Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-04 / 18. szám

» új ifjúság 4 L Száz év telt el azóta, hogy Párizsban győzött a vi­lágtörténelem első proletár­forradalma, a munkásság megkísérelte a burzsoázia uralmának megdöntését, lét­rejött a világ első munkás­kormánya, a párizsi kom- mün. A kommiin eszméje, a munkásállam megteremtésé­nek gondolata a poroszok elleni, a III. Napóleon által kirobbantott háború reakció­jaként vetődött fel a párizsi munkásság körében. Amikor 1871. március 3-án a kon­zervatív többségű francia nemzetgyűlés jóváhagyta a békeszerződést, melynek ér­telmében a poroszok ennek- tálták Franciaország két iparilag fejlett, nyersanyag­ban gazdag tartományát, EI- szászot és Lotharingiát. Pá­rizsban az egyedüli fegyve­res erőt a munkásokból, a kisiparosokból és kis hiva­talnokokból álló nemzetőr­ség képviselte. A Versailles- ban székelő reakciós kor­mány megtámadta a nemzet­őrséget, és ez felkelést vál­tott ki. A hatalom a nem­zetőrség központi szervének, a Központi Bizottságnak a kezébe került s ez célul tűzte ki a császárság idő­szakában megszüntetett köz­ségi önkormányzat helyre­állítását, kiírta a községta­nácsi választásokat, A már­cius 26-án lezajlott válasz­tások forradalmi községta­nácsot eredményeztek. Az új kommün többsége a mun­kások képviselőiből állott. A hatalmat a proletariátus vette át. A kommün a pro­letárdiktatúra kormánya lett. „Az értelmezések sokfélesé­ge — írta Marx —, amit a kommünnek adtak, és az érdekek sokfélesége, ami benne kifejezésre jutott, azt bizonyítja, hogy rendkívüli rugalmas politikai forma volt, míg valamennyi előbbi kormányforma határozottan elnyomó. Valódi titka á kö­vetkező: lényegében a mun­kásosztály kormánya volt, a termelő osztálynak a kisajá­tító osztály ellen vívott har­■■ íJa&íiüL*' ■■■■ cának a terméke, az a vég­re felfedezett politikai for­ma, amely mellett a munka gazdasági felszabadítása végbemehetett.“ A párizsi munkásság ösztönösen te­remtette meg államát, anél­kül, hogy tudatában lett vol­na tettei valódi értelmének, történelmi jelentőségének. A párizsi kommün létrejöt­tében azonban a spontán po­litikai fejlődés ellenére is része volt annak a szocia­lista mozgalomnak, amelyet az I. Internacionálé képvi­selt. A kommünnek a nép­tömegek közvetlen közremű­ködésével megvalósított vagy tervbe vett forradalmi in­tézkedései, az állandó had­sereg megszüntetése, a nép­tömegek felfegyverzése, a régi hivatalnoki apparátus felszámolása, az egyház, ál­lam és iskola szétválasztá­sa, a szociális és gazdasági rendszabályok a kapitalista kizsákmányoló# megszünte­tését, az elnyomás alól fel­szabadult társadalom meg­teremtését célozták. A pá­rizsi kommün volt az első olyan forradalom, mely elí­télte a militarizmust és a hódító háborúkat, s a gya­korlatban megvalósította az internacionalizmus elveit. A március 18-i forradalom nemzetközi jellegét' legin­kább az a határozat dombo­rította ki, ipely lehetővé tet­te a külföldiek részvételét a kommün munkájában. „Te­kintve, hogy a kommün zászlaja a világköztársaság zászlaja is, tekintve, hogy minden városnak joga van polgárjogot adni azoknak a külföldieknek, akik szolgál­ják — a bizottság azon a véleményen van, hogy kül­földiek is megválasztha­tok...