titokban lefényképezni. Vesztére, mert megismerhette, hogy Yul Brynner nemcsak filmbeli látszat direkteket tud osztogatni. No de térjünk vissza az idegenforgalomhoz. A derék dubrovnikiak utánozhatatlan, meglepő dalmát vendégszeretettel fogadnak mindenkit. Persze balga naívság lenne azt hinni, hogy ezt puszta önzetlen emberszeretetből teszik, jó üzlet ez nekik mindenképpen, és hát valamiből csak élni kell. Egyébként Dubrovnik mindössze 20-25 ezer lakosú város — akkora, mint Komárom —, de évente 30-, sőt 40-szer annyi turista is felkeresi. Megtudtam például, hogy a városban idegenforgalmi főiskola működik, amely felsőfokon oktatja, hogyan kell kedves, decens mosoly és megfelelő szolgálat kíséretében kicsalni a jóhiszemű külföldi zsebéből a kemény pénznemeket. Alighanem kevés ilyen intézmény van a világon. Fenntartása nyilván kifizetődik. Szállodavárosok Jugoszláviában egyébként is lépten-nyomon azt kellett tapasztalnom, hogy az idegenforgalmat úgyszólván törvényesítették. Csak a közelmúltban tárgyaltak a jugoszláv legfelsőbb szervek kerek két hónapig Washingtonban, hogy hitelt csikarjanak ki idegenforgalmuk fejlesztésének pénzelésére. Fáradozásukat siker koronázta, a világbank húszmillió dollár kölcsönt ad a Dubrovnik közelében tervezett Babin Kuk és tízmillió dollárt a Portoroz közelében épülő Bernandin szállóvárosok építésére. A Babin Kuk nevű szállóváros 79 hektáros területen épül Lapadnál (félsziget Dubrovniktől néhány kilométerre északra). A szállodákban összesen 5000 fekvőhely lesz. Már útközben, az autóbusz ablakából megfigyeltem, hogy végig a festői tengerparton jóformán nincs ház, amelyen ne függne a tábla: Kiadó szoba. Amikor pedig a Pille téren, a Jugoszláv Légiforgalmi Társaság irodája előtt kiszálltunk, a „bennszülöttek“ valósággal megrohantak bennünket. Bábeli hangzavar közepette, nekívörösödve igyekeztek egymás kezéből kiráncigálni poggyászainkat. Már kezdtem aggódni testi épségemért, ezért barátságosan rábőlintottam az egyik bodrogközi paraszt külsejű idősebb bácsira. Rövid egyezkedés után elindultunk. Áthaladva a várDubrovnik a fiatalok városa. Háttérben a Sponza palota, amelyről sorozatunk legközeleb bi folytatásában írunk DORMÁN felvételei Keskeny kis utcák, jellegzetesen velencei építési stilus kapun, újdonsült házigazdánk egy szűk, sikátorszerű utca lépcsőin vezetett bennünket felfelé. Kissé vegyes érzelmekkel követtem, mert az utca kezdett mindinkább rejtélyessé, mintsem megnyerővé válni. Társamra néztem, aki alighanem azt gondolta, amit én, mert szürke meglepetés ült az arcán. Vendéglátás felsőfokon — Itthon volnánk — állt meg házigazdánk, Mirko Basiő a várfal legfelső bástyája, a Min- Ceta tövében, a teraszosan épült, jellegzetes utcasor egyik kétemeletes lakása előtt. Aggodalmunk, hogy piszkos lyukra találunk, alaptalan volt. Gyönyörű, napos kis szobát kaptunk, WC-vel, fürdőszobával, hideg-meleg vízzel. Az ablakból a dubrovniki háztetők felett remek kilátás nyílott a tündöklő tengerre. Gondolkodás nélkül fogtuk fürdőnadrágunkat és azon melegében lefutottunk a tengerre, este házigazdánk meginvitált egy pohárka jellegzetesen gyenge vörösborra és vacsorára. — Nem, már nem dolgozom sehol — mondta vacsora közben. — Kiadjuk a szobákat. Mit mondjak? Megélek belőle. Másnap megolvastam a házban legalább négy, a mienkhez hasonlóan felszerelt kiadó szobát. Gondoltam, ebből tényleg megélhet az ember. Nekünk — tekintettel arra, hogy i- dény vége volt — 35 dinárt számolt fel a szobáért. A főidényben azonban ennél sokkal többet kér. Mirko BasiCéhoz hasonló „miníhotel“ van azonban majdnem minden óvárosi dubrovniki házban. El kell azonban még mondanom, hogy másnap este hazatérve, meglepődve tapasztaltuk, hogy ingünk és minden alsóneműnk, amelyet előző este, illetve aznap reggel társammal csak úgy szanaszét hagytunk, kimosva, kivasalva, összehajtogatva pihent az ágyon. Házigazdánk, Mirko Basiö felesége ártatlan mosoly kíséretében szabadkozott, hogy bátorkodott rendbetenni a holminkat. Ezt ottlétünk alatt kérés nélkül, ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül, gyakran megtette. (Folytatjuk) Harkovi tervezőmérnökök és donyecki gépgyártók o- lyan univerzális járógépet Frankfurtban újfajta von- szerkesztettek, amellyel az tatét szerkesztettek, amely örök fagy birodalmában is nemcsak úttesten futhat, lehet dolgozni. A rakétaelhanem síneken is kitünően ven működő égéstérben eléközlekedik. Rádió adó- és gő benzin különleges szóróvevökészülékkel és mentő- fejeken keresztül szuperberendezéssel van felsze- szónikus sebességgel gázsu reive. Szerkesztői szerint a- garat lövell ki. Ezek alig lagutakban rekedt mozdo- egy óra alatt fél méter át- Üjonann szerkesztett járművek versenyét tartják hamaro- nyok és vonatszerelvények mérőjü, 12 méter mély lyu- san a napsugaras Floridában. A részvevők között lesz a csivontatására fogják leginkább kákát fúrnak a keményre nos Nancy Epps is — ezt a furcsa, hatkerekű jármüvet fogja használni. Néhány nagyvá- fagyott talajba. A hernyó- vezetni. Habár ezt a próbaútját csak beharangozónak szánta, ros tűzoltósága már érdek- talpon mozgó berendezés az is kitűnt belőle, hogy Nancy a fő esélyesek között van, lődött a .kétéltű“ vontató nehéz terepen is könnyen, járműve ugyanis kétéltű, tehát mindig a legrövidebb úton iránt. biztosan halad. haladhat. Belorusz orvosok kísérletei azt bizonyítják, hogy az öregedés során a mikroelemek jelentősen elszaporod nak a szervezetben. Ennek eredményeképpen a szervek kevésbé tudják ellátni funkcióikat. Szovjet gyógyszer kutatók most olyan gyógyszerek létrehozásán dolgoznak, amelyek ezt a felismerést hasznosítva, lassítják az öregedés folyamatát. Májkómában haldokló 26 beteg megmentése érdekében a szovjet orvosok új módszert alkalmaztak álla ti máj ideiglenes bekapcsolásával. A 26 beteg közül hatot sikerült megmenteni. Ez igen nagy eredmény, hiszen ez a súlyos betegség a korábbi kezelési módszerekkel szinte teljesen gyógyíthatatlan volt. A világ statisztika szerint 110 hasonló műtét közül különböző országokban csupán 10 égződött sikeresen. A' m
