Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-04-27 / 17. szám
Ni VílI BE A HAMIS PRŰFfíAK JÓSLATA Egységes ifjúsági mozgalmunkat 1968—69-ben ért destrukciós támadás az ország fővárosát, Prágát érintette legérezhetőbben. Eszmei síkon ezért még ma is igen sok nehézséggel kell a SZISZ fővárosi vezetőségének megküzdenie. A problémákrél a Mladá fronta szerkesztőjének e napokban nyilatkozott Josef Hájek, a SZISZ prágai városi bizottságának elnöke. 2 ói if jósai FÖLDI JÁNOS S szentszövetség reakciós évtizedeiben csak az alföldi mezővárosok félig kispolgári, félig paraszti származású, értelmiségi foglalkozású írói álltak ki nyíltan a nép mellett. Á mezővárosok között kiemelkedő szerepet játszott Debrecen. Kiterjedt kereskedelme, viszonylag fejlett kulturális élete következtében a mezővárosok fejlődésében az élen járt. A XIX. század fordulóján természettudományos, felvilágosult műveltségű tudósokból és írókból egész kis kör alakult a városban. A debreceni kör tudósai állattannal, növénytannal, orvostudománnyal, csillagászattal, nyelvtannal foglalkoztak. Maga a tudományos munka is erős kapcsolatot teremtett közöttük és a nép élete között. Közijük tartozott Földi János, aki 170 évvel ezelőtt, 1801. április 9-én halt meg. Földi egy személyben természettudós, nyelvész esz‘*tikus és költő, az első tudományos értékű magyar állattan szerzője, akinek éppen Csokonai állított egyik versében maradandó emléket. A vers címe Dr. Földi sírba!- ma felett. A vers alaphangja a felháborodás: „Megkönnye- zetlen kell hamuhodni hát Áká- szod alján. Földi! tenéked is?" —"kezdi a verset keserű váddal, mert senki sem siratja elhúnyt barátját. A verset átszövő kérdésekből kitűnik, hogy Földi olyan valaki volt, akiért sírni kellene a hátramaradottaknak. Csokonai bemutatja, hogy ki volt Földi! Először a legfontosabbat mondja el róla: „kit őült hazádért Sustor- gó tüzed onta egybe", azaz elmondja, hogy Földi a haza romlása miatti keserűségében halt meg. tehát megérdemli a gyászt, mert hazáját forrón szerető ember volt. „Természet édes gyermeke! s a világ Tág templomának béavatott fia!" — Írja Földiről, megtudjuk tehát, hagy természettudós volt. „Hát már Apolló, aki fejed körül kettős borostyánt vont vala“ — vagyis Földi a költészet istenének kettős koszorúját érdemelte: költő volt és műfordító. „Lantjai, füvei, Pindus vidékén dísztelen állanak: Bús a poéta — s orvosisten, Jaj, Erató s Hygiéne sorvad“ — azaz Földi, a költő, botanikus is volt, a növénytan tudósa és orvos. A legnagyobbon kezdte, a hazaszerető Földi jellemzésén. Jellemzése végére a legidőszerűbbet tartogatja: „Te tiszta polgár" — így szólogat- ja a halottat, kiben a magyar polgárosodás egyik bajnokát csodálta. Földi kora egyik legkiemelkedőbb polihistora. Szürszabó mester családjából született Nagyszalontán, 1755-ben. Szülőfalujában és Debrecenben tanult. majd a pesti egyetemen orvosdoktori diplomát szerzett. Medikus korában kapcsolódott be a főváros kibontakozó irodalmi életébe. Személyes ismeretségbe került Batsányival. Ráday Gedeon közvetítésével került a kassai Magyar Muse- urrihoz korrektornak. „Jövendőbeli haszonra" már ^torén elkezdte a »nyelvi adatok rendszeres gyűjtését. Pályázatra megírta nyelvtanát, és 1795- ben kiadta a Magyar Grammatika címmel. A nyelvújítás kérdésében azt az elvet hirdette, hogy a nyelvújítás szükséges, sőt sürgeti is megvalósítását, de forrásának csak az analógiát, a népnyelvet és a régiséget ismeri ei. Egyes nyilatkozataiból úgy tetszik, Földiben poétái becsvágy is élt. Kisszámú fennmaradt eredeti költeménye nem vall igazi költői tehetségre. Verseinél jóval számosabbak műfordításai. 