“, szögezte le a kom­mün bizottsága. Ennek alap­ján Párizs népe a kommün tagjává választotta az Intér- nacionálé harcosát, a ma­gyar ötvösmunkást, Leo Frankéit is. Marx e tényből kiindulva jelentette ki, hogy a kommün „...mint munkás­kormány, mint a munka fel­szabadításának bátor előhar­cosa határozottan nemzetkö­zi volt.“FrankeI mint a pá­rizsi kommün tagja már március 30-án levelet írt Marxnak: „megválasztásomat a mai gyűlésen jóváhagyták. Felesleges hozzátennem azt, hogy ennek a dolognak nem személyi szempontból örü­lök, hanem egyes-egyedül azért, mert nagyra értéke­lem nemzetközi jelentősé­gét.“ Frankelon kívül a kom­mün munkájába több mint száz külföldi kapcsolódott be. A kommün védelmében elévülhetetlen érdemeket szerzett Dabrowszky lengyel katonatiszt, a fegyveres erők főparancsnoka. A művelő- jelentős segítséget nyújtott a kiemelkedő orosz fórra dalmár, Laszov. A kommün internaciona­lista törekvéseinek legkéz­zelfoghatóbb példája a Ven- döme-oszlop ledöntése volt. A negyvennégy méter ma gas, százhúsz zsákmányolt ágyű ércéből öntött oszlo­pot I. Napóleón emeltette. A párizsi kommün az osz­lopban a hódító háború jel­képét látta. 1871. április 12- én határozatot hozott az oszlop ledöntéséről, amelyet így indokolt: „A párizsi kommün arra való tekintet­tek, hogy a Vendőme téri oszlop a kegyetlenség em­lékműve, a vadállati erő­szak és az áldicsűség jel­képe, a militarizmus mege­rősítése, a nemzetközi jog tagadása, a győztesek állan­dó gúnya a legyőzőitekkel szemben, örök merénylet az ellen a testvériség ellen, mely a francia köztársaság három nemes alapelvének egyike — elrendeli, hogy a Vendőme téri diadaloszlopot le kell rombolni“. A rende­let végrehajtására május 16- án került sor. A kortársi visszaemlékezés szerint e nagy esemény így zajlott le: „Az utca sarkán egy csigás- emelő áll, rá egy kötél te- keredik, amelynek végét az oszlop tetejérez erősítették. A térén nemzetőrök sora­koztak fel, az ablakok, a tétjjjf megteltek kíváncsiak­kal... A zenekar a Marseil­laise-! játssza... Éles reccse- nés hallatszik, az oszlop fél­re billen, a levegőben hirte­len zegzugos vonalban dara­bokra törik, s a föld feldö­rög, amikor lehull. Bona­parte feje legördül; gyilkos karja a test mellett letörve hever a földön. Ezer torok­ból tör az ég felé a kiáltás: mintha a felszabadult nép hangja volna. Az emberek rárontanak a romokra, a szobor talapzatán lelkes él­jenzés közben feltűnik a vörös zászló.“ A tér ezután az Internacionálé nevet kap­ta. A Vendőme-oszlop le­rombolása határozott kiál­lás volt a népek testvérisé­gének eszméje mellett. Tisz­teletre méltó bátorság és elvi következetesség kellett hozzá abban a történelmi helyzetben, amikor Francia- ország porosz megszállás a- latt állt, s amikor a bur­zsoázia főleg a parasztság érzelmeit kihasználva min­den lehetőséget megraga­dott I. Napóleon németek felett ártott győzelmének dicsőítésére. ^ A március 18-i forradalom osztály jellegét a nemzet­közi proletariátus is megér­tette. Egyértelmű politikai támogatásban részesítette a párizsi kommünt. A német munkásság annak ellenére, hogy Németország hadban állt Franciaországgal, tö­megtüntetések egész sorával nyilvánította ki szolidaritá­sát a kommünárok hősi har­cai iránt. Marx joggal álla­pította meg hogy: „A porosz hadsereg szeme láttára, mely két francia tartományt Németországhoz csatolt, a kommün az egész világ mun­kásait Franciaországhoz csa­tolta.