Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-18 / 20. szám

10 /• «ft/ É letem egyik régi vágya volt Berlint lát­ni, Berlinben sétálni. 1970 nyarán sike­rült, ha csak rövid ideig is, de láthat­tam Berlint, azt a várost, amelyről any- nyit hallottam, olvastam, hisz amióta eszmélni kezdtem, mind a mat napig Berlin mindig az érdeklődés középpontjába esik. Időm nagy részét az Unter den Linden út­ján töltöttem. Olvasmányaim alapján ehhez az utcához fűződött á legtöbb emlékem, erről hal­lottam a legtöbbet, fantáziámat is ez az utca foglalkoztatta a legjobban, azért tettem ezt. Az Unter den Linden a régi Berlin legneve­zetesebb útja. Neve — „a hársak alatt“ — eredetileg helymegjeiöiésül szolgált. A fasor 50 méter széles és 1300 m hosszú. A harmincéves háború előtt homokos térség terült el itt, amelyen át a választófejedelem kocsiutat építtetett magának, hogy a környező erdőkbe vadászatra hajthasson. 1647 ben ezt az utat hársakkal szegélyezték — azóta a ber­liniek kedvelt séta út ja. Később a városhoz csatolták a sétautat. Kezdetben kétemeletes lakóházak álltak itt; a múlt század vége óta azonban már követségek és minisztériumok, egyéb középületek — köztük a - két császári palota — jellemezték ezt az utat. A császári család és koronás vendégei erre vonultak vé­gig a palota felé, s itt parádézott a hadsereg. A német nép egyik legnagyobb költője, -Hein­rich Heine, aki a „Linden“-en lévő egyetem hallgatója volt, később Párizsban utolsó versei egyikében úgy emlékezett vissza a , nevezetes fasorra, hogy az ott végiglovagló huszárok „szoldateszk csörömpölése“ egészen az auláig hatolt... Az újabb kori német történelem min­den hullámverése végigsöpört a „Linden“-en, a levert Í919-es proletárforradalom után egy évvel itt vonultak ismét az új erőre kapott tüntetők. „Minden hatalmat a tanácsoknak!" feliratú tábláikat itt hordozták végig. Itt me­netelt felemelt ököllel a Vörös Front, itt don­gott az SA-rohamcsapatok csizmás lépte. Hit­ler születésnapján fényárban úszott a fasor, gipszszobrok és arany pártjelvények kápráztat­ták a szemet. És „Untern Linden, untern Lin­den“, miként a régi sláger mondja és Marlene Dietrich énekli, a háború végére kő kövön alig maradt. B arangolásomat az új Külügyminisztérium épületétől kezdtem. A Linden túlsó ol­dalán a Museum für Deutsche Geschich­te (Német Történelmi Múzeum) hatal­mas tömbjét látjuk. Az épület Berlin egyik legszebb műemléke. Ez volt valaha a „Zeughaus“, a porosz királyok és német csá­szárok fegyverraktára és később hadimúzeum. Ma a német történelmi emlékeket állítják itt ki. A múzeum oldalában egy kis, gesztenyefák­kal beültetett tér következik, s benne a görög templomra emlékeztető épület: a „Neue Wa­che“, az új őrház. Az 1818-ban emelt épület korábban franciáktól zsákmányolt ágyúkat őr­zött, az oszlopsor előtt díszőrség áll, belső csarnokában nyitott tető alatt nagy fekete grá­nittömb látható. Az eredetihez híven helyreál­lított műemlék rendeltetése az, hogy a fasiz­A HÁRSAK ALATT BERLINI KÉPESLAP ikxu $ Fent: Balról az államtanács székhelye, jobbra emlékmű az Unter den Llnden-en. Lent: az, Alexander tér, jobbra a Német Állami Opera. , keltett „A helytartó“ c. drámáját két pap em­lékének ajánlotta. Egyikük Bernhard Lichten­berg, a Hedwig-templom prépostja volt. Az idős pap 1938. november 8-án, az államilag el­rendelt zsidópogrohi napján, nyilvánosan imád­kozott az üldözöttekért és — üldözőikért. Le­tartóztatták és kétévi börtönre ítélték. Szaba­dulásakor a már haldokló papot a dachaui haláltáborba akarták szállítani; útközben halt meg. Gránitkoporsója az újjáépített kriptában látható. mus és a milítarizmus áldozataira emlékeztes­sen. A következő hatalmas épület a Humbold Egyetem. Az NDK legnagyobb egyeteme ez A főbejárat vörös márvány lépcsőházában pz egyetem egyik volt diákjának, Kari Marxnak a sorait olvashatjuk: „A filozófusok a világot csak különbözőképpen magyarázták, de a fela dat az, hogy megváltoztassuk.