Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-11 / 32. szám

12 új ifjúság B. M.: Maradék fonalai felhasználásához kislányai részére közlünk néhány javaslatot. Azért csak javaslatot, mert nem írta meg, hogy a fonalak egyenlő mennyiségűek avagy pedig van-e egyikből vagy másikból. Amennyiben valamelyik színből van annyi, hogy alapszínnek is megfelel, a képünkön bemutatott pulóvert készítse. Ha egyik színből sincs elég, több­szörösen csíkozza, lehet a mellvonalig, esetleg az egész pulóvert, két-há- rom színnel. Eredetiben a gallér, a gomboláspánt, a mandzsetták és az al­só csík színe egyezik, a másik csík elütő színű (tehát ez a harmadik szín.). Mellékelünk még egy csíkozás! mintát, amelyet szintén különbözőképpen lehet variálni. A kereszttel jelölt szemek elütő színnel készülnek, a sima kockák közül a keskeny és a széles részt más-más színnel készítheti. Ha mindegyik fonálból kevés van, kötheti mindegyik csíkot más színnel, oly­képpen, hogy az elejéin kb. háromszor ismétlődjenek a színek. \ harmadik változat eredetiben kétszínű minta, de a kereszttel jelölt sze- meker szimmetrikusan elosztva más-más színnel is kötheti. A gallér, a gomboláspánt és a mandzsetták készülhetnek a minta egyik színéből, de ha nincs elég fonala, lehet egy más, teljesen elütő szín is. Erre a mintára megfelelne a sárga, világoszöld és fehér fonál. A csíkozásnál pedig pl. így következhetnének a színek: sötétzöld, piros, türkizkék, fehér, rózsaszín. A pulóvert azzal a színnel kezdjük, amelyikből a gallér készül. (Erede tiben a kisfiún fehér, a kislányén piros) 24 sor után 12 sor búzakék. 111. fehér következik, majd 8 sor piros, ill. búzakék. Búzakékkel, ill. fehérrel folytatjuk és csíkozzuk tetszés és szükség szerint. A gallér, a gamboláspánt és a mandzsetták 1 sima, 1 ford, váltakozá­sával készülnek. A gallér 6.5 cm, a gomboláspánt és a mandzsetták 4 cm magasak. (Másik kérésének sajnos nem tudunk eleget tenni.) SAJTOT- lehetöleg naponta Nemrégiben szó volt a tej és tejtermékek fontosságáról étrendünkben. Ezúttal egy igen fontos tejtermékre, a sajtra hívjuk fel a figyelmet. Sokan nem becsülik eléggé, s azt hangoztatják, részükre a legfinomabb sajt — e szalámi. Hát ez talán mondásnak szelle­mes, de nincs sok' értelme. És különben is, az evésnél nemcsak a nyelvünkre kell „hall­gatni", vagyis nemcsak azt kell ennünk, ami ízlik,, hanem azt is, ami egészséges a szervezetnek. A sajt minden tekintetben megfelel ennek a követelménynek. Miután tejből készül, az ebben lévő összes értékes anyagok „átvándorolnak" a sajtba, olyannyi­ra, hogy a sajtkészítő üzemeket bátran egészségvédelmi üzemeknek is nevezhetnénk. Hogy mikor együnk sajtot?! Lehetőleg na-" ponta. Az sem túlzás, ha naponta kétszer — reggelire és vacsorára vagy reggelire és tízóráira fogyasztjuk, és ha részünkre talán szokatlan is, ebéd Után is megehetünk egy darabkát. Nem kell félnünk attól sem, hogy megunjuk, mert igen nagy választékban kaphatók boltjainkban: a kenősajttól kezdve a szeletelt kemény sajtokig. rA sajtot mint húspótlót is felhasználhat­juk. Igen finom pl. a RÄNTtfTT SAJT: kemény sajtot üjjhyl széles szeletekre vágunk, majd lisztbe, to­jásba és morzsába megforgatjuk és forró olajban kisütjük. Tartármártással tálaljuk, ,de spenótra is kitűnő feltét. További húspótló a SAJTOS OMLETT: 20 dkg reszelt sajtot, 2 egész tojást és annyi lisztet, amennyit felvesz, hogy kalácstészta sűrűségű legyen, alaposan összekeverünk. Forró olajban ke­rek lepényeket sütünk belőle. Ugyancsak spenótra, kelkáposztára ízletes feltét. Nagyon jó vacsora a SAJTOS KARFIOL: A szokásos módon megfőzött karfiolt tűzálló edénybe tesszük. Egy diónyi zsírt elkeverünk 2 deci tejfellel, 10 dkg reszelt sajttal és egy kávéskanál liszttel. Ezt a mártást lassan rácsurgatjuk a karfiolra, úgy, hogy a rózsák közé is Jjusson,- majd ropogósra sütjük. Melegen, tálalás előtt még megszórjuk reszelt sajttal. Jó egytál étel a SAJTOS MAKARÓNI is: K szokásos módon kifőzött makarónit friss vajban megforgat­juk és gazdagon megszórjuk reszelt sajttal. Ha kenyéren fogyasztjuk a sajtot (nyá­ron), szinte „kívánkozik" Hozzá a paradi­csom és a zöldpaprika. És ne felejtsük el: • reszeli sajt a szendvicset díszíti is és Ízletesebbé is teszi.; A jólöltözöttség egyik elválaszthatatlan követelménye — amint már említettük — az alka- lomszerüség. Ezzel általában tisztában is vannak, csupán két esetben „vétenek" ellene: az otthoni öltözködésre nem fordítanak gondot, és esős időben veszik felületesen az öltözködési szabályokat. Nézzük az elsőt!..A legnagyobb hibát akkor csináljuk, ha „otthonra minden jó", vagy „él keli hordani a régit“ alapon divatjamúlt selyemruhában mosogatunk, vagy „mert kár lenné ki­dobni“, hát fodros-zsabős blúzban vlkszeljük a parkettet, és takarékosságunkért még elismerést is várunk. De az Ilyen takarékosságon nincs dicsérni való. Mert a leghelyesebb az. Ha az ott­hont is alkalomnak' tekintjük, és külön erre a célra megfelelő öltözéket vásárolunk vagy csi­náltatunk. Nagyon sokan az otthoni öltözék fogalma alatt kétféle ruhadarabot értenek: pongyolát és régi ruhát. Tehát először is tisztázzunk egy dolgot: a pongyolát reggel és este a tisztálkodás és kozmetikázás közben viseljük, továbbá napközben Is, ha átöltözünk, vagy Ha betegek' va­gyunk. A legfontosabb tudnivaló: nem végzünk benne semminemű munkát — és nem Is pihe­nünk. (Erre a pontra még visszatérünk.) Talán fölösleges megjegyeznünk. Hogy vendéget sem fogadunk pongyolában, úgy, mint valamikor a csipkés-fodros, pazar, ' úgynevezett fogadópon- gyolákban. Ez már kiment a divatból. Ma csakis lábadozó beteg fogadfiatja vendégéi — még a barátnőjét is — pongyolában. Ha mindenáron szeretnénk, Hogy barátnőnk lássa az új pongyolán­kat. mutassuk meg — de a fogason. A lényeg tehát: a pongyolában nem tartózkodunk Huza­mosabb ideig. Ami a régi' ruhákat illeti, „elhordhat juk" Őket ottfion, de csak' akkor, fia a fazonjuk egy­szerű és az anyaguk is mosó- vagy egyszerű szövet'. _ ___ Mit viseljünk tehát otthon, hogy öltözködésünk arányban legyen azzal, áfiogy a munkafié- 1 vünkön vagy társaságban öltözködünk? Miután az öltözködésben is, a praktikusságot tartjük szem előtt, a hagyományos háziruhákat az utóbbi időben kiszorítottá a nadrág. Kétségtelen. Hogy kényelmesebb nadrágban felmosni a konyhát, hajlonqani parkett-tisztítás közbéfi, avagy létrára mászni az ablaktisztításnál, mint valami elnyűtt szűk vagy bő szoknyában.^ Ez akkor sem prak­tikus, ha rövid, s akkor sem. ha hosszú. Á nadrág viszont éppen úgv alkalmas főzéshez, mint mosogatáshoz vagy bárminemű házimunkához. Anyaga föltétlenül mosfiátő legyen ’(karton, vá­szon. kordbársonv. mosható szövet, flanel!). ' Munkához tehát ? nadrág a legoraktlkusabb. És a pihenéshez? Szintén! Sokán úgy gondolják, hoqv munkánk végeztével a legideálisabb pongyolába bújni. *Á'jDOrigyola rendeltetését^ azonban már Ismertettük, ruhát felvenni meg épnenségge! nem praktikus '(kivéve, fia kilóink száma kényszerít rá.). A modern nő otthon nadrág-öltözékben olvas, kézimunkázik, nézi s tévét. Az új divatfogalom ezt az öltözködési darabot té vé-pizsamáSak nevezi. Képünkön Is egy ilyeS modellt mutatunk be: a kabátka álló gallérra! készül, féloldalasain gömböló'dfk. Anyaga tarkámin- tás máttlasszé (a színén fényes, a visszáján flanel!.)’ M. LÁSZLÖNÉ: Kérésére kétféle étkezőgar­nitúrát közlünk (szettet); vá­jj* foszthat közülük, azt készítheti el, amelyik jobban tetszik (e- setleg mind a kettőt). Egy- egy teríték mérete 40x50 cm, a középsőé (amelyik a tál alá kerül) 55x50 cm. A garnitúrát különböző mó. dón készítheti. Például egy­forma színű alapanyag eseté­ben mindegyik terítéket más­féle színezéssel hímezheti; vagy pedig: az alapanyag kü­lönböző színű lehet, és akkor az összesét azonos színnel hí­mezze. Szép, ha hímzőfonál egy színnek két árnyalata. Te­hát egyforma színű alapanyag­ra az egyik terítéket pl. hal­vány rózsaszín — erős rózsa­szín, citromsárga — narancs- sárga, halványlila — sötétlila, világoszöld — sötétzöld, vilá­goskék — sötétkék, drapp — barna fonállal hímezheti. Ter­mészetesen hímezheti két el­ütő színnel is, pl. sárga — fekete, piros — kék stb. A mintát nem szükséges a képen látható módon alkal­mazni. Futhat egyszeresen a középen, esetleg két csíkban egymás mellett, továbbá egy­szeresen függőlegesen mind­két oldalon, vagy egymás mel­lett kétszeresen az egyik ol­dalon stb. VERONIKA VÁLASZOL Jelige: „MELYIKÜNKNEK LESZ MAJD NE­HEZEBB?" Bizony, a fiú minden valószínűség szerint bolondban! akarja. Ellenkező esetben már az első találkozásnál megmondta volna, hogy nős. Szakítson vele minél előbb! Jelige: „BOLDOGTALAN KISLÁNY" (16 éves) Jól gondolod, kislány, rosszul tetted, hogy kibékültél a fiúval. Lehet ugyan, hogy sze­ret téged, de ez még nem jogosítja fel arra, hogy zsarnokoskodjék feletted. Márpedig ő azt teszi. Viselkedése annyira felháborító, hogy szavakat sem tudok találni rá: meg­ütni egy lányt! Erre csak azt mondhatom, hogy szabadulj tőle minél előbb, ha nem akarod pokollá tenni az életedet. Hiszen amit csinál', az a féltékenység netovábbja! Nem hiszi el, amit mondasz, nem hiszi, hogy nem jársz senkivel, nem enged egyedül tenned egy lépést sem, azt kívánja, hogy egész nap otthon ülj, amíg ő nem jön — hát mondd, szerelem ez? Nemi Ez zsarnokos- kodás. Azt kérded, mit tennék én a helyed­ben Megmondom: azonnal szakítanék vele, és tudomására adnám, hogy a rabszolgákat már felszabadították! Jelige: „SENKI SEM VIHET EL TŐLEM MOCA“ (15 éves) Nagyon fiatal vagy. kislány, ilyen korban meggondolatlanság házasságot Ígérni. Ha bíztok egymásban, eljegyzés nélkül is kitarto­tok. De mindketten tül fiatalok vagytok. Habár most úgy érzitek, hogy komolyan szeretitek egymást, később rájöttök, hogy rövidke feiiángolás volt csupán. Jelige: „EGY BOLDOGTALAN 25 ÉVES" A „gazdasági" ügyeket a házassága elejé­től rosszul intézte, illetve beleegyezett, hogy ne intézze. A férj akkor is a feleségé­nek adja (kellene adnia!) a fizetését, ha közös háztartásban élnek az édesanyjával. A háztartási költségeket természetesen el kell osztani és arányosan fedezni. A ház tatarozásához sem lett volna szabad addig hozzákezdeni, amíg nincs tisztázva, ki meny­nyivel járul hozzá. De ami volt, azon már nem lehet segíteni, mentségére szolgáljon, hogy nagyon fiatal volt, amikor férjhez ment, és habár tudta és érezte, hogy sok minden nincs rendben, tapasztalatlan volt ahhoz, hogy segíteni tudott volna magán. De most legyen erélyes, fogadja el az üzemi lakást, hiszen ez mentség a részükre! A férjének magyarázza meg, hogy nem hajlandó fgy élni, joga van hozzá, hogy á saját lakásá­ban a saját ura legyein. VERONIKA’

Next

/
Thumbnails
Contents