1790-ben megírta a Rövid kritika és rajzolat a magyar Fű- vésztudományról című könyvét, a modem magyar nyelvű botanika alapvetését. A Rövid kritika előkészület volt a teljes magyar nyelvű természetrajz megírásához. Ennek azonban csak első részéve], az állattannal készült e! Földi (Az állatok országa, 1801). Fő érdeme a magyar állattan szak- nyelvének és a magyar állatnevek teljes rendszerének megalkotása. Pataky Bertalan QJ Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlov. Központi Bizottságának lapja • Kiadja t Smena kiadóvállalat» 0 Szer Kesztőaép ás adminisztráció Brs tislava. Praiská 9. Telefon- 485 41-43. Postafiók 30 • Főszer Easztö: In s T R A £ s 7 e p SVÖROY. Nyomja: Zspsdoslovensfcé Hasiamé N O előfizetési dl évre 52.— Kés fél évrt Kös aegvedévre 13.- Kfii • Terjeszti a Posta Hír lapszolgátata. előfizethető min des tostakázbealtönél van postahivatalnál • Kéziratok a sem SrzQnk meg és nem km dQnk vissza • A laoo* kill tőidre a PNí Us'redné expe dicta tlsíe. Bratislava. Got* tealdovö eám S. 48 Htján la Séf míorénaeltfl. A viharos taps lassan elhal a teremben. A SZISZ városi bizottságának elnöke Josef Hájek a párt prágai városi konferenciáján elhangzott felszólalásában a következőket mondotta: „Tizenegy hónappal ezelőtt még kommunista álmodozóknak, a vörösök bérenceinek neveztek bennünket, és csak rövid életet jósoltak nekünk. Az ifjúság haragjával és megvetésével fenyegettek. Nem ez történt — épp az ellenkezője.“ Városi szervezeteteket — mondtam az elnöknek röviddel később - az előző kilenc szervezet romjain építettétek fel. Ma már majdnem 18 000 taggal és 10 000 pionírra! dicsekedhettek. Elégedett vagy? Hogy elégedett vagyok-e — vonja meg a vállát —, sohasem lehetünk teljesen azok. Nem vagyunk sokan, de Prágában nem is volt irigylésre méltó a helyzet. Mondhatom, kemény lecke volt. Nagyon jól tudjuk, hogy hol szorít a cipő... Játsszunk tehát nyílt kártyákkal. Ahogyan akarod — válaszolta. A SZISZ-tagság egyötöde Pilisfalva (Plesany) Kelet- Szlovákia egyik legtakarosabb, legszebb falucskába. Es gyorsan tegyük hozzá azt is, hogy a leggazdagabbak közül való. A két domb, amelynek lábánál fekszik,olyan, akár egy földbe gyökerezett kétpúpú teve; egyik púpját fű és mogyoróbokor borítja, a másikat pedig sziklák tarkítják. Szép falu, és lakosai titokban nagyon büszkék erre. Közismert dolog, hogy kelet mindig vonzotta az embereket: gondolkodókat, hadvezéreket, politikusokat, írókat egyaránt; az egyiket gazdagsága, a másikat egzotikuma, a harmadikat sajátos, különös varázsa. Ügy tűnik, kisebb méretekben, kisebb távolságokban is érvényes ez a megállapítás, még így, egy ország határain belül is. A kelet felé vonulás különös hangulatot teremt az emberben, megtelik valamilyen megmagyarázhatatlan érzéskomplexummal. Mondogatják is sokan, hogy a keleti emberek „mások“. Egynapi pilisfalvi tartózkodás után az embernek az az érzése támad, hogy elérkezett az annyira óhajtott Kánaánba. Kívülről is érződik már valami egészséges, gazdag hangulat a falun, csupa új, frissen épült ház vesz körül, aztán az emberek elbeszéléseiből szinte pikáns számok és adatok döbbentenek meg; pl. az, hogy az 1265 lelket számláló faluban 55 személygépkocsi van és ez a szám rohamosan növekedik. A közmondás szerint hamu alatt alszik a parázs, kíváncsiak voltunk hát, hogy milyen parázs szunnyad a pilisfalviak „hamuja“ alatt, mit is takar a felszín. Mikor elmélyedtünk a problémákban, hamarosan kiderült, hogy az örömbe sokkal több üröm vegyül, mint azt az első pillantásra hittük volna. A problémák nagyon sokoldalúak, a vezetőkkel való beszélgetés után kiderült, hogy a falu a paradoxonok, ellentmondások sokaságával birkózik. Szűcs Ferenc mérnök, a szövetkezet elnöke sokat és szívesen