Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-04 / 18. szám
10 új ifjúság ihmm *9 99 TUZESO I960 decembere van — aranyvasárnap. München belvárosában az utcákon 'és az üzletekben nyüzsög a tömeg. Az emberek utolsó karácsonyi bevásárlásukat végzik. Néhány méterre a föld felett ködfoszlányok gomolyognak. A münchen-rlemi repülőtéren tizenkét amerikai főiskolás vár a beszállásra. A diákok ösztöndíjasok Münchenben és most boldogan várják az utazást. A Nyugat- Németországban állomásozó amerikai katonaság parancsnoksága elvállalta, nogy a karácsonyi ünnepekre díjmentesen elszállítja Londonba azokat, akiknek rokonaik vannak Angliában. , Nos most közeledik az utazás pillanata. Igaz, eredeti terv szerint már egy nappal ezelőt keljeit volna repülniük, de valamilyen műszaki hiba miatt az utolsó pillanatban meghiúsult a repülés. A convair 240 csapatszállító gép bal motorján gyújtási hibát találtak. Ezért kellett várni. Most azonban itt az indulás ideje. Még néhány perc,- és beszállhatnak. A Convair héttagú személyzete már a gépben ül. A diákoknak még égy kicsit várniuk kell, a gép előtt. A gép hátsó szárnyainak élein jégcsapokat látni. Egé'sz éjjel a szabadban parkolt. Nyilván másutt is lehet jegesedés de a gép személyzete különösképpen nem figyel fel a jégre. A polgári repülőknél minden start előtt gondosan eltávolítják az esetleges jeget. Az amerikai hadseregben ilyen „apróságra“ nem ügyelnek. Ebben az esetben végzetes hiba ez. De nem az egyetlen hibái Connery őrnagy, a gép főpilótája, régi, tapasztalt repülő. Mielőtt Európába helyezték, az amerikai kormány egyik különrepülőgépén teljesített szolgálatot. Most mégis repülésre nem teljesen alkalmas géppel száll fel a levegőbe, 12 civil utassal a fedélzetén. Már a motorok indítása is jelzi, hogy valami nincs rendben. A jobb oldali motor csak többszörös startolási kísérletre ugrik be, a bal oldali azonban '„sztrájköl“, mint az előző nap. A szerelők kinyitják a bal oldali motor burkolatát és benzint fecskendeznek a motorba. Sok benzint. A következő kísérletre valóban beugrik a bal motor is. Ahol esetleg kiömlött a benzin, elpárolog, és a hideg nedves levegőben újabb jég keletkezik. És a sok benzin a motornak nem használ. A gépnél várakozó diákok minderről semmit sem tudnak, örülnek, hogy végre a kitolható lépcsőn beszállhatnak a gépbe. Pedig ez szigorúan tilos a motorok bekapcsolása után A pilóták nyilván nem akarják még egyszer kockáztatni a motorok startolását. Ezért követik el azt a szabálysértést. Valószínűleg tudják, hogy a motorok működése nem százszázalékos. Mégis kigördül a gép a repülőtér betonpályájára. A köd első határa 45 méterre van a föld felett. A polgári légi irányító központ ezért előzőleg már három menetrendszerű utasszállító gépnek megtiltotta a felszállást. De a Convair katonai gép, nem kötetes civil intézményektől engedélyt kérni. 14.05 óra — a Convair felemelkedik a betonpályáról. , j Két perccel későbS egy gyaípgos a ködfoszlányok között egy alacsonyan repülő gépet lát meg. A gép légcsavara áll. Ugyanabban az időben Connery jelenti a riemi ellenőrző toronynak: — A bal motorom megállt. Egymotoros repülésben vagyok! — Milyen magasságban? — kérdezi az ügyeletes a toronyból. Százharminc méter — válaszolja Conné- ry. — Vigye százötven méterre a gépet — kapja az utasítást. — Sajnos, nem tudom magasabbra vinni! ormális körülmények között a Convair ’nehézség nélkül repülhet egy motorral is. Sőt, még mérsékelten emelkedhet is. Most azonban nyilván közrejátszik a gép be- jegesedése. Olyan nehéz, hogy az emelkedés