“ A párizsi kommünt levet ték, de a kommün megmu tatta, hogy a kommünárok ügye a világ dolgozóinak ügye. Ma a nemzetközi mun­kásság a százéves évfordu­lót ünnepelve Leninnek a Kommün nemzetközi jelle­géről és jelentőségéről mon­dott szavait igazolja: „Nem­csak a francia munkásság, hanem az egész világ pro­letariátusa is szívébe zárta a kommünharcosok emlé­két. Mert a kommün nem helyi vagy szflükebb nemzeti célokért, hanem az egész dulgozó emberiség, az összes megalázottak és megbántot­tak felszabadításáért küz­dött. A kommün mint a szo­ciális forradalom élen járó harcosa mindenütt rokon- szenvet keltett, ahol szenved és harcol a proletariátus. A kommün élete és halála, a munkásosztály példája, a- mely meghódította és több mint két hónapig kezében tartotta a világ fővárosát, a proletariátus hősi harca és kínszenvedése a vereség után — bátorságot öntött a munkások millióiba, reményt kelteti bennük, megnyerte rokonszenvüket a szocializ­mus ügyének. A párizsi ágyúk dörgése felköltötte mély álmából a proletariá­tus legelmaradottabb réte­geit és mindenütt fokozot­tabb szocialista propagandá­ra ösztönzött. Ezért nem halt meg a kommün ügye; ma is él mindannyiunkban. A kommün ügye a szociá­lis forradalom, a dolgozók teljes politikai és gazdasá­gi felszabadításának ügye, az egész világ proletariátu­sának ügye. És ebben az ér­telemben halhatatlan“. (Ki) A számok tükrében Közzétették népgazdaságunk fejlődésének első negyedévi statisztikáját „Az 1971-es év első ne­gyedévének gazdasági sta­tisztikája egyértelműen bi­zonyítja népgazdaságunk stabilizálódását“ — mondot­ták a Szlovák Statisztikai Hivatal vezető dolgozói a na­pokban adott sajtótájékozta­tón. A statisztikusok eme örvendetes megállapítása, úgy érezzük, már nemcsak a számokban, hanem a köz­vetlen valóságban is érzé­kelhető, hiszen a jobb gaz dasági eredmények egyik lé­nyeges determinánsa éppen a munkatermelékenység ál­landó javulása. Ennek pedig közvetlen részesei vagyunk. Az első negyedév gazda­sági fejlődésének legaktí­vabb részese az ipari ter­melés, az építőipari terme­lés, a mezőgazdasági termé­kek felvásárlása és a kül­kereskedelmi áruforgalom megnövekedése volt. A gaz­dasági fejlődés mérlegének másik oldalán viszont olyan lényeges ágazatok foglalnak helyet, mint a beruházásos építkezések és a kiskeres­kedelmi forgalom. A tavalyi év első negyed­évéhez viszonyítva Szlovákia ipari termelése 9,2 százalék­kal növekedett. Ez az adat olyan gazdasági prognózis felállításának az alapja, a- mely szerint az 1971-es gazr dasági év állami terve 8,4 százalékkal növekedik majd. Ez annyit jelent, hogy az üzemek évi tervüknek, mint­egy 23,6 százalékát teljesí­tették, szemben a tavalyi év első negyedévével, amikor ez a szám 23,3 százalék volt. A legeredményesebb munkát bányaiparunk dolgozói tud­hatják maguk mögött, s a sorrendben utánuk az ener­giatermelés dolgozói állnak. Nem teljesítette tervét ru haiparunk, problémák van­nak még az új termelőüze- meg megindításának határ­idejével, s a párkányi (Stú- rovo) cellulózgyár is csak 58,S százalékra tudta telje­síteni első negyedévi tervét, mivel a kátránypapír piaci értékesítésének tempója las­súbb, mint az üzem terme­lőképességének tempója. Az ipari munkaerőbázis ugyan 1,8 százalékkal erősödött, de mindennek ellenére is né­hány ipari nagyüzemünkben még mindig