beszél az eredményekről — örömekről és gondokról egyaránt. Elmondja, hogy az efsz százhat- vannégy tagjával a terebesi jTrebiSov) járás egyik legjobban gazdálkodó kollektívája, eredményei már most is rendkívül figyelemre méltóak. A Pilisfalvi Efsz a járás leggazdagabb szövetkezete, az alapok fel vannak töltve mindenütt, a növénytermesztésben és állat- tenyésztésben is. A tervteljesíifjúmunkás, 60 százaléknyi fiú és leány a termelés különböző ágazataiban dolgozik. Azonban nem sikerült a fiatal kommunisták többségét, sem a kommunista családok gyermekeit megnyernünk a szervezetben való aktív tevékenységre. Az egyik iskolában 150 kommunista család gyermeke jár, a SZISZ-nek mégis csupán 15 tagja van. Több kifogást hoznak fel. Például, hogy gyermekeik zongorázni tanulnak, ritmikára járnak és német nyelvet tanulnak — többre már nem futja idejükből. Szomorú tények ezek. Azonkívül egész sor olyan probléma akad még, amelyek Ismertek ugyan, mégis megnehezítik a munkánkat. Nem segít a pionírtáborokban való díjtalan részvétel lehetősége, a pionírvezetőknek juttatott csekély anyagi díjazás, sem társadalmi munkájuk magasra értékelése, sem az üzemek legutóbbi határozata, mely szerint a vashulladék gyűjtését nem jutalmazzák. Az sem kedvező, hogy már fél éve eredménytelenül tárgyalunk és harcolunk, hogy a Rádiópalotát a központi ifjúsági klub rendelkezésére botés kitűnő, pl. a húsbeadást 164 százalékra teljesítették. A- mikor a problémák .felöl kérdezősködünk, az elnök a me- chanizáció hiányosságáról beszél. 560 ezer Kös-t terveztek gépesítésre, de kiderült, hogy országos problémákkal találták magukat szemben. Nem lehet kapni alkatrészeket, beszerzésük még a legnagyobb igyekezet ellenére is lehetetlen, ezért félő, hogy a befektetésre szánt összeg kimerítetlen marad. A másik, szintén az egész országra jellemző probléma a fiatalság helyzete a szövetkezetben. A tagok harminc százaléka fiatal, de fennáll a veszély, hogy ez a százalékarány egyre csökkenni fog. Megkérdeztük az elnököt, tesz vagy lehet-e a szövetkezet valamit az ifjúság itthonmar adása érdekében. Igen, ők minden erejükkel támogatnák őket, de ehhez égetően szükséges lenne a helyi pártszervezet, a hnb és az efsz intenzívebb és céltudatosabb együttműködése, jelenleg nincs a faluban olyan ember, aki szívügyének tartaná a fiatalok problémáit. Nincs a faluban ifjúsági klub, ami majdnem elképzelhetetlen egy ilyen gazdag településen. Tavaly megpróbálták összefogni, ifjúsági szervezetet alakítottak, de egy hónapon belül csődöt mondott. A hnb elnöke, Kulcsár Ferenc ezt azzal magyarázza, hogy kevés fiatal maradt a faluban, nagy részük tanul valahol, tehát szétszóródtak az iskolákban és az i- parban. Ennek ellenére kaptak egy klubhelyiségei, televízióval, rádióval, sakkasztalokkal, asztalitenisz-felszereléssel, könyvtárral. De mi történt? A- helyett, hogy összejártak volna szórakozni a fiatalok, megrongálták a felszereléseket, így a klubot kénytelenek voltak bezárni, és ismét a kocsma maradt az egyetlen gyülekezőhelyük. Próbálunk ellenvetéseket feltenni, megmagyarázni a hnb- elnöknek, hogy nem a klub- helyiség bezárása volt az e- gyetlen megoldás. A fiatalokkal szemben türelmesnek kell lenni, megmagyarázni nekik, mennyire fontos a szervezettség, a kultúra, a hasznos szórakozás. Alakítsanak egy bizottságot, amely szívügyének tartja ezt a problémát. Az elnök erre elmondja, hogy pl. csássák. Élvezzük a Prágai Nemzeti Bizottság támogatását — mégsem tudunk végleges döntésig jutni, aminek az a szomorú eredménye, hogy kultúrpolitikai tevékenységünk számára egyáltalában nincsenek helyiségeink. Úgy látszik, még sok dolog nyomja a szívedet. Az élet — mint ismeretes — nem könnyű — és még sokáig eltart, amíg a fiatalság és a gyermekek számára oly jól átgondolt terveket és jogos igényeket valóra lehet váltani, ki lehet elégíteni. De ez az út egész embereket követel... Egész embereket és nem pi- pogya bábokat — vágott a szavamba. Felkészültünk, hogy megteszünk mindent, ami e- rőnkből telik. A városi konferencia küldötteihez fordultam, hogy segítsenek munkámban, de segélykéréssel fordulok a kommunista szülőkhöz és az ifjú kommunistákhoz is. A gyermekek és a fiatalság megsegítése — pártunknak is segítséget jelent. A SZISZ — mint azt magad is tudod — egymagában, saját erejéből nem képes minden problémát megoldani. Ha nyerni akarunk — egyazon kötél végét kell húznunk. Közösen kell dolgoznunk azért, hogy érvényesüljön az az elv, mely szerint a SZISZ a kommunista párt tartaléka. (-sl-) most szerettek volna a párt ötvenéves évfordulójára műsort rendezni, de kénytelenek voltak az öregekhez fordulni, idős emberekből összeállítani egy énekkart. Lehetséges ez? Valóban ilyen bajok lennének a pilisfalvi fiatalokkal? Először egy-két idősebb emberrel beszélgetek, kérdem a véleményüket. Hát igen, a kultúra valóban hadilábon áll a falunkban. Nincs, aki kéz alá vegye a fiatalokat. Evek óta nem vetítenek filmet sem. Nincs színjátszó csoport, énekcsoport. Miből áll hát Pilisfalván a kultúra? Egy-egy ritkán megrendezett táncmulatságból? Pilisfalva tehát valóban a paradoxonok faluja. Egyik oldalon az anyagi lehetőségek csaknem korlátlan skálája, hiszen a szövetkezet elnöke a- nyagl támogatásról beszélt, a vezetőség mindent megtesz i- lyen szempontból. De elég-e eny- nyi? Nyilvánvaló, hogy nem. Legtöbben megfeledkeznek a dolog másik oldaláról, az erkölcsi támogatásról. Sürgetően össze kell fognia mindenkinek Pilisfalván, hogy az emberek ne maradjanak, Jókaival szólva, szegény gazdagok. Egy-két elhangzott megjegyzésből mégis optimizmussal nézhetnek a pilisfalviak a jövőbe. Szűcs Ferenc mérnök hisz abban, hogy pár éven belül nagyot változik a falu képe —- és jó irányban. Fel kell lendíteni a sportéletet is, a futballon kívül kézilabda, asztalitenisz és más sportágak is kibontakozhatnak. Tervbe van a kültúrház kibővítése, a könyvtár gazdagítása, faluszépitési akciók Indulnak. Az elnök szerint a fiatalok közül sokan visszajönnek majd a szövetkezetbe, mert olyan anyagi lehetőségeket nyújt, amelyet e- gyetlen iparág sem. A Pilisfalvi Efsz Szlovákiában a harmadik, amely hasonlóan az iparhoz, a tagoknak fizetett szabadságot biztosít. Bízunk abban, hogy ha a falu vezetői érzékenyen nyúlnak a problémákhoz, elsősorban a kultúrához és a fiatalokhoz, akkor a következő alkalommal már csak dicsérő szavakat kell majd mondanunk. kulcsár A kétpúpú teve fa l úja „Nem jő az, ha egy nő politizál“, hallottam már többször ezt a kijelentést. Azok, akik így beszélnek, sokszor nem is gondolják végig a szó értelmét. A politika szó alatt valami elvont fogalmat értenek, nem pedig a közösség sorsával törődő, foglalkozó közéleti tevékenységet vagy olyan embert, aki érdeklődik a szocializmus építésével összefüggő politikai kérdések iránt és pozitív módon állást foglal. Ez hát röviden a politika, vagyis a politizálás értelme. No és ha így fogjuk fel, akkor nagyon kevés emberről mondhatjuk el, hogy nem politizál, politikamentes életet él. Véleményem szerint az az ember is „politizál“, aki talán sohase mondja ki hangosan a gondolatait. Most, amikor az egységes Szocialista Ifjúsági Szövetségünk tagjainak száma egyre szaporodik, a fiatalok százai, ezrei kapcsolódnak be a szövetség munkájába, vagy ha úgy tetszik, politizálnak. Részt vállalnak abból a nemes küldetésből, hogy másokért, a közösségért tesznek valamit. Mindezt a maguk örömére végzik, a' maguk megelégedésére. Sikerrel, de néha kudarccal is. Képesek újra kezdeni, ha kell, elölről,» mert aki egyszer belekóstolt a közösségi munkába, nem bírja abbahagyni. Királyhelmectől (Kr. Chlmec) néhány kilométerre van Kisgéres (M. Hores), ez az 1500 lelket számláló falu. A járás legnagyobb kultúrházának tőszomszédságában van a helyt nemzeti bizottság épülete. Itt találtuk meg Kispap Erzsébetet, akiről már előzőleg elmondták, hogy ő a helyi Szocialista Ifjúsági Szövetség elnöke, sőt elismerően szóltak a szövetségben végzett munkájáról. Erzsiké három évvel ezelőtt került a hnb-re mint adminisztratív munkaerő. A helyi nemzeti bizottság elnökétől, Dócs Lászlótól érdeklődtünk először, hogy ilyen fiatal kislányt nem féltek-e felvenni mindjárt felelős munkabeosztásba. ...— Majd jpelejön ,a munkába — gondoltuk. És Erzsiké rövid időn belül belejött. Végezte és végzi a falu ügyes-bajos dolgait. Az emberek bizalommal fordulnak hozzá, mert érzik s látják segíteniakarásáf. Ha kell, kérvényeket is ir. Mint már említettük, Erzsiké nemcsak a munkában állja meg a helyét, hanem társadalmi funkciót is vállal, füttyöt hányva arra a felfogásra, hogy a nőnek nem való a politika. Negyvenen vannak az ifjúsági szövetségben, de nagyon szeretnék, ha taglétszámuk emelkedne. — Főleg fiúkra lenne szükség — jegyzi meg a hnb elnöke. Erzsiké elmosolyogja magát és rábólint. A klubhelyiség hetente kétszer áll a fiatalok rendelkezésére. Van lemezjátszójuk és társasjátékaik. Tevékenységük nem csak a szórakozásban merül ki. Beszélgetést rendeztek idős párttagokkal, sőt a fizikai munkától sem riadnak vissza. Részt vesznek a faluépítési akcióban, rendbe hozzák a faluban lévő ifjúsági parkot. Elmondták azt is, hogy a szervezetük pénzhiánnyal küszködik. Nem mai betegsége ez szervezeteinknek. Kisgéresen ezt is megoldják majd. A receptet nem mi találtuk ki a pénzszerzésre, hanem a helyi szervezet elnöke, Kispap Erzsébet árulta el. Több színdarabot mutatunk be, több esztrád műsorral lépünk a közönség elé, és ha kell, bált is szervezünk. Íme a pénzszerzés egyik módja a sok közül. Az adott lehetőségek kihasználásán múlik, semmi máson. Kisgéresen élnek a lehetőségekkel, dolgozik a Szocialista Ifjúsági Szövetség helyi szervezete, és ebből a munkából nem kis részt vállal magára Erzsiké. Persze eredményes munkát csak azért tud végezni, mert segítenek neki a falu vezetői és a helyi ifjúsági szervezet tagsága. Csikmák Imre AZ ADY ENDRE KLUB ÉLETÉBŐL A vágkirályfai (Kráfová n. Váhom) Ady Endre klub sokrétű szervezeti munkát végez. A közelmúltban „Omnibuszban János bácsi pipával“ címmel zenés show-mű- sort adtak elő, melyben a harmincas évektől napjainkig minden divatos tánc és zene helyet kapott. A hatvanöt szereplő és a Szerelmesek elnevezésű klubzenekar, amelyet Benes Tibor vezetett, nagy sikert aratott. Külön elismerést érdemel Vincze Tibor, Drie- tomszky Ferenc, Pikier Dezső és Szőcs Tibor. Vincze Gábor MIÉRT? Nyolc évvel ezelőtt Szenéen (Senec) kültúrház építését vették tervbe. Az építkezés eleinte ütemesen haladt, de csupán addig, amíg egy szép napon ki nem derült, hogy az építkezésre kiválasztott földterület laza, süppedő. Mivel a lebontást költségesnek találták, veszten hagyták az egészet; környékét belepte a gaz, és itt talált menedéket magának a szenei „alvilág“. A kultúrházat igénylő fiataloknak egy volt istállót engedtek át. Ezek szorgalmas munkával megfelelő környezetet alakítottak itt ki maguknak. Az öröm nem sokáig tartott, mert a helyi ÖSAD elfoglalta egyetlen szórakozásra alkalmas épületüket. A kérdés most már csak az, mikor kap megfelelő kultúrtermet a kilencezer lakosú kisváros szórakozni vágyó fiatalság?! Nagy Ernő, Szene 1
