Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-01 / 35. szám
2 új ifjúság A KÉT PART KÓSZÁLÓJA Máig som tudjuk pontosának! volt az apja: római főpap, monacói püspök vagy királyi származású olasz tiszt. Anyja, a lengyel származású Angelica Kostrowitzky. az olasz földre menekült lengyel tábornok fél - világi életet élő unokája, 1880. augusztus 26-án Rómában a- dott életet gyermekének, akit Wilhelm Apollinaris de Kostrowitzky névre kereszteltek, és aki csak pályafutásának kezdetén vette fel a Guillaume Apollinaire nevet. Számunkra mellékes, hogy hol járt iskolába, vagy valószínűleg soha nem érettségizett, hogy fiatal korában „négerkedett" egy párizsi újságíró mellett, majd a Milhau családnál volt nevelő. A champagne-i offenzivában 1916 márciusában súlyos fejsérülést szenvedett, a műtét után élete végéig egy vaspántot hordott I a fején, de sebe soha nem gyó- j gyűlt be teljesen. és ezért ! végzett vele olyan könnyen a •• spanyolnátha 1918. november 9- j én. Jő lenne' ismerni a párizsi Saint-Lazare pályaudvarnak azt a kocsmáját, amelyben valamikor a század elején a lengyelolasz származású francia költő találkozott Pieassoval, a spanyol származású francia festővel, hiszen e találkozás következménye — a két alkotó szövetsége — nemcsak a költészetre gyakorolt hatást, hanem a művészet egészére. A hagyományok retorikájával és az erőszakos modernkedés semmit- mondásával terhelt francia köl- . tészetet — a konzervatív irodalom közönyét legyőzve — ép pen neki sikerült megújítani, de emellett teljesén igaz egyik kritikusának az a megállapítása, hogy; „Minden úton, amely 1905 és 1920 között nyílt a francia művészetben, ott látható az . ő árnyéka." ő fedezte fel a költészet számára a modern technikát, a nagyvárosok életét, de nemcsak a fényesen csillogó felszínt, hanem versében szerepelnek a „Gyárak üzemek műhelyek kezek Ahol a munkások kik hozzánk oly hasonlók A valóságot gyártják órabérért.“ Bizonyos mértékig joggal emlegetik a szürrealizmus előfutáraként, hiszen az elnevezést is ő találta ki, de mégsem ,a- . zonosftható azzál. mert ApöT- 1 linaire az ember szenvedélyeit, I jelen és jövő álmait dalolta, az emberiség, a társadalom felé fordult, ha nem is világnézeti keménységgé], de minden sze- retetéve! és érdeklődésével. Amikor születésének kilenc-' venedik évfordulóján az „Új szellem“ mozgalom alapítójának, „A kubista festők“: cimű programadó kiáltvány • alkotóiénak, a „Szeszek". „A megcsalt szerető éneke“ költőjének emlékét idézzük, hangsúlyoznunk kell, hogy Apollinaire-nek még csak középszerű epigonjai sem lehetnek azok, akik verseikből kihagyják a munkást (aki „a- valóságot gyártja órabérért“), a- kik a tudatalattiban vagy a tudatfölöttiben látják a művészet témáját, akik a költészet kötelező törvényének tartják a valóság talajától teljesen elszakadt pesszimizmust és lelki epilepsziát., vagy akik a t verset összetévesztik a rejtvénnyel! Igaz, a költészetet kerékhez hasonlította, amely eltért a természetes lábtól, de csak azért. hogy gyorsabban haladhasson, tehát nem hivatkozhatnak rá azok, akik letépték a művészet lábát és a nyomorékok tolószékébe kényszerítették. Költő volt, harcos volt, aki — Aragon szerint — „folyton a jövő és a végtelen határain harcolt...!“ Péterfi Gyula Oj Ifjúság Szlovákia Szocialista ifjúsági Szövetsége Közpon ti Bizottságának lapja © Kiadja a Smena kiadóvállalata 0 Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Prazská 9. Telefon- 485 41-45 Postafiók 50 0 Fős/er k esető: dr. JI»A‘5?Et GYÖRGY, föszerkesztöheiyette- és kultúra: TÓTH El FMéh A riponrovat vezetője: PA!.A GYI FAJOS. Riporterek: ZA CSEK ERZSÉBET. KESZEt.1 FE RENG, NÉMETH ISTVÁN, ke let-sziováklai szerkesztő és tportrovat vezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovat vezetője: HORVATH RUOOf F Nyomla: Zapsdoslovenské tla- íiame 01 © Előfizetési dl, egész évre 52.— Kés. fél évre 26.— Kés negyedévre 13- Kös © Terleszti a Posta Hír lapszoigáleta. előfizethető min den postakézbesltőnél vag\ postahivatalnál ti Kéziratok- sem örzünk meo és nem kül dünk vissza © A lapot külföldre e PN5 Ostredné expe dtds tlaíe. Bratislava, Gott- waldovo sém fi. 46 útján le hét megrendelni. 1 Foto: Könözsi A VI. NYIT résztvevőinek felhívása a csehszlovákiai magyar fiatalokhoz A SZSZISZ rendezésében 1970. augusztus 2-12-e között Lelesz mellett a Latorca-parton megrendezett VI. NYIT résztvevői felhívással fordulnak a csehszlovákiai magyar fiatalokhoz. Az immár hagyományos táborban az ország minden tájáról idesereglett magyar fiatalok megtárgyalták a .csehszlovákiai ifjúsági mozgalom időszerű problémáit, és elbeszélgettek a SZSZISZ vezető képviselőivel. Hazánk ifjúsági mozgalma haladó múltra tekint vissza. A csehszlovákiai magyar fiatalok e mozgalom szerves részét alkotják. Az 1968. és 1969. év zűrzavarának a SZSZISZ megalakulása vetett véget. A SZSZISZ egységes politikai tömegszervezet, munkájában a marxizmus-leninizmus, a szocialista hazafiasság és a proletár nemzetköziség elveihez igazodik. A lenini nemzetiségi politika értelmében a csehek, a szlovákok és a nemzetiségi csoportok fiataljai közötti barátság megerősítésére törekszik. A táborozok arra a megállapításra jutottak, hogy Csehszlovákia ifjúsága' Kétségbeesett kürti fiatalok Rendszeresen olvassuk az 0] IFJÚSÁGOT, amelynek valamennyi számában a jól működő ifjúsági klubok életéről, terveiről és a hnb-k támogatásáról írnak. Ilyenkor csak elkeseredünk és kétségbeesünk.. Sokan közülünk már úgy érzik, helyzetünkből nincs kiút, ezért kö-t zömbösekké váltak.. Pediq nekünk is van ifjúsági klubunk s nekünk is vannak terveink és elképzeléseink, csakhogy... ...a falunkban két iskola működött, az egyiknek — az öregebbiknek az épületét 1967 mókusában életveszélyesnek nyilvánították és beszüntették benne a tanítást. Azóta a másik Iskolaépületben két műszakban, a különböző szertárakat is tanteremként felhasználva — folyik a tanítás. ...1968 tavaszán egy filmvetítés megkezdése előtt fél órával a mozihelyiség összeomlott. Azóta mozi nélkül vagyunk. ...1968. augusztus 4-én megalakult. a Széchenyi István Ifjúsági Klub, amely á már élet- veszélyesnek kikiáltott iskola- épület egyik termében kezdte meg működését. ...1969 tavaszán a hnb a kul- túrházat is életveszélyesnek nyilvánította ki. Rá egy hónapra a fiataloknak megtiltotta eddigi termük használatát, és ke- rítésdrátot helyezett belé. A SZlIK-tagok másik termet nem kaptak....1969 őszén■ egyetlen helyünket, a szabadtéri színpadot, a- hol KI MIT TUD-okat ás ' ifjúsági találkozókat rendeztünk, szerteszedték. Azóta is úgy van. Cukrászdáról, szövetkezeti csárdáról vagy ehhez hasonló épületről csak mesében hallunk... ...jelenlegi szórakozási lehetőségünk: a kocsma. Legalább nagyobb lennel Ha két ember bemegy, a harmadiknak ki kell jönnie... Es itt rendezik a mulatságokat. Ezek után azt hiszszük, felesleges is mondanunk, hogy színdarabok, teadélutánok, műsoros esték mind csak álomkép... ...a hnb vezetői 1968-ban „feltárták" előttünk titkukat: az ö- reg iskola helyén kultúrház fog épülni. Rá egy évre beszámoltak. hogy különböző nehézségek miatt nem kezdhették meg az építkezést, de rövidesen „kézbe veszik" az ügyet és még mozthelylséget Is kapunk... Az öreg iskola épülete. ma is úgy áll, mint amikor még gyerekek zsivajoqtak benne... talán csak az udvara gazosabb... Még egy „mellékes" dolgot megjegyeznénk: Kürt az érsek- újvári járás egyik legnagyobb községe. Furcsának tűnne, ha a járási nemzeti bizottságon nem tudnának a kürti viszonyokról... Bízunk abban, hogy cikkünk kellő visszhangot vált ki. A kürti fiatalság 69 névaláírással. csak egy egységes ifjúsági szervezetben dolgozhat eredményesen, hagyományaihoz méltóan. A SZSZISZ megalakulása megadta a lehetőséget és megalapozta a további fejlődést is. A NYIT résztvevői pozitívan értékelik a SZSZISZ megalakulását, és ki-ki saját munkahelyén, iskolájában, lakóhelyén fog bekapcsolódni’ a szervezet munkájába."' Felhívjuk a csehszlovákiai magyar fiatalokat, hogy aktívan kapcsolódjanak be a SZSZISZ életébe, munkájába és Csehszlovákia más nemzetiségű fiataljaival közösen dolgozzanak hazánk felvirágoztatása, a szocializmus felépítése érdekében. A VI. NYIT résztvevői Gondolatok az új tanév kezdetén (Folytatás az 1. oldalról) nehézségeket, hogy a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák tanulói is képességeik legjavát tudják felszínre hozni Ehhez az igények további emelésére, a tanulók o- kos, módszeres segítésére, de elsősorban a rendkívül szorgalmat igénylő, állandó önképzésre van szükség. Ez a csehszlovákiai magyar tanítótól és tanulótól egyaránt munkatöbbletet kíván meg, A minden szemuontiból való versenyképessé válás 37 egyre gyorsuló idővel és többségi iskolát végzett növendékekkel azt követeli a pedagógustól, hogy tanítsa meg tanulóit a tanulás technikájára, hogy fejlessze logikus gondolkodásukat és mind magyar, mind szlovák nyelven való kellő kifejezőképességüket, hogy a- lapozza meg tanítványai egész életére kiható állandó önképzésének igényét. Azt mondhatná valaki, hogy a fentiek túlzott követelmények mind a pedagógusokkal, mind a tanulókkal szemben. Válaszunk erre az, hogy mindez olyan társadalmi igény, mellyel nem áll módunkban alkudozni, — Az igényes — de nem irreális — követelmények megvalósításába vetett hit pedig a pedagógiai optimizmusnak a kifejezője Hiszen éppúgy, mint ahogyan elképzelhetetlen, hogy az atomkorszakban az emberek tömegei technikai ismeretek terén messze ne múlják felül, mondjuk az ötven év előttieket, éppúgy lehetetlen, hogy az emberek a régen letűnt korok kialakította tulajdonságokat hordozzák magukban, Nacionalizmus helyett az igaz hazafiság és más népek megbecsülése, az önelégültség helyett a tettekre ösztönző munkakedv, az egyéni önzés helyett a közösség érdekeinek szolgálata, a becsületes munka tisztelete legyen ifjúságunk lelkében a domináló értelmi-érzelmi motívum. Ezek a nevelési célok ma már tisztázottak. Sajnos, kevésbé tisztázottak e nevelési célok módszerei, s alig ismertek a szülőház és az iskola pedanógiai eayüttes ráhatásának leggazdaságosabb, legeredményesebb megvalósítási formái. Ezek kutatása gyakorló pedagógusaink fontos feladata, hiszen a 20 éves cjehszlovákiai magyar iskolaügy 1970 szeptemberével egy uj fejlődési szakaszba érkezett. Az elmúlt két évtizedre általában inkább az extenzív gazdálkodás és a mennyiségi növekedés volt jellemző, az előttünk álló évek az intenzív fejlődés időszaka lesz, s jellemzője a minőségi tanítás és az eredményeket produkáló tanulás. A nevetés vonalán úgy vélem, hogy igen fontos feladat I megérteni és magunkévá tenni egy korszerűbb emberi | magatartás-mintát. Éppen az 1968-69. évek eseményei iga- | zolirák, hogy a csehszlovákiai magyarság körében is ren- i geteg elavult magatartás-minta van forgalomban. Tény az, j hogy a leggyakrabban olvasott, s az iskolában tanított ! irodalom is inkább a romantikus hőst állítja az ifjúság elé j eszményként. Ez persze egymagában még nem rossz, csak- ! hogy a mi korunk az ilyen emberi magatartás-mintával nem sokra megy. Az ifjúsággal és a pedagógusokkal való találkozásaim során azt tapasztaltam, hogy köreinkben a romantikus hős ember-ideálja él elevenen, például az a Tenkes kapitánya vagy