munkaerőhiány van. A munkatermelékeny­ség 9,2 százalékkal növeke­dett, amely az ipari terme lés megnövekedésének 83,6 százalékát jelenti, és ez ga­rantálja az évi terv teljesí tését is. A bevételek és ho­zamok 6,3 százalékkal nö­vekedtek, ami az évi terv 14,5 százalékos realizálását teszi ki. Azokon a területeken, a- melyeken a tervet nem si­került teljesíteni a fékező- erőt elsősorban a piaci ér­tékesítés nehézségei, a ko­operációs nehézségek és a gépek karbantartásának pro­blémája jelenti. A mezőgazdasági termény- felvásárlás mutatói javuló tendenciát tükröznek. A tej­felvásárlás kivételével az összes mezőgazdasági ter­mékfelvásárlás területén túl­lépték a tervet. A tejfelvá­sárlási terv hiányos teljesí­tésének aktívan részese a kelet-szlovákiai kerület, ahol e tervet egyetlen járás sem teljesítette. Az építőipar egyes terü­letein ugyancsak javulás állt be. A beruházásos építkezése­ken az év első két hónapjá­ban 2.4 milliárd korona ér­tékben realizálták a terve­ket, ami az évi tervnek csu­pán 7, százalékát teszi ki. A lakásépítés területén viszont kirívóan jobb a hely­zet. 3267 lakás építését fe­jezték be, ami 1292-vel több, mint a «tavalyi év első há­rom hónapjában, ám e szám magasságához elsősorban az individuális építkezések já­rultak hozzá, amelyek 64,3 százalékot tesznek ki. A la­kásépítések megkezdésének évi tervét 14,6 százalékra sikerült teljesíteni. Az év első gazdasági ne­gyedévének számadatai még sok kívánnivalót hagynak ugyan maguk után, de min­denképpen lényeges javulás­ról, stabilizálódásról tanús­kodnak, s azt jelzik, hogy az egész évi terv teljesíté­sének kimutatásakor első­sorban az eredmények nö­vekedésének és a hiányos­ságok csökkenésének lehe­tünk majd tanúi. Persze a hangsúly azon van, hogy mennyire vagyunk aktív ré­szesei mindennek.-k­Wittenberg József: Xtl. ROZSNYÖI HÍRLAP A Rozsnyói Hírlap mint „független polgári hetilap* indult el 1925. január 1-én Gömöri Zoltán nyomdatulaj­donos kiadásában; munkatársai: Gergely József, dr. Szekeres Kálmán, Komoróczy Miklós és Szkalp Emilné voltak. Később cikkeiből azonban kitűnt, hogy teljes egé­szében elkötelezte magát a városban élő protestánsok érdekkörének. A lap egyik vezércikkében „Vádolom az ifjúságot“ címmel elmarasztalja az ifjúságot; azokat, akik haladó szellemben indultak az életnek; így ír róluk: „...művelt ifjúságunknak egy nagy seregét látom magam előtt. Láttam közöttük sok ifjút, aki olthatatlan lelkesedés lángját hordozza magában. De sok olyan ifjúnak kel­lett a titkos belsejébe tekintenem akinek gondolkodása, szocialista életfelfogása a legkomolyabb aggodalomra adott okot!“ A Gömör-szepesi-érchegység gyönyörű völgykatlanjá- han megbúvó Rozsnyó (Roíűava) városát valaha igen vallásos kispolgárok lakták, de a történelmi események folyamán, a szocialista forradalmak idejében teljesen megváltozott a lakosság világnézete. Az itt élő bányá­szok, Fábri István és társainak harcos kiállásával meg­változott a város lakosságának politikai arculata is, és ez a körülmény „adott okot“ a vezércikk írójának a „legkomolyabb aggodalomra“. A Rozsnyói Hírlap szerkesztőségének tagjai a Horthy- megszállás alatt a jobboldali politika érdekkörébe evez­tek át. t.: IrtwwupíV ................-.......................