helyett lassan süllyed. A pilóta lapos jobbra kanyarodással meg akarja fordítani a gépet, hogy visszarepüljön Rlembe és kényszerleszállást végezzen. Az irányító toronytól megkapja az engedélyt. Az ügyeletes megállítja az egész légíforgalmat München légiterében és riasztja a tűzoltóságot. Ez amolyan elővigyázatossági szabály minden rendestől eltérő leszállásnál. Néhány másodperc múlva hirtelen megszakad a rádiőösszeköttetés a géppel, és ebben a pillanatban a repülőgép eltűnik a radar képernyőjéről is. 14.09 óra. A müncheni Theresienwiese tér járókelői fülsiketítő motorzúgásra figyelnek fel. Az alacsonyan lebegő ködből hirtelen egy hatalmas repülőgép bukkan elő. A piiőta szabályszerűen a működő motor „felett“ veszi a kanyart. Nyilván nem is sejti, hogy már a belváros felett van. A ködben csak a műszerekhez igazodva akarja elérni a riemi repülőteret. Ez talán sikerülne Is neki... Am ebben a pillanatban a bal szárnya nekiütközik a ködbe vesző Szent Pál-székesegy- ház 97 méter magas tornyának.. Vakító villámlás következik. A bal szárny egy része letörik és egy lakóházra zuhan. A súlyosan megsérült' gép az épen maradt jobb szárnyával a föld felé fordulva elzúg a Schwanthaler utca felett, és leseper egy háztetőt, majd a Martln-Greif utcán leszakítja a villamos felső vezetékét, súrolva elhalad egy villamos mellett és egy falnak ütközik. A gépen levő 7000 liter benzin záporesőként zúdul az utcákra. Pillanatok alatt lángot vet, és 200 méteres körzetben a Martin Greif utca és a Bayerstrasse lángtengerré változik. Aranyvasárnapi csúcsforgalom van. A villamosmegállónál várakozó embercsoportot a lezuhanó gép tépi darabokra. Az egyik villamos kalauza az utolsó pillanatban húzza meg a vészféket, és a szerelvény a lángtenger szélén megáll. ans Fromm karácsonyi bevásárlásra indult a feleségével a városba. Éppen befordul kocsijával a Martin Greif utcába, amikor egy félig szétzúzott repülőgépet lát meg a kocsija irányába száguldani. Fromm lélegzete eláll, de nem veszíti el lélekjelenlétét. Hirtelen lefékez, sebességet vált és beletapos a gázba. A motor felüvölt, a kocsi megugrik hátra és a falhoz vágódik. Ebben a mWHBRl JÉ pillanatban száguld el mellette a roncs. Az egyik szárnya feltépi az autó tetejét, és égő benzin lepi el a kocsit. Fromm kiugrik, de azonnal visszafordul, hogy kisegítse a bentrekedt feleségét. Mire kihúzza, körülötte minden lángokban áll. A lángtenger széléig vonszolja az asszonyt, majd összeesik. Felesége néhány perc múlva belehal égési sebeibe, ö még hosszú ideig élet és halál között lebeg. A lángok közepén egy zsúfolt villamoskocsi áll. A kocsi belseje maga a pokol. így mondta el az élményét egy életben maradt asszony: — Az ablakokon hirtelen tűz hatolt be. Valaki felemelt és kidobott az ablakon. Lángok kézé estem. Még volt annyi erőm, hogy felkeljek és elrohanlak. Valakik elkaptak, a Ibidre döntöttek, és addig hempergettek, míg eloltották a lángokat. Körülbelül tízezer négyzetméter égett elképzelhetetlen erővel. A legrosszabb az volt, hogy a tűzön kívül álló emberek csak tétlenül nézhették az izzó villamosban pörkölödő embereket. De segíteni nem tudtak. Három vagy négy halott eltorlaszolta az ajtaját és elzárta a többinek az utat. Közben megérkeznek az első tűzoltó osztagok. A tűzoltók emberfeletti munkát végeznek. Az izzó villamoskocsi 1000 Celsius-fok meleget áraszt. A. papülőroncs közvetlen közelében a hőség eléri a 2000 Celsius-fokot. A gép alumínium teste is kigyullad és heves szúrőláng- gal ég. Két tűzoltó poroltókészülékkel egy folyosót próbál a villamoshoz