Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-04-20 / 16. szám
* 9 Úszó acéSkoporsó II. S mith kapitány ismét a rádiósok fülkéjében van. A két rádiós már 45 perce közvetíti a CQD-jeleket. Az egyik tiszt sző nélkül adja át a kapitánynak a befutott rádiójelentéseket. Több hajó vette a vészjelt és teljes gőzzel igyekszik a katasztrófa színhelyére. A legközelebbre a Carpathia van — 50 tengeri mérföldre. Előreláthatólag három óra múlva éri el a Titanicot. — Sajnos, az későn lesz — mormogja magában a kapitány. — CQD jeleket ad le? A rádiós int. — Akkor kezdje el az új vészjelet közvetíteni! Nem sokkal a baleset előtt egy nemzetközi konferencia elhatározta az új tengeri vészjel bevezetését. Most először a tengerészet történelmében szólal meg az éterben az úi vészjel: SOS — TITANIC — SOS — SAVE OUR SOULS — SOS — mentsétek meg a lelkeinket — 2207 ember a fedélzeten — süllyedünk — az aszszonyokat és gyerekeket a mentőcsónakokba helyezzük — SOS... A tisztek az első osztályú fedélzeten a férfiaknak megmondják a valóságot — a Titanic menthetetlenül elsüllyed. Nem sok idő marad arra, hogy a gyermekeket és asszonyokat biztonságba helyezzék a mentőcsónakokba. Szívet tépő jelenetek kezdődnek. Az asszonyok nem akarják elhagyni férjüket. A hajó másodtisztje egy fiatal házaspár előtt áll meg: Megengedi, Madame, hogy a mentőcsónakhoz kísérjem? A hölgy elmosolyogja magát; — Semmi esetre, kedves. Együtt kezdtük a férjemmel, és ha kell, együtt is fejezzük be. Persze vannak ellenkező esetek is, amikor a tengerészek csak erőszakkal tudják megakadályozni egyes férfiak beszállását a mentőcsónakokba. Ezalatt a középfedélzeten levő harmadik osztály utasai a folyosókra zsúfolva várják, amíg sor kerül rájuk. Eddig csak néhány asz- szonyt vittek el a tengerészek a mentőcsónakokba. A többi férjeihez kapaszkodva várja a megmentést. A hajó személyzete a legtermészetesebbnek tartja, hogy előbb az első osztály utasait helyezze biztonságba. A hajó hirtelen nagyot rándul. Tisztán lehet érezni, ahogy az eleje lesüllyed a vízbe. Az egyik utas felordít: — Ezek itt hagynak minket megfulladni. Gyerünk a csónakokhoz! A hajó középfedélzetén kitör a pánik. A férfiak félrelökik a stewardokat, és elindul a tömeg felfelé a fedélzetre. Egyesek eltévednek a folyosók útvesztőjében és ott lelik halálukat. Az őrület szélén levő tömeg szinte széttapossa az útjukat álló matrózokat. Szabályszerű ostrom kezdődik a men- tőcsőnakoknál. A kiabálásba és jajveszékelésbe pisztolylövések dörrenése vegyül. A tengerészek kénytelenek fegyvert használni, hogy a mentőcsónakokat az asszonyok és gyermekek részére tudják biztosítani. Még mindig 2000 ember tartózkodik a Ti- tanicon! A 14. mentőcsőnaknál egy elegánsan öltözött úr félrehúzza az egyik tengerészt. Az arca halálsápadt, keze remeg. — Itt van tízezer dollár és még tízet kap, ha a csónak leengedésénél megengedi,' hogy beleugorjam. A tengerész némán nézi az embert. Tízezer dollár, ő százat keres havonta. — Kevés? — a belső zsebéből újabb pénz- köteget húz elő. — Itt van ötvenezer! Ez sem elég? Vigye az egészet, százezer! — Sajnos, csak asszonyokat és gyerekeket engedhetek a csónakba! — Ha megment, New Yorkban egymilliót kap tőlem, érti, egymilliót! — Hirtelen felmondanak az idegei. — Mit érdekelnek engem az Idegen gyerekek. Elm akarok, érti, mindenáron élni! — Te disznó — ordít rá a tengerész és öklével a remegő arcába csap. Az elegáns úr szótlanul a földre csúszik. Körülötte dollárkö- tegek hevernek. Philips rádiósnak sikerül ismét összeköttetést teremtenie a Carpathiával: — Az összes gépház víz alatt — SOS — siessetek, már csak két mentőcsónak a fedélzeten — az utasok és a személyzet száma a fedélzeten még mindig több mint ezer — SOS... A tengerészek az utolsó előtti csónakot engedik a vízre. Egy férfi lép a csónakhoz, meghajol az egyik nő előtt: — Hölgyem, nagyon lekötelezne, ha ezt a darab papirost eljuttatná a nővéremhez New Yorkba — és egy darabka papírt ad át a nőnek. Ismét egy udvarias meghajlás és a férfi eltűnik a tömegben. Jay Jates hivatásos kártyajátékos volt. A Titanlcon utazó milliomosokat akarta néhány százezer dollárral „megkönnyíteni“. Az átadott cédulán a címen kívül csak két szó állt: „Sajnos veszítettem". A mentőtutajok körül óriási a tülekedés. A 47 személyt bíró tutajra kétszáznál is több ember igyekszik rákerülni. A személyzet csak ütlegeléssel tudja meggátolni, hogy az asszonyokon és gyerekeken kívül más ne szálljon a tutajokra. Kettőt vízre bocsátanak. A másik kettőt már nem sikerül leengedni. K özben a hajó eleje egészen elmerül. A hátulján még több mint száz asszony és gyerek tülekedik. Nem találták meg az utat a csónakokhoz. Menthetetlenül halálra vannak ítélve. Smith kapitány összegyűjti a személyzetet: — Önök megtették a kötelességüket. Többet már nem tehetnek. Köszönöm. E pillanattól kezdve mindenki magáról gondoskodik. Az emberek egy része a jéghideg tengerbe ugrik. Itt-ott lövéseket lehet hallani, többen öngyilkosságot követnek el. A félig elsüllyedt hajó felső fedélzetén még mindig hallani a zenekar muzsikáját. Egy hirtelen rándulással elsüllyed a parancsnoki híd is. A süllyedéstől felkavart víz végigömlik a fedélzeten és néhány száz embert a tengerbe sodor. Charles Joughinm, a hajó főpékmestere mászva igyekszik a hajó hátsó végére jutni. A hajó hátulja már olyan meredeken áll ki a vízből, hogy csak mászva tud haladni. Már egészen hátul van, amikor hirtelen, mint egy körhinta, fordul egy nagyot a vízből kiálló hajótest. Az emberek tömegesen zuhannak a vízbe. Joug- hin végre eléri a most már egészen függőlegesen álló hajó hátulját. A tenger 40 méterre van alatta. Joughin szorosabbra húzza a mentőövét. Ebben a pillanatban, mint egy felvonóval, elindul lefelé. Hidegvérrel megvárja, amíg a víz a lábát éri, majd egy hatalmas ugrással elrugaszkodik a hajótól és a vízbe veti magát. Borzalmas fortyogás hallatszik, amikor a hullámok összecsapnak a hajó felett. 1912. április lő-e, reggel 2.20 óra van. A Titanic már nem létezik. Csak körülbelül száz azoknak a száma, akik bentrekedve a hajóban, vele együtt süllyedtek el. A többi, 2000-en felül, a jéghideg hullámokban küzd az életéért. A két fennmaradt tutajt a víz a süllyedés kor leszakítja a fedélzetről, és most ott imbo- lyognak üresen a hullámokon. Közel, és mégis olyan nehéz elérni őket. Csak a legerősebbeknek sikerül odáig jisz- ni. Egy idő múlva a tutajok megtelnek. Most újabb harc kezdődik. A tutajok nem képesek több embert befogadni. Ha felmásznának rá még többen elsüllyednének. Akik fent vannak, ütésekkel és rúgásokkal igyekeznek meggátolni a többieknek a feljutást. A leengedett félig üres mentőcsónakokban még több mint 500 üres hely van. De akik már bent vannak, nem törődnek azokkal, akik a jéghideg vízben megdermedve küzdenek életükért. Csak a 4. csónakban levő tengerésztiszt halássza ki a körülötte evickélő embereket. N egyed óránál tovább a legerősebb ember sem bírja ki a jeges vízben. A segítségkiáltások lassan elhalnak. A csónakokban ülők teljes erővel eveznek, hogy megmeneküljenek a megfagyástól. A tutajokról a vizes, fagyos ruhájú emberek egymás után esnek a vízbe. Senki sem próbál segíteni nekik. Már csak egy úszó ember