- " ' - ' SZEPESI LAPOK SZEPESI HÍRLAP — SZEPESI HÍRADÓ 1885. július 5-én indult el Spi&ská Nová Vesen a sze- pességi magyarság egyetlen napilapja, a Szepesi Lapok. Harminchét évi fennállása után megszűnt, és utódja a Szepesi Hírlap című napilap lett, amely 1919. júniusá­ban indult el, az első Csehszlovák Köztársaság idején. A lap első főszerkesztője, Telléry Gyula nem volt sze­pesi származású, de puritán jellemével és nagy tudásá­val általános köztiszteletet szerzett olvasói körében. A Szepesi Hírlap cikkeiben a köztársaság területén élő magyar nemzetiségű kisebbség lojális nézetét val­lotta, a magyarság faji, kulturális és politikai jogait védte, de ezt nem az irredentizmust agitáló szavakkal tette. A húszas évek elején megalakuló különböző nevű magyar pártok káros hatású széthúzást, bomlást okoz­tak a szlovákiai magyarság köreiben, és ez az ár ma­gával sodorta a Szepásségben élő magyarság egyetlen napilapját is. A Szepesi Hírlap 1923. április 6-i számában „Napila­punk beolvadt a Prágai Magyar Hírlap-ba“ című cikké­ben a következőket írta: „A sok viszontagságon átment közel negyvenéves Szepesi Hírlap élete ma egy újabb stációhoz érkezett. A közgazdasági válság, a magyarság számának csökkenése, anyagi erejének fogyása lehetet­lenné teszi naponkint! megjelenésünket. Fájdalmas be­jelentésünket olyképpen kívánjuk enyhíteni, hogy a Szepesi Hírlap mint hetilap kerül olvasóink kezébe.“ A lap eddigi hangja megváltozott politikai irányzata olyképpen alakult, mint ahogy a rugalmas alpokon mű­ködő: Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezeti Ellen­zéki Magyar Pártok, a Keresztényszocialista Párt, a Földműves és Kisiparos Magyar Párt vagy pedig a Ma­gyar Nemzeti Párt vezérei kívánják. A Lőcsén (Levoéa) megjelenő Szepesi Híradó ugyan­csak a gazdasági válság következtében szánt meg, il­letve társult a Szepesi Hírlap kiadóvállalatával és 1925. június 15-étől az egyesült lapok kettős név alatt: Sze­pesi Híradó — Szepesi Hírlap címen jelennek meg, Amikor a Szepesi Hírlap mint napilap megszűnt, a Prá­gai Magyar Hírlap törzskarának határozata értelmében Telléry Gyula került a Prágai Magyar Hírlap szlovákiai szerkesztőségének élére. 1932. év nyarán dr. Flachbart Ernő, a Prágai Magyar Hírlap gazdasági osztályának vezetője bűnös anyagi manipulációkkal vádolta Telléryt. Amikor a súlyos vád nyilvánosságra került, szenzációként hatott a szlová­kiai magyarság széles rétegeiben, senki sem hitte el Telléry bűnösségét. A köztiszteletben álló, szerény kö­rülmények között élő idős Telléry a súlyos és alaptalan vádat annyira a szivére vette, hogy öngyilkosságot kö­vetett el. Telléry öngyilkossága mély részvétet váltott ki országszerte, és élesen elítélték Flachbartot és a kö­réje tartozó egyének példátlan személyes politikai haj­száját. Telléry tragikus halálának következtében az ol­vasók tömegesen mondták le a Prágai Magyar Hírlap előfizetését. Ugyanakkor a szepességi magyarság kettős című hetilapját megszűntették, de 1932. június 1-én Polnisch Artúr bankigazgató kiadásában és szerkeszté­sében: Szepesi Híradó címen jelent meg az újság. (Befejezése következik) r SZEPESI HÍRLAP **~*<»*IV . ' ■ ; : -• V». áWMÍY..«-Í ------------------™" : ....■■■(, .,(•([ ■ - u . ■ L', ' •.... •: , .. . . « C**k#s.'w**kK*t tJU-Y ****** :#♦?*** v i $** ..--- .»........... WflWW-WBíhl,'.1 BEKÖSZÖNTŐ t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents