Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-11 / 32. szám

új ifjúság 7 „Minő szégyen" — sipítozta magából kikelve Lucienne Milan párizsi házfel- ügyelőnő, amikor meglátta a Materna cég apróhirdetését és rajta egyik bérlőjét, Daniela Fuss háziasszonyt és ötéves kislányát, Carolet. A házfel­ügyelőnő méltatlankodását az váltotta ki, hogy az áldott állapotban lévő fia­talasszony meztelenül pózolt a terhes asszonyoknak szánt fehérneműt és öl­tözéket reklámozva. A hatásos reklámfotó egész újságoldalakon jelenik meg a párizsi lapokban, és több helyen öles plakátok formájában hivalkodik a metrón. Ez úgy látszik, nem tetszik az „erkölcsös“ házfelügyelőnőnek. Daniellának ez volt élete első pózolása. „Természetes, hogy egy csöppet sem volt kellemes a számomra ilyen állapotban meztelenül modellt állnom — jelentette ki. — De a felvétel nem lépi túl az illendőség határait, s ezen kívül 1500 frankot kaptam érte." Szegény teremtés, a szomszédok kerülik. Édesanyja is megtagadta. A szé­gyentelen fiatalasszonynak egyetlen pártfogója maradt, a férje. „A feleségem szép. fis ami szép, minek takargassuk“ — jelentette ki. (5) CHRIS, a filmsztár Most már bizonyos, hogy Chris Barnard, a hires sebész egy időre felcserélte a műtőt a filmstúdiókkal: filmszerepet vállalt. Mégpedig az életéről szőlő filmben fogja játszani a főszerepet — tehát saját magát. Ez bizonyára teshez álló szerep lesz... A film rövid tartalma: a hí. rés szívsebész — akinek mindig ér­zéke volt a női nem szépsége iránt — egy nagyon csinos fiatal nőt operál — aki természetesen azonnal beleszeret megmentőjébe .... A fiatal beteget a hollywoodi Arlene Dahl (lent) alakítja. (si) FErJEKl LÁSZLÓ Az őrmester a rakétafegyverek főzött is káromkodik. Az atombomba sem öli meg jobban az embereket, mint a szurony. ☆ Légvédelem helyett nem ártana némi Föld-védelem sem. ☆ j. A büszke német militaristák két világ­háborúban bizonyították be, hogy majdnem legyőzhetetlenek. * Hőstett helyébe jót ne várj! * Nyugtalanító politikai elv, amely szerint a béke nem elkerülhetetlen. ☆ A stroncium 90-ben nincs faji előítélet minden népnek egyformán árt. * 1 'Ne emeljük az egy főre eső szabad neutronokat! Megélünk a jég hátán A levegő szennyezése egyre aggasztóbb mé­reteket olt. Napról nap­ra olvasom a lapokban, I hogy itt meg ott. ennyi és ennyi pernye meg ! egyéb szemét hull egy négyzetméterre. Helyen- I ként nem kis adag. Váltig csodálkozom, hogy bírja az enyhén ritkuló koponyám a ráhulló sok pernyét. Vénségúkre talán ettől görnyednek meg I az emberek? De nem biztos. Maradjunk azonban a szennyeződés közvetlen következményeinél! Az orvosok már megkondí- tották a vészharangot hogy ha ez továbbra is így megy. akkor az emberiség megfullad a saját maga által beszennyezett levegőben. Már-már J engem is hatalmába kerített a könyörtelen vég- i zet megmásíthatatlanságának gondolata, amikor [ fülembe jutott Hans Christiansen dán jégke­reskedő észrevételeinek a híre. A dán vállal- [ kozó sajtóértekezleten mutatta be azt a termé­ket. melyet az általa alapított társaság expor­tálni óhajt. A szóban forgó exportcikk nem más. mint a grönlandi jéghegyek jege. Ezek a jég- I képződmények évezredekkel ezelőtt keletkeztek az egymásra hulló hóból, amikor a levegő még teljesen tiszta volt. (Régi szép idők!) A foko­zatosan egymásra hulló hó önsúlya alatt jéggé formálódott, tele ózondús levegővel. Ami igaz, igaz Grönlandon már régóta fog­lalkoznak a jég fejtésével, mely felolvadva úgy buborékol mint a szikvíz. Eddig csak a hűtő- hajók s hütőtársaságok alkalmazták, az utóbbi j időben azonban ez lett a dán élelmiszerpiac j slágere. Minden valamirevaló dán háztartásban grönlandi „jeget isznak“. A koppenháfai áru­házakban kilóját közel egy dollárért árusítják. De azt tartják, megéri, mert valóságos orvos­ság ebben az agyonszennyezett világban. Ha az így van. akkor talán nincs mitói tar­tanunk. Mégiscsak beteljesül Madách Imre jős- I lata, hogy az ember egyszer majd visszatér I a Földre, és megél a jég hátán. Hát ezért érdemes bízva bízni! De persze boldogabb lennék, ha már most job­ban óvnánk a levegő tisztaságát. (palágyi) „Macslcaszerü lény, de teljesen ártal­matlan .. — mondotta a népszerű Elvis Presley Arlene Charles-ra, akivel együtt játszott a „Clambake“ című film­ben. A színésznő Indiana államban szü­letett és 1964-ben a Miss Indiana cimet nyerte egy szépségversenyen. Rómába hívták, de kijelentette, Hollywoodban marad, mert' bizonyos, hogy „Garbo- és Marlené Dietrich-szerű karriert fut be...“­Hét rokonszenves, népviseletbe öltözött, vidám fiatalember alkotja Lengyelország legnépszerűbb, államdíjjal is kitüntetett beat-együttesét. PJOTR JANCZERSK1 az együttes alapítója, é- nekes-szólistája és szövegírója; JERZY KRZE- MINSK1 a hangszerelő komponista, énekes és gi­táros. JERZY RYBINSKY basszusgitáron játszik és énekel. JAN STEFANEK hanszerei: az elektro­mos hegedű, zongora, villanyorgona, saxofon, okarina és egyéb népi hangszer. JERZY GRUN- WALD gitározik és énekel; BOGDAN BORKOW- SKY bendzsón, szájharmonikán, gitáron játszik és énekel. ALEXANDER KAWECKI az ütőhang­szerek és a gitár mestere, és persze énekel. A NO TO CO először 1967-ben mutatkozott be egy tévéshowban. Tagjai ekkor még teljesen is­meretlenek voltak, a közönség legföljebb futólag ismerte egyiküket-másikukat valamelyik kevés­bé népszerű lengyel beat-zenekarból. A műsor konferansziéja rendkívül nagy zavarban volt, a- mikor Janczerskiék következtek, mert nem tud­ta, miképpen jelentse őket be, hiszen a 19-20 é- ves fiatalemberekből akkor alakult együttesnek még nem volt neve... Az egyenes adásban sugár­zott műsor rendezőjében pedig szinte megfa­gyott a vér, amikor két szám elhangzása után nyilvánosan bevallották: nincs még nevük, ezért arra kérik a kedves nézőket, hogy segítsenek a névválasztásban, vagy kereszteljék el őket!... Ez az eredeti ötlet nagyban hozzájárult az együttes népszerűségéhez és sikeréhez. Közel tízezer levelet kaptak, sok-sok névaján­latot és javaslatot. Ezek közül végül is egy var­sói diáklány ötletét fogadták el. így lett a nevük NO TO CO, ami magyarul azt jelenti: No ez mi? Számaikkal már eddig is több kül- és belföldi slágerlista élére kerültek, egyre többet szerepel­nek a rádióban s a tévében, egyre több a nyilvá­nos hangversenyekre szóló meghívások száma, s megnyíltak előttük a hanglemezstúdiók ajtói is. Népszerűségük bizonyítéka, hogy nem egész egy esztendővel az emlékezetes „névkereső“ tévé- show után, 125 ezer eladott lemezük alapján „a- ranylemezt“ kaptak, ami egyúttal a cannes-i MI- DEM-en való szereplés jogát is jelentette. Itt ta­lálkoztak egy svájci menedzserrel, aki meghívta őket a montreux-i Aranyrózsa táncdalfesztiválra. Éltek a kínálkozó alkalommal, és a fesztiváli sze­replésen kívül még fölléptek a Svájci Televízió­ban s több nyilvános koncerten. Hazatérve az alpesi turistaparadicsomból, ki­adták az első nagylemezüket, a NIKIFOR-t, ami újabb aranylemezt és még egy cannes-i szerep­lést hozott nekik. Közben hang verseny körű ton vettek részt Közép- és Kelet-Európábán, az opo- lei táncdalfesztiválon megnyerték a három fő díj egyikét, ^ s megkezdték második nagylemezük forgatását. A lengyel kormány művelődésügyi minisztere átadta nekik az „Ällamdij“ harmadik fokozatát. Sorozatos sikereik, művészetük meg­érdemelt jutalma ez a kitüntetés. Az idei Bratislavai Lírán a szlovákiai közön­ség is megismerkedhetett velük. Közkedveltségük, sikereik legnagyobb titka az állandó munka, valamint az, hogy szem előtt tart­ják a modern pop-zene egyik legfontosabb köve­telményét; a folklór és a beat-zene elemeinek öt­vözését. Az együttes tevékenységének eddigi mérlege valóban csodálatra méltS: 1967 őszétől 700 ezer hanglemezük fogyott el, nyolcszáz nyilvános kon­certjük volt, tizenegy európai országban jártak, sikert arattak Kanadában és az ÜSA-ban is M. P.

Next

/
Thumbnails
Contents