Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-30 / 13. szám

J3 I I •® m Z •® = =: f 05:3 — eu *“ Ä u « « T3 N W '® 4) $5 O W 2Om •mS««® :s xi O I? n n 2 :o _ Z n c O U •2 « Q O <5.“ '« s Í5 S « "-So ’S xío § w ed Ö5ÍJ t-‘'«'1 .§ •fa £ .O je« S-a c >?’a .5 3 F :s «$ 5 C I A CSKP és a Csehszlovák Komszomol megalakulásának 50-ik évfordulója alkalmából március 22-től 24-ig háromnapos nemzetközi szemináriumot rendeztek Prágában. A szemináriumon a csehszlovák ifjúság képviselőin kívül részt vettek a szovjet, bolgár, magyar, lengyel, az NDK és a román ifjú- < sági szervezetek képviselői is. A főbeszámolót Miroslav Spaniel, a SZISZ KB titkára tartotta. Korreferátummal Jaromír JanouSek, a prágai Károly Egyetem álta­lános történelem tanszékének vezetője lépett fel. A beszámolók után sok felszólaló jelentkezett a vitába. Nagy érdeklődés kísérte N. Jelizarova, a szovjet küldöttség vezetőnőjének felszólalását. Jelizarova többek között a következőket mondta: „A jelenlegi korszakot a fokozott ideológiai harc jellemzi. Ez az osztályszempontból kettéosztott világ következménye. Az imperia­listák tisztában vannak helyzetükkel és végső vereségük szükség- szerűségével. Tudják, hogy a szocializmus eszméi az egész világon győzedelmeskednek majd. Ezt jelzi az a tény is, hogy a párizsi kommün óta eltelt száz év alatt a Földön 95 olyan forradalom volt, amellyel a dolgozók a szocializmus győzelmét akarták megvalósí­tani. Ma már a földkerekség minden harmadik embere szocialista országban él.“ A vita végén Ludvík Vincens elvtárs lépett fel. Vincens elvtárs azok közé tartozik, akik a dél-morvaországi kerületben ötven évvel ezelőtt megalakították a Csehszlovák Komszomolt. Felszólalásában visszaemlékezett a Vörös Cserkészek alakulására. A háromnapos szeminárium felidézte ifjúságunk dicső forradalmi múltját. Sportoldalunkon Ladislav Novák, a csehszlovák labdarúgó-válogatott új szövetségi kapitánya nyilatkozik. Te­lefoninterjúnk afféle előzetesnek szá­mit, mert terveink között szerepel egy hosszabb riportsorozat is az egy­kori kiváló hátvéddel, akinek ezúton is sok sikert és jó szerencsét kívá­nunk. X „Anna Chmelková egy évvel a szülés után lett baj­noknő négyszáz méteren a budapesti Európa-bajnok- ságon. A híres anyák soraiba tartozik az osztrák öt­tusázónő, Prokop is, de mindenekelőtt a magasugrónő Gusenbauer, aki öt hónappal a mexikói olimpia előtt szült. Ekkor hozta világra Ursulát. És a szülést követő harmadik hőnapban már 180 cm-es egyéni csúcsot ug­rott! „München előtt megpróbálkozom hasonló mód­szerrel — Ursulának úgyis szüksége van egy fiútest­vérre“. A szülés valójában kemény edzés c. cikkünket la­punk hatodik oldalán olvashatják. x Búcsúzunk a téltől, most már visszavonhatatlannl itt a tavasz. Gaby Seifert ugyan rokon a jéggel, mert jég nélkül aligha tudjuk elképzelni, de talán igazat ad az olvasó, ha azt állítjuk, jó adag tavaszi üdeség is van lényében. (Gaby néni — a hatodik oldalon.) PAVOL HOROV: Ki emlékezik Semmiségbe vetett büszke lépted messzeségek lassan elnyelik az övékkel kik meghaltak érted A holtakra ki emlékezik Ojra szól a záporvert madárka az igazság edzi vállait szárnyát újra repülésre tárja A holtakra ki emlékezik Megint tiszta mint szemünk az ég fenn új gyökeret ver az élet itt csataterek füves csermelyében A holtakra ki emlékezik Régi kövek új formákba térnek régi árra új hullám szökik gúnyos dala száll a régi szélnek A holtakra ki emlékezik Ha kegyetlen fegyvert melyet árva csillagokra gyűlölet hajit kovácsolsz új őrült hódítására A holtakra ki emlékezik Ha öldöklés vérragacsos szennye gyúrja össze kezeid 8 borzalom korbácsa sújt a szemre A holtakra ki emlékezik Akik tegnap haltak meg csak érted s felderült az ég bár nem nekik s oly dallal melyet már meg nem értek A holtakra ki emlékezik A múlt hét elején sajtótájé­koztatót tartott Stefan Chochol, Szlovákia iskolaügyi miniszte­re. Jelen voltak Rácz Olivér és Marta Vlaőihová miniszter- helyettesek, valamint az Isko­laügyi Minisztérium osztályve­zetői. Az újságírókkal megva­lósított találkozást mindeneke­lőtt a tanítók napjának közel­gő dátuma és a közép-, vala­mint a főiskolai felvételek szabályzatának módosítása, il­letve az új szabályzat ismer­tetése tette indokolttá. A miniszter bevezetőjében beszámolt iskolaügyünk egyko­ri, szerencsére sikeresen fel­számolt krízisállapotáról, a konszolidációs munka nehézsé­geiről és eredményeiről, a pe­dagógia küldetéséről, fontos­ságáról és újrateremtett lehe­tőségeiről, a szocialista okta­tás és iskolarendszer perspek­tívájáról, jelenlegi állapotáról, értékekről, hiányosságokról, kötelességekről és tervekről egyaránt. „Olyan időszak sikeres fel­számolása áll mögöttünk — mondotta a miniszter —, ami­kor az iskolarendszerünkben uralkodó állapotok azt igazol­ták, hogy egyesek elképzelé­sei szerint a szocialista iskola nem különbözik a kapitalista iskolától. Be kellett bizonyíta­nunk és bebizonyítottuk a le­nini ideológia helyességét és helyre kellett állítanunk ezt a gyakorlatban is. Nem volt könnyű, és ma sem mondható teljesen befejezett folyamat­nak. Iskolaügyünk végérvényes konszolidálása még folyamat­ban van. Az idei iskolai év fo­Iskoláink jövője úgy néz ki, hogy már most, az lyamán minden pedagógusnak és pedagógiai munkát végző dolgozónak iskolázáson kell átesnie. Iskolarendszerünk a- lapelveit a múltban sorozato­san megsértették, s gyakorlatát antiszocialista jellegű gyakor­lattá deformálták. Természete­sen mindezt a szocialista isko­la és tanuló kárára.“ Iskolázási akciónk segítői­ként kilencszáz lektort képez­tek ki, akik pedagógusaink po­litikai iskolázását végzik és el­lenőrzik. Azoktól a pedagógu­soktól, akik a krízises időszak­ban nem szolgálták a szocia­lizmus, a szocialista iskola ü- gyét, ma nem várunk segítsé­get. Gyakorlatukat le kell ál­lítanunk. Az iskolázási akció­nak terveink komoly előfelté­telét és alapját kell képeznie. A kádermunka gyakorlati meg­valósításának komoly feladata előtt állunk, s a minisztérium már létre is hozta a káder­osztályt. Ezenkívül ismét meg­alakultak a kerületi nemzeti bizottságok, amelyek megfelelő osztályai szintén komoly részt vállalnak e feladat megvalósí­tásában. Iskolarendszerünk célja to­vábbra is a tanító helyzetének a megjavítása. Az ügy érdeké­ben három munkacsoport dol­gozik. Tavaly közel kétezer ta­nító lakásügye oldódott meg. Az idei eredményekről nincse­nek még pontos adataink, de év elején több mint ezer taní­tó lakásügye megoldódott. A feladat persze továbbra is ak­tuális, és feladat marad, mert mindmáig ötezer rossz lakás- viszonyok között élő pedagó­gus dolgozik Szlovákiában, s kétezer azok száma, akik köz­vetlenül az iskolaépületek szükségszerűen használt helyi­ségeiben laknak. Tavaly több mint egymil- liárd koronás költségvetést e- mésztett fel az iskolaügy. A tervet mégis csupán kilenc­venöt százalékra sikerült tel­jesíteni, mivel kevesebb tan­terem került átadásra, mint a korábbi években. Az idén min­denképpen változtatni kell a helyzeten. A tanteremprobléma enyhí­tésén a minisztérium új mód­szerekkel dolgozik. A továbbiakban a közép- és főiskolai felvételi vizsgák mó­dosult alapszabályzatáról volt szó. Az Iskolaügyi Minisztérium dolgozói ismertették és megin­dokolták azt az új felvételezé­si szempontot, miszerint a kö­zép- és főiskolára való beju­tás nem kimondottan a jegye­ken és tanulmányi eredménye­ken, hanem a felvételre jelent­kező diák komplett értékelésén is múlik. A továbbiak folya­mán élni kell a pedagógiai pszichológiával, minden oldal­ról meg kell vizsgálni, alapo­san analizálni kell a diák ké­pességeit, egyéniségét, orientá­cióját. Mindezt természetesen azért, hogy felszínre segítsük benne azokat az értékeket, a- melyek az alap- vagy középis­kolában ilyen vagy olyan okok miatt nem kerültek felszínre, mindannak ellenére, hogy az egyén legerősebb képességi ér­tékeinek számítanak. Törődni kell a csökkentett fizikai képességű jelentkezők­kel, s mindenképpen előnyben kell őket részesíteni, mert tár­sadalmunk építésében történő aktív részvételüket tőlük sem­miképpen sem várhatjuk el közvetlen fizikai munka for­májában. A korábban nemzetiségi nyel­ven tanult alap és általános műveltséget szerzett jelentke­zők esetében ugyancsak szá­mításba kell venni például azt a motívumot, hogy a jelentke­ző diák esetleg a meglévő ér­tékeit a szlovák nyelv hiányos ismerete nem engedi felszínre. A továbbiakban ezzel is számí­tani kell. És nem utolsósorban szak­képzett munkásokra is szüksé­günk van. Nekik is előnyt kell biztosítanunk. Mert nehéz a szocializmus biztosította pers­pektívákról beszélni azoknak, akik az elmúlt években nem tudtak sem a közép-, sem a ta­nonciskolákba bejutni. Ebből következett az Iskolaügyi Mi­nisztérium által engedélyezett gyakori kivétel, hogy az isko­lák osztályainak létszáma (Folytatás a 2. old.) Lapunk negyedik oldalán közöljük Fábry István elvtárssal, a SZNT alelnökével tartott beszélgetésünket. Fábry elvtárs visszaemléke­zik azokra a harcokra, amelyeket a CSKP és a haladó ifjúság vívott az első köztársaság­ban. A múlt számunkban kezdett Korunk nagy katasztró­fái sorozatot anyagtorlódás miatt a következő szá­munkban folytatjuk. Kérjük olvasóink szíves elnézé sét. x A Magyar Népköztársaság felszabadulása 26-ik év­fordulója alkalmából az ötödik oldalon Sas Béla Bu­dapest az ezredfordulón című cikkét közöljük. x Egy börtönbe jutott lány visszaemlékezéseit olvashat­ják Drótkerítés című riportunkban a harmadik olda­lon. A fövő heti számunkban: A sportrovat zsebregényei sorában ezúttal egy kiváló szovjet jégkorongozó, Borisz Majo- rov mutatkozik be. A képernyőről nálunk is ismert sportoló tollat fogott, hogy leírja él­ményeit. Ezekből adunk ízelítőt olvasóinknak. X A negyedik oldalon A fasizmus elleni harc korszaka és a felszabadulás címmel a Pártunk útja című sorozat befejező részét közöljük. X Bratislava felszabadulásának 26-ik évfordu­lója alkalmából Reszeli Ferenc Bratislava 2000- ben című riportját olvashatják. xamás (után és Varga Zsu/.sa a l'hália Színház mű vésznői Goldoni: Kél úr szolgája című felújítutt komé­diájának főszerepeiben.

Next

/
Thumbnails
Contents