“ Az egyetemmel szemben a Német Állami Opera szép épülete áll. A főbejáratot korint- hoszi oszlopsorral és frízzel tette ünnepélyes­sé az építész. Az oszlopok között négy görög költő — Szophoklész, Arisztophanész, Menan­der és Euripidész — szobrait láthatjuk. Az Operaház háta mögül a római Pantheon- ra emlékeztető Hedwigskirche (Hedwig-temp­lom) néz felénk. Rolf Hochhuth, a neves nyugatnémet író világszerte nagv figyelmet H a tovább sétálunk, bolyongunk, hatal­mas könyvtárépületeket láthatunk, a Ré­gi Könyvtárat és az Állami Könyvtárat Az utóbbi a világ egyik legnagyobb könyvtára. Tizenegy olvasóterem és két­millió kötet áll az olvasók rendelkezésére a könyvtárak sorát az Egyetemi Könyvtár épü­lete zárja le. Az Unter den Linden mindkét oldalán ezzel lezárult a történelmi nevezetességű épületek sora. Innen kezdve már a XX. század építé­szete nyomja rá a bélyegét a fasor mindkét oldalára Az Állami Könyvtár mellett megépült az ötemeletes Interhotel Unter den Linden, Berlin egyik legfiatalabb szállója. A szállóval szemközt, a túloldalon a Lin- den-Corso vendéglátóipari kombinátot találjuk. Van itt étterem, kávéház, eszpresszó, táncte­rem és kabarémüsort Is nyújtó bár. Különösen kedvelt a szökőkútra néző, színes napernyőkkel fedett terasz Ezen a tájon a földszinten gyönyörű üzle­teket is láthatunk, hisz valaha a Linden ele­gáns üzletutca volt, ma is ezt teljesíti rész­ben. Tovább barangolva, minisztériumi és követ- ségi épületeket láthatunk. Itt áll a Külkeres­kedelmi Minisztérium és a magyar nagykövet­ség épülete, a déli oldalon a szovjet nagykö­vetség és a Népművelési Minisztérium. S már a Pariser Platz-on vagyunk, amely méltóképpen zárta le valaha a Undent, s tá­gította ki a terel a monumentális Brandenbur­gi kapu) előtt. A tér házai nagyrészt meg­semmisültek. A Brandenburgi kapu a német főváros jel­képe. A XVIII. század végén épült az ötnyílású, markáns dór formákkal kialakított kapuzat. Homlokzatát a görög Biréné békeistennő kép­mása díszíti. Annak idején a „béke kapujá­nak“ épült. A tetőn négylovas kocsi látható s rajta a Győzelem istennője. A kapuhoz közel már nem engednek, mivel a Brandenburgi kapu mögött az NDK állam­határa húzódik. Nagyon szomorú látvány a megosztott város valósága. A kapun túl az ut­ca folytatódik, valamikor szerves egységet ké­peztek Ha szemben állunk a kapuval, Nyugat-Ber- linből jobb kéz felől a Reichstagnak az utóbbi években renovált épületét látjuk. A hatalmas épületben a német történelem számtalan ese­ménye játszódott le. Itt emelte fel szavát 1914 augusztusában Karl Liebknecht a háborús hi­telek megszavazása ellen, itt nyitotta meg 1932 augusztusában az újjáválasztott birodalmi gyű­lést Clara Zetkin a fasiszta veszélyre való drá­mai figyelmeztetéssel, ezt az épületet borítot­ták lángba 1933 februárjában Göring roham- osztagosai. A Reichstag a fasizmus kezdeteire emlé- kezteti a barangolót, a kaputól balra az egykori Wilhelmstrasse (ma Otto Gro- tewohl-Strasse) vonalán füves terület a fasizmus végnapjaira emlékeztet. Itt állott a Birodalmi Kancellária, amelynek kert­jében, a Führerbunkerben Hitler öngyilkos lett. Amint mondják, a föld alatti betonbun­ker romjai az ötvenes évék elején még látha­tók voltak. Ma már csak a fű zöldell a he­lyén Pataki Bertalan •• ,V," WSodÄSffcv" | •Vv.:v,^P?D'í> ill : ­NÉZŐPONT A floridai Miami egyik előkelő éttermében a ven­dégeknek — nemük szerint — különböző menükártyá­kat nyújtanak át. A nőkén az ételek felsorolása mel­lett csak a kalóriára vonat­kozó adatokat jelzik, a fér­fiakén — csak az árakat. FÜLVÉDÖS ELEFÁNTOK A London melletti Safari park állatkertjének látoga­tói ugyancsak elcsodálkoz­tak, amikor egy napon az elefántok fülvédövel felsze­relve tették meg szokásos napi sétájukat. A szokatlan látvány magyarázata a kö­vetkező: Amikor a fiatal állatok Thaiföldről megérkeztek, a londoni repülőtéren éppen egy lökhajtásos repülőgép szállt, le, s ennek zaja nagy riadalmat keltett köztük. Ekkor a park gondozói el­határozták, hogy az elefán­tokat fülvédővel kímélik meg a repülőgépek zajától. Nem lehet tudni, hogy ez a kísérlet beválik-e. A képen látható elefántok nemcsak komikusán néznek ki, hanem a fülvédő aka­dályozza őket fülük mozga­tásában is. A fülmozgatás pedig az elefántoknál a han- gulatnyilvánulás kifejezője. A fülvédők azonban nem­csak a repülőgépek zúgásá­tól kímélik meg az elefán­tokat, hanem egyéb zajtól is. Ezért feltételezhető, hogy a fiatal állatok min­den zajra rendkívül érzé­kenyen reagálnak majd s emiatt ijedősek lesznek. Rubóczkv SKOT PSZICHIÁTER A KÖRÖMRÁGÁSRÚL Dr. Brian Ballinger skót pszichiáter szerint a kö­römrágás a skótok nemzeti szokása, minden negyedik ember „átesik“ rajta. A nők körében elterjedtebb. Az egészségügyi szempont­ból kifogásolható szokást az emberek általában 40. életévük után hagyják el. A beteg egyik alsó őrlőfoga megszuvasodott. Ilyen esetben* minden fogorvos a beteg fog eltávolítását ajánlja. A kiszlovod- szki Csudnovszkaja doktornő azonban nem azt az utat válasz­totta. Ügy döntött, hogy a fogív megtartásával megakadályozza az alsó állkapocsnak a továbbiakban elkerülhetetlen reformáló- dását. A bölesességfog segített: azt ültették az eltávolított fog helyére. Mint Csudnovszkaja elmondta, az átültetett fogakat jó néhány betegnél ellenőrizték, s megállapították, hogy a fogbél funkciója már két hónappal a műtét után, tehát eléggé gyorsan helyreáll. ALGAFLOTTA, ALGAKOMBINÁT A bolgár Öceonagráfíai és, Halgazdasági Kutatóintézet vizsgálatainak kedvező eredményei után ~Vdrnában most megkezdték Bulgária első algakombinát Iának felépítését. A létesítmény érdekes feladatot kapott. Tovább folytatfák az algakutatást és ezzel egyídőben a Fekete-tengerből nyeri algát Ipari célokra dolgozzák fel. Elsősorban nátriumalgi nátot állítanak elő, évente 350 tonnát. Ezt az anyagot a gyógyszer-, textil-, festék-, lakk-, édesség-, valamint a mély­hűtő- és építőipar hasznosítja. Az alga kitermelésére és a kutatások elvégzésére a várnai kombinát salát flottával renaelkezik. A hajóegységek meghatározott \időközönként futnak ki a nyílt tengerre és gyűjtik össze a műszerekkel már előre felkutatott helyeken az algákat. LOMNICI JELENTÉS Az észt orvosok megvizs­gálták Pjarnu üdülőhely partvidékének mikroklíma ját és ezt követően gene­rátort szerkesztettek az io­nok és aeroszolok mester­séges előállítására. A gene­rátor segítségével eléggé pontosan sikerül reprodu­kálni az itteni levegő gyó­gyító tulajdonságait Télen a készülék megfelelő kli­matikus körülményeket biz­tosít egy különleges pavi­lonban. 30 éve működik meteoro­lógiai megfigyelóállomás ,a Lomnici - csúcson, hazánk legmagasabb pontján. Az in­tézet munkatársai három- óránként végeznek különfé­le műszeres méréseket és ezeket közük Európa vala­mennyi megfigyelőállomá­sával. A Lomnici - csúcson az elmúlt 30 év alatt mért legmagasabb hőmérséklet plusz 19,4; a legalacsonyabb pedig mínusz 30,5 fok volt. * RENAULT — R 12 COUPÉ: A Renault-kocsik nálunk is ismertek és kedveltek. Minden eddigi változatot felülmúl azonban az R 12 COUPÉ. Karosszériáját tekintve, megfelel a legigényesebb követelményeknek, 83 lóerős motorja pe dig nagy gyorsulást és jelentős utazósehességet tesz le hetévé (140 km/6ra).

Next

/
Thumbnails
Contents