él a vízben: joug- hln, a főpékmester. Mielőtt a vízbe vetette magát, megivott egy üveg pálinkát. Úgy látszik, ez védi a megfagyástól. Fel akar kapaszkodni az egyik tutajra, de nem engedik. Azonban az egyik szakács felismeri. Kezét nyújtja neki. Most így úszik, a szakács kezébe kapaszkodva. Megint kiáltások törnek fel a csónakokból. A látóhatáron egy zöld világító rakéta kúszik. A Carpathia igyekszik teljes gőzzel a szerencsétlenség színhelyére. A hajó rádiósa megállás nélkül közvetít: Halló, Titanic, jelentkezzetek, már egészen közel vagyunk, halló, Titanic, miért nem adtok jelt... A Titanic azonban már nincs. Reggel négykor, a virradatban pillantják meg a Carpathiáról az első mentőcsőnakot. Nemsokára a matrózok a fedélzetre húzzák az első életben maradt, holtfáradt, félig megfagyott embereket. A Carpathian elkészültek arra, hogy kétezer embert kell a fedélzetre venni, öt óra mentés után a kapitány leállítja a további keresést. Nincs már értelme. Senki sem élhet eny- nyi idő után a jeges vízben. A Carpathia New York felé veszi útját. A fedélzetén 705 megmentett ember van. A megmentettek nagy része asszony és gyerek. Férjeik és apjaik az Atlantióceán jeges hullámaiban lelték halálukat. A katasztrófa 1502 ember életébe került. Egy szemtanú készítette rajz a Titanic pusztulásáról Nem könnyű futballistának lenni. Nem elég, hogy a korszerű játék követelményeinek megfelelően napjában legalább kétszer is edz, hanem —■ Angliában — legújabban rendszeres orvosi teszt-vizsgálatnak is kénytelenek alávetni magukat. A szakemberek figyelik, hogy reagál a szervezetük a különböző edzőmódszerekre és a megterhelésekre. Rossz nyelvek azt beszélik, hogy egy ilyen tesztvizsgálat kimerítőbb az edzésnél. Képünkön a londoni Chelsea egyik játékosa tesztvizsgálaton. Az amerikai szabványügyi hivatalban eljárást dolgoztak ki a múltban meg nem mérhető mennyiségű kémiai anyagok mérésére.* A módszer azon alapszik, hogy a vizsgálandó anyag molekuláit mikroszkópikus méretű ioncserélő anyag szemecskéivel nyeletik el. A parányi ioncserélő gömbök mérete és súlya az ionok elnyelése következtében megváltozik. Ha megmérik az ioncserélő gyöngyök méreteit és súlyát, a mennyiségek változásából meghatározható az abszorbált anyag mennyisége. A módszer néhány billiomod gramm anyag meghatározására is alkalmas. Mikor kerül az új Volga piacra ? Az a szovjet személygépkocsi, amely a legnagyobb európai folyó« nevét viseli, már jól ismert nálunk. Nagyon megbízható kocsi, hosszú élettartamú alkatrészekkel. Azt a kilométerszámot, amely egy teljes generáljavításhoz szükséges, még egyetlen más jelzésű kocsinak sem sikerült elérnie. A régi modell már több éves, és szükséges lenne új „öltözékbe“ bújtatni. Ezért született meg a VOLGA GAZ 24. 5-6 személy részére alkalmas, legmagasabb óránkénti sebessége 145 km, benzinfogyasztása 10-13 1 100 km-en. Az új gépkocsival, amely a képen látható, m£r szívesen találkoznánk az idén is utainkon. Hogy mennyibe kerül majd, azt sajnos, még nem döntötték el. EDY A Szovjetunió egyik kutatóintézetében olyan új titán-molibdén ötvözetet állítottak elő, amely sósav-, kénsav-, foszforsav- és hangyasavval szemben sokkal ellen- állóbb, sőt versenytársa lehet e tekintetben az aranynak, sőt a platinának is. Az új ötvözetre fontos szerep vár a vegyiparban, más téren azonban nem helyettesítheti a platinát. Elsüllyeszthetetlen csónak A Szovjetunió bakui hajógyárában megkezdődött az elsüllyeszthetetlen csónakok sorozatgyártása. A vadászoknak, halászoknak és turistáknak szánt vízi jármű súlya 24—28 kilogramm, és motorral is felszerelhető.