Jánosík, Robin Hood vagy Teli Vilmos, „ki odacsap, hol sanyargatni lát“. Persze, jó is lenne, ha mindenki és mindenkor olvan lehetne, hogy egyet- len kardesapéssal mindent megold, elintéz, mert mirfden- kinél különb és erősebb, mert mindent mindenkinél jobban tud. Ennek jegyében zajlott a vita 68-69-ben, s ez — véleményem szerint — a dolgok veleje, s forrása lehet igen sok balhiedelemnek és nacionalizmusnak,., Persze be kell vallanom, hogy a „tenkesi“ vagy „jánosí- ki“ hős típusa nekem is szimpatikus volt. A Jókai-féle „fehér-fekete“ látásmód engem is megvakított, és hosszú idő kellett ahhoz,, hogy az élet bonyolult színárnyalatai közt lássam: miben több a fehér, miben több a fekete. Az elmúlt két év döbbentett rá, hogy a mindent csak fehér-feketében való látásmód hamis, és a romantikus hős emberi magatartás-modellje ma már teljességgel időszerűtlen. Sőt a mai élet számára használhatatlan és káros! Persze nem azért, mert romantikus „hősiessége“ a modern nyugati értelmiségi „forradalmárokhoz“ hasonlóan az anarchizmusban csapódik le (sajnos ezt is tapasztalhattuk), hanem elsősorban azért, mert a mi mai életünk szerkezete egészen más. A mi társadalmunk sokféleképpen áttételes és fékezhetetlenül bonyolult, egyetlen pillantással át nem tekinthető, hissen mindnyájunkat a részletek végtelenül differenciált világa vesz körül. Tehát: nem lehet az olyan emberi magatartás a minta, amely egyetlen kardcsapással átvágja a gordiuszi csomót, hanem az, aki a csábító részletek hétköznapi világában is meg tudja őrizni eredeti koncepciójának teljességét és tettrekészsé- gét. Mert az élet apró, ügyes-bajos gondjai és részletei úgy csábítanak bennünket, mint Odisszeuszt a szirének. Csakhogy Odisszeusznak módja volt az árbochoz kötöztet- nie magát, míg nekünk saját erőnkből kell helytállnunk. Véleményem szerint ugyanis nem az a hős, aki az első vagy akár a tizedik kudarc után megfutamodik a nehézségek elöl. Például nem az az ifjú a hős, aki az ún, „nyelvi nehézségek“ hibás adaptációs reflexe mögé bújik, hogy ne kelljen még saját maga előtt sen) bevallania sikertelenségét munkahelyén vagy akár a főiskolán. A mi magatartás-mintánkat jellemezze a minden körülmények között állóképes és az olthatatlan tudásvágyú ember. Mert csak a minőségre törő és tettvággyal teli ember az igazi hős, aki ismeri a realitásokat s ezzel számol. Az ilyen típust állítsuk az új, jubiláló iskolaévben ifjúságunk, de saját magunk elé is modellnek, mintának. Ehhez azonban a romantikus fantázia helyett racionalista' erudíció- ra van szükség. A bóiogatöjánosok éppoly ellenszenvesek és veszélyesek, mint a hűbelebalázsok vagy a búsuló juhászok! Legyen a mi korunk magatartás-modellje az o- lyan ember, aki ha csatát veszít, egyszer vagy akár tízszer is, nem adja fel koncepcióját. Korunk igazi hős-ideálját talán az a főnix madár jelképezheti, mely felemésztődik ugyan a küzdelemben, de mindig képes az újjászületésre. , Ezt a belső energiát tartom a leglényegesebbnek. Tudásvágy és minőségre törés — ez a két tényező váljék jellemzőnkké a csehszlovákiai magyar iskolaügy harmadik évtizedének küszöbén. Az új évnek, az új tanévnek rendszerint mindenki nagy elhatározásokkal, nekibuzdulással indul neki. Az oktatásnevelés területéről mi is olyan feladatokat választottunk ki — talán meglehetősen önkényesen —, amelyekben nagyon is szükség van az ilyen nekibuzdulásra. De nemcsak az olyan szalmalángszerü egy-két napra szólóra, hanem az olyan egyenletes, állandó erőkifej'*st megkövetelőre, melyről a költő így énekelt: „... dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag mpgy az égen, úgy érdeme#1. Mert ügy vélem, ez a nyitja egy még boldogabb új tanévnek, egy sikerekben még gazdagabb új évtizednek. MÖZSI FERENC