törni, de a lángok le- küzdhetetlenek. Ebben a pillanatban két embernek sikerül kijutnia a villamosból. Állatra emlékeztető ordítással, mint két élő fáklya támolyognak át a. lángokon. Néhány méterre a lángok szélétől esnek össze. A tűzoltók szeme láttára égnek széné, anélkül, hogy segíthetnének rajtuk. — Olyan volt, mint egy bombatámadás a háború alatt — mesélte egy aszony, akinek a lakása a katasztrófa színhelyén álló házban volt először rettenetes zúgást hallottam, majd egy hatalmas robbanást. A légnyomás a sarokba dobott. Az ablakhoz rohantam, Az utcán égó embereket láttam futkározni vagy a földön hemperegni. A legrettenetesebb az ordítás volt. Halálomig nem felejtem el azt az ordítást. Végre alább hagynak a lángok. Már nincs, ami elégjen. A tűzoltók lépésről közelítik meg az ■ Izzó villamoskocsit. Amikor elérik, vízsugárral lehűtik, hogy bemehessenek. Rettenetes látvány tárul eléjük: egymásba bogozott, meg- szenesedett embermaradványok. Képtelenség itt helyben kiszedni őket. A villamoskocsit letakarják ponyvával és traillerrel az egyik müncheni temetőbe szállítják. Itt identifikálják őket, amennyiben ez a rettemto'i égés után egyáltalán lehetséges. • • 0 tvenkét áldozat és néhány száz ember komoly égési sebesülése volt az ára egy amerikai repülőtiszt hanyagságának. Üj jégkorszak fenyegeti a világot? Az idén szép nyarunk lesz!? Egy hamburgi meteorológus szerint az Egyenlítő fölötti magas szelek nagy hatossal vannak a hőmérséklet alakulására. Visszatérő ritmusban kétévenként változtatják irányukat. Ez a jelenség 1945 óta minden nárat- lan évben jcbb nyarat idéz elő. Az idén páratlan évben vagyunk, feltehetően szép nyarunk lesz. Az időjárás kutatói számára nem az idő néhány hetes szeszélye a mérvadó, hanem a több évtizedes átlag, amikor az időjárás „rendjét“ megállapítják. A „rendet“ most amerikai tudósok csinálták meg számítógépek segítségével. A gépezet az utóbbi évtizedekből begyűjtött 500 millió hőmérsékleti adatból kiszámította, hogy az évi középhőmérséklet a Földön 1881-től 1940-ig fél Celsius- fokot emelkedett, azóta viszont süly- lyed. Azt, hogy az éghajlat a jövőben hidegebb lesz-e, nem tudják megállapítani a klimatológusok, és azt sem, hogyan viszonylik a mostani éghajlat a régi időkéhez. A régebbi korokból nincsenek pontos adataink, és a középkori krónikások feljegyzései a természeti jelenségekről, katasztrófákról nem szolgáltatnak elegendő adatot az akkori klímáról, így hát csak elméletek vannak. A geológusok szerint 60 millió évvel ezelőtt 21 fok volt az átlagos hőmérséklet Európában és ez az egy- millinmodik évig egyenletesen 10 fokra süllyedt fa mai átlag 8-9 fok). Azután jött a jégkorszak nullás évi átlaggal, amely 70 000 évvel ezelőtt kezdődött és i. e. 9000 évvel fejeződött be. Azóta szabálytalan ingadozások voltak. Hatezer évvel ezelőtt olyan meleg volt a Földön, hogy az Északi-tenger minden bizonnyal teljesen jégmentes volt. Oiabb lehűlések és aszályok i. e. 400 évvel keletkeztek és ezek még népvándorlásokat is előidéztek. A korai középkor ismét meleg volt, úgyhogy az akkor felfedezett szigetet, a mai Grönlan- dot „Grünlandnak“, zöld földnek nevezték el. Később 1200 körül a sziget növényzete teljesen jégbe „fulladt“. Egy hosszabb meleg periódus után újabb erős lehűlés következett úgy- ennyira. hogy egy krónikás 1858-ban egv vidám korcsolyázásról számol be Köln és Hamburg között, éspedig október hónanban. Az angol tudósok szerint. — éppen ellenkezőleg — a sarki jeges tengereken is erős olvadások észlelhetők. Sokan az időjárás szeszélyességét és ingadozását a levegő szennyezettségével magyarázzák, ami főként a sokféle közlekedési eszköztől származik. Azt is állítják, hogy a vulka nikus kitörések füstbnrknt honnak létre a Föld körül, amely mind nehezebben engedi át e napsugarakat. Az is csak elmélet, hogy ez a burok a Föld melegének kisugárzásé* gátolja, de az is lehetséges, hngv kiegyenlíti a két effektust. A szovjet tudósok antijégkorszah elméletet vallanak, azzal érvelve, hogy az ember annyi hőt termel, és ebből annyi megy a légkörbe, hogy ez kétszáz éven belül olyan erős lesz, mint a Nap behatása a Föld re. SAFALOV. JELISZEJEV és RUKAVISNY1KOV A Szovjetunióban április 19-én felbocsátották a Szaljut tudományos űrállomást, és mint az várható is volt, négy nappal később föld körüli pályájára juttatták a Szojuz—10 űrhajót. Vlagyimir Sa- talov. Alekszej Jeliszpjev és Nyikolaj ftukavisnyi- kov űrhajósokkal a fedélzetén. .4 Szojuz—10 — miután legénysége több manővért hajtott végre köztük a Szaliut űrállomással való összekapcsolási is — a kísérleti prog.'am végrehajtása, közel 48 órás űrrepülés után sikeresen leszállt. A Szaljut űrállomás fellövése és a Szojuz—10 űrhajóval végzett kísérletek kétségkívül új fejezetei nyitottak a világürkutatás történetében. A Szojuz—10 útjának legfontosabb kísérlete kétségkívül az űrhajók összekapcsolására szolgáló új technikai berendezések kipróbálása volt — mondta Konsztantyin Feoktylsztov professzor, űrhajós. Hozzátette: a Föld körül keringő űrállomások kiszolgálásához tanulmányozni kell, hogyan lehet összekapcsolni, a viszonylag kis szállító űrhajókat a hatalmas. különböző célokat, szolgáló repülő laboratóriummal, például, amikor váltják az űrállomás személyzetét, vagv fűtőanyagot, élelmiszert, vizet és műszereket szállítanak a Földről az állomáshoz. A különböző nagyságú űrhajók összekapcsolása sokkal bonyolultabb, mint az azonos nagyságú Szojuz vagy Kozmosz űrhajók összekapcsolása. A mostani kozmikus kísérlet — mutatnak rá Moszkvában — talán nem' volt nagyon „látványos“ (bár a „látvány“ megvan: az össze- és szétkapcsolást a Szojuz—10. külső falán elhelyezett tv- kamera a földi megfigyelő állomásra továbbította, ahol azt képmagnóra rögzítették), de annál többet nyújtott a tudománynak. Eredményeként meg- gyorsíthatók a hosszú ideig működő orbitális állomások létrehozását célzó kutatások; magával a Szaljuttal is folytatódnak a kísérletek, várhatólag a nem távoli jövőben. Rebrov mérnök alezredes a Krasznaja Zvezdá- ban összefoglalja, mit várnak a különféle tudo- mányr és népgazdasági ágak képviselői az űrlaboratóriumoktól: 1. Az elemi részecskéket csak a világűrben lehet igazán tanulmányozni. A rendkívül költséges földi gyorsítókban létrehozott részecskék energiája milliárdos nagyságrendekkel kisebb, mint a kozmoszban száguldóké. 2. A fizikusok azért is várják, hogy a földi légkör határain túl tevékenykedhessenek, mert a kozmikus sugárzásokat is csak ott tudják megfelelően tanulmányozni. Viszonylag hosszú ideig figyelhetik például a százmllliárd éves fénykvantumok mozgását, míg ezek a Földön csak a másodperc töredékéig „élnek“. 3. A vegyészek, kohászok, a technológusok olyan szintézisek elvégzését (új anyagok előállítását) várják a világűrbe telepítendő laboratóriumoktól, amit földi körülmények között gátol a részecskék diffúzióját befolyásoló gravitációs erő. 4. A csillagászok arra számítanak, hogy az űrállomásról megfigyelhetik mindazokat az infravörös, röntgen-, gamma- és magas frekvenciájú sugárzásokat. amelyek nem képesek áthatolni a Föld légkörén. sfie,. , p,*--V., , íe.ytnAty.-'tilé
