Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-25 / 21. szám

K R E M L A moszkvai Kreml nemcsak egy nagyváros szíve, hanem szive a Szovietunlónak is. Itt székel a Legfelsőbb Szovjet és a Minisztertanács, itt zajlanak le a Legfelsőbb Szovjet mind­két kamarájának ülései, vala­mint az SZKP és a Szovjet­unió más társadalmi szerveze­teinek kongresszusai. A Kreml központjának a Szé­kesegyházak tere tekinthető. Ezen a híres négyszögön áll a Blagovescsenszkij-, az Uszpen- szklj- és az Arhangelszklj-szé- kesegyhát, valamint a Gránit- palota. Ezek az épületek ma múzeumként szolgálnak. A Balgovescsenszkif-székes- egyház a XV. században a cá­ri család házi templomaként é- pült. A belső falakat Ikonok díszítik, melyek szintén a XV. századból származnak. A Gránitpalota olasz nagy­mesterek vezetésével szintén a XV. században épült — hivata­los ceremóniák székhelye volt. Itt fogadta a cár a külföldi követeket és küldötteket. A Gránitpalota szomszédságában áll a Kreml legnagyobb szé­kesegyháza, az Uszpenszkij- székesegyház. Szintén a XV. században építették Arisztotel Fioravantt vezetésével. A szé­kesegyháznak öt aranykupolás tornya van. Ebben a székes- egyházban koronázták az orosz cárokat, és itt hozták nyilvá­nosságra a fontos állami dön­téseket. A székesegyházat gyö­nyörű ikonok, középkort orosz festők remekművei díszítik. Itt található Rettegett Iván fából faragott trónja, melynek tete­je rézöntet. Szemben a Blagovescsenszkij- székesegyházzal áll az Arhan- gelszkij-székesegyház. A XVI. században épült mint az orosz cárok és fejedelmek temetke­zési helye. Ebben a székesegy­házban összesen 46 sír van, u- tolsónak l. Pétert temették ide. A Székesegyházak tere épü­letösszességéhez tartozik még a 80 méter magas, a Nagy l- ván nevű harangtorony. A ha­rangtornyot Bon Frazln építet­te a XVI. században. Még ma is építészeti csodaként emlege­tik. A toronyban még száza­dunk elején is tüzérség tartott szolgálatot, mert ekkor még Moszkva házainak kilencven százaléka faház volt. Tiszta l- dőben a toronyból el lehetett látni huszonöt kilométerre is. A Nagy Iván-harangtorony mellett találjuk a világ legna­gyobb harangját. A gyönyörű öntött díszekkel ékesített Cár­harang súlya 200 tonna. Moto- rln nagymester és fia öntötte 1733-35-ben. A harang szava a próba ideje alatt 30 km távol­ságra is elhallatszott. Nem messze a nagyharangtól talál­ható az orosz öntömesterek kö­zépkorból származó páratlan müve, a „Cár-ágyú". Csehov mester öntötte 1586-ban. A Kreml területén áll a volt szenátus épülete, melyet a hí­res Kazakov építész épített. Ebben az épületben székel a Szovjetunió Minisztertanácsa. A második emeleten 1918-tól 1924-ig volt V. I. Lenin dolgo­zószobája és lakása, ma külön múzeum. A Blagovescsenszkij-székes- egyháztól a Boronicsszkij-ka- puig húzódik a Nagy Kreml Palota. Nagyon szép az épület gránitterme, a cárnő aranyter­me és a fegyvertár. A fegyver­tár a legrégibb orosz múzeu­mok közé sorolható, még a XVI. században alakították át múzeummá. A múzeumban a cárok ékszereit, fegyvereit és sok más műemléket őriznek. A fegyvertár és a Kreml fa­la között találjuk az „Öröm­palotát“. A nevét onnan kapta, hogy itt tartották a színházt előadásokat a cári udvar ré­szére. 1961-ben a Kreml új palotá­val gazdagodott, felépült Moszkva egyik legmodernebb épülete, a Kongresszust Palo­ta. Ez a fenséges épület tel­jesen beleilleszkedik a Kreml múlt századbeli architektúrájá­ba. A Kongreszsusi Palota e- gyike a világ legnagyobb épü­leteinek. Kongresszusok, nagy­gyűlések és egyéb rendezvé­nyek színhelye, de színházi e- löadásokra, hangversenyek és filmek bemutatására is alkal­mas. A Kreml nagy értékű archi­tektúrája, kulturális és műem­lékei télen-nyáron ezrével vonzzák a turistákat. A Kreml épületeiben, múzeumaiban é- vente több millió turista for­dul meg. A hazánkból ide ér­kező turisták száma is egyre emelkedik. Magyarics Vince, Moszkva. Szállónkból a metrón közelítettük meg a Kremlt. Amikor feljöttünk a metróállomásból, az első. amely szemünkbe tűnt, a magas, vö­rös téglafal. A maga nemében monumentális építmény; teljes hossza 2235 m, magassága (domborzati viszonyoktól függően) 5-19, vas­tagsága 3,5-6,5 m. A falakat lőrések csipké­zik, a védelmet húsz, az orosz építőművészet jellegzetes formáiban épült torony biztosítot­ta. A XV. század vége óta áll, csaknem vál­tozatlan formában. Áthaladva a hatalmas Manyezsnaja (Lovar­da) téren, a Kreml legészakibb csücskéhez, az úgynevezett Arzenál-saroktoronyhoz értünk. Ez a több mint 60 m magas torony valaha a Kreml védelmének egyik fontos pontja volt. Falainak vastagsága az alapoknál több mint négy méter. A Kreml északi fala mentén ha­ladva eljutottunk a hatalmas kovácsoltvas ka­puhoz. A kapu a Sándor-kertbe vezet, amely itt húzódik a Kreml mentén. Az idegenvezető elárulta, hogy itt valójában folyómederben sé­tál a látogató, a kertet a XIX. században lé­tesítették a beboltozott Nyeglinnaja patak fe­lett. Mindjárt a bejáratnál szürke obeliszk, a forradalmárok emlékműve magasodik az ég­nek. 1918-ban a forradalmárok és nagy gon­dolkodók Lenin által összeállított névsorát vésték a gránitba. Továbbsétáltunk a kertben, ismét három ér dekes torony tűnt a szemünk elé: a Kutatja. Ószláv nyelven ez a szó esetlent, zavarosat jelent; s a torony formája valóban eltér a Kreml többi tornyától; a belső, hatalmas to­rony, a Trojickaja (szentháromság) a Kreml falának legmagasabb őrtornya; a harmadik a lépcsőzetes piramis alakú Borovickij-torony. Ezen a kapun át, amely a torony tövében van, jutottunk a Kremlbe. Gyalog indultunk fel a dombra, néhány lépés után már bent is voltunk, a Kremlben. Első látnivaló a híres Oruzsejnaja Palata, a fegyvertár. Nem más ez. mint hatalmas múzeum. Sok évszázados kincseket, értékeket, ősi fegyvereket, a cárok használati tárgyait láthatni itt. A hetedik és nyolcadik teremben díszes nyergeket, lószerszámokat, az utolsó­ban pedig nagy értékű hintógyűjte- ményt tekinthetünk meg, közte Bo­risz Godunov díszhintaját és I. Péter gyerekkori kocsiját. A múzeum meg­tekintése után tovább sétáltunk a Kremlben. Jobb kézről a Nagy Kreml Palota áll. A fő­bejárat felett a Szovjetunió zászlaja leng: ez az épület a Szovjetunió legfőbb államhatalmi szervének a Legfelsőbb Tanácsnak a székhe­lye. A Nagy Kreml Palota megtekintése után átmentünk az út másik oldalára s végigmen­tünk a Kreml kertjében. A hatalmas parkot óriási fenyők, nagy tölgyek díszítik. Innen a Kreml ősi központjába indultunk, a Székes- egyházak terére. Három nagyobb, ősi orosz stílusú székesegyház és a hatalmas harangto­rony látható a téren. Mintha megátlott volna az idő, úgy érzi itt a látogató. Aranyozott ku­polák, aranyozott orosz, Illetve pravoszláv ke­resztek. Szemben velünk az Uszpenszktj-székesegy- ház, a Kreml egyik legrégibb építménye. A téren látható az orosz építőművészet egy másik sajátos emléke, a Blagovescsenszkij- székesegyház. A székesegyházak terét a másik oldalon az Arhangelszkij-székesegyház zárja le. A tér s egyben az egész Kreml legmagasabb épülete a „Nagy Iván“ harangtorony. A nyolc­szögletű harangtorony 80 m magas. Aranyozott kupoláját Borisz Godunov készíttette 1600-ban. A torony mellett egy másik épület is áll, eb­ben a legnagyobb harangokat helyezték el. A toronyban és az épületben összesen 21 kisebb- nagyobb harang kapott helyet. A legnagyobb harang súlya 70 tonna. Készült ennél nagyobb harang is, amelyet a székesegyházak terét elhagyva meg is csodálhattunk. Ez az ún. Cár­harang, a világ legnagyobb harangja, nem kevesebb, mint 200? tonnát nyom. I tt látható az orosz öntőmüvészet egy másik, korábbi csodája, az 1586-ban készült, bronzból öntött több mint 40 tonna súlyú, öt méternél is hosz- szabb „Cár-ágyú“. A palotán túl láttuk az Arzenál homlokza­tát. Előtte állították fel azokat az ágyúkat, amelyeket 1812-ben Napóleon seregétől zsák­mányoltak Kutuzov katonái. Lassan elbúcsúztunk a Kreml látnivalóitól, mert az idő haladt. A Minisztertanács épületével szomszédos tömbben van a Kreml Színházának klasszikus vonalú, oszlopokkal díszített épülete. A színház mellett elhaladva a Spassz-. kij-toronyhoz jutottunk. A húsz közül ez a legnevezetesebb torony. A csak­nem 70 méter magas torony órájá­ról is nevezetes. A Kreml toronyórá­ja minden negyed- és félórát harang játékkal jelez, a teljes órákat harangjátékkal s az óraszámnak megfelelő számú harang- kondulással. A torony tetején hatalmas ötágú rubincsillag ragyog a turisták népes seregére. PATAKY BERTALAN SETA A MOSZKVAI KREMLBEN Minden gyomorbeteg tud­ja, mennyire kellemetlen dolog a szondát lenyelni. Ettől a procedúrától menti meg őket az EGSZ-4 nevű műszer, amelyet a Moszk­vai Orvosi Elektromos Ké­szülékek Gyárának konst­ruktőrei terveztek. A mű­szer a gyomor elektromos aktivitását regisztrálja, szondázás nélkül is lehető­séget nyújt pontos diagnó­zis megállapítására. Ez a kép a houstoni kísér­leti telep egyik hangárában készült. A júliusban induló Appolo-15 legénysége látható azzal a kerekes jármüvei, a- melyet majd magukkal visz­nek a Holdra, hogy sétájuk ne legyen fárasztó. A kocsinak nincsen váza, az orrán kife­szített esernyő alakú antenna­szerkezet sem arra szolgál, hogy holmi csapadékot fogjon fel vagy a Nap perzselő suga­raitól védje meg az embere­ket, hanem hogy segítségével a legénység állandó kapcsolat­ban állhasson a Földdel. A ké­pen az Apollo-15 háromtagú legénysége: James Irwin, Da­vid Scott és Alfred Worden. Súlyos, csak bonyolult mű­téttel gyógyítható betegsé­get állapítottak meg egy 29 éves, kétgyermekes olasz é- desanyánál. A diagnózis így hangzott: „reumás billen­tyűhiba, nagyfokú szívelég­telenséggel és keringési za­varral.“ A neves olasz se­bész, akihez a beteg for­dult, tapintatosan, de hatá­rozottan elutasította: a mű­tét rendkívül kockázatos, nem vállalhatom — jelen­tette ki. Rita Vigorito ekkor levelet írt Szolovjev moszk­vai sebészföorvosnak. Ha­marosan meghívást kapott, hogy utazzék a szovjet fő­városba. Szolovjev profesz- szor eltávolította a beteg­ség következtében szétron- csolódott szívbillentyű ma­radványait, és helyére mű­billentyűt helyezett. A mű­tét óta két év telt el. Szo­lovjev professzor páciense nemrég ismét Moszkvában járt, és mint elmondta, ki­tűnően érzi magát. A tehet­séges sebész időközben jó néhány más bonyolult mű­tétet végzett, két szív- billentyű egyszerre történő cseréjét is. lestmagasság Az idén nyáron Moszkvá­ban tartják a sebészek 24. nem­zetközi kongresszusát. A ren­dezők mintegy háromezer részt­vevőre számítanak. Egyúttal ugyancsak Moszkvában tanács­koznak a szívsebészettel fog­lalkozó szakorvosok is. ;re Orvosi kezeléssel növelni az emberi testmagasságot: ez zel a ritkaságszámba menő tevékenységgel foglalkozik többek között a dr. Marek Eisler professzor vezetése alatt álló szczecini belgyógyászati klinika. Az itteni kezelés e- redményeképpen 15 férfi 10 centiméterrel nőtt meg, egy helybeli lakos pedig 25 centiméterrel lett magasabb. A ve­zető professzor elmondotta, hogy a klinikán általában tör­pékkel foglalkoznak. A kezelés két esztendeig tart; em­berek vagy emberszabású majmok hipofíziséből előállított növekedési hormon-injekciókat adnak a kezeiteknek. A leg­nagyobb eredményeket 120-145 centiméter magas, 20-30 év közötti férfiaknál érték el. Enyhén szólva is bizarr külsejű Börtöne karosszéria­gyárának legújabb alkotása, a STRATOS. Igaz, hogy a ne­ve is a kozmikus kort juttatja eszünkbe. Alkotói Lancia Fulvia 1,6 típusú motorral szerelték fel. E motor előnye, hogy első és hátulsó kerékmeghajtásra egyaránt alkalmaz­ható. A jármű hagyományos fényszórók helyett összefüggő fénysávmegvilágítással van felszerelve. Méretei: 3580xl870x 840. Súlya